Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-11-28 / 271. szám
* 1 november 28. Üzenet Nyírbátornak. ii. A Levente-dolog nagyon szép és hasznos intézmény lehetne, ugy egyéni, mint községi és nemzeti vonatkozásában. Mint életnevelő intézmény, ugy egyéni, mint nemzeti értékeiben. — A sokat emlegetett egészséges test és egészséges lélek, egymásra ható, egymást tevékeny alkotásokra segitő képességében és készségében. Valamikor volt ilyesféle a magyar nemesi, főként iga. zán főnemesi és fejedelmi udvarokban. Akkor a nemesi osztály volt a nemzet, sőt emberszámban is csak ők, — más országban is igy volt ez, — osztályérdekből hasznos is volt. Ma már, hála Istennek, az osztályérdekek hullámverése elcsitult, legalább nyiltan nem di : csekszünk vele. Altalános emberi érdekekről beszélünk, tanácskozunk, nemzeti keretekben is. Legalább beszélünk. Hogy aztán a valóságos nemzeti és emberi átélésbe is mikor fog átoltatni ez a nemes, krisztusi szőlővessző s mikor terem aztán édes gyümölcsöket? — amint azt olyan meghatóan egyszerű példázatban mutatja fel az Élet fejedelme — az bizony nem megy könnyen. Főként, midőn az átololtogatásra hivatott apostolok is inkább a maguk tőkéjökbe igyekeznek oltogatni s ezúton az osztályuralmat szolgálni. No de ez más lapra tartozik. Hogy a Levente intézmény ne lenne csak a szokásos magyar nemzeti szalmaláng, hanem valósággal mint embernevelési kiváló eszköz, oltassék be a magyar nemzeti élet gyümölcsözésére hivatott törzsébe/ ebben a dologban én csak egy sikeres utat látok: — a magyar" közigazgatási szervezet megfelelő átalakítását. Sok toll leirja, sok száj kimondja, a jogfolytonosság szót anélkül, hogy való tartalmát, mint nemzed és emberi élettényt lelke elé állítaná s ez élettény hatását figyelmére méltatná. Pedig ebből a szempontból kellene értékelni' azt a kiabáló néhány betűt, hogy miféle jogból állott elő? Miféle eredményt termelt a maga körében? Most már a magyar közigazgatási rendszerről lévén szó, tisztán állhat minden iskolázott magyar ember — főként jogászember előtt, hogy kezdetben jogvédelmi intézmény volt ez, ugy a parasztsággal, mint némelyek által manapSág is visszaóhajtott osztrákcsászári, beolvasztási politika ellen. Én már jól emlékszem a hatvanas évektől azok ra az időkre, melyekben a szabadabban mozgó nemzeti gondolat és élet, miként tatarozgatta, foltozgatta ezt a közigazgatást a maga védekező politikai ostorcsapójává és vonta el lassanként majdnem minden mozgási képességét, a helyi élet tevékenységi körétől. És én nem csodálom, hogy az államkormányzat még mindig ragaszkodik e rendszerhez, sőt maguk a benneélők is — kivéve talán a falusi jegyzőket, akiken cserdüi a csapó, a központi kormányzat gépies sikere erdekében. De én hiszem és bizom magyar fajtám élnivalósága értékeiben, hogy azt a szük kormányzati támpontot, a központi uralmat, ha lassan-lassan is, kitágítja, kiszélesíti, a nemzeti lelkület kiművelt értelmére és megtisztított lelkiismeretére; ugy nevelvén az egyeseket, hogy belássák, megérezzék az egyéni érdekeken nemcsak felülálló, hanem abból gazdagon táplálkozó, kölcsönös segítés és összetartás nagy élettörvényének ál dó hatását. Belátják, hogy a közigazgatást erre az alapra kell áthelyezni, hogy lehessen és legyen js az a helyi közérdeknek éber, okos, tapintatos, buzgó vezetője, segítője. Mert hiába panaszkodik Kürthy Ferenc barátom és hozzá hasonló jóakaratú, tenni kész jegyzőtársa, a magyar falusi népben főként anynyira beágyazódott a falusi közigazgatás iránt való gyanú, hogy legjobb törekvésében is szinte csapdát lát s ellene működik. Tapasztaltam jómagam is, hosszu, munkás közpályámon; de azt is tapasztaltam, hogy ha látja, érzi a falu, az érette önzetlenül munkáló erőket, szívesen áll mellé. Persze, nincs oly tiszta buza, hogy szemét ne akadna közte, de talán erre szükség is van. A falu közigazgatása akkor lesz a nemzet testében értéktermő produk tjv erő, ha a falusi nép anyagi, szellemi és erkölcsi szükségletét megértő s ennek megszerzésében képes és kész segitő lesz és lehet. Ma még távol áll ettől, csupán végrehajtója a jól-rosszul összeállított különböző hatósági intézkedéseknek. Terhel, de nem könnyít. S ilyen intézmény volt-e kedves, életfejlesztő valaha? Magoknak, a végrehajtó szerveknek is, akik emberi jellegökből kifolyólag sokszor keserűen érzik, hogy a nagy gépezetnek egyszerű kisebb-nagyobb alkatrészei. Tehát ez a lehetőségében gyönyörű intézmény, a Levente intézmény, igazi iskolája volna Nyírbátorban — és mindenütt — annak az igazi népnevelésnek, amire semmiféle gimnázium nem képesit. Ha a járásbíróság, szolgabiróság, községi közgazgatas, tanárok és tanitók s ezeken kivül a külömböző magasabb értelmi pályákon működő sok-sok belátás és nemes érzés együttható akarata Leventenevelő tényezővé acélozódnék az igazi emberiség és hazafiság alkotó tüzében, a Bátoryak ősfészkében, az értelmes gaz daifjak nevelésére: — nos... folytassam-e tovább? Andrássy Kálmán. Elitéltek egy lelketlen nyíregyházi kivándorlásra csábitót. Farkas Miklós női szabó 3 és félévi börtönt kapptt, mert a szabolcsiakat azzal hitegette, hogy az Egyesült Államokba jnttatja. A kivándorlókat Cubába szállították, ahol szemétdomb hulladékon éltek és borzalmas megpróbáltatások után kerültek haza. (A «Nyirvidék» tudósitójától.) Nagyszabású kivándorlásra csábítás bűnügyéről rántotta le a lepJet a nyomozó hatóság az elmúlt év őszén. Farkas Miklós nyiregyházi szabó és társai igen sok embert juttattak ki Cuba szigetére, Kanadába azzal az ürüggyel, hogy az Egyesült Államokba szereznek számukra legitim uton útlevelet, azonban a lépre csalt szerencsétlenek csak későn, keserves sorsuk árán szereztek róla tudomást, hogy kalandorok karmaiba kerültek. A bűnszövetkezet megalakulásának rövid története a következő: Farkas Miklós az elmúlt év tavaszán egyik hozzátartozójának útlevelére vízumot akart szerezni s ezért Budapestre utazott. Vízumszerzés közben megismerkedett egy Szirmai nevü elegáns megjelenésű emberrel, aki ellenszolgáltatás fejében hajlandónak mutatkozott arra, hogy rövidesen megszerzi a vizumot. Ez rövidesen meg is történt. Szirmai Farkasnak felhívta a figyelmét, hogy ha valakinek útlevélre volna szüksége, ugy ajánlja őt. Farkas jó üzletet szimatolt s bele is ment a dologba, ami hazajövetele után annyival inkább is sikerült, mert tudták róla, hogy hozzátartozója részére hamarosan megszerezte a vizumot. Szívesen fordultak Farkashoz, mert a szabolcsmegyei kontingens már rég betelt s völt olyan is, aki két év óta hiába akart kimenni, nem tudott útlevelet szerezni. Farkas naTichtenberg síi? cipőáruházában, Telefon szám : 351. szerezheti be cipőszükségletét legolcsóbban! Női lakk, kivágott vagy pántos, divat forma 280.000 Női barna, csattos vagy pántos, divat forma 280.000 Férfi barna francia vagy amerikai forma, rámán v., igen olcsó 315 000 Ugyanaz fekete bagaria 280 000 39—42 ig férfi amerikai hócipő, prima 275.000 Női Wimpassing hócipő minden nagyságban ... 230.000 Hazicípőkben rendkívül nagy választék! I Vidéki megrendelések bérmentve! Tisztviselőknek 5 % engedmény! 6991-25 J gvon jól tudta, hogy nagyon köny nyen rajtaveszthet az amerikai útlevél szerzésen, ezért azt a magyarázatot adta, hogy Csak Cuba szigetére tud útlevelet szerezni, azonban pár heti ottartózkodás után semmi akadálya sem lesz annak, hogy átmenjenek Amerikába. Hogy hány ember ment igy lépre, azt nem lehet pontosan megállapítani, mert a bünügy főtárgyalásán csak azok a terhelő tanuk jelenhettek meg, akik hihetetlen szenvedések után visszakerültek hazájukba. Megdöbbentő az a képsorozat, amely a bíróság elé tárult ezeknek a terhelő tanuknak vallomásából. Volt olyan tanu, aki elmondotta, hogy abban a hitben ült a hajón, hogy Amerikába megy, mert igy alkudott meg Farkassal. A hajó azonban kitette Cuba szigetének egy lakatlan helyén. Heteken át tartó kinos szenvedés, éhezés, szomjazás után akadt a szigeten élő emberre, valahogyan munkát szerzett s vért izzadva addig kuporgatta össze keresményét, mig a_uynyit szerezhetett, hogy visszatérhessen. Egy másik tanu vallomása az éhség borzalmas képét tárta fel. Szemétdombon kerestek eledelt, mert munkáról, keresetről szó sem volt. Még jól járt az, aki csak Párisig tudott eljutni, ott felismerte, hogy kelepcebe került s onnan fordulhatott vissza. Sok áldozat azonban még most is ott vergődik valahol Kanadában vagy Kuba szigetén. Farkasék áldozataikat, akik a földmivelők osztályából kerültek ki, pantallóba öltöztették, mert földmunkást egyáltalában nem engedtek partra szállni. Farkasék üzelmeire azonban rájöttek s a bűntársakat á jelenleg is szökésben levő Szirmai kivételével sikerült kézrekeriteni. Megjegyezni kívánjuk még, hogy Farkas a vizsgálóbíró előtt állandóan olyan homályos kijelentést tett, hogy egy magas állású ember is benne van az üzletben, azonban egyelőre ebben az irányban nem hajlandó valiomást tenni. Bünügyüket a napokban tárgyalta Hortváth Dezső egyes biró. ""Farkas Mi-klós elsőrendű vádlottat bűnösnek mondotta ki a bírósági egy rendbeli üzletszerűen elkövetett kivándorlásra csábítás bűntettéiben s ezért 3 jéví és 6 hónapi börtönre mint fő és 10 millió korona pénzbüntetésre, mely 100 ezer koronánként egy napi elzárásra változtatható át és 3 évi hivatal és politikai jogvesztésre, mint mellékbüntetésre Ítélte. Felmentette azonban 32 rendbeli csalás és 28 rendbeli közokirathamisitás vádja alól. Büntetéséből 11 hónapot és 2 hetet kitöltöttnek vett a bíróság. Jenován Jánost 6 rendbeli kivándorlásra való közvetítés vétségében mondotta ki a bíróság bűnösnek s ezért 7 hónapi fogházra mint fő és 6 millió korona pénzbüntetésre 1 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanilyen időtartamra való felfüggesztésére, mint mellékbüntelésre ítélte. Felmentette 5 rendbeli csalás és 5 rendbeli csalás és 5 rendbeli közokirathamisitás bűntettének vádja alól. Büntetése az elrendelt vizsgálati fogsággal kitöltést nyert. Ifj. Kovács György 7 rendbeli kivándorlásra csábításban való részvétellel kihágást követett el s ezért egy hónapi elzárást mint fő és 700 ezer korona pénzbüntetést, mint mellékbüntetést kapott. Büntetését Páris árnyai az Apollóban