Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-01 / 273. szám

1925. december 1. jnétíksnodék 5 Ha azt kívánják tőlünk, hogy álljanak hát helyre a háború előtti állapotok, ezek helyreállásának nem a külső formára kell vonatkoznia, mert hiába állítom helyr^a háború és a forradalmak előtti állapotot a törvényhozás, a rendeletek és a közigazgatás és a rendészet terén, ha ez az állapot azzal a következ­ménnyel járna, hogy ismét felfor­dul az ország, akkor nem azt az I állapotot állítottuk helyre, amely a I háború előtt volt, hanem azt, amely a forradalom előtt volt, aki pedig ezt akarja helyreállítani, az bolondot beszél. Kijelentem, hogy a kormány tisz­tában van e téren mutatkozó köte­lességeinek. Hiába jönnek • vissza Magyarországra az elmenekült nép­biztosok és hiába akarják ismét par­lamentárissá, szalonképessé tenni az októbrizmust, mi nem engedjük, hogy az inga, amely ellenkező irányba kilengett, ismét elhagyja egyensúlyi helyét, mert ezt a ren­det és egyensúlyt azokkal az eszkö­zökkel fogjuk biztosítani, amelyek rendelkezésünkre állanak és amelye­iket a mult tapasztalatai alapján ki­fejtettünk. (Éljenzés.) Most röviden foglalkozom az októbrizmussal is, mert ujabban minduntalan hallani beszédeket, ol­vasunk arról, hogy az októbrizmus elvégre nem is forradalmat, nem is gyilkosságokat jelent, az ok­tóbrizmus egy jelszó, amely a sza­badságjogokat, a nagy demokrácia fellángolását jelképezi. Gondoljunk vissza arra az októ­berre. Akkor is voltak gyilkossá­gok, amelyeknek tetteseit sohasem találták meg. De gondoljunk visz­sza arra a sajtószabadságra, milye­nek voltak a szabadságjogok ak­kor, amikor plakátokat ragasztottak ki, hogy szabad a gyülekezés, de ha véletlenül 15 ember összegyűlt egy teremben és onnan olyan prog­ramm alapján akart távozni, amely­nem tetszett az akkori kormánynak, katonaság jelent meg és szétverte őket. Ha egyesületeket, vagy pár­tokat akart valaki teremteni, ame­lyek az akkor uralkodók szájaizének nem felelt meg, zászlóaljakat ren­deltek ki, hogy szétverjék őket. Ak­kor történt, nogy egy törvényha­tóság, Fejér vármegye törvényható­sága teljesen a törvény keretei kö­zö ttol van határozatot hozott, amely kritizálta az akkori kormány mun­Ikáját, a törvényhatóságot fegyver­rel zavarták széjjel és a vezetőket megbüntették. Ezek azok a szabadságjogok, ame lyeket ők velünk szembe állítani mernek, ezek azok a szabadságjo­gok, amelyeket tőlünk követelne^ nem szabadság volt akkor, hazug­ság volt akkor. (Ugy van.) " Azt mondják, hogy ők voltak azok, akik legelőször alakították meg a birtokreformot. "Hogyan va­lósították meg? Zászlók alatt, ka­tonazenével, ünnepélyesen levonul­tak az akkori miniszterelnök, Káro­lyi Mihály gróf (Felkiáltások, le ve­le H .hevesmegyei birtokára azzai a szandékkal, hogy ezt a birtokot fel fogják osztani. Fel is osztottak a százezer hold birtokból 16 holdat és azzal elvonultak Budapestre. — A közvélemény azonban azt hit­te, hogy a birtokot valóban odaad­ták a népnek. És mi történik most. Amikor az államkincstár rá akar­ja tenni a "kezét arra a birtokra, amelyet egyszer a nemzetnek aján­dékoztak, az ügyvédek egész serege vonul fel, hogy megvédelmezze Ká­rolyi Mihály birtokát és nemzetközi fórum elé akarják vinni azt a bir­tokot, amelyet ő már a nemzetnek ajándékozott. ők hivatkoznak szabadságjogok­ra, amit az a forradalom csak meg­csúfított, mert mindaz csak hazug­ság volt. A tény az volt, hogy né­hány kalandor ember a kezébe ra­gadta a hatalmat, nem törődve az­zal, hogy védtelenek maradnak az ország határai, nem törődve vele, hogy a béke előjele időszakában, amikor fegyverszünetet kellett kötni, amikor erősnek és egységesnek kel­lett volna lenni a nemzetnek, .hogy egy emberként álljon szembe egész Európával. Nem törődtek vele, hogy amikor darabokra szakgatták az országot, meggyaláztak, gyen­gévé tettek bennünket és ezzel előidézték az ország rabságát és pusztulását. (Ugy van, gyalázat.) Csak röviden akarok foglalkozni azokkal, akik bátran és férfiasan szembeszállnak e mozgalmakkal, de akikkel inégsem tudunk egyetérteni. Ezek a pártok mind egy szálig de­mokratikusnak nevezik magukat. — Tehát a külszín azt mutatná, hogy elveik közösek és a nagy célnak egyesíteni kellene őket, mégis hét­ről-liétre szemben állanak velünk s még egymás között js egyenetlen­segék vannak. Ennek oka az, hogy minden párt másként értelmezi a demokratizmus szót. Tudniillik fur­csán vagyunk ezzel a szóval. Vala­mikor régen még görög bölcsészek állapították meg a tartalmát, de most már ezt a görög bölcsészet által létrejött definíciót jóformán mindenki elfelejtette és visszaemlé­kezhetik mindenki arra, hogy mi­lyen jelszavakat, milyen célokat hal­lottunk a demokrácia függönye mö­gött elrejtőzni és ^kkor mindenkj kénytelen volt megállapítani azt, hogy emegett a fogalom megett a legkülönbözőbb elvek rejtőznek, olyanok, amelyek egymással ellen­tétben állanak. Ez azért van, mert jelszó vált ebből a magasztos szó­ból, amely valóban a néppel és a népért való uralmat jelenü, amely nép az egész nemzetet magában foglalja. Ebbe a népbe beletartozik a gróf is, nemcsak a napszámos, a városi polgár, a falusi lakos is, a túlzó keresztény és a zsidó is, és mégis most ezeknek a demokrati­kus pártoknak, ha vizsgáljuk a programmját, azt látjuk, hogy ők a nép alatt végeredményben, ha nem js értik, de politikájukkal egy­egy szűkebb néposztály érdekeit szolgálják. A legvilágosabban látható az el­lentét az úgynevezett agrárdemokra­cia terén. Magyarországon ma több agrár párt van. Az egyik az egysé­ges párt és vannak az ellenzéken is képviselők, akik magukat agrár de­mokratáknak nevezik. M.ért tud boldogulni az egységes párt és mi­ért nem tud boldogulni a másik? Mert az egységes pártban ülő va­lóban kiváló és követésre méltó kisgazdaképviselők nem ugy értel­mezik az agrár demokráciát, hogy mindent nekünk kisgazdáknak, mi vagyunk a nép és mindent a mi érdekeinkben kell érvényesíteni. Az agrárdemokrácia olyan demokráciái jelent, amely az ország*agrár hely­zetének figyelembevételével „az egész népért és a nemzet minden tagjáért dolgozik. Vannak olyan ellenzéki demokra­ta pártok, akik a városi polgárság boldogulásában látják a demokra­tizmust és nem gondolnak az egész népre, vannak olyan politikusok is, akik a demokrácia alatt a zsidóság érdekeinek védelmét értik. Én nem kifogásolom, hogy a zsidók érde­kei is megfelelő védelemre találja­nak, de az egyoldalú politika so­hasem demokrácia, még ha annak nevezik is. (Ugy van.) Tehát ha azt mondottam, hogy ezek az ellenzéki demokrata pártok, amelyek a demokrata blokban, szö­vetségben és egyéb demokrata technikus terminusokban tömörül­nek és mégsem találnak egymásra, ennek oka az, hogy általános, a nép összes rétegeit egyformán fel­ölelő program nélkül nincs de­mokrácia. Vannak az ellenzéken, akik ugy az ország közéletének megítélése dolgában, mint egyébként is ve­lünk nagyjában egyetértenek, ezek­kel sem tudunk közös politikát folytatni, ennek is az az oka, amit előbb voltam bátor elmondani. — Nekünk nem $zába,d; a 5iáboru előtti formákat keresni, a formák esetle­ges megváltoztatásával is a hábo­r uelőtti helyzetet, az ország háború előtti 'biztonságát kell helyreállítani és ezért nem szabad doktrinér mó­don azt követelni, higy mi a kor­mányzás terén visszatérjünk töké­letesen azokra a formákra, amiket valamikor felállítottak. Nekünk nem a formákra kell visszatérnünk, ha­nem formákat keli keresnünk ahoz, hogy az állami életünk ugyanúgy folyjon le, ugyanúgy az összes nép­rétegek érdekeit szolgálják, ugyan­bwk sm Kedden, december 1-én Utoljára! a szeaonsiáger Utoljára! Régi jó Budapest Jön m m Jon DOUH ugy a közrend és közbiztonság tel­jes megalapozásával és ugyanugy a gazdasági élet helyes irányba tere­lésével, mint a békében volt. Nem kell az ingának keresztül haladnia a mély ponton, nem kell megen­gedni, hogy a mérleg serpenyői to­vább lengjenek, mi a békebeli ál­lapotokat akarjuk és fogjuk helyre­hozni. (Lelkes éljenzés.) Befejezem szavaiinat. IV. Bélá­ról beszéltem ma és erről eszembe jut, hogy bolyongás közben két kísérője volt. Az egyik Nobile Paulus, a másik Mathias. Mindenü­vé elkísérték a királyt. Mikor végre sikerül az országban a rendet hely­reállítani, a király ennek a két hű­séges embernek egy nagy birtokot adományozott. Az egyik katona V<5lt, a másik pap. Ez a katona volt az ősapám. Ott voltak mikor el­pusztult a nemzet és csendes, köte­lességtudó munkában dolgoztak az ország újjáépítésén. A sors vélet­lenül, hogy akkor, amikor ismét van nak IV. Bélák, Magyarország kor­mányzója (lelkes éljenzés) Magyar­ország miniszterelnöke, hogy akkor én ott lehetek abban a kíséretben, amely támadások közepette, vesze­delmekkel, áldozatok hozatalával hozzájárulhat az ország újjáépítésé­hez. (Lelkes éljenzés.) Nem kérek ezért jutalmat. Ju­talmam az lesz, ha ennek a nehéz útnak végére érek. (Hosszan tartó lelkes éljenzés.) í A bankét A belügyminiszter gyönyörű be­széde után percekig tartó ováció következik, majd Pesthy Pál igaz­ságügyminiszter és Teleky Pál volt miniszterelnök mondanak közvetlen erővel ható beszédet, majd a je­lenvoltak a Koronába rendezett nagyszabású banketre vonulnak. A Korona nagytermében az utób­bi évek egyik legimpozánsabb ban­Iftetje zajlott le. A banketen a mi­nisztereket és a kisérő notabiütáso­kat a polgárság hatalmas egységet képviselő sorai viharos ovációval fogadták. A kiváló bankét menüje a következő: Leves kocka tésztavai vadász bélszín gazdag körítéssel, vegyes rétes, fekete, sóstói rizling. ' Á banketen a polgárság impozáns együttérzését dokumentáló beszédek hangzottak el. Kállay Miklós főis­pán Horthy Miklós kormányzót kö­szöntötte költői lendületü szavak­ban, Énekes János prépost-kanonok Rakovszky Iván belügyminisztert, Rakovszky Iván belügyminiszter Nyíregyháza városát, Járossy Sán­dor dr. Teleky Pál volt miniszterel­nököt, Kovácji Elek dr. Rakovszky Iván belügyminisztert, Pesthy Pál igazságügyminiszter Nyíregyháza városát, Illés József dr. a választó közönségre, Zomborszky Dániel ipartestületi elnök Rakovszky Iván belügyminisztert, Paulusz Márton gazdasági tanácsos Rakovszky Iván­nét és családját, Barabás Samu nemzetgyűlési képviselő Kállay Miklós főispánt köszöntötte lelkes visszhangot keltő beszédben. Teleky Pál volt miniszterelnök szellemes, meleg hangulatu beszédével keltett nagy hatást. Díszelőadás a színházban. ""Este 8 órai kezdettel a Városi Színházban díszelőadás volt, amely­ről a holnapi számunkban részlete­sen beszámolunk. " » (*) Gilbert de Voisins: A ke> resztutcsárda. Regény, ára 42 ezer korona, kapható az Ujságboltban. Fola Negri az Apollóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom