Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-01 / 273. szám

december 1. Óriási érdeklődés mellett tartotta meg Rakovszky Iván dr. belügyminiszter, Nyiregyháza város nemzetgyűlési képviselője beszámolóját. Beszédének költői szépsége elragadta a közönséget. Az ország újjáépítésének feltételei. Nyiregyháza, november 30. — A Nyirvidék tudósítójától. A novemberi hó fehér leple ..a béke hangulatát varázsolta a városra s a fehér tablóra sürü sorokban rajzolódó emberek arcán is a nyugalomnak, a rendnek, a békés munka lehetőségének vágya van, mikor vasárnap délelőtt a Gazdakör felé sietnek, hogy a város nemzetgyűlési képviselőjének, dr. Rakovszky Iván belügyminiszternek beszámolóján résztvehessenek. És a a feledhetetlenül impozáns beszámoló, a polgárság óriási tömegeinek spontán és ellenállhatatlan erővei váló megnyilatkozása a belügyminiszter hatalmas beszédében kifejezésre jutó társadalmi és politikai célkitűzései mellett, a páratlan retorikai szépségű, gazdag . beszéd mindent magával ragadó ereje, amelyet a vatesí tartalom és költői forma intuitív találkozásától nyert, a békés munkás élet pillérein szemlátomást épülő uj Magyarország ünnepévé avatták a beszámoló vasárnapját. A Gazdakörben. A Gazdakör épületének nagyterme szorongásig megtelt a belügyminiszter beszámolója iránt rendkívül'érdeklődést tanusitó nagyközönséggel, amelynek soraiban varosunk egész társadalmának képviselőtt alkalmunk volt együtt találni. A terembelépő Rakovszky Iván • dr. belügyminisztert, Nyiregyháza " város nemzetgyűlési képviselőjét, Pesthy Pál dr. igazságügyminisztert, gróf Teleky Pál volt miniszterelnököt lelkes éljen rianás fogadja. Kiséretükben ott láttuk Kállay Miklós főispánt, Mikecz István alispánt, Kállay Emil dr., Illés József, Nánássy Andor dr., Erdőhegyi Lajos dr., F. Szabó Géza, Herczeg Béla, Fráter Pál, Mózer Ernő, Barabás Samu, Báró Kaas Albert nemzetgyűlési képviselőket, Csáky Kálmán grófot a Magyar Filmiroda igazgatóját, Takách Géza az Egységes Párt igazgatóját, Ghiczy Tihamér dr. kerületí r. főkapitányt, Benes Kálmán dr. polgármester kormányfőtanácsost, Sasi Szabó JLászló dr. kormányfőtanácsost, a Nyirvidék főszerkesztőjét, a helybeli Egységes Párt elnökét, £nekes János prépost kanonokot, Zelenka Lajos dr. törvényszéki elnököt, Illés Andor dr. főügyészt, megjelentek továbbá Virányi Sándor dr. vármegyei főjegyző, Szesztay Zoltán dr. kormányfőtanácsos, Péchy Gyula kormányfőtanácsos, Olchváry Pál kormányfőtanácsos, Kovách Elek dr. Horthy István dr. kir. közjegyzők, Ozory István dr. rendőrtanácsos, dr. Bernstein Béla főrabbi, Tóth Bálint dr. pénzügyigazgató, Benkő András 'kir. tanfelügyelő, Szitha Jenő állomásfőnök, Kausay Tibor vm. gazdasági főfelügyelő, Erdőhegyi Ferenc dr. Sarvay Elek dr. vm. tb. főügyész, Liptay Jenő ga?d. főtanácsos, Paulusz Márton gazd. tanácsos, Kubassy Béla dr., Imre János Rosenthal Gyula, Barkóczy Aladár, Bó nis Ferenc dr. kir. ügyész, Adorján Ferenc, Kellner Jenő, Estók Károly, Bökényi Dániel stb. stb. A beszámoló A riadó éljen elcsendesül és sasi Szabó László dr. kormányfőtanácsos, az Egységes Párt elnöke lendületes szavakban köszönti Rakovszky Iván dr. nemzetgyűlési képviselőt, aki a választópolgárok lelkes érdeklődésétől kisérve mondja el hatalmas koncepciójú beszédét, amelyet szinte minden poéntirozott "gondolat után hatalmas éljen fogad a belügyminiszter a következőket mondotta: Rakovszky Iván beszéde Tisztelt Polgártársaim! Amikor jén ennek a háború által sújtott szerencsétlen nemzetnek a sorsát nézem, mindig egy világhírű festmény jut az eszembe. Rubens, a nagynevű flamand festő festette ezt a képet, mely a háborút ábrázolja. A háborúnak az allegóriája ez a kép. Vörös fényben úsznak a rajta mozgó alakok egytől-egyig. Ez a vörös fény, mintha az átok és emberi gyűlölködés tüzének a visszfénye volna. A halál, a Sináboru futárja halad égő fáklyával, hogy felgyújtson mindent, amit emberi elme és sziv alkotott. Mögötte allegorikus alakok gyalog, lóháton, félig emberek, félig pusztító démonok gyilkolnak, rabolnak és hátuk megett felperzselt mezők, kifordított szemű halottak, hörgő sebesültek, jajgató és gyászoló szegény asszonyok és gyermekek maradtak. A régi háborúk Téved az, aki azt hiszi, hogy csak valamikor a régi időkben volt ilyen a háború. Mások voltak a formák, vadabbak, kegyetlenebbek, de a háború íés a vesztett háború eredménye, ha a kultura világában is, ugyanaz. Gondoljunk vissza a magyar nemzet régebbi tragédiáira. Gondoljunk vissza a tatárjárásra, hogy tették tönkre a nemzetet ezek a régi háborúk. Tönkre tették először az állami rendet, az állam szervezetét, minden ellenségnek ez volt az első szándéka. Azután elpusztították az államot gazdaságilag. A győztes nemzet kifosztotta mindenéből a levert nemzetet, elvette azt, ami a nemzetnek közös vagyona volt és végül harmadszor elpusztította ez a régi háború kegyetlenül, leplezetlenül a magánosoknak, az ellenséges nemzethez tartozott egyéneknek vagyonát és gazdasági jólétét is. Minden történt külső iogi formák keresése nélkül. A vandálok betörtek Rómába. A tatárok betörtek Magyarországba. Elzavarták azokat, akik az államrendet és a kormányzatot képviselték. Elvették azt, ami az államé volt, elvették a jószágát, kincsét, megélhetését is. » Á mai háború A mai háború már formákat keres. A mai győztes nemzetek más formák között, de ugyanezt cselekszik. Mert nézzünk végig ennek a nemzetnek a tragédiáján. A vesztett háború első következménye az volt, hogy elpusztult ebben az országban az állami rend. Ez volt a háború elvesztésének az első előfeltétele is, hiszen a régi ellenség arra törekedett, hogy eltávolítsa a kormányzatot harci eszközökkel, akkép pén cselekedett a modern kor ellensége is, hogy legyűrje ellenfelét: elsősorban a polgári rendet és az "állami rendet pusztította el. Azután jött a békekötés a maga komplikált ^liÍtembeÍ sánTo? I oipőámházában, Telefon szám: 351. szerezheti be cipősziklégletét legolcsóbban! Női lakk, kirágott vagy pántos, divat forma 280.OOO Női barna, csattos ragy pántos, divat forma 280.000 Féri barna francia vagy amerikai forma, rámán •., igen olecó 315 000 Ugyanaz fekete bagaria 280.000 ... 2Ö5.000 39—42 ig fér* amerikai hócipő, prima ... Női Wimpassing hócipő minden nagyságban ... 230.009 Házicípökben rendkívül nagy választék! Vidéki megrendelések bérmentve! Tisztviselőknek 5 '/• engedmény! 6991-25 I de régen előkészített csapdájával. Ez békekötésnek látszik ugyan, végeredményben azonban a komplikalt paragrafusok útvesztőin keresztül ugyanolyan adófizetővé tette a Iegyőzöttet a győztes, mint bármikor. És csodálatosképen ezek a mai békék — amikor a nemzetközt jog már régen megállapodott abban, hogy a győztes háború nem jelen ü az ellenfél alattvalóinak az elpusztítását is — ezek a modern békék mégis azzal a következménynyel jártak, hogy a legyőzött államokban az egyesek is szegények lettek, az egyes is elvesztette vagyonának nagy részét és az akinek j vagyona nem volt, hiába dolgozik, hiába küzd, hiába hoz áldozatot, kétséges és gyakran elmarad munkájának a gyümölcse. De ha igy áll a dolog, hogy ha a humanizmus mai korszakában ez az elvesztett háború még mindig a tömegek és egyesekre is ilyen súlyos következményekkel jár, kérdés mit kell tenni ezekkel a veszedelmekkel, ezekkel a bajokkal, szeren• esetlenségekkel szemben. Elsősorban is azt kell tenni, hogy felemeljük szavunkat az Istenhez, aki megsegített és felemeljük a magunk önbizalmához és magunk erejéhez, nem csüggedünk, de keressük a kiutat a szerencsétlenségből, (HeIyeslés.) Magyarország a tatárjárás után. Ha azt kérdezzük, hogy az előbb vázolt szerencsétlenséggel szemben* milyen eszközökkel tudunk küzdeni, én ismét visszatérek a magyar történelemhez és keresek egy nagy példát, .amely megmutatta évszázadokkal, hogy egy levert, elpusztított nemzetből hogyan lehet megint egv erős, boldog nemzetet teremteni és megtalálom azt a példát IV. Béla személyében, aki a tatárjárás után, egy devasztált, tönkretett államból ismét virágzó Magyarországot csinált. Ez a IV. Béla nem csüggedt el, amikor elpusztította a tatár az államhatalmat az országban. Visszavonult a messze hegyek közé, az én családom ősi bölcsőjének a tájára, a turóci várba és ott szervezett először egy kis gyen ge csapatot, amely mindig erősebb lett és ezzel a csapattal vett? fe»'a küzdelmet azok ellen a rabló hordák ellen, amelyek az államban elsősorban a vagyont, az életbiztonságot veszélyeztették és elsősorban a belsőrendet állította helyre, elsősorban kormányzatot szervezett és annak tekintélyét, a parancsnak való engedelmességét biztosította. Ez volt. munkájának első szakasza és akkor következett a második munka, az államkincstárt ismét gazdaggá tenni, mert .hiszen elvett a tatár mindent, ami a magyar állam birtokában volt és megmozgatható volt. Ekkor jött IV. Béla és megadóztatta azokat, akik adót tudtak fizetni. összeszedte mindazt, ami még ebben az orMA Pári

s árnyai az Apollóban MA