Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-31 / 73. szám

2 J^TÍRVIDÉK 1926. máreims 31. A magántisztviselők nyugdija. Törvényjavaslat készül a magán­alkalmazottak nyugdijának valori­zálásáról. Annak letárgyalása ter­minushoz van kötve és junktinban áll az aranymérlegek elkészítésével, mely országos és gazdasági érdek. Az aranymérlegek fognak adni tiszta képet arról, hogy a vállala­tok vagyoni állapota milyen s lesz­nek fokmérői a hitelképesség elbí­rálásának. Ám a magántisztviselői kar s nyugdíjasaink aggodalommal várják sorsuk javulását s ebből érthető az a szélesterületü kedély­hullámzás, mely megmozdította őket. Küldöttséggel járultak a mi­niszterelnök színe elé, hogy ada­tokkal világosítsanak rá helyzetük­re, amelyen javítani kiván a kor­mány. Az érdekeltek kívánsága az, hogy tekintetbe vegyék a lehető­ség szerint az ő szempentjaikat is és a szóbanforgó javaslat tár­gyalása során megtörténjenek azok a módosítások, amelyekkel megte­remthető volna véleményük szerint a megnyugtató megoldás. A ma­gántisztviselőknek az a felfogása jutott kifejezésre a küldöttségjárás­ban, hogy a nyugdijak tőkésített összege, nem lévén a bankok és a vállalatok tőketartozása, semmi­képpen sem szükséges része az aranymérlegnek. Ezért szerintük a vállalati mérlegek által feltüntetett vagyont nem kívánatos a nyugdij­járandóságok alapjául tenni, mert attól tartanak, hogy a vállalatok mérlegei nem fogják az- igazi vagyont kimutatni. Bethlen István gróf kormánya számtalan tanújelét adta annak, hogy sohasem zárkó­zott el a jogosnak tetsző óhajok mérlegelésétől s ennek egvik bizony­sága, hogy a miniszterelnök maga a legszivélyesebben fogadta a kül­döttséget és szólt előttük azokról az okokról, amelyek a kormány­kötelességévé tették, hogy a ma­gántisztviselők nyugdijvalorizációs ügyét az általános valorizációról szóló törvényjavaslatból kivegyék s ezáltal a megpldást gyorsítsák. Rámutatott a miniszterelnök arra, hogy az aranymérlegek elkészí­tése elől senki sem fog elzárkóz­hatni. Viszont, amily mértékben « tartozik az államhatalom feltéte­lezni a gazdasági élet tényezői részéről a szándékok tisztaságát az aranymérleg készítésében, ép oly­mértékben fogja ellenőrizni^ is, hogy az aranymérlegek a való ál­lapot hü kifejezői legyenek s a vagyoni helyzet feltüntetésében is semmiféle visszaélés vagy elleple­zés ne történhessék. Mielőtt a vál­lalatok törvényileg köteleztetnének a magántisztviselői nyugdijak átér­tékelésére, tudniok kell, hogy mi­lyen terííekkel számoljanak. Ez azonban nem jelenti azt. mintha a kormány nem az egyenlő igaz­ság elvévél kívánná megoldani a kérdést, sőt a sürgősség azt mu­tatja, hogy ép a magánalkalma­zottak érdekében óhajtja, hogy a törvényjavaslat mielőbb letárgyal­tassék.' A kormány eredeti terve az volt, hogy még húsvét előtt letárgyalja a nemzetgyűlés e kér­dést s a törvényjavaslat módosí­tására vonatkozóan felhozott pa­naszok és kívánságok ekkor meg­felelően érvényesülhessenek. Az érdekeltek szembenállása játszik közre elsősorban abban, hogy rö­vid idővel kitolják a törvényjavas­lat napirendre tűzését s ezzel időt adjanak az érdekeltségek szem­pontjainak kiegyenlítésére. Fel­tételezzük, hogy amint a kormány­nak törekvése, ugy az érdekeltsé­geknek is legjobb elhatározása, az hogy a legnagyobb méltányosság szerint bldassek meg a magány tisztviselői nyugdijvalorizácfó prob­lémája. Felelős helyről a kormány­zat részéről megtörtént a helyes utmutatás. Most a vállalatokon áll, hogy emberséges méltányossággal s a magánalkalmazotti nyugdíjas tisztviselőtársadalmon, hogy belá­tással és józan mérséklettel egyen­lítsék ki a nem áthidalhatatlan el­lan téteket. j vek valamelyikét, mint amelyeknek kivitele a tetemes mértékben eny­híti a költségeket. Amennyiben a miniszterre 1! a kül­döttség megállapodásra jut, ugy a várost is megkeresi az egyházköz­ség s arra fogja kérni, hogy az 1000 koronás tanyai iskolai segélyt se felépítendő iskola után a jövő tanévre ís adja meg. Az iskolaépitési ügy a tegnap­előtti közgyűléssel ki is szélesedett, ámennyiben eredetileg csak egy iskola építéséről volt szó. A köz­gyűlésen résztvevő Cigány bokori tanyai íakosság megkereste az egy­házközség közgyűlését, hogy jár­jon közbe a miniszternél egy az ő tanyakörzetükben építendő iskola Érdekében is s már eleve megadják mindazokat az anyagi hozzájárulá­sokat, amelyeket a Magyar- és Ta­más bokori lakosság felajánlott. Igen ]é zamatu FAJBOR változatlanul 3500koFoua italmérőknek. KOVÁCS, Rákóczi-utca 32. Telefonaeám 295. 1476-10 Hozzászólása tanonc­tartás problémájához. Örömmel olvastam a Nyirvidék két legutóbbi vasárnapi számában egy-egy helybeli iparos tollából megjelent cikkeket, mely egyelőre csak a tanonctartással foglalkozik ugyan, azonban remélem hinni, hogy miután cikkeik az ipari kér­dés első alapvető lépésénél, a ta­nonctartásnál kezdődnek, fokoza­tosan tovább fognak menni lépés­ről-lépésre az inarosképzés min­den egyes fázisaban. Kezdetnek mindenesetre e kérdésnek a bon­colgatása is elég, mert hisz oly ritka eset, hogy egy iparos a fog­lalkozása körén belül eső szerszám kezelésén kivül máshoz is külö­nösen pedig a tollhoz - merne nyúlni, hogy két kézzel kell meg­ragadni az alkalmat, ha a társa­dalomnak tekintélyes rétegét kép­viselő iparosság kilépve merev tar­tózkodásából, ügyes-bajos dolgait a nyilvánosság előtt teszi megvita­tás tárgyává, hogy az a vita ered­ményekben gazdag legyen. Termé­szetesen vannak kivételek e téren is, de az eddigi tapasztalatok alapján sajnosan kell megállapítani hogy nagyon kevesen. A tulajdonképpeni tárgyra térve, megengedik az eddigi cikkek igen tisztelt írói, ha bátorságot véve, mint villámhárító, a két nézet közé egy harmadik nézettel közbe tola­kodom. Zárjel között jegyzem meg, hogy alkalmaztatási minősé­gem hasonló a villámhárítóhoz és ezért használom e kifejezést, te­hát semmi tendenciát ne méltóz­tassanak neki tulajdonítani.) Ha grafológiával foglalkoznám, Bodrog ur cikkének egyes kitételei olvasásakor azt a megállapítást kellene használnom, hogy : e sorok­írója jnelegen érző, nemes ember­baráti célokért lelkesedő, az ifjúság ideális gondolataival telitett, me­rész gondolatröptii, tettrekész fia­tal egyéniség. E megállapításra a cikkének minden egyes fejezete fel­jogosít és pedig azért, mert ami­lyen merészen tárja fel a tanonc­tartás hibáit munkaadói részről, ugyanolyan bátran mond véle­ményt á szülők ferde felfogásaival szemben az ipari pályáról táplált elavult nézeteiket illetőleg. Szokatlan az nálunk, hogy va­A nyíregyházi ág. h. ev. egyházközség tanyai iskola építése ügyében küldöttség keresi fel a knltnszminisztert. A Magyar ég Tamásbekori hívek áldozatkészsége biztosítja az iskola telkét, á Cigány bokor gazdái hasonló áldozat­hozatal mellett készek iskolát építtetni. Nyíregyháza, március 30. (A Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi ág. h. ev. egyház község presbitériuma és képviselő­testülete szombaton este, illetve va­sárnap délelőtt ülést tartott, ame­lyen több igen fontos tárgy kö­zött ott szerepelt egy tanyai iskola építésének kérdése is. Már koráb­ban megemlékeztünk arról, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter a tanyai iskolaépitési akció során a rendelkezésére álló költségvetési té­telek terhére hajlandó volt egy nyíregyházi tanyabokor területén építendő iskola költségeihez 11000 aranykoronával hozzájárulni. A szükséghez mérten a Magyar és Tamás bokor környékén jelölte ki azt a helyet ,ahol a lakosság arány­számához mérten ilyen iskolának a felépítési szükségessége fennforog. Az ág. h. ev. egyházközség ko­rábbi közgyűlésein foglalkozott a miniszter ajánlatával s a hozzáfű­zött követelményekkel s ennek alap­ján az érdekelt gazdákkal folytatott tanácskozás és a megtartott hely­színi szemle alapján a következő helyzet alakult ki, melyeta vasárnap megtartott egyházközségi közgyű­lés is a további teendők vitele cél­jából tudomásul vett és jóváha­gyott. Lássuk először azt, hogy a mi­niszter mit nyújt és mit kíván az építtető egyházközségtől. Ad 11.000 aranykoronát. Ezzel szemben azt kívánja, hogy az egy házközség adjon két katasztrális hold területet, melyből egy tekin­télyes rész az iskolaépület közvetlen területéhez tartozik, a többi rész pedig, mely a tani tó részére kertül szolgaina feltétlenül 2 km. távolsá­gon belül legyen az iskolaépület­től mért távolságában. A felépíten­dő iskola terveit a miniszter adja. Az egyházközség korábbi köz­gyűlési határozataiból kifolyólag megindította az eljárást s erről a tegnapelőtti közgyűlés e'őtt szá­molt be az elnökség. Piadal Mozgó Március hó 31 én, szerdán és április hó 1-én, csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Kékszakáll-kisasszony (A kisasszony férje) Drégely Gábor vigjátéka 7 íelv.-ban. Főszerepben: Bebe Daniels és Raymond Grffi h. Észak vampirja dráma 5 felvonásban. Nagypénteken nincs előadás. Jön Jön „Barra-Karrah" (A néma vádló) A benyújtott tervek szerint az iskolaépület mintegy 480 millió koronába kerülne. Az egyházközség nek tehát többszáz millió koronával kellene huzzájárulni az épittetési költségekhez, melyeknek előteremté­se a mai pénzügyi viszonyok mellett amikor csak rövid lejáratú hitelt jnyujtanak a pénzügyi viszonyok mellett, amikor csak rövid lejáratú hitelt nyújtanak s azt is meglehető­sen magas kamatra, nagyon nehéz s szinte leküzdhetetlen akadály. Atelek körül is mutatkoznak bi­zonyos differenciák. Az egyház hí­vei hajlandók átadni egy 1700 négyszögöles telket az iskolaépület és udvar céljaira s annak határát már ki is jelölték. A helyi viszo­nyok azonban lehetetlenné teszik, hogy a két katasztrális holdig még hiányzó területet átengedjék. Hajlandók ezenkívül a hívek az összes fuvar ellátására is. Amenny­ben pedig a tégla beszerzése ol­csóbban volna biztosítható a hely­színen való készítése által, ugy haj­landók a téglát ott vettetni.' Miután ebből látszik, hogy nagy de nem áthidalhatatlan ellentét van a miniszter által kikötött feltétel és az egyházközség megajánlása kö­zött a közgyűlés határozatából ki­folyólag a húsvéti ünnepek után közvetlenül egy küldöttség fogja felkeresni a minisztert, mely kül­döttségben minden valószínűség „ szerint az egyházközség elnökség® Dr. Benes Kálmán kormányfőtaná­csos, polgármester, egyházközségi felügyelő, Paulik János igazgató­lelkész és az iskolaszék elnökei : Geduly Henrik püspök, dr. Simkó Endre iskolaszéki elnök, továbbá Kovács András jánosbokori, II. felügyelő és Pauiusz Márton vesz­nek részt s arr;a fogják kérni a mi­nisztert, hogy a lehetőség mértéké­hez képest tegyen enyhítést felté­telein. Főként pedig arra fogják kérni, hogy az iskolaépítésre ha­lasztást adjon s az általa kívánt tervek helyett fogadja el az itteni tanyai iskoláknál alkalmazott ter­Városi BWozqé Március hó 3t-én, szerdán és április hó 1-én, csütörtökön S, 7 é« 8 órai kezdettel Férfivápk, asszonysorsok! történet New-York életőből 7 felv.-ban. Főszerepben: Glória Svanson és Tom Moore. Arizona gyöngye harc egy leányért 6 felvonásban. Főszerepben: Bebe PaMielt és Ernest Torrence Nagypénteken nincs előadás. Jön Jön Főhadnagy úr a feleségem!

Next

/
Oldalképek
Tartalom