Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-31 / 73. szám

Í92Í. márcáu 31. JMtírsidék. 3 laki a saját kasztjabeliekkel szem­ben nyíltan kifejezést merjen adni nemtetszésének. Pedig, ha az őszinte, nyílt színvallást megszok­nánk egymásközött, nagyon, de nagyon sok kellemetlen és sokszor anyagi hátrányt jelentő tanulság­tól menekülnénk meg. És ennek az őszinteségnek a hiánya éppen a tanonetartás terén is nagyon sok esetben károsan is érezteti hatását. Tessék csak figyelemmel kisérni annak a sok komaság, barátság és atyafiság révén rekrutálódott ta­noncoknak a pályafutását, akiket álszeméremből, a barátság elhide­gü lésének a féltéséből nem mertek visszautasítani a próbaidő után, dacára annak, hogy semmi életre­valóság sem látszott ki belőlük. Hiába gondolják ilyenkor nagyorv sokan, hogy né,gy év hosszú idő, azalatt majd el sajátítja a mester­séget. Arra senki sem gondol ilyenkor, hogy egy élet még bosz­szabb idő és egy hosszú életen át kell kínlódnia, küzködnie az élet zajló hullámaival annak a szeren­csetlen, emberpáriának, akinek egy merészen kimondott nem sza­vacska elég lett volna ahhoz, hogy, másutt, képességeinek, akaraterejé­nek jobban megfelelő ipari elhe­lyezkedésnél szerencsésebbé, bol­dogabbá és ami a fő, képzettebb iparossá válljon. Ilyen és ehhez hasonló eseteknek az előfordulása késztetett arra, hogy a grafológus szemüvegén át nézzem a Bodrog ur cikkében le­fektetett gondolatokat. Hasonló az eset az úgynevezett «tanoncgyárak»-ból kikerült mun­kásokkal is. Előre hangsúlyozom, hogy nem általánosságban beszé­lek, tehát akinek ... ésatöbbi köz­mondást tessék figyelembe venni. Ahol 10—12 tanonc van egy csomóban, szinte lehetetlen azok­nak minden ténykedésüket figye­lemmel kisérni. Aki ezt megteszi, ember legyen a talpán. És miután csak kevesen vannak, kik erre ké­pesek, nagyon természetes aztán, hogy az ilyen műhelyből kikerült munkások nem birván kellő szak­képzettséggé], meg aztán tanító mesterének amúgy is csak addig volt rá szüksége, amíg «olcsó» munkaerő volt, szélnek lesz ereszt­ve azzal a biztatással, hogy «János most már ember vagy, tanulj meg járni a saját lábadon !» És a sze­gény János elindul az élet rögös országútján, verekedik, viaskodik az élettel. Ha szemfüles és főleg jó szájas is, rendesen vergődik vala­mire. Hangadó lesz munkáskörök­ben. Természetes észjárásánál fog­va felismeri a helyzetet, kezd tör­tetni előre, szakkérdésekben min dég és mindenütt adja a tapasz­taltat. Hiányos szaktudása miatt sok helyen megfordulván, tekin­télyt képvisel. Lármás, tolakodó magaviseletével port tud hinteni a legjobbak szemébe is. Igy' lassan eljön az idő, hogy «megérett» az önállóságra is. Mester lesz. Mi­után az £ddígi metódus nagysze­rűen bevált, itt is folytatja ugyan­azt. Sőt itt most már jobb a hely zet. Lassankint benépesedik a mű­hely tanoncokkal. A munka vígan halad. Olcsó munkaerővel olcsó árut dob a piacra. A közönségnek csak kis része tudja megbírálni a munka minőségét. Oda megy, ahoi olcsóbban kapja szükségletét. Ilyen munkamenet mellett aztán napról-napra gazdagszik földi ja­vakban. Es igy hozták létre igen tisztelt B. F. ur a konkurenciát — de nem csak az alkalmazottak­nak, hanem saját iparostársaiknak is. Ne tessenek gondolni, hogy az ilyen konkurrensből sok keh egy szakmába ! óh nem. Elég belőlük egy vagy kettő ahhoz, hogy le­rontsák az egész város iparosságá nak az árnivóját. A tisztességes, rendes polgári haszonnal, de se­gédekkel dolgozó iparos töri a fe­jét éjjel-napppal, hogy mi az oka annak, hogy ő nem tud boldogul­ni, Űacára annak, hogy ő maga > dolgozik munkásaival reggeltőt es­tig. Akárhogyan igyekszik, éppen hogy csak keservesen tengeti éle­tét napról-napra. Avagy a másiK része éjt napot egybetéve dolgo­zik szakadatlanul, hogy egy kis viskóra valót tudjon magának összekuporgatni, ahol legyen majd fejét lehajtani öregségére. Még egy megjegyzést engedjen meg B. F. ur mielőtt fejtegetései­met befejezném és pedig azt a a szerény nézetemet bátor­kodom megkockáztatni, hogy ta­lán egy kis gondolkozás után rá j,ön ön is arra, hogy B. M. urnák a megállapításai nem is annyira munkás érdeket, mint inkább csak egyszerű emberi érdeket szolgál­nak. Lehetne talán ugy is mon­dani, hogy általános ipari érdeket szolgál. Mert hisz mindannyian tudjuk egyebár, hogy az ipari életnek is meg van a maga kör- • forgása. És ha ebben a körforgás­ban az első lendítés jó és szeren­csés, akkor végig, az egész lendü­letnek jónak kell lenni, értem ez­alatt azt, hogy ha a tanoncokat nem termeljük túlságos fölös szám­ban és amit termelünk azt szakkép­zett munkássá, munkáját értékelni tudó, intelligens munkássá nevel­jük, igy az intelligens munkásból lett mester szintén fogja tudni, hogy mi a kötelessége iparos tár­saival szemben a körforgásba, amelynek célja életerős, minden viharral dacolni tudó iparostársa­dalom kialakulása. Abban a reményben, hogy a további kérdések megvitatásánál e lapnak hasábjain még lesz szeren­csénk az eddigi cikkező urakon kivül másokat is üdvözölni, mara­dok kiváló tiszteletem nyilvánítása mellett vitatkozásra mindenkor kész hívük : Sétáló­á tavaszi gyorsasági verseny nem Nyiregy­háza és Nagykálló, hanem Nyiregyháza ­Debrecen között lesz. Budapestről jelentik: Szelnár Aladár dr., a Királyi Magyar Automobil Club vezértit­kára, néhány nappal ezelőtt érke­zett vissza a nyári magyar turaut utvonalának bejárásáról. A vezér­titkár Kdein Voin miniszteri osz­tálytanácsos társaságában tette meg a közel 1000 kilométeres utat. Kukin miniszteri osztálytanácsos az államépitészeti hivatal részéről vizsgálta végig a magyar turaut ut­vonalát és a szerzett tapasztalatok alapján már meg is adta az utasí­tásokat a javításra szoruló utrészle­tek rendbehozatalára. A Gyön­gyös—Párád közötti rész még rossz állapotban van, de az egri államépitészeti hivatal főnöke Bárány műszaki főtanácsos meg­nyugtató kijelentést tett. A hibás útrészeket még ezen a jiéten mun­kába veszik. Vatta és Miskolc kö­zött a harsányi. útszakasz csaknem járhatatlan, az alépítmény teljesen kijárt, meg sem javítható, éppen Keddei Szerdái Csütörtökön Dante, a hazátlan Regényes korkép Dante életéből S felvonásban. THAWARA RAY hindu fakir filmen. — Eltemetik, kiássák és újra él. nincs előadás! Szombaton Vasárnap NEW-YORKI BUNBARLANGr (A mámor vámszedői.) BLAHA LUJZA TEMETÉSE Slíaéások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. ezért az útvonal itt egy kis vál­tozást szienVed s a versenyzők majd Vattától Ernődön, Mezőkereszte­sen, Borsodnyéken és Mádin ke­resztül folytathatják utjokat a bod­rogkereszturi rész helyett. Mádtól délre a Mád—Tokaj—Tarcal-i ut­röviditést iktatják be s igy vonul az ut tovább Nyíregyházára. A nyiregyházi elszállásolásra vonat­kozóan a Tiszántúli Automobil Club exponensei kijelentették, hogy a legnagyobb készséggel állanak a K. M. A. C. rendelkezésére. Tisz­tán azon múlik most, hogy Nyír­egyházán vagy Debrecenben lesz-e az etap-állomás, el tudják-e he­lyezni Nyíregyházán a turaut több száz résztvevőjét. A gyorsasági ver­senyt Nyiregyháza és Debrecen, vagy Debrecen és Hajdúszoboszló között tartják meg, minthogy a Nyiregyháza és Nagykálló közötti pompás állapotban levő útrész kö­zépen megtörik s ilyenformán ha­talmas tempó kifutására alkalmat­lan. Ugy az elszállásolás, mint a gyorsasági verseny kérdését a Ki­rályi Magyar Automobil Club vezetősége a Tiszántúli Automo­bil Clubbal egyetértően fogja meg­állapítani a magyar fővárosban tartandó értekezleten. Leszámítva kis javításra szoruló részeket, az ut vonal kitűnő áliapotban van. A köz beeső városok erősen készülnek a versenyzők fogadtatására. A ma­gyar automobilisták körében már most nagy érdeklődés nyilvánul meg a turaut iránt, amelynek si­kere az előjelek szerint biztosítva van. New-Yorki bflnbarlang Blaha Lujza temetése Szombattél — az Apollóban Akasztás lesz Egerben Két halálraítélt az Ítélet végre hajtása előtt az egri törvény­szék fogházában. Ötvös József és Káli János nagy­rédei földművesek a hadifogság­ból 1918-ban szabadultak ki. Ami­kor hazatértek, ötvös József el­csábította Káli János feleségét. — Ettől kezdve ötvös és Káli Jánosné azon mesterkedtek, hogy Káli Já­nost eltegyék a jáb alól. Ez egy al­kalommal sikerült is,' mert ötvös József Káli Jánost kicsalta a sző­lőjébe és itt lelőtte. Az egri törvényszék ötvös Józse­fet gyilkosság büntette miatt halál­ra ítélte, mig Káli Jánosnét bünré­szesség miatt életfogytiglani fegy­házra ítélték. A budapesti ítélőtábla a napok­ban az egri törvényszék ítéletét helybenhagyta. Most ötvös Jó­zsef ügye a "Kúria elé kerül és ha ott is helybenhagyják az első és másodfokú ítéletet, akkor ötvös József kivégzésére sor kerül. — Ezidőszerint tehát két halálraítélt várja végzetes sorsát az egri tör­vényszék fogházában, ötvös Jó­zsef és a másik Tasi Sándor, aki­nek halálos ítéletét ugyancsak a közelmúltban hagyta helyben a budapesti Ítélőtábla. mindenki részére lehetővé teszi hogy a tavaszi szükségletét elsőrendű minőségben, rendkívüli olasó árban szerezhesse be. Női divat félcipők minden színben 180—200 Női fekete és szürke antilop lakk díszítéssel troteur divat félcipők 240 Női chevreaux divat félcipők rámán varrott talppal 240 Női egyes pár lakk és antilop félcipők 180—250 Férfi fekete sevró és box divatfélcipők 250 Pérli fekete sevró é3 box magas cipők 235—250 Férfi barna bagaria divat fél és magas cipők rámán varrott talppal 295 ezer K Ilona-n. 5. i >»ta 195, a Hungária Cipöáruházban, Nyíregyháza Telefon i

Next

/
Oldalképek
Tartalom