Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-17 / 38. szám

1926. február 17. JNfrÍRiriDÉK. ros időben, mint nekik. És tessék megtörtént a hihetetlen csoda! A Buitos elvitte a győzelem pálmáját előlük. Most aztan azon tanakodnak az afvég korifeusai esténként csendes pipaszó mellett, hogy vájjon nem a bujtosi lakók merényleteként kell-e elkönyvelni azt az útjavítási kísérletet, amely az utóbbi időben történt olyan formában, hogy azoknál az utcakeresztezéseknél, ahol á sár már feneketlen sártengerré kezdett válni, ott torockávaU töítetett fel és lett járhatóvá téve az ut. Bár az öregebb és érzékenyebb lábu benszülőttek azon kezdenek panaszkodni, hogy az éles toroczka csiklandozza a jó puha úthoz szokott talpukat, azonban tekintettel arra, hogy- a Bujtos végérvényesen elvitte a dicsőség pálmáját előlük és a rossz gazdasági viszonyok okozta pénzszűke miatt amúgy sem telik a bugyellárisból tisztességesebb gyalogjáró készítésére, átmenetileg meg elégednének a torockából készült járdával is, azt a kis csetlést-botíást, amit a megszokásig el kellene szenvedni, majd csak kiállanák valahogyan. Két rossz közül a kisebbik — mondogatják magukban. * Sétáló. a tavaszi újdonságok amint halásztak, hálójuk egy súlyos tárgyat húzott ki a vízből. Látva, hogy valami rendkívüli lehet a kihalászott tárgy — dacára, hogy hálójukat rongyokra tépte, — még sem dobták el, hanem gondosan hazaszállítva, a városi elöljáróságnak bemutatták. A leletet Farkas Sándor muzeumi igazgató megtekintette és azt állítja, hogy az özönvíz előtti Diluvialis korbeli bölény koponya. A koponyán a szarvak és fogsorok teljesen épek. A csont és a szarvak, valamint a fogzat teljesen átkövesedett. A leletet a szentesi muzeumba helyezték el. Pár szó a vízvezeték kérdéséhez. és jutányos áron beszerez hetik Tóth MáFia| női kalap szalonjában, Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 7. sz. | Csongrádi halászok őskori bölény fej-vázát fogták ki a Sörösből. Az értokes lelbtet a muzeumban helyezik el. Csongrádról jelentik: Különös szenzációja volt pén- ! teken reggel, a heti vásár miatt j a szokottnál forgalmasabb szen- I tesi városházának. Halászokból álló kis menet törte át magát a kapu alatt és a folyosókon pipázgató magyarok csoportján, akiknek méltó csodálkozását vonta magára az a hatalmas, sötétbarna szinü, tülök-szarvú fejváz, amelyet a menet két tagja cipelt. A különös tárgynak, amelyet a gazdasági tanácsos szobájá ban helyezték el, hamarosan sok bámulója akadt, majd megérkezett Farkas Sándor múzeumigazgató is, aki a lelet agnoszkálásához látott. Az érdek s őskori leletet Deák Lajos halászbérletén dolgozó halászok halászás közben találták f. hó 4 én. A halászok j Cseh András, Benke József és halásztársai, akik hosszabb idő óta Deák Lajos halászati jog • bérlő halászmunkásai és már j eddig is igen sok muzeumi ér- j tékü tárgyat szedtek össze és j szolgáltattak be a szentesi mu- j zeumnak. Területük őskori leletekben gazdag és nagy szor- j galommal gyűjtik rajta a külön- < böző értékes régiségeket. A j bérlő Deák Lajos ezen szorgalmukat, már sokszor külön is jutalmazta. Most f. hó 4-én is Mindenki ,aki a város fejlődésének mozzanatait figyelemmel kiséri és egy-egy ide-vagó tervnek perspektíváját s lehetőségét gondos szeretettei vizsgálja, minden készülődő alkotás között legnagyobb várakozással tekint a város vízvezetékének és csatornázásának prob* Iémája elé. Tagadhatatlan, hogy egy igazi város higiénikus berendezkedése ezek nélkül el sem képzelhető és dicsekedjünk bár városunknak egyéb téren eivitázhatatlan haladásával, mindaddig, amíg ezek az alapvető kérdések megoldva nem lesznek, minden dicsekvésünk és büszkéikedésünk hiábavaló, mert városunk városias külső mázt viselhet ugyan ezek nélkül az attribútumok nélkül is, mégis igazándiban csak akkor lesz modern városnak nevezhető, amikor vízvezetékét és csatornázását elkészítette és rendeltetésének átadta. Épen ezen problémáknak legeslegeIső fontosságára való tekintettel kötelessége minden jó nyíregyházinak, hogy a kérdés megoldásához minden tőle telhető anyagi és erkölcsi segedelemmel hozzájáruljon. Kötelessége mindenkinek elsősorban az, hogy a dolog iránt érdeklődjék s a megoldás lehetőségének megfejtéséhez ki-ki járuljon hozzá ötletekkel, lelkiösmeretes tanácsokkaf, hozzászólásokkal, mert bár ide nagyon találó volna az a szólás-mondás, hogy nem annyira tanács keli ide, mint inkább kalács, vagyis pénz, meg pénz, — mégis tagadhatatlan, hogy ilyen ötletek, tanácsok, hozzászokások minden egyébtől eltekintve nagyon alkalmasait arra, hogy a kérdést felszínen tartsák, az érdeklődés fokozzák, a megvalósítás gondolatát minden városi polgár lelkületébe mint égető szükségességet beleplántálják s ezzei a kivitelnél okvetlenül megkívántató anyagi áldozatkészséghez a hajlandóságot előkészítsék. Jelen közérdekű cikkemet is ezekbői az efgondolásokból kívánom közzétenni. Nem kívánok hívatlan tanácsadással tolakodni, hiszen a városnak meg vannak a maga kitűnő szakemberei, akik ilyen techniTRE-TORN** kai dologban bizonyosan nem szorulnak se tanácsra, se ötletre... és nem akarok annak a látszatával se kérkedni, mintha magamat szakér*' tőnek kívánnám feltüntetni, azt se vindikálom, hogy az itt elmondandók csalhatatlan" igazságok lesznek, sőt már előre kijelentem, hogy az se fog rosszuí esni*, ha hozzáértek le fogják inteni és le fogják mosolyogni az én gondolatomat: mindöszsze a fentebb emiitett közérdeklődést kívánom szolgálni s annak ébrentartását óhajtom soraimmal is fokozni^ s ha emellett lesz valami reális értéke is hozzászólásomnak, amit esetleg fel lehet használni a megoldásnál: az rám nézve csak szerencse és kimondhatatlan öröm lenne. Nos hát, hogy a dologra térjek, ugy vélem, hogy egy vízvezetékhez mindenekelőtt vizre van szükség. Nyíregyházán bele ment a köztudatba, hogy vízvezetékhez való vizünk nincsen. Vagyis hogy a szükséges vizet a Tiszából kell ide vezetni, vagy pedig mélyfúrású kutakból kell beszerezni. Boldog városok azok, amelyek közei feküsznek nagy folyókhoz, vagy üde hegyi forrásokhoz. Mi ilyenektől távol estünk és a köztu- j dat szennt nem is tudunk magún- [ kon másként segíteni, mint a fenti ! ké tmódozat szerint. Persze, bármelyiket választjuk a j kivitelhez, tenger költségbe kerül, i A Tisza Bércéitől ide közel 30 km." Ilyen hosszú vizvezető csővezeték j annak elhelyezése, a szükséges víz- j emelések stb. kimondhatatlan költsé ! get jelentenek. De nem sokkai lehet • kevesebb a mélyfuratu kutak előállítása se és ráadásul itt még az a I kérdés is fenyeget, hogy vájjon a kutak fognak-e efegendó vizmeny- j nyiséget szolgáltatni. Hány kútra, j milyen mélységű furrásokra lesz j szükség stb. stb. Megannyi ismeret- < fen adat, amefyekkel előre kalkulál- ; ni se lehet. v Arról bezzeg mindenki elfelejtke- .' zik, hogy hát hiszen nem lehetne-e . egy harmadik megoldási móddai is foglalkozni. És most ne méltóztassék kinevetni — én az Érfolyóra j gondolok, amelynek tudvalevőleg ] Nyíregyháza város «mindkét part»- ; keddeis utoljára ILBY Szerdától Szerdától Minden idők leghatalmasabb attrakciója 1 Zola Emil vilaghir-ü regénye: 2 részben, 10 felvonásban. (Mind a két rész egyszerre!) KlőaáMok kazdata: 5, 7 ía 9 órakor. ján épült. Legalább igy tanultuk valamikor a kisiskolában a vármegye földrajzából. Én ugy tapasztalom évek, évtizedek óta, hogy ez az Érfolyó nem játékból és nem gúnyból viseli a nevét, mert hiszen ez csakugyan folyó és pedig viz, folyó viz folydogál benne. Kérdem: Foglalkoztak már ezzel a kérdéssel a város szakértői? Meg lett már ez a kérdés vitatva alaposan és tudományosan, hogy vájjon a szerény kis Érfolyót nem lehetne-e valamiképen belekapcsolni ennek a problémának a megoldásába. Hiszen itt viz van, foiyó viz van, amely nyáron ugyan szerényen kis mennyiségű vizet csergedeztet partjai között, de azt állandóan és folyton szolgáltatja, télen azonban igazán bőségesen viszi az orrunk előtt lefele a Tisza Telé és'elfolydogái itt a város falai között észrevétlenül, "kihasználatlanul, értéktelenül egy nagy tömeg víz és mi föld alatt keresünk és távolból' akarunk ide-vezetni egy földalatti csővezetéken idegen vizet... No hát igaz, nyáron ez a folyócska igen gyér vizet adna pár hónapon keresztül... de ugy képzelem, hogy ezen lehetne segíteni egy nagy gyűjtő medencével, amely lehetne egy hold, két hold, három hold (területű és 3, 4, 6, 8&néter mélységű is, közvetlenül a folyócska medre mellett, amelyet télen egy-kettőre tele lehetne ereszteni' a folyócska duzzadó árjával'és.az tartalék lehetne a szűkös nyári hónapok vízszolgáltatásához. Azután az is igaz, hogy ez a ; víz nem volna épen gusztusos ital ( a város lakossága számára... de ! hát ugy, ahogy az Isten megteremI tett- es ahogy a bécsiek megfüsze? rezi:, ygy a Duna vize se lehet : valami igen kívánatos itai a pestiek számára, de ugy ahogy Káposztás; megye re n átfiltrálják, szép kavicsos j rétegeken keresztül áttisztitják, ugy ] bizony igen testhez áííó finom, kristálytiszta ital lesz belőle. A modern technika vívmányai mellett kizártnak tartom, hogy ezt a felgyüjtött és tartalékolt vizet ne lehetne alkalmas derítő telepekkel és szűrőkkel ivásra alkalmas állapotba hozni és a nyíregyházi vízvezeték vízszükségletét ebből a vízből biztosítani 'és táplálni. Itt csak ceruza kell és egy kis számítás. Viz van. Ha tartalékolás l^Ii, aTihoz csak földmunka szükséges. Ehhez föld szintén van. — Ember is van. Tehát előttem nem látszik A vfc a dolog megoldhatatlannak, szűréséhez, derítéséhez szin\