Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-17 / 38. szám

JSÍYÍRTTIDÉK. 1926, február 17. tén vannak a tudománynak modern eszközei. Ugy vélem azért, hogy nem vetettem fel olyan gondolatot, ami legalább arra nem volna érde­mes, hogy szakértők megvizsgál­ják és egy pillanatra megálljanak felette. Ha kivihetetlen vagy akar elvi, akár gyakorlati szempontból élet­képtelen, papírkosárba vele, de ha van benne életrevalóság, akkor tes­sék felhasználni. — Patentet se ké­rek rá. És még egyet. Ha az ekként nye­rendő víz esetleg nem volna is al­kalmas emberi élvezetre, ivásra: mindenesetre alkalmas lenne vízöb­lítésre, utcák és terek locsolására, fürdőszoba-használatra, mosáshoz, WC. használatához stb. stb. s ez­zei a vízszükségletnek egy nagyon tetemes része és a csatornázás prob­lémája megoldást nyerne. Ivóvizet pedig nyernénk továbbra is kitűnő közkutamkbói, amelyekbői most is iszunk s amelyeket legfeljebb, csak szaporítani kellene utcánként né­hány ujabb fúrással. Magának a vízvezetéknek és csa­tornázásnak a kérdése azonban egyszerűen és aránylag nagyon ki­csiny költséggel megoldható lenne. Szóló. Telt ház tapsolt ünnepi érzéssel Kiss Ferenc­nek, a Nemzeti Színház művészének. Nyíregyháza, február 16. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Kiss Ferencnek, az országszerte ünnepelt nagy művésznek Nyíregy­házára jövetele 'legkimagaslóbb ese­ménye az idei szini évadnak. A vá­ros közönsége várva-várta, ünnepi érzéssel fogadta, büszkeséggel átha­tottan, lelkesen köszöntötte a szín­padon a magyar föld nagy művész fiát. Kiss Ferenc a déli gyorssal ér­kezett Nyíregyházára. A Máv. 'állo­máson Kardos István kulturtaná­cvsos fogadta és üdvözölte a vá­rosi tanács nevében. A fogadásnál megjelent Gulyás Menyhért,- a Vá­rosi Színház igazgatója, a színtár­sulat küldöttsége, a Nyirvidék szer­kesztősége Vertse K- Andor fele­lős szerkesztővel élén. Csépány Je­nő, a Nyirvidék fo toriportere felvé­telt készitett a müvesz érkezéséről, azután Kiss Ferenc a város fogatán a Koronába hajtatott. Este zsúfolásig megtelt a Városi Színház. A vármegye és a város társadalmának szine-java jött ei, hogy részt vegyen a «Nóta vége» elő adásán, amelyben majd Kiss Ferenc bemutatkozik. A színpadra lépő művészt, akt Sivó Jánost ala­kította szűnni nem akaró, forró ér­zéseket tolmácsoló taps fogadta. — Megindult a páratlanul szép játék. Kiss Ferenc festői szép jelenetei, játékából kisugárzó napfényes opti­mizmusa, nagy emberi és magyar értékeket dokumentáló művészete, mmt tavaszos fény töltötte be a sziveket. Bus-Fekete László ope­rettjének meleg zengésű, szép da­lai, szinte áhítatos bensőségge. áradtak és Kiss Ferenc játékában láttuk a művészt, akinek hivatás­tudata, hite, mély és tiszta, mint az apostoloké. Taps és újra taps ki- ' serte Kiss Ferenc minden jelenetét. A Nyírség, a Tiszamente ünnepel­te a magyarság reprezentatív mű­vészét. • Kiss Ferencet a Városi Színház társulata is ünnepelte. Ünnepelte az­zal, hogy valamennyi szereplő iga­zi művészétét nyújtott s a közön­ség mindenképpen fővárosi nivóju előadásban gyönyörködhetett. Virágh karmester, akit a színházi törvényszék szabálytalanságokért pénzbüntetésre itéít, erthetetlen és nagy megütközést keltő bosszúból nem dirigált. A zenekart Richter helyettes karmester vezette nagy si­kerrel. A kitűnő zenekart többször megtapsolták. A feledhetetlen'szép estért hálás elismerés illeti meg Gulyás Meny­hért igazgatót, akinek áldozatkész­ségét a jelek szerint közönségünk mondjobban fokozódó támogatás­sal viszonozza,^ amint azt a Süt a nap kedd esti előadása iránt meg­nyilvánuló érdeklődés is tanúsítja. Zola Emil: Nantas á nyíregyházi közalkalmazottak a kormánytól várják az épitési kölcsönt. A pénzügyigazgató nagyhatású felszólalása. - Küldöttség ntján kérik a főispánt az akció megindítására. A tisztviselő­telepbizottság élére Pilászy Emil tanácselnököt választották meg. Népes közgyűlés a törvényszék nagytermében. Nyíregyháza, február 16. (A j »Nyirvidek« tudósítójától. Hétfőn délután zsúfolásig meg­töltötték a közszolgálati alkal­mazottak a kir. törvényszék es­küdtszéki termét, ami amellett bi­zonyít, hogy mindannyian átérzik a mai lakásviszonyok tarthatatlan­ságát és azt a bizonytalanságot, ami rájuk vár, ha a lakásokkal való rendelkezés joga vissza állíttatik a békebeli szabadrendelkezésnek meg­felelőleg. Az értekezletet dr. Ragó József törvényszéki bíró a Kansz diszel­nöke nyitotta meg és hosszasabban foglalkozott a, küzdelmes múlttal, amely az érdekelteket lényegesen közelebb vitte ugyan a célhoz, de kézzel fogható eredményeket még­sem tudtak felmutatni, kivéve a Székely Miksa é's a Friedmann Sé­lig-féle telken emelt mintegy 30 félig kész házat. A tisztviselőtelep ügyének viteléver az 192l-ik év ve­gén bízatott meg azért, hogy az 1920. évi XXXVI. t-c.-ben a'föld­birtokrendezéssel kapcsolatos elő­nyöket biztosithassa a tisztviselő­telep együttesen való telepítésére tömörült' Kansz tagoknak. A Tiszt viselő-telep bizottságnak sikerült dr. Kállay Miklós főispánt is meg­nyerni a mozgalomnak, aki belátta, hogy a Nyíregyházán levő 1600 tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottnak a minimálisra re­dukált lakásigényét már csak ál­lamiérdekből is ki kell elégíteni. A bizottság megértő támogatóra talált dr. Bencs Kálmán kormányfőtaná­csos, polgármesterben is, aki a régi vásártéren tervezett tisztviselőtele­pet mintavárosrésznek szánta és a 391 lakást magába foglalandó uj városrésznek a fontossságát felis­merte és a területet máris rendel­kezésre bocsáttatta. Az érdekeltség memorandumával a Kansz központja is foglalkozott és az előterjesztett javaslatot teljes egészében elfogadva a kormányhoz juttatta. Ezen kivtil Vass József népjóléti miniszter is kijelentette, hogy a tervezet nagyon is reális alapokon nyugszik és igy a maga részéről is támogatja azt a mozgal­mat, hogy külföldi tökének a be­kapcsolását ugy kiséri i meg az ér­dekeltség, hogy a városnak folyó­sítsák a kölcsönt, amelynek aztán az építtetőknek nemcsak a házai nyúj­tanak kellő biztositéket, hanem a fizetés egyrésze is lekötve lenne. Hogy ilyen körültekintő munká­nak sincs meg a látszatja annak tudja be, mert a felkínált kül- és belföldi kölcsönök kamatlábja még mindig olyan magas, amelyet a fixfizetésü közszolgálati alkalma­zottak nem vállalhattak magukra. Tárgyaltak a budapesti Kertváros részvénytársasággal, az Általános Kereskedelmi Részvénytársaság­Csak egyszer! Csak egyszer! Szerdán, február hó 17-én: ÖTOSTÖT Gulyás Menyhért igazgató felléptével. Péntek—Szombat—Vasárnap — Hétfő Kőrössy—Virág premier Szezonsiáger! Szezonsláger! .ORivirair gal, az Országos Lakásépítő rész­vénytársasággal, az Inmobiliával, a Faludi-cSoporttal, amely Pest­szentlőrincen most- kezdett nagyobb építkezéseket és az eredmény még mindigaz, hogy nincs lekötött tőke. A helyzet azonban a 4 év alatt lé­nyegesen javult, mert a most szá­mításba vehető kamatláb felényire csökkent a megalakulás időpontjá­hoz képest és ezen kivül az egyes lakások felépítéséhez szükséges tő­ke is kisebbedett, ugy hogy most az évi fizetni valót mintegy harmadára lehet venni a régebbi számítások­hoz képest. Most azonban már na­gyon is itt van az ideje az építkezés' megkezdésének, mert 1927.-re ter­vezik a lakások fefmondhatását, aminek kitolását remélni nem igen lehet és ezenkívül a külföldi tőkét kezdik kölcsönadni Magyarország számára és nem lehet tudni, hogy meddig tart az idegen tőkének a beözönlése, mert az egész Európá­ban folyik az újjáépítés munkája s ugy lehet, hogy másutt nagyobb kamatot ígérnek a pénzcsoportok vezetőinek. Ki kell tehát használni a kedvező alkalmat. Amidőn megköszöni kartársainak a bizalmát, a megbízatást, megvál­tozott körülményeire való tekintet­tel visszaadja és a házépítési akció további vezetésére javaslatba hoz­za dr. Pilászy Emil törvényszéki tanácselnököt, mint aki hivatalos szakember. Szívesen látta ef eddig teendőit, mert azzal nemcsak tiszt­viselőtársainak vélt szolgálatot tenni, hanem a hazának is. (Éljen-. zés.) Dr. Tóth Bálint min. tanácsos' pénzügyigazgató, a KanSz elnöke megköszöni a dr. Ragó József ön­zetlenül kifejtett fáradozásait. A beszámolóból azonban azt látja, hogy nem a külföldi tökére kell tá­maszkodnunk, hanem a kor­mányra, amelynek maga iránti kötelessége a tisztviseíőlakások építésének a lehetővé tétele, mert ha azt nem tenné, akkor a felszabadítás idejétől olyan házbé­reket kellene adni alkalmazottainak hogy azért valóban tudjanak lakást bérelni, ami többe kerülne, mint amennyit az építkezési tőke kamata kitenne. A jelek szerint a kormány­nak most nagyobb összeg áll ren­delkezésére. Erre mutat az, hogy a földmivelésügyi miniszter segélye­ket utalványoz a nincstelenek szá­mára és a népjóléti miniszter köl­csönöket ad a bérházakat építtetni kívánóknak. A maga részérói tehát javasolja, hogy azonnal utazzék fel a Kansz főtitkára Budapestre és szerezzen positiv utasításokat ar­ról,--hogy a bekivánt kölcsönigé­nyelések ügyével mi van. Tájékozá­sul megemlítheti hogy 150 három­szobás, 130 kétszobás és 20 egy­szobás lakás építtetéséhez kértek Nyíregyházán a tagok kölcsönt. A kívánt összegeket azonban az egész vonalon redukálni kell, mivel az építtetni kívánók a tájékozatlanság folytán olyan összegeket kértek, amelyeknek sokszor feléért is fel­lehet építeni a kivánt házat. A szükségés tőke realizálása után az­tán küldöttséget javasol meneszteni ismét a főispánhoz, akinek rendel­kezésére bocsátják az adatokat és felkérik, hogy ismételten legyen se­gítségére a tisztviselőknek, hogy memorandumuk a kormánynál ked­vező fogadtatására találjon. Ö a maga részéről mindent elkövet szintén, hogy a tisztviselőket meg­lepetések ne érhessék, mert ha nem sikerül a kérdést megoldani, akkor kartársainak a zöme az utcára ke-> riilne. (Éljenzés.) Dr. Fekete István a jelenlevők helyeslése között hosszasabban fej­tegette, hogy lehangolta az érdekel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom