Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-17 / 38. szám

1926. február 17. JNfrÍRiriDÉK. ros időben, mint nekik. És tessék megtörtént a hihetetlen csoda! A Buitos elvitte a győzelem pálmáját előlük. Most aztan azon tanakod­nak az afvég korifeusai esténként csendes pipaszó mellett, hogy váj­jon nem a bujtosi lakók merény­leteként kell-e elkönyvelni azt az útjavítási kísérletet, amely az utóbbi időben történt olyan formá­ban, hogy azoknál az utcakeresz­tezéseknél, ahol á sár már feneket­len sártengerré kezdett válni, ott torockávaU töítetett fel és lett jár­hatóvá téve az ut. Bár az öregebb és érzékenyebb lábu benszülőttek azon kezdenek panaszkodni, hogy az éles toroczka csiklandozza a jó puha úthoz szokott talpukat, azonban tekintettel arra, hogy- a Bujtos végérvényesen elvitte a di­csőség pálmáját előlük és a rossz gazdasági viszonyok okozta pénz­szűke miatt amúgy sem telik a bu­gyellárisból tisztességesebb gya­logjáró készítésére, átmenetileg meg elégednének a torockából készült járdával is, azt a kis csetlést-bot­íást, amit a megszokásig el kellene szenvedni, majd csak kiállanák va­lahogyan. Két rossz közül a kiseb­bik — mondogatják magukban. * Sétáló. a tavaszi újdonságok amint halásztak, hálójuk egy sú­lyos tárgyat húzott ki a vízből. Látva, hogy valami rendkívüli lehet a kihalászott tárgy — da­cára, hogy hálójukat rongyokra tépte, — még sem dobták el, hanem gondosan hazaszállítva, a városi elöljáróságnak bemutat­ták. A leletet Farkas Sándor muzeumi igazgató megtekintette és azt állítja, hogy az özönvíz előtti Diluvialis korbeli bölény koponya. A koponyán a szarvak és fogsorok teljesen épek. A csont és a szarvak, valamint a fogzat teljesen átkövesedett. A leletet a szentesi muzeumba helyezték el. Pár szó a vízvezeték kérdéséhez. és jutányos áron beszerez hetik Tóth MáFia| női kalap szalonjában, Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 7. sz. | Csongrádi halászok őskori bölény fej-vázát fogták ki a Sörösből. Az értokes lelbtet a muzeumban helyezik el. Csongrádról jelentik: Különös szenzációja volt pén- ! teken reggel, a heti vásár miatt j a szokottnál forgalmasabb szen- I tesi városházának. Halászokból álló kis menet törte át magát a kapu alatt és a folyosókon pipázgató magyarok csoportján, akiknek méltó cso­dálkozását vonta magára az a hatalmas, sötétbarna szinü, tülök-szarvú fejváz, amelyet a menet két tagja cipelt. A különös tárgynak, amelyet a gazdasági tanácsos szobájá ban helyezték el, hamarosan sok bámulója akadt, majd megérke­zett Farkas Sándor múzeum­igazgató is, aki a lelet agnoszká­lásához látott. Az érdek s őskori leletet Deák Lajos halászbérletén dol­gozó halászok halászás közben találták f. hó 4 én. A halászok j Cseh András, Benke József és halásztársai, akik hosszabb idő óta Deák Lajos halászati jog • bérlő halászmunkásai és már j eddig is igen sok muzeumi ér- j tékü tárgyat szedtek össze és j szolgáltattak be a szentesi mu- j zeumnak. Területük őskori lele­tekben gazdag és nagy szor- j galommal gyűjtik rajta a külön- < böző értékes régiségeket. A j bérlő Deák Lajos ezen szorgal­mukat, már sokszor külön is ju­talmazta. Most f. hó 4-én is Mindenki ,aki a város fejlődé­sének mozzanatait figyelemmel ki­séri és egy-egy ide-vagó tervnek perspektíváját s lehetőségét gondos szeretettei vizsgálja, minden ké­szülődő alkotás között legnagyobb várakozással tekint a város vízve­zetékének és csatornázásának prob* Iémája elé. Tagadhatatlan, hogy egy igazi vá­ros higiénikus berendezkedése ezek nélkül el sem képzelhető és dicse­kedjünk bár városunknak egyéb té­ren eivitázhatatlan haladásával, mindaddig, amíg ezek az alapvető kérdések megoldva nem lesznek, minden dicsekvésünk és büszkéi­kedésünk hiábavaló, mert váro­sunk városias külső mázt viselhet ugyan ezek nélkül az attribútumok nélkül is, mégis igazándiban csak ak­kor lesz modern városnak nevez­hető, amikor vízvezetékét és csa­tornázását elkészítette és rendelteté­sének átadta. Épen ezen problémáknak leges­legeIső fontosságára való tekintet­tel kötelessége minden jó nyíregy­házinak, hogy a kérdés megoldásá­hoz minden tőle telhető anyagi és erkölcsi segedelemmel hozzájárul­jon. Kötelessége mindenkinek első­sorban az, hogy a dolog iránt ér­deklődjék s a megoldás lehetősé­gének megfejtéséhez ki-ki járuljon hozzá ötletekkel, lelkiösmeretes ta­nácsokkaf, hozzászólásokkal, mert bár ide nagyon találó volna az a szólás-mondás, hogy nem annyira tanács keli ide, mint inkább kalács, vagyis pénz, meg pénz, — mégis tagadhatatlan, hogy ilyen ötletek, tanácsok, hozzászokások minden egyébtől eltekintve nagyon alkalma­sait arra, hogy a kérdést felszínen tartsák, az érdeklődés fokozzák, a megvalósítás gondolatát minden vá­rosi polgár lelkületébe mint égető szükségességet beleplántálják s ez­zei a kivitelnél okvetlenül megkí­vántató anyagi áldozatkészséghez a hajlandóságot előkészítsék. Jelen közérdekű cikkemet is ezek­bői az efgondolásokból kívánom közzétenni. Nem kívánok hívatlan tanácsadással tolakodni, hiszen a városnak meg vannak a maga ki­tűnő szakemberei, akik ilyen techni­TRE-TORN** kai dologban bizonyosan nem szo­rulnak se tanácsra, se ötletre... és nem akarok annak a látszatával se kérkedni, mintha magamat szakér*' tőnek kívánnám feltüntetni, azt se vindikálom, hogy az itt elmondan­dók csalhatatlan" igazságok lesznek, sőt már előre kijelentem, hogy az se fog rosszuí esni*, ha hozzáértek le fogják inteni és le fogják mosolyog­ni az én gondolatomat: mindösz­sze a fentebb emiitett közérdek­lődést kívánom szolgálni s annak ébrentartását óhajtom soraimmal is fokozni^ s ha emellett lesz valami reális értéke is hozzászólásomnak, amit esetleg fel lehet használni a megoldásnál: az rám nézve csak szerencse és kimondhatatlan öröm lenne. Nos hát, hogy a dologra térjek, ugy vélem, hogy egy vízvezetékhez mindenekelőtt vizre van szükség. Nyíregyházán bele ment a köz­tudatba, hogy vízvezetékhez való vizünk nincsen. Vagyis hogy a szükséges vizet a Tiszából kell ide vezetni, vagy pedig mélyfúrású ku­takból kell beszerezni. Boldog városok azok, amelyek közei feküsznek nagy folyókhoz, vagy üde hegyi forrásokhoz. Mi ilyenektől távol estünk és a köztu- j dat szennt nem is tudunk magún- [ kon másként segíteni, mint a fenti ! ké tmódozat szerint. Persze, bármelyiket választjuk a j kivitelhez, tenger költségbe kerül, i A Tisza Bércéitől ide közel 30 km." Ilyen hosszú vizvezető csővezeték j annak elhelyezése, a szükséges víz- j emelések stb. kimondhatatlan költsé ! get jelentenek. De nem sokkai lehet • kevesebb a mélyfuratu kutak elő­állítása se és ráadásul itt még az a I kérdés is fenyeget, hogy vájjon a kutak fognak-e efegendó vizmeny- j nyiséget szolgáltatni. Hány kútra, j milyen mélységű furrásokra lesz j szükség stb. stb. Megannyi ismeret- < fen adat, amefyekkel előre kalkulál- ; ni se lehet. v Arról bezzeg mindenki elfelejtke- .' zik, hogy hát hiszen nem lehetne-e . egy harmadik megoldási móddai is foglalkozni. És most ne méltóztas­sék kinevetni — én az Érfolyóra j gondolok, amelynek tudvalevőleg ] Nyíregyháza város «mindkét part»- ; keddeis utoljára ILBY Szerdától Szerdától Minden idők leghatalmasabb attrakciója 1 Zola Emil vilaghir-ü regénye: 2 részben, 10 felvonásban. (Mind a két rész egyszerre!) KlőaáMok kazdata: 5, 7 ía 9 órakor. ján épült. Legalább igy tanultuk valamikor a kisiskolában a vár­megye földrajzából. Én ugy tapasztalom évek, évtize­dek óta, hogy ez az Érfolyó nem játékból és nem gúnyból viseli a nevét, mert hiszen ez csakugyan fo­lyó és pedig viz, folyó viz folydo­gál benne. Kérdem: Foglalkoztak már ezzel a kérdéssel a város szakértői? Meg lett már ez a kérdés vitatva alapo­san és tudományosan, hogy váj­jon a szerény kis Érfolyót nem le­hetne-e valamiképen belekapcsolni ennek a problémának a megoldá­sába. Hiszen itt viz van, foiyó viz van, amely nyáron ugyan szerényen kis mennyiségű vizet csergedeztet partjai között, de azt állandóan és folyton szolgáltatja, télen azonban igazán bőségesen viszi az orrunk előtt lefele a Tisza Telé és'elfolydo­gái itt a város falai között észre­vétlenül, "kihasználatlanul, értéktele­nül egy nagy tömeg víz és mi föld alatt keresünk és távolból' akarunk ide-vezetni egy földalatti csőveze­téken idegen vizet... No hát igaz, nyáron ez a folyócs­ka igen gyér vizet adna pár hóna­pon keresztül... de ugy képzelem, hogy ezen lehetne segíteni egy nagy gyűjtő medencével, amely lehetne egy hold, két hold, három hold (területű és 3, 4, 6, 8&néter mélységű is, közvetlenül a folyócska medre mellett, amelyet télen egy-kettőre tele lehetne ereszteni' a folyócska duzzadó árjával'és.az tartalék lehet­ne a szűkös nyári hónapok vízszol­gáltatásához. Azután az is igaz, hogy ez a ; víz nem volna épen gusztusos ital ( a város lakossága számára... de ! hát ugy, ahogy az Isten megterem­I tett- es ahogy a bécsiek megfüsze­? rezi:, ygy a Duna vize se lehet : valami igen kívánatos itai a pestiek számára, de ugy ahogy Káposztás­; megye re n átfiltrálják, szép kavicsos j rétegeken keresztül áttisztitják, ugy ] bizony igen testhez áííó finom, kristálytiszta ital lesz belőle. A modern technika vívmányai mellett kizártnak tartom, hogy ezt a felgyüjtött és tartalékolt vizet ne lehetne alkalmas derítő telepekkel és szűrőkkel ivásra alkalmas álla­potba hozni és a nyíregyházi víz­vezeték vízszükségletét ebből a víz­ből biztosítani 'és táplálni. Itt csak ceruza kell és egy kis számítás. Viz van. Ha tartalékolás l^Ii, aTihoz csak földmunka szük­séges. Ehhez föld szintén van. — Ember is van. Tehát előttem nem látszik A vfc a dolog megoldhatatlannak, szűréséhez, derítéséhez szin­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom