Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-10 / 32. szám

1926. február 10. BÁL UTÁN. Allta m a fényes bálteremben, Muzsika rózsaszirma hullt Csillag csilta'U az éjsetét sze­i [ mekben, Igézőn támadt fel a múlt. Ma havas-hideg, ködös a regg el A gond száll rám hol^ósereggel­Az Élet robot újra vár, Kár. kár, kár. Puck. — Folyik a tanúkihallgatás a báró Molnár-ügyben. Molnár Vik­tor báró ügyében folynak a tanúki­hallgatások. Ma délelőtt fejezték be Rappensberger Károly kihallgatá­sát. Rajta lavül ma délelőtt Szalay Bélát hallgatták ki, mig Fekete Sán­dor dr. kihallgatása holnapra ma­radt. Nem valószínű, hogy holnap befejezik a bizonyítási eljárást s így a perbeszédekre csütörtökön, vagy pénteken kerül a sor. — Dőlnek a kerítések. Nem csi­náltatom meg, mondja a házigaz­da, úgysem költözhetem belé, úgy­se fizetik meg a kellő lakbért. — Nem csináltatom meg, mondja a lakó, nem az enyém, nem költhe­tek más házára milliókat, annál ke­vésbbé, mert nincsenek millióim. Ilyen elvi álláspont mellett korhad­nak ,roggyannak, düledeznek a ka­puk és kerítések Nyíregyházán. A napokban a Holló-utcában ment egy hölgy az utcán. Egyszerre nagy robajjal omlik össze előtte a fai­kerités. Ha néhány pillanattal ké­sőbb történik a baj, mire ő odaér, akkor agyonüti a lezuhanó fal. — Másnap a Kossuth-utcában dőlt össze egy rozoga agyagfal és (se sze­ri se száma az ócska kapuk és kerí­tések kimúlásának. Ez is az áldat­lan lakásmizéria eredménye, amely bosszússá, csökönyössé teszi a há­ziurakat, akik végre is, amikor már hanyattvágódott kerítésük, vagy kapujok, mégis csak kénytelenek megcsináltatni, mert a törvény kényszeríti rá. Persze most jóval többe kerül a kiskapu, meg a nagykapu, de üsse kő, fő a csak azértse, meg a többi csökönyössé­gi álláspont. Ami a kerítés "össze­omlás közveszélyességét illeti, e te­kintetben bátorkodunk azt ajánlani, hogy a sokféle razzia sorába iktas­sák be a kerités és kapu-razziákat is, mert az emberélet mégis csak a legtöbbet ér. — öregek batyus-bálja a Gazda­szövetségben. A Nyíregyházi Gaz­daszövetség február ,13-án szom­baton szigorúan zártkörű batyus­bált rendez. Ez a hagyományos «Öregek bátyus bálja», amely már délután 6 órakor veszi kezdetét. A bálon csak meghívottak vehet­nek részt s a meghívó másra át nem ruházható. Belépődíj 25 ezer korona, családjegy 60 ezer ko­rona. — A közerkölcsiséget sértő fal­ragaszok alkalmazásának megaka­dályozása. A belügyminiszter leg­utóbb megjelent körrendeletében rendeletileg szabályozta a közer­kölcsiséget sértő vagy veszélyeztető falragaszok alkalmazását. Ugyanis az ilyen falragasznak, vagy reklám­nak a terjesztését vagy kifüggesz­tését a hatóságok csak ugy- engedé­lyezik, ha a terjesztő a kifüggesz­teni szándékolt falragaszt az or­szágos mozgóképvizsgaló bizottság­nak már előzőleg bemutatta és a bizottság a terjesztés ellen nem emel kifogást. (*) ötórai teák. Ha kellemesen akar szórakozni, ugy menjen éi a Stein-cukrászda kedves intim he­lyiségébe, ahol mindennap 5-tő'l 7-ig szalonzene szórakoztatja a kö­zönséget. (*) A Díe Dame februári száma kapható az Ujságboítban. •aanra ! — Halálos végű verekedés. — J Székesfehérvárról jelentik: Hor- * váth József vásári utazó tegnap este egy korcsmában összeszólalkozott több vásáros társával. A kifejlő­dött verekedés folyamán Horváti" zsebkését markolatig döfte Kovács István mellébe, aki nyomban ösz­szeesett s reggelre meghalt. A gyilkost őrizetbe vették. — Szántás közben egy korsó pénzt talált. Dégi Ferenc makói földműves makó határában szán­tás közben egy korsó ezüst pénzt talált. Az ezüst pénzeket dr. Eper­jessy tanár határozta meg, aki meg­állapította, hogy a régi pénzek II. Béla, II. Géza, III. István, Béla, Imre és Endre korából valók, de van közöttük mintegy száz darab nagy ezüst pénz, úgynevezett fnesachi dinár is. — A kőtelező mozilátogatás. A következő levelet kaptuk: Tisztelt Szerkesztő ur! Minden szülő öröm­meg fogadta a kultuszminiszter ur­nák a kötelező filmek látogatására vonatkozó intézkedését, amellyel az oktató filmeket szervesen beállítja az iskolai nevelő-tanitó munkába. Járnak is leányaink, fiaink a köte­lező film megtekintésére és sok szépet mesélnek otthon a látottak­ról. A hiba azonban itt is felme­rül és kedvetlenit. A minap kisfiam fájó, könnyező szemmel jött haza a moziból, ugy hpgy orvoshoz kei­lett küldenünk, aki szemére boroga­tást rendelt. A tanulók egy része ugyanis ezeken az előadásokon a legelső széksorba jut, ahonnan kínszenvedés a filmet nézni. Fejlő­dő, las gyermekeket, elemistákat, I—IV. középiskolásokat nem volna szabad az első sorokba ültetni, mert szemük könnyebben fárad. Ál­talában ezeken a kötelező filmelő­adásokon az első néhány széksorba ne is ültessenek senkit. Ha a film megerőlteti a szemet, többet árt, mint amennyit használ és vége van az oktató-nevelő jellegnek. Egy ag­gódó szülő. — Mennyi tintát fogyaszt egy vidéki újságíró ? Azt hisszük, nem lesz érdektelen, ha megírjuk belső munkatársunk érdekes megfigye­lését, aki ezzel kapcsolatban szá­mította ki, mennyi tintát fogyaszt egy vidéki újságíró ? A vidéki új­ságíró átlag minden nap elír — sokat és mindenféléről kell irm — 3 centiliter tintát, egy liter tintát három hónap alatt és egy- év alatt négy litert használ el. Tiz évi mű­ködés után negyven, negyedszáza­dos újságírói pályán 82 liter tin­tával jubilál, egy 50 éves jubile­umát ünneplő ujságiró elmondhatja magáról, hogy minden tiz éves jubileum tiszteletére megfüröd­hetett volna abban a tintában, amelyet elhasznált s igy ^tször purifikálhatta volna magát el­követett bűneiért, mint a hinduk a Ganges vizében. Ha átlag napi két cikket és három hírt számí­tunk, egy év alatt négy liter tin­tával 730 cikket és 1085 hirt ír meg, tíz év alatt 7300, ötven év alatt 36500 cikket. A vidéki új­ságíró eszerint ötven éves jubi leumán 164 liter tintával megírt 36500 cikkel ünnepeltetheti a legméltóbban magát, a hírek 54.750-re gyarapodott légiójával. Természetesen ez a kimutatás a tipikus vidéki redakcióra vonat­kozik. Mert az ujságcsinálás mai felkészültsége mellett — még a vi­déken is — sokkal nagyobb sze­repe jut az írógépnek, mint például a tintának és tollnak. — A nyár folyamán autóbusz­járatok fognak közlekedni Miskolc és Aggtelek között. Miskolcról je­lentik : Soldos Béla dr. borsodi fő­ispán a mult év őszén több minisz­terrel megtekintette az aggteleki cseppkőbarlangot és a miniszterek kei személves meggyőződést szerez tetett arról, mennyire kívánatos lenne, hogy csonka Magyarország legnagyobb természeti kincsét, az aggteleki cseppkőbarlangot csak ugy lehet megközelítővé tenni, ha megfelelő utat építenek a barlang­hoz. A főispán, mint köztudomásu, a barlang belső területét rendbe­hozatta és teljesen járhatóvá tette A közlekedési kérdés azonban ez­ideig még nem volt megoldható, mert az odavezető utak elhanya­goltsága miatt a barlang autóval alig volt megközelíthető. A főis­pán tehát most elsősorban a bar­lang körüli utakat akarja rendbe hozatn: és a Putnok—Kelemér út­szakasznak autóbuszközlekedésre való kiépítésére az államépitészeti hivatal már meg is tette a javasla­tot. A javaslat — értesülésünk sze­rint -— engedélyezés alatt áll és né­hány nap múlva már le is érkezik a jóváhagyás és tavasszal megkez­dik ennek az útvonalnak a kiépí­tését. — Mi a jövedelme az amerikai jazz-karmestereknek? Londonból jelentik: Az Egyesült-Államokban a jazz-muzsika egyre növekvőbb népszerűségnek örvend, a jazz-ban­dek karmestereinek nem kis örö­mére, kik a ritmikus lármáért me­sébe illő honoráriumot kapnak. Paul Whiteman, a legismertebb, newyorki karmester 125.000 dol­lár évi fizetést kap, de mellékesen még ugyanennyit keres. Kollégája, Paul Specht 10.000 fontot kapott egyhetes londoni szerep léseért. A Synkopált zene egy másik virtuó­zát, Mayer Davist Philadelphiába hívták meg a napokban, ahol egy milliárdos estélyen szerepelt. A szerencsés karmesternek a kis ki­ruccanás több, mint 10.000 dol­lárt jövedelmezett. Párisban ajazz­muzsikusok átlag 200 frankot ke­resnek naponta, mig Londonban a jövedelmük meghaladja a napi 10 font sterlinget. — Amíg 15 dollárból 2300 lesz. Newyorkból írják: Regényes mó­don segített a sors egy Harry Wad­dington nevű amerikai farmeren, aki e segítség nélkül földönfutóvá fett volna családjával együtt. Adós­ságai m'iatt ef akarták árverezni házacskáját és földjét és az árverés előtt, hogy elköltözhessék másfelé, kocsira rakatta holmiját. Mikor a E adlásról lehordatta a régi ládá­at, az egyikben egy csomó régi irást talált. Nagyapjának egyik fiatalon meghalt fiáé voltak ezek az irások, melyek között felfedezett egy régi takarékpénztári könyvet. A newyorki Saving Bank elismervé­nye voft ez tizenöt dollár betétről, mely 1819 óta volt bankban. — Azonnal intézkedett, hogy halász­szák ei az árverést és amikor ezt az adósság kiegyenlítésének Ígére­tével kieszközölte, Newyorkba uta­zott és bemutatta ott a régi betét­könyvet. Elismerték valódiságát és kifizettek a farmernek 2300 dollárt. Ennyire növekedett meg 100 év alatt a tizenöt dollár. Waddington hazautazott és kifizette adósságát és boldogan vitette vissza régi he­lyükre a bútorait. Kiadó lakások: Irodának is alkalmas 2 szoba, előszoba, vízvezetékkel ellátva, a város belterületén. 1 szoba, konyha, kamara Bethlen­utca 40/a sz. házban. — Értekezni lehet Kálvin tér 14. szám aiatt. A nyírbátori kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 4012—1925. tk. sz. Árverési hirdetmény és árverési feltételek. Horváth János végrehajtónak ifj. Bernát Andás és id Bernát András végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtó kérelme következtében az 1881. LX. t. rc. !44 , 146. és 147. §§ ai értelmében elrendeli a vég­rehajtási árverést 1785 aranykorona tőke követelés, ennek 1923. évi márc. 10. napjától járó 5%, 1923. dec. 16-tól pedig 27%-os kamatok ere­jéig, továbbá 52.753 korona tőke, ennek 1923. máre. 10-től számított 5%-os, 1923. dec. hó 16-tól pedig 27 u/o-os kamatai és azok értékkü­lömbözet összege erejéig mely ezen tőke összegének, 1918. évi november 2 ika és a tényleges kifizetéskor a zürichi tőzsdén jegyzett korona ár­folyama között lesz, — ezenkívül 727.000 korona tőke, ennek 1923. szeptember 26 tói járó 5 °/o, 1923. december 10-től pedig 27 °/o os ka­matai és azon értékkülönbözet összeg erejéig, — mely ezen tőkeösszégnek 1923. szeptember 26. és a tényleges kifizetéskor a zürichi tőzsdén jegyzett korona árfolyama között lesz, végül 5.000.000 korona kamata, 3.200,000 korona eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 1.000 000 kor. költség behajtása végett. A nyírbátori kir. járásbíróság terü­letén lévő, Encsencs közságben fekvő és az encsencsi 248. sz. betétben A. I. 1—9. sorsz 731., 787., 768., 1111., 1491., 1609., 2008., 212. és 2236. hrsz. továbbá A. II, 1 — 3. sorsz. 1165. és 1246. hrsz. szántó­nak ifj. Bernát András nevén álló Vio ed része 2.648.000 kor. kikiáltási árban, továbbá az encsencsi 328. sz. betét A. I. 1 — 3. sor 1662 , 1663, és 1664. hrsz. szántó és házas bel­sőségnek id. Bernát András és Ber­nát Mária nevén álló 2/io-ed része 2.956.000 kor. kikiáltási árban. A tkvi hatóság az árverésnek c tkvi hatóság hivatalos helyiségében (I. emelet 13. az. ajtó) megtartására 1926. évi március hó 19. napjának d e. 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-e. 150. §-a alapján a következőkben álla­pítja meg. 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacso­nyabb áron eladni nem lehet. (1908. XL. t.-c. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 20 %-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott átfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen a birói letétben helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek át­adni és az árverési feltételeket alá­írni. (1881. LX. t.-c. 147., 150. 170. §§., 1908. XLI. t.-c 21. §) Nyírbátor, 1925. december 16 án. Dr. CZIKE sk., kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: 663.1 KOVÁCS sk., főtiszt. (*) A Nyugat februári száma kapható az Ujságboítban. (*) A L' IlluBtraöon uj száma kapható az Ujságboítban. Ára 12 ezer korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom