Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-12-01 / 273. szám
1925. december 1. jnétíksnodék 5 szágban az állam tulaidonában meg maradt és helyreállította az állam gazdasági helyzetét. Ez volt munkájának második szakasza. Ezután jött a harmadik szakasz és ez az igazi nemzetmentő munka, amikor hozzáfogott, hogy isméi biztosítsa az egyesek boldogulását lés gazdasági helyzetét. Az akkori . idők felfogása szerint telepeseket hozott be az országba, birtokokat adományozott az arra érdemeseknek, privilégiumot adott a városoknak, hogy a polgárság boldogulhasson, és csak akkor, amikor ezen munkájának harmadik szakasza befejeződött, akkor mondhatta büszkén, hogy megteremtette az uj Magyarországot. Há a történelemből tanulni akarunk és ha érezzük, hogy az események a világ folyásában mindig megismétlődnek, akkor látnunk kell hogy azoknak, akik a Trianon után szolgaságba sülyedt és koldusbotra jutott nemzetet ismét talpra akarják állítani, ugyanezt az utat kellett iárniok, ugyanezt a három etappját kellett követniök a fejlődésnek. (Helyeslés.) A belső rend Az első szakasz volt a belső rend helyreállítása. Amikor három és fél esztendővel ezelőtt emeltem szót Nyiregyháza város piacán, mint akkori "képviselőjelölt, megmondottam, hogy nekem, mint belügyminiszternek nagy és súlyos feladataim vannak, hisz emlékeznek akkor még az utcán ok nélkül megtámadtak embereket, amikor igazságot akartak szolgáltatni olyanok, akiknek semmi joguk nem volt ahhoz. Akadtak elvakultak, akik bombát dobtak békés emberek közé és: akkor azt mondottam, hogy addig gazdaságilag sem állhat helyre ez a nemzet, mig a belső rendet helyre nem állítjuk. (Éljenzés, ugy van !) Ezt mondottam akkor és most bekövetkezett. A második szakasza a munkának almelyet IV. Béla elvégzett, következett ezután, hogy — modern kifejezéssel éljek — az államháztartás egyensúlyának a helyreállítása. — Elébb a közrend helyreállítása volt szükséges. Ez a mult feladata volt. A jelen munkája és jelen feladata a gazdasági rekonstrukció. Mikor er;rői a munkáról beszélek, az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról, kell hogy egy kicsit bővebben is kitérjek erre a kérdésre. (Halljuk !) >• «. ., A szanálás Midőn megindult ez az úgynevezett szanálási munka, a kritika kezdetben abban állott, hogy az ellenzéki politikusok gúnyos fölénnyel fogadták a kormánynak ezt a törekvését, előre megjósolták, hogy sohasem fog eredményre vezetni és hogy az eszközök, amelyeket a kormány választott, rosszak és hogy az ut, amelyen jár, nem vezet célhoz. Ezeket a kritikákat megcáfolta az idő, mert hiszen tudja mindenki, hogy az államháztartásnak némcsak az egyensúlya állott helyre, de feleslegek is állanak rendelkezésre, amelyről majd később fogok beszélni, és amelynek a segítségével a nagy- munka harmadik szakaszát indíthatjuk meg. Amikor már sikerült a szanálásnak ez a munkája, egyszerre más g rre csapott át a kritika. Azt mondk egyesek, hogy jó, ez igaz, helyre állította a kormány az államháztartás egyensúlyát, de tönkre tette vele a gazdasági életet. Elismerem, hogy külsőleg ugy látszik a dolog, azonban ha a mélyére tekintünk a tényeknek, akkor látni fogjuk, hogy ez optikai csalódás, mert nem a szanálás tette tönkre a gazdasági életet, hiszen a gazdasági életünk tönkre volt téve már akkor, amikor a szanálási munka megkezdődött. (Ugy van !) Tönkre volt téve gazdasági életünk már akkor, (amikor szétszóródott a hadsereg, amikor a forradalom és a bolsevista kísérletek elpusztítottak mindent, amely a gazdasági élet gondjait addig hordozta és el volt pusztítva már akkor, midőn a trianoni békeszerződésben nagy terheket róttak ránk, amelyeket egy nemzetnek elviselni nem lehet! (Éljenzés.) A spekuláció időszaka Következett azután egy időszak, amikor eltakarták a gazdasági életnek a nyomorúságát. Ez egy nagyon egészségtelen takaró: a spekulációra alapított gazdasági tevékenység. Ebben a spekulációban tönkre mentek teljesen a becsületesek, az egyenesek, a dolgozni akarók. Természetesen akadtak olyanok, akik a spekulációt, a konjunktúrát kihasználva nagy keresetre tettek szert, ezt büszkén mutogatva költötték és azt hitték, hogy nem beteg a gazdasági életünk, mert hiszen autón járnak, színházban élnek és pezsgőznek azok, akik a konjunktúrát ki tudják használni. (Ugy van, helyeslés.) Ugy voltunk ezzel a spekulációs időszakban, mint ma itt kint Nyiregyháza környékén ; bekövetkezett az ősz, lehullott a falevél, elszáradt a legelő gyepe, de a rétet egy csalóka fehér hótakaró borította be és aki kimegy a természetbe sétálni, gyönyörködve mondja, hiszen nincsen tél, mert csillogás, nagy fény, fehérség van köröskörül. Hó volt ez a gazdasági konjunktura, amely esztendőkön keresztül eltakarta azt, hogy elpusztult végkép a gazdasági életünk és két esztendőn keresztül éppen ezzel az optikai csalódásBal akadályozták meg azt, hogy hozzáfogjunk az újjáteremtő, újjáépítő munkához. Ez a hó is el fog olvadni és amikor elolvad, akkor feketébb, szomorúbb lesz a természet, de ez a feketeség, ez a szomorúság nem a pusztulás, nem a jólét megszűnésének a feketesége, ez a szomoru hangulat a tavasz előjele lesz, annak a tavasznak, amelyet oly sóvárogva várunk. (Lelkes éljenzés és taps.) Bontakozik a jobb jövő. Akkor, amjdőn én ilyen bizakodó f hangulatban beszélek arról, hogy meg fog erősödnfi és helyre jön ez a gazdaságii élet, nemcsak frázist mondok, mert hiszen látom kibontakozni ezt a jövendőt és tisztában vagyok azokkkal a tervekkel, amelyeket meg kell valósítani és ezeknek a terveknek a megvalósítása lesz az a harmadik szakasz, amelynek segítségével nemcsak az államháztartás fog egyensúlyba kerülni, de újból boldogulni fog tudni, aki dolgozik, a dolgozni akaró ipar, a becsületes kereskedelem meg fogja találni a maga számításait. Magyarország agrár ország és ezért ebben a harmadik szakaszban elsősorban a mezőgazdasággal szem ben való kötelességgel beszélek. Meg kell szervezni és újítani a mezőgazdasági hitelt, mert hiszen friióta a világ áll, a gazda mindig hitellel dolgozott és megint csak egy olyan véletlen konjunktura volt az, amikor ugy éreztük, hogy a földbirtokos és gazdaosztály olyan kitűnő anyagi viszonyok közt van, hogy soha többet hitelre nem lesz iszüksége. De -— hogy nem lesz szükség, hitel nélkül a mezőgazdasági élet fejlődni nem tud, csak stagnál, ha azt akarjuk, hogy tökéletesebb legyen a földek megművelése, hogy jobb és több állat és kiválóbb tenyészállat, valamint bővebb hozamú termés legyen, akkor gondoskodni kell róla, hogy a gazdaság hitelhez jusson. Be kell feieznt a földreformot. A másik kérdés, amely nézetem szerint a mezőgazdaság boldogulásához szintén nagy, mértékben szükséges, hogy fejezzük be gyorsan a földbirtokreformot. (Ugy van helyeslés.) Fejezzük be, mert nagyobb átka a mezőgazdaságnak nincsen, mintha az a tulajdonos nem tudja, hogy mije van és az a nincstelen nem tudja, hogy mije lesz. (Ugy van.) A földbirtokreform átalakítja nemcsak a mezőgazdaságot, de biHatalmas világattrakci ó^ Hétfőtől Szerdáig IOLA NEORI ez ér első attrakciója! Páris árnyai Regény Párisi apacs-világából 7 felvonásban. Előadások: 5-7-9 órakor az Az 5 órai zonyos fokig a kereskedelmi életet is. De ez az áldásos hatás csak akkor fog bekövetkezni, amikor ez be lesz fejezve, mert addig a befejezetlen reform izgalmat vált csak ki és nehezebbé teszi a mezőgazdának a munkáját. Tehát a második programmpont, amelyet az egyesek boldogulása érdekében teljesíteni kell, a földbirtokreform gyors befejezése. Azok az urak, akik ezt a kérdést a kezükbe vették, elsősorban az igazságügy miniszter ur garanciái annak, hogy be fog fejeződni, a köz a gazdatársadalom és a nemzet javára. Az ipar és. a kereskedelem Azonban a másik teherhordó pillére az ország életének az ipar és a kereskedelem. Ha azt akarjuk, hogy az egyesek gazdasági életét háztartását egészségessé tegyük, a második kötelesség az, hogy uj életre ébresszük azt az ősi magyar ipart és kereskedelmet, amelynek megvannak a tradíciói, nagy'előnyei, de megvannak a külföldön is elismert kivalóságai, de amelyik ott a hó alatt pangott és pusztult az utóbbi esztendőkben. Ezt a munkát megiinditani az államnak kell. — Megindíthatja kétféle eszközzel. Először is hogy munkát ad az iparnak, hogy tevékenységét biztosítsa és a kereskedelemnek, hogy a forgalom növekedjék. Az elébb voltam bátor említeni, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállításával feleslegek 'felett is rendelkezik a kincstár és ha ezeket a feleslegeket beledobjuk a gazdasági életbe, ha azokat ugy használjuk fel, hogy necsak az államvagyon szaporodjék általa, de munkát kapjon a vállalkozó, a munkás, az iparos, aki a segédmunkát vállalkozónak elvégzi, akkor megtettük az első és legfontosabb lépést az ipari és kereskedelmi élet talpraállitására. Az állami beruházások Láttam, hogy bizonyos nyugtalanság mutatkozik a nagyközönség ben, amely már félesztendeje hall ezekről a tervekről, tudja^ hogy itt állami beruházások lesznek és természetesen ugy képzeli,' hogy egykét hét múlva állani fognak ragyogó paloták és már majdnem türelmetlenek, hogy az elhangzott ítéletek dacára alig történt valami. Ez a csalódottsági érzés azonban abból származik, hogy egy nagy épitő programmot egyik napról a másikra elvégezni nem lehet. Erre a célra a költségvetésben meghatározott véges összegek állanak rendelkezésre. — Meg kell csinálni a programmot, hogy ezekből az öszszegekbői mennyit és hol építsünk s csak azután kezdődhet meg a tervező munka, mert hiszen egy építkezéshez, egy munkálathoz terv nélkül hozzáfogni nem lehet és csak amikor ez a tervező munka elkészül, amikor minden szegnek, ecsetvonásnak és tégladarabnak ki van jelölve a helye, akkor kezdődhet meg a termelés, az építkezés. — Ezek az előkészítő munkák mindenütt, rqinden tárca keretében már a befejeződéshez közelednek és megjósolhatom, mert meg fognak indulni rövidesen a munkák, hogy néhány hónapon belül az ipari élet meg fogja érezni ennek a nagyszabású beruházási programnak a hatását. Az ipar és kereskedeA másik kötelessége a kormányzatnak az, hogy az ipari és kereskeÜT fiZ APOLLÓBAN QÖZFÜTÉ5 VAN