Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-01 / 273. szám

1925. december 1. jnétíksnodék 5 Ha azt kívánják tőlünk, hogy álljanak hát helyre a háború előtti állapotok, ezek helyreállásának nem a külső formára kell vonatkoznia, mert hiába állítom helyr^a háború és a forradalmak előtti állapotot a törvényhozás, a rendeletek és a közigazgatás és a rendészet terén, ha ez az állapot azzal a következménnyel járna, hogy ismét felfordul az ország, akkor nem azt az I állapotot állítottuk helyre, amely a I háború előtt volt, hanem azt, amely a forradalom előtt volt, aki pedig ezt akarja helyreállítani, az bolondot beszél. Kijelentem, hogy a kormány tisztában van e téren mutatkozó kötelességeinek. Hiába jönnek • vissza Magyarországra az elmenekült népbiztosok és hiába akarják ismét parlamentárissá, szalonképessé tenni az októbrizmust, mi nem engedjük, hogy az inga, amely ellenkező irányba kilengett, ismét elhagyja egyensúlyi helyét, mert ezt a rendet és egyensúlyt azokkal az eszközökkel fogjuk biztosítani, amelyek rendelkezésünkre állanak és amelyeiket a mult tapasztalatai alapján kifejtettünk. (Éljenzés.) Most röviden foglalkozom az októbrizmussal is, mert ujabban minduntalan hallani beszédeket, olvasunk arról, hogy az októbrizmus elvégre nem is forradalmat, nem is gyilkosságokat jelent, az októbrizmus egy jelszó, amely a szabadságjogokat, a nagy demokrácia fellángolását jelképezi. Gondoljunk vissza arra az októberre. Akkor is voltak gyilkosságok, amelyeknek tetteseit sohasem találták meg. De gondoljunk viszsza arra a sajtószabadságra, milyenek voltak a szabadságjogok akkor, amikor plakátokat ragasztottak ki, hogy szabad a gyülekezés, de ha véletlenül 15 ember összegyűlt egy teremben és onnan olyan programm alapján akart távozni, amelynem tetszett az akkori kormánynak, katonaság jelent meg és szétverte őket. Ha egyesületeket, vagy pártokat akart valaki teremteni, amelyek az akkor uralkodók szájaizének nem felelt meg, zászlóaljakat rendeltek ki, hogy szétverjék őket. Akkor történt, nogy egy törvényhatóság, Fejér vármegye törvényhatósága teljesen a törvény keretei közö ttol van határozatot hozott, amely kritizálta az akkori kormány munIkáját, a törvényhatóságot fegyverrel zavarták széjjel és a vezetőket megbüntették. Ezek azok a szabadságjogok, ame lyeket ők velünk szembe állítani mernek, ezek azok a szabadságjogok, amelyeket tőlünk követelne^ nem szabadság volt akkor, hazugság volt akkor. (Ugy van.) " Azt mondják, hogy ők voltak azok, akik legelőször alakították meg a birtokreformot. "Hogyan valósították meg? Zászlók alatt, katonazenével, ünnepélyesen levonultak az akkori miniszterelnök, Károlyi Mihály gróf (Felkiáltások, le vele H .hevesmegyei birtokára azzai a szandékkal, hogy ezt a birtokot fel fogják osztani. Fel is osztottak a százezer hold birtokból 16 holdat és azzal elvonultak Budapestre. — A közvélemény azonban azt hitte, hogy a birtokot valóban odaadták a népnek. És mi történik most. Amikor az államkincstár rá akarja tenni a "kezét arra a birtokra, amelyet egyszer a nemzetnek ajándékoztak, az ügyvédek egész serege vonul fel, hogy megvédelmezze Károlyi Mihály birtokát és nemzetközi fórum elé akarják vinni azt a birtokot, amelyet ő már a nemzetnek ajándékozott. ők hivatkoznak szabadságjogokra, amit az a forradalom csak megcsúfított, mert mindaz csak hazugság volt. A tény az volt, hogy néhány kalandor ember a kezébe ragadta a hatalmat, nem törődve azzal, hogy védtelenek maradnak az ország határai, nem törődve vele, hogy a béke előjele időszakában, amikor fegyverszünetet kellett kötni, amikor erősnek és egységesnek kellett volna lenni a nemzetnek, .hogy egy emberként álljon szembe egész Európával. Nem törődtek vele, hogy amikor darabokra szakgatták az országot, meggyaláztak, gyengévé tettek bennünket és ezzel előidézték az ország rabságát és pusztulását. (Ugy van, gyalázat.) Csak röviden akarok foglalkozni azokkal, akik bátran és férfiasan szembeszállnak e mozgalmakkal, de akikkel inégsem tudunk egyetérteni. Ezek a pártok mind egy szálig demokratikusnak nevezik magukat. — Tehát a külszín azt mutatná, hogy elveik közösek és a nagy célnak egyesíteni kellene őket, mégis hétről-liétre szemben állanak velünk s még egymás között js egyenetlensegék vannak. Ennek oka az, hogy minden párt másként értelmezi a demokratizmus szót. Tudniillik furcsán vagyunk ezzel a szóval. Valamikor régen még görög bölcsészek állapították meg a tartalmát, de most már ezt a görög bölcsészet által létrejött definíciót jóformán mindenki elfelejtette és visszaemlékezhetik mindenki arra, hogy milyen jelszavakat, milyen célokat hallottunk a demokrácia függönye mögött elrejtőzni és ^kkor mindenkj kénytelen volt megállapítani azt, hogy emegett a fogalom megett a legkülönbözőbb elvek rejtőznek, olyanok, amelyek egymással ellentétben állanak. Ez azért van, mert jelszó vált ebből a magasztos szóból, amely valóban a néppel és a népért való uralmat jelenü, amely nép az egész nemzetet magában foglalja. Ebbe a népbe beletartozik a gróf is, nemcsak a napszámos, a városi polgár, a falusi lakos is, a túlzó keresztény és a zsidó is, és mégis most ezeknek a demokratikus pártoknak, ha vizsgáljuk a programmját, azt látjuk, hogy ők a nép alatt végeredményben, ha nem js értik, de politikájukkal egyegy szűkebb néposztály érdekeit szolgálják. A legvilágosabban látható az ellentét az úgynevezett agrárdemokracia terén. Magyarországon ma több agrár párt van. Az egyik az egységes párt és vannak az ellenzéken is képviselők, akik magukat agrár demokratáknak nevezik. M.ért tud boldogulni az egységes párt és miért nem tud boldogulni a másik? Mert az egységes pártban ülő valóban kiváló és követésre méltó kisgazdaképviselők nem ugy értelmezik az agrár demokráciát, hogy mindent nekünk kisgazdáknak, mi vagyunk a nép és mindent a mi érdekeinkben kell érvényesíteni. Az agrárdemokrácia olyan demokráciái jelent, amely az ország*agrár helyzetének figyelembevételével „az egész népért és a nemzet minden tagjáért dolgozik. Vannak olyan ellenzéki demokrata pártok, akik a városi polgárság boldogulásában látják a demokratizmust és nem gondolnak az egész népre, vannak olyan politikusok is, akik a demokrácia alatt a zsidóság érdekeinek védelmét értik. Én nem kifogásolom, hogy a zsidók érdekei is megfelelő védelemre találjanak, de az egyoldalú politika sohasem demokrácia, még ha annak nevezik is. (Ugy van.) Tehát ha azt mondottam, hogy ezek az ellenzéki demokrata pártok, amelyek a demokrata blokban, szövetségben és egyéb demokrata technikus terminusokban tömörülnek és mégsem találnak egymásra, ennek oka az, hogy általános, a nép összes rétegeit egyformán felölelő program nélkül nincs demokrácia. Vannak az ellenzéken, akik ugy az ország közéletének megítélése dolgában, mint egyébként is velünk nagyjában egyetértenek, ezekkel sem tudunk közös politikát folytatni, ennek is az az oka, amit előbb voltam bátor elmondani. — Nekünk nem $zába,d; a 5iáboru előtti formákat keresni, a formák esetleges megváltoztatásával is a hábor uelőtti helyzetet, az ország háború előtti 'biztonságát kell helyreállítani és ezért nem szabad doktrinér módon azt követelni, higy mi a kormányzás terén visszatérjünk tökéletesen azokra a formákra, amiket valamikor felállítottak. Nekünk nem a formákra kell visszatérnünk, hanem formákat keli keresnünk ahoz, hogy az állami életünk ugyanúgy folyjon le, ugyanúgy az összes néprétegek érdekeit szolgálják, ugyanbwk

sm Kedden, december 1-én Utoljára! a szeaonsiáger Utoljára! Régi jó Budapest Jön m m Jon DOUH ugy a közrend és közbiztonság teljes megalapozásával és ugyanugy a gazdasági élet helyes irányba terelésével, mint a békében volt. Nem kell az ingának keresztül haladnia a mély ponton, nem kell megengedni, hogy a mérleg serpenyői tovább lengjenek, mi a békebeli állapotokat akarjuk és fogjuk helyrehozni. (Lelkes éljenzés.) Befejezem szavaiinat. IV. Béláról beszéltem ma és erről eszembe jut, hogy bolyongás közben két kísérője volt. Az egyik Nobile Paulus, a másik Mathias. Mindenüvé elkísérték a királyt. Mikor végre sikerül az országban a rendet helyreállítani, a király ennek a két hűséges embernek egy nagy birtokot adományozott. Az egyik katona V<5lt, a másik pap. Ez a katona volt az ősapám. Ott voltak mikor elpusztult a nemzet és csendes, kötelességtudó munkában dolgoztak az ország újjáépítésén. A sors véletlenül, hogy akkor, amikor ismét van nak IV. Bélák, Magyarország kormányzója (lelkes éljenzés) Magyarország miniszterelnöke, hogy akkor én ott lehetek abban a kíséretben, amely támadások közepette, veszedelmekkel, áldozatok hozatalával hozzájárulhat az ország újjáépítéséhez. (Lelkes éljenzés.) Nem kérek ezért jutalmat. Jutalmam az lesz, ha ennek a nehéz útnak végére érek. (Hosszan tartó lelkes éljenzés.) í A bankét A belügyminiszter gyönyörű beszéde után percekig tartó ováció következik, majd Pesthy Pál igazságügyminiszter és Teleky Pál volt miniszterelnök mondanak közvetlen erővel ható beszédet, majd a jelenvoltak a Koronába rendezett nagyszabású banketre vonulnak. A Korona nagytermében az utóbbi évek egyik legimpozánsabb banIftetje zajlott le. A banketen a minisztereket és a kisérő notabiütásokat a polgárság hatalmas egységet képviselő sorai viharos ovációval fogadták. A kiváló bankét menüje a következő: Leves kocka tésztavai vadász bélszín gazdag körítéssel, vegyes rétes, fekete, sóstói rizling. ' Á banketen a polgárság impozáns együttérzését dokumentáló beszédek hangzottak el. Kállay Miklós főispán Horthy Miklós kormányzót köszöntötte költői lendületü szavakban, Énekes János prépost-kanonok Rakovszky Iván belügyminisztert, Rakovszky Iván belügyminiszter Nyíregyháza városát, Járossy Sándor dr. Teleky Pál volt miniszterelnököt, Kovácji Elek dr. Rakovszky Iván belügyminisztert, Pesthy Pál igazságügyminiszter Nyíregyháza városát, Illés József dr. a választó közönségre, Zomborszky Dániel ipartestületi elnök Rakovszky Iván belügyminisztert, Paulusz Márton gazdasági tanácsos Rakovszky Ivánnét és családját, Barabás Samu nemzetgyűlési képviselő Kállay Miklós főispánt köszöntötte lelkes visszhangot keltő beszédben. Teleky Pál volt miniszterelnök szellemes, meleg hangulatu beszédével keltett nagy hatást. Díszelőadás a színházban. ""Este 8 órai kezdettel a Városi Színházban díszelőadás volt, amelyről a holnapi számunkban részletesen beszámolunk. " » (*) Gilbert de Voisins: A ke> resztutcsárda. Regény, ára 42 ezer korona, kapható az Ujságboltban. Fola Negri az Apollóban