Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-08 / 5. szám

Nyíregyháza, 1926, január 8. * Péntek HJYII. árfolyam. 5. szám. ElftSsatáai árafc haiyfea* 6a vftMkar.: Mc* &OOOO K 9COOO 5C $fe«H**bc»knak ás tanM*fcuk WH* is*!sám*ry. Alította JÓBA KLSK PéMarfeMitfl i D*. S, SZABÓ LÁSZLÓ, uerimtl i VXK?9E K. ANDOR. Sx*rkMsi0séfl és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM, T Mám 189. Pomtachaqua Késiratokat nam adunk vlaaza. Aknák felett. Mintha kíméletlen kemény ököl sújtana fejünkre durva csapásokat: ugy esünk egyik szédüíetből a másik ájulásba. Mi ez? Mi történik velünk? Közönséges, de nagyarányú pénzhamisítás? Államcsiny-kisér­íet? Puccs terv? Vagy mindhárom együtt? összekeverve? összebo­güzva? Miféle aknák felett járunl|? Hová jutottunk? Mi lesz velünk, ha már az ország közállapotainak legfőbb őre máról-holnapra börtönbe szé­dülhet a legmagasabb polcról ? Hova tekintsünk? Miben, kiben bízzunk, mibe kapaszkodjunk, hogy a szédüíetből a megsemmisítő mélységbe bele ne zuhanjunk? Hitvány ellenségeink prédára éhes fogvicsoritással lihegik máris: «Európának nincsen szüksége Ma­gyarország szuverenitására, hanem rendre és nyugalomra!» Értitek magyarok? «Európának nincsen szüksége Magyarország szuveréni­tására»T Azaz: meg kell szállani, fel kell darabolni belőle azt is, amit eddig meghagytak nekünk! és máris látjuk Pesten és Sárospata­kon az idegen rendőrséget, az ide­gen szuverénitás képviselőit!! Bele kell ebbe őrülni' és össze kell ez alatt roskadni! Mi lesz ve­lünk? Mi történik körülöttünk? Idehaza pedig olvasunk vélemé­nyeket, hangzatos frázisokat, megkótyagosodott förmedvényeket, amiktől még jobban összezavaro­dunk. Az egyik tetemre hív. Kárör­vendő kifakadásokat hallat, hogy igy meg ugy, Iám, hová vitt a fele­lőtlen elemek túltengő berendezke­dése! dédelgetése! Ki kell irtani a csökevényeket, a duvadakat! — Csontig kell faragni a fekélyeket! Kíméletlenül végire kell járni a halódó rezsim utolsó rákos képződ­ményeinek stb. stb. Jöjjön a meg­tisztult liberalizmus bol8ogitó szelleme! stb. stb. A másik ugyan­csak tetemre hívással tesz felelős­sé eleveneket és holtakat, de fő­ként eleveneket, ezek közül is fő­ként azokat, akiket a szerintük sze­rencsés véletlen épen a kormány, kerekénél talál és vádolnak hihetet­len erkölcsi magasságból tartott prédikációval kormányférfiakat, akik szerintük okai minden bajnak, minden rákfenének, minden belső forrongásnak és elégedetlenségnek! És se ezek, s eazok nem akarják, vagy nem tudják megérteni, hogy se azokban, se ezekben nincsen a hiba és a bajok forrását nem az egymás veséiben kell keresni, mert nem ott rejtőzik-... Hanem ott van a bibi: hogy ak­nák felett járunk, ingoványon vagy vulkán felett lakunk és azokat az Jenákat a könyörtelen végzet helyezte alánk és az ingoványra 3. balsors terelt s a vulkán felé a ne­mezis építette a mi nyomorúságos hajlékunkat! Elfelejtik, hogy világháborút vesztettünk és ellenségeink szö­vegezték számunkra a történelem leggyalázatosabb békéjét. Elfelej­tik7 hogy Trianonban írták meg a magyar jövendő szomorú históriáját és e fe­lett az aknák, ingoványok és vul­kánok felett nem is lehet ez más­képen, nem lehet teljes konszoli­dált állapot, nem lehet béke, nem lehet nyugalom.... hanem csak türt, kétségbeesett, ingatag, lázon­gó, forrongó gyehenna lehet. Ami­ben égünk, vergődünk, gyötrődünk mi is, de velünk égyütt gyötrődik és emésztődik egész Európa! Elfelejtik, hogy itt "rendet és tel­jes konszolidáciot teremteni csak a felszínen lehet, de nem a dolgok mélyében, lényegében... hogy mind­az a rend, az a látszólagos meg­nyugvás, amit a kormány emberfe­letti erőfeszítéssel szinte ránk kényszerit, hogy kifele némileg rendezett viszonyokra hivatkozhas­sék, csak a felszínen tajtékzó hullámoknak elcsititása néhány hordó olajnak szétönfésével-.. de lent, a hullámsirok mélyén vadul és tompán- morajló tengeri vihar tombol és csak olykor-olykor — ilyenkor látjuk, hogy micsoda elemi erők dolgoznak a helyzettel elégü­letlen, szenvedő magyar lelkek mélyén, amikor azt keh megállapí­tanunk, hogy különben korrekt és minden gáncson felül álló ka­rakterek szédülnek az őrület de­Iiriumába és cselekszenek tébolyo­dott, ostoba, hihetetlenül hangzó szörnyűségeket! Nem ugy, tisztelt ólálkodó ellen­ségek ott tuf a trianoni határokon! Nem ugy! Európának igenis szüksége van Magyarország szuverénitására! De nem arra, amit ti hagytatok meg nekünk! Hanem arra, amit mi 1000 esztendeig bírtunk itt e föl­dön! Szüksége van az ezereszten­dős magyar szuverenitásra az ezer­esztendős magyar impérium fe­lett! Ha azt akarja Európa, hogy rend legyen itten, megbízható, sziklaszilárd rend, ami biztosítékul szolgálhasson le a Balkán fele és a keleti forradalmi területek felé is... akkor adja vissza az ezeresztendős magyar imperiumot, a régi' ma­gyar függetlenséget, amit Nagy Lajos, Mátyás alatt élvezett a magyar és meg fogja látni, hogy rend lesz, hogy biztonság lesz és nem lesz se tűzfészek, se Balkán, se forradalom, se semmi Isten-csu­dája... Mi leszünk itt a biztos kő­szikla egy ezeresztendős múltnak minden attribútumával, minden erköfcsi tőkéjével 'és minden ráter­mettségével! Addig azonban: amíg fenntartani kívánja ezt á mostani lehetetlen állapotot, ezt a szörnyszülött bé­két, addig hiába lesz demars, fe­nyegetés, megszállás, írott malaszt: addig itt aknamező lesz és vulka­nikus morajlás lesz és tengeralatti | vihar lesz és nem lesz ur a hullám­sirok felett se Benes, se Briand, se Titulescu! Addig itt iázongó és forrongó elégületlenség és nyughatatlansag fog uralkodni a lelkeken és nem lesz földi hatalom, se földi okos­ság és kitalálás, amely ezt lecsen­desítse, megbékítse, a csontokig konszolidálja! Vigyük a kérdést most, amikor egy ilyen szörnyűséges szenzáció vet világot a való helyzetre, vi­gyük Európa fóruma elé és kérdez­zük meg: mft akartok? Ne keressünk mi itt bűnbakot idehaza. Ne rendezzünk tetemre­hivásokat. Ne kárörvendjünk egy­más bukásán, szédelgésén, őrüle­tén, hanem mutassunk rá a bajok igazi okára és vigyük a sebet az igazi orvoshoz: a nemzetek Ítélő­széke elé! Nézzenek be az aknamezők mély ségeibe, amelyeket ők rendeztek itt a mi számunkra! Tekintsenek be a Vulkán kráterébe és válassza­nak. «Fej, vagy irás?» f Szólói. A mai nap folyamán négy letartóztatás történt. < Őrizetbe vették Szörtsey Józsefet, a Magyar Nemzeti Szövet­£ ség főtitkárát. — Sárospatakon eredménytelenül folyik a házkutatás. — A belügyminiszter állása nem rendült meg. Mára még szenzációs letartóztatásokat várnak. Budapest, január 7. M. T. I. rádiójelentése. Párisból jelentik. Minden alapot nélkülöz az az angol forrásból szár­mazó hir, mely szerint Francia­ország kártérítést követelne Magyar országtól a hamis bankjegyek ügye miatt. A francia hatóságok egyálta Iában nem rendelkeznek semmi oly anyaggal, vagy értesüléssel, mely • lehetőséget adna arra, hogy a ma- 1 gyar államot bele keverhetnék ebbe az ügybe. A lapok hasábosan foglalkoznak a frankhamisítással, melynek közép­pontjában Windischgraetz Lajosi nerceg áll, akinek fényképét és élet­és jellemrajzát is közlik. Bécsbői jelentik. A külügymi­niszter kereken megcáfolja az esti lapok azon hirét, hogy a francia frankhamisítás ügyben kártérítést követelnek a franciák Magyaror­szágtól. A minisztériumban kijelen­tik egyben azt is, hogy a francia kormány arra a meggyőződésre ju­tott, hogy a magyar kormány sem közvetlen, sem közvetett összeköt­tetésben nem áll az üggyel s ezért semmi felelősség sem terhelheti. A kisantant sajtója és vele együtt az emigráns sajtó is természetsze­rűleg a legszemenszedettebb kép­telenségeket tálalja fel a frank­hamisítási üggyel kapcsolatban, csakhogy minél többet lehessen ár­tani vele Magyarországnak­Eckhardtról megállapítják ezek a sajtóorgánumok, hogy Win­dischgraetz herceggé szoros érint­kezésben állott, azonban mintegy 3 hét óta nem találkoztak. Mindenkit igyekeznek belekeverni az ügybe, aki politikai szempontból egyik vagy másik párttal szembe állitható. windischgraetz herceget már összeköttetésbe hozták Albrecht királyi herceggel is, akiről azt ál­lították ,hogy vele Olaszországban találkozott. Megállapítják illetékes helyen, hogy Albrecht királyi her­ceg egyáltalában nem tette meg azt a külföldi utat, mint amilyen vo­natkozásban írják a lapok. Bele­keverték az ügybe Teleki Pál gró­fot is, félreérthetetlen célzásokat tesz a baloldali sajtó Klebelsberg Kunó grófig, is s egyben azt is han­goztatják, hogy a fajvédőkkel áll egy ponton. Rakovszky Iván belügyminiszter, éppen ezeknek a vadul burjánzó hí­reknek minél előbb való megakadás lyozása céljából a legerélyesebb me­netű nyomozást rendelte el. Érthe­tetlen és felháborító egyes sajtóor­gánumoknak viselkedése, mellyé., gyanússá tesznek mindenkit, aki csak él. A bűncselekmény ismerte­tésénél ilyen álláspontra helyezked­ni nem lehet. A sajtónak csak egy feladata lehetne, és pedig az, hogy minél teljesebb egységgel állaná­nak a kormány mellé a bűnügy szálainak kidolgozására irányuló tö­rekvésekben s eltávolitanának min­den olyan gondolatot is, mely al­kalmas arra, hogy a magyar nem­zet szuverénitásának megsértése még csak lehetőségként is felvettes­sék. Szomorú a baloldali sajtónak a szereplése annyival is inkább, mert a külföldi sajtó nem von le a bűncselekményből olyan követ­keztetéseket, mint ahogy ezt meg­teszi némely magát magyarnak nevező sajtóorgánum. A rendőri nyomozás tegnapi nap­járól a következő értesülést nyer­tük. A nyomozást vezető Bauer rendőrtanácsos 12 detektiwel Víz­kereszt napján Sárospatakra érke­zett, ahol Windischg raetz L ajos £ I[(Folytatás az 5 ik oldalon.) , ^ I Ma délben nyil! meg Borbély Sándor Korzó-illatszertára f I ——a— IMIIH iimniinnn 1 •» NI Nyíregyháza, Paro oMa-épf ilet. BU MB— IIUMIII'II Egyes szám ára 2000 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom