Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

JÓSA AN! Nyíregyház Postafiók: 57 )DAr> 'l\Ao UZEUM -^íca 15. ele fon: 2 Boldog Ej évet! Kérdezhetné valaki: talán gúnyolódom!? Kérdezhetné: lehet-e boldog uj esztendeje a magyarnak? — Nincsen-e szarkazmus a régi megszokott uj évi gratulációban? Lehet-e gúnyolódás nélkül boldog uj esztendőt kívánni tépett, rongy koldusnak? sorsüldözött, apátlan, anyátlan árvának? Végzett mostoha-gyermekének? ősei földjéből kitagadottnak, vérző sebektői szaggatott bénának? Soha még jlyen keserves uj évre nem ébredt a magyar. A több mint tiz éves megpróbáltatásnak most érik minden keserű gyümölcse. Recseg-ropog a megtépett hajlék megmaradt falazata, megbontott gerendázata is! Súlyos gazdasági problémák szegődnek az egyébként is ezer krizistőí megviselt közállapotokhoz. A honfibánatnak keserű kenyere is fogyatékán és a rendkívüli télnek fázó nyomorúsága didereg dermedt tagjainkban. Már nem elég a diplomáciai aknamunka, amellyel évről-évre keserítik napjainkat, nem elég a türelempróbától szakadásig emésztett és porig alázott nemzeti büszkeségnek lassú haldoklása, nem elég a ránk zúdított gazdasági harcnak ezernyi tüszurása, nem elég az egész müveit emberi társadalomból való kiközösítés, a teljes elszigetelésre törekvő körülhálózásnak alig elviselhető nyomása: már ujabb embertelenséggel kísérleteznek. Ránk zúdítják a szeszélyes elemeket. Mint felesleges és kártékony férgekre árvizet bocsátanak, hogy kiöntsenek télvíz idején meleg otthonunkból és elárasszák a jövendő nyár gazdag Ígéretétől ékes földjeinket és •megfosszanak a bizakodó reménykedés ártatlan örömétől is. Kará'csonyra szerezték ezt az ünnepi meglepetést- Müveit nyugathoz illő kitalálással. A legsötétebb háborús eszközök cinizmusával- —Itt már nincs tovább- Ennél már nincsen fokozás. Árulást, cselszövést, patkányerkölcsöt tovább fejleszteni lehetetlenség. Emberi formába öltözött duvadak közt élünk testvértelenül, kifosztva, kiszolgáltatva, árván, koldusán, megcsonkítva, szinte reménytelenül. Kérdené valaki : lehet-é guny nélkül boldog uj évet köszönteni? ' És én az eltökélt hitvallók megingathatatlan hitével és bizalmával ismétlem : Boldog uj esztendőt ! Mert hiszem és vallom, hogy a hol legnagyobb a szükség : ott van legközelebb Isten ! Mert Isten azt próbálja, akit legjobban szeret. Nagyon szerethet bennünket az Ur és és bizalommal fogódzom meg sujtoló karjába és hitemben meg nem tántorodva kiáltom : »Megbünhödte tnár e nép a multat, jövendőt, — hozz rá vigesztendőt ! !« Nem régen ünnepeltük a szent karácsony ünnepét. Hitünkben ott is megerősödtünk és nem lehet kétségünk, hogy a szabadítás nem 'késhet sokáig!" Nem kételkedhetünk, hogy mindez nem az örök Igazságnak a végső ítélete. Ez csak próba lehet. Ut a teljes tisztulás, a teljes szabadulás felé ! ! Minél szigorúbb jelek mutatkoznak, annál erősebben hiszem, hogy betelik végre a keserű pohár és utolsó cseppjei után az engesztelődés, az igazi, _ a végső nagy igazságszolgáltatás következik. Lesz még boldog uj esztendő! Legyen ennek neve : 1926 ! Sasi Szabó László. A Káosz szabolcsvármegyei választmányának elnöke a közalkalmazottakat érdeklő kérdésekről. Nyíregyháza, december 31- (A Nyirvidék tudósítójától.) A Nyirvidék megírta, hogy dr. Ragó József kir. törvényszéki biró' a Kansz szabolcsvármegyei törvényhatósági választmányának elnöke a választmány legutóbbi közgyűlésén az elnöki tisztségről való lemondása alkalmából nagyszabású beszámolóban ismertette álláspontját a közalkalmazottakat érintő kérdésekben. Ezek közül a kérdések közül a Tisztviselőtelepre vonatkozó álláspontot ismertettük s a többi közérdekű kérdésekben tett nyilatkozatot adjuk közre. Dr. Ragó József elnök az egyes aktuális 1 kérdésekről a következőket mondotta: A fizetésrendezés A fizetésrendezés kérdését illetően az országos választmányi üléseken mindig azt hangoztattam, hogy ez a kérdés a nemzet jól felfogott érdekének megfelelően és közmegnyugtató módon csakis az arányos közteherviselés elvének alapulvételével és ezen elvnek a lehetőség határáig terjedő érvényesülésével oldható meg. A helyzet jelenleg az, hogy a köztisztviselők 10 évi nyomorgás után átlagosan a világháborút megelőző javadalmazásuknak 50 —60 százalékában Legalkalmasabb ÚJÉVI AJÁNDÉK 1 pár magasszáru Svéd hócipő ... K 250 000 1 pár elegáns amerikai hócipő ... K 210 00

0 1 pár igen szép házicipő különböző .. K 95.000 színekben • • • • • « Telefon: 351. 1926. január 1. részesülnek, 40 - 50 százalékot, tehát az állam a köztisztviselőktől havonként elvon és ezenfelül tényleges javadalmazását még külön megadóztatja. J^iután azonban a magyar köztisztviselők elsősorban magyar hazafiak és csak másodsorban közszolgálati alkalmazottak és miután tudják azt, hogy ebben a sokat szenvedett, elszegényedettéi nyomorékká csonkított országban az életlehetőség forrásai a gazdasági ágazatok életképessége, ennélfogva a törvényhatósági választmán)- képviseletében a közteherviselés arányos megosztását addig a mértékig hangoztattam szükségesnek, amely mérték még a gazdasági ágazatok rentabilitását nem veszélyezteti. A minden gazdasági ágazatra kiterjedő arányosítás ezen mértékét pedig kívánja a gazdasági ágazatoknak nemcsak a jelenre tekintő, hanem a jövőt szem előtt tartó érdeke is, mert iiy módon áll helyre az egészséges társadalmi egyensúly, lesz biztosítva a jogrend, növeli kifelé a bizalmat es hitelt, az elszakított részekre pedig a vonzóerőt. c A nyugdíjasok: A közszolgálati alkalmazottak nyugdíjjogosultságát törvény szabályozza, ennélfogva ebben a kérdésben az volt az álláspontom, hogy az állam presztízse megköveteli, hogy a nyugdíj a tényleges közszolgálati alkalmazottak javadalmazásának megfelelő arányban folyósittassék. ,Az idevonatkozó országos akció részleteit és a genfi határozatokat méltóztatnak ismerni, amelyek alapján fokozott reménye lehet a nyugdijasoknak, hogy ügyük kedvező befejezést nyer. A státusrendezés. A státusrendezés a szanálással kapcsolatos kényszerű alkotás, véglegesnek nem minősíthető. Belevegyül ebbe némi fizetésrendezés is, de oly áldatlanul, hogy anSóvár Eulália tűszárásai. Irta: Marconnay Tibor. Elmondom, amit Sóvár Eulália különös életéről tudok. Vannak nők, akik asszonykorukban is vén lányokhoz hasonlatosak. Sóvár Eulélia is ilyenforma volt. A gyenge, szerencsétlen és zsugori nő Y. városból került Pestre. Még lánykorában rájött, hogy a zsidóság nyers' életöröme nem felel meg gyámoltalan Jényének s az áhítatos katolicizmus oltárán szerette volna megtámasztani rozoga életét. Huszonhatéves korában, mikor imár, — mert nem volt csinos, — majdnem pártában maradt, hirtelen megkérte s feleségül vette Sóvár Vince szintén katholikussá vedlett somogymegyei gazdag vendéglős és földbérlő, erőszakos, iszákos, csapodár ember, ki házasságok első évében is már buzgón csalogatta. De

1 — bár a férfi hűtlensége mind sűrűbben ismétlődött — kitartottak egymás mellett. Négy gyermekük lett ; három fiu és egy lány. A legidősebb fiu még gimmazista korában csúnya betegséget szerzett s hamar elpusztult, a második, — tehetséges ifjú ,— ledér asszony és adósság miatt főbelőtte magát abban az évben, mikor mérnöki diplomát kapott, a harmadik fölülkerekedett a helyzeten, kikacagta a! szűk látókört s ment Amerikába, ahol kitűnő üzletet nyitott, meggazdagodott és nem vett tudomást rokonairól. Még a lány okozott Euláliának legkevesebb keserűséget. Frida tiszteletadó gyermeki szeretettel ragaszkodott hozzá. Mikor Sóvár Vince meghalt s Eulália özvegységre jutott, az amerikai fiu mindent magához kaparitott, de mégsem mindent. Mert Fridának akkor.már önálló keresete volt. Sokat keresett ; gyönyörű és nagyértékii ékszerei is voltak, tefiát a.fivér kegyetlensége nem sokat árthatott. Frida anyjával Pestre ment, kényelmes lakásba, melyet anyja nevére íratott. Eulália igyekezett az összeköttetést szülőhelyével ezután is fenntartani. Lakásán találkozott a vidéki dzsentri és iparos társaság, zsurjain megjelentek az Y. városból Pestre vetődött lányok. Bizonyos idő múlva Eulália félt, hogy lakásának egy részét elrekvirálják, ezért jókora részét bérbe adta. Kenyeres Irma volt az első vállalkozó, egy jómódú Y.-i kereskedő leánya, ki Pestre egyetemre járt. Azért hagyta ott a lakást, mert feleségül vette Ferkó Elek miniszteri tanácsos, államtitkár és végül miniszter. — Mindenki tudja, hogy Ferkó kivételes tehetség, ki megérdemli a miniszteri tárcát, a bársonyszéket és főképp nejének bálványozó szeretetét, Mert hiszen ő is imádja az ! asszonyt. Kenyéri Irma jó és hü feleség, gondos, szigorú anya, szóval egészen normális nő, de aprócseprő hibáit rádiónál sebesebben terjesztette Eulália asszony uzsonnázó társasága. _ És bár például Eulália szegénységéről szóló panaszait senki sem vette komolyan, ezeknek a híreknek mégis hitelt adtak itt is, ott is. Frida kisasszony ékszerei szaporodtak és Sóvár néni bőségben élt. Annál furcsább, hogy folyton csalogatta magához a szülővárosából származó lakókat. Hol egy vidéki leányt, aki Pestre jött, hol, kivételesen, pesti férfit, kinek az volt a nagy hibája, hogy nem akarta Fridát feleségül kérni, minek következtében apró-cseprő hibái köztudomásúvá tétettek. Oabriele Felucchinak, a kiváló olasz drámairónak felesége, Mező Katalin szintén Eulália szülőhelyéről származott a fővárosba, szerencsétlenségére még otthonról ismerte Sóvárékat, olykor mégis látogatta őket s anya és lánya nóggatásának engedve ideiglenes lakásnak ő és . férje igénybevették a Sóvárék lakosztályát. Eleinte arról volt szó hogy Felucchiék csak mint vendégek jöjjenek, de ezt nem fogadták el. Rendesen fizették a méltánytalanul magas bért, bár Mező Katalinnak akkor nem volt szerződése, Oabriele pedig még nem, vagy már nem volt tekintély Magyarországon. ' x Mert itt nem becsülik a külföldi Grammofonok és lemezujdonságok K^SasSsa