Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-28 / 271. szám

1925, november 28. j^yíkstidée a vizsgálati fogsággal kitöltötte. Martin Gyulát és Schwartz Dá­nielné sz. Grósz Emmát bizonyíté­kok hiányában a biróság a vád és következményei alól felmentette. Boskót csak a tárgyalás folyamán sikerült előállítani § igy ügyét el­különítve fogják tárgyalni. Szirmay még szökésben van. Az ügyész a felmentő Ítéletek ellen felebbezett. A középenrópai sajtó kritikája Rozgonyi Ágnes hegedű­művésznőről. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Rozgonyi Ágnes hegedümüvész­nő, mint azt már megírtuk, decem­ber 1-én föllép a nyíregyházi zsidó kórház javára rendezendő hangver­senyen. A kiváló művésznő játéká­ról alkalmunk volt egynehány kö­zépeurópai újság kritikáját olvasni, s azokból a következő szemelvénye­ket közöljük : Münchener Neueste Nachrichten : 1913. márc. 13. A Műcsarnok­ban tegnap este egy ritka tehetségű hegfedümírvésznőt volt szerencsénk hallani : Rozgonyi Ágnest. Nagy-« szerű vonótechnikája, a balkéz ujjai­nak bámulatos gyakorlottsága, he­gedűjének valósággal lenyűgöző hangja és a mindenekfelett való, természettől nyert muzikalitás, to­pábbá a vérbeli hangversenyjátékos­nál elengedhetetlen művészi szabad felfogás és az előadás lélekből fa­kadó biztossága, oly egyéni sajátsá­gai, amelyek kizárólag szorgalom­mal meg nem szerezhetők. Bayerische Staatszetfung Kgl. Bayerischer Staatsanzeiger. 1913. márc. 15. — Ezután a Mű­csarnokba vitt a kötelesség, ahol f Rozgony Ágnes, egy még egészen ifjú heaedümüvésznő játszott nagy hallgatóság előtt, s rendkívül nagy hatást ért el. Sajnálatomra elmu­lasztottam a Bruch G-moll hegedű­versenyét, s igy csak az azt követő négy bájos apróságot és Paganini D-dur koncertjét hallottam. Roz­gonyi született müvésztalentum, s a nagy karriérek biztos utján ha­lad. Vossische Zeitung : 1913. ápr. 12. Rozgonyi Ágnes • iaz ff ju művésznő, aki a Bechstein teremben hangversenyt adott, valló­Isággal a csodagyermekek kategóriá­jába tartozik. Fejlett technikai és zenei készsége van. Energikus vo­nókezelésével bámulatos hangokat csal ki hangszeréből. Játékmodora mély és őszinte. Prógrammjának valamennyi számával teljes sikert laratott, s" kivívta a nagyszámú kö­zönség elismerését. Berliner Tageblatt: 1913. ápr. 12. A Bechstein-terem­ben Rozgonyi Ágnes, az ifjú he­gediimüvésznőt hallottuk. Ifjabb­nak látszik, mint amennyi éveinek száma valóban, s nem szorul arra, hogy csodagyermek voltát hangsú­lyozzuk. Hegedűjének érzés teli, mély hangja egy igazi müvészlélek teljes megnyilatkozása, mely külö­nösen Bruch G-moll hangversenyé­nél érvényesült. Ezen tények azt sejtetik velünk, hogy egy nem kö­zönséges tehetség hódító utjának Jiezdetéről van szó. Bad-Nauheimer Zeitung: A »beérkezett« művésznő után a 16 éves hegedümüvésznő, Rozgonyi 'Ágnes képében maga a megtestesült Ifjúság lépett a közönség elé. Ze- | nekari kiséret mellett Mendelssohn nagy hegedűversenyét adta elő, va­lamint néhány bájos apróságot, amelyek annyira tetszettek a közön­nek, hogy az elismerés tapsvihara talán egy árnyalattal még erősebb volt, mint amelyet előzőleg K. kis­asszony aratott, s méltán. Rozgo­nyi kisasszony rendkívüli jelenség a művészet egén. Nagy tehetséggel megáldott művésznő, aki mélységes és bársonyos lágy játékával igazi műélvezetet okoz. Nya Pressert: Helsingfors, 1912. dec. 13. Sok szó esett mostanában egy Rozgonyi Ágnes nevü hegedümü­vésznőről, aki műsorát D'Ambrozio müveiből állította össze. Az ifjú hölgy már művészpályája kezdetén is élénk bizonyságát adta kiváló ze­nei tehetségének, magasfoku techni­kai készségének és iskolázottságá­nak, amely alapra bízvást 'lehet to­vább építeni. Különösen említésre méltó csodálatosan tiszta intonáció­ja, simulékony nyirettyű vezetése, s játékmodorának egyéni és mégis egészen természetes és mesterkélet­len volta. Sokkal magasabb zenei, érettségről tanúskodik, mint ami­lyent egy 16 éves ifjú hölgyről ren­des körüllmények között fel lehet tételezni. t A hangversenyre jegyek a Fe­renczi-féle könyvkereskedésben 100 —80—60—40—30 e zer koronás ár­ban vállthatók. Az ev. Kossuth Lajos reálgimnázium tannló ifjúsága szombaton délntán hódol Széchenyi emlékének. Az ünnepély holnap délntán fél 6 órakor kezdődik az intézet disztermében. — Az ünnepély műsora. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Az ev. Kossuth Lajos reálgimná­zium tanulóifjúsága a legnagyobb magyar emlékének ápolására hol­nap, szombaton, november 28-án délután fél 6 órai kezdettel az intézet disztermében műsoros elő­adást rendez. Az előadásra belépő díj nincs megállapítva, amennyi­ben azonban az érdeklődő közönség önkéntes adományával támogatá­sára sietne annak a nagy célnak, melyfnek érdekében minden iskola munkálkodik, a reálgimnázium ta­nártestülete köszönettel fogadja az adományokat s részben Széchenyi István müveinek beszerzésére, rész­ben pedig az Akadémia céljaira fordítja. A Széchenyi ünnepély műsora a következő : 1. Magyar Hiszekegy. Énekli a reálgimnáziumi vegyeskar. 2. Megnyitó beszédet mond Va­lent József tanár. 3. Palágyi Lajos : Széchenyi ha­zajön. Szavalja Batta Jenő VIII. o. tanuló. 4. Kárpáti őrszem. Énekü a reálgimnázium vegyeskara. i 5. Ünnepi beszed. Tartja Binder László VIII. o. t. 6. Bihari kesergője. Vonósné­gyes. Előadják : Gál Dénes, Fekete Lukács, Barna Béla és Scsztay Sán­dor VIII. o. tanulók. 7. A százéves Akadémia. Irta és felolvassa Fiihrer György VIII. o. tanuló. 8. Herczeg Ferenc »Hid« cimü drámájából Széchenyi és Kossuth. Előadják Gál Dénes és Csernyus István VIII. o. tanulók. 9. Marconnay Tibor : Magyar imádság. Előadja Heimiieh Zoltán VIII. o. t. 10. Hymnus. Énekli a reálgimná­zium vegyeskara. A műsoros ünnepélyre a reálgim­názium tanári kara ezúton hívja meg a szülőket és tanügy baráto­kat. (*) Rémes öngyilkosságot követ­nek el patkányai, ha megveszi az Agrária huskonzerva patkányirtó­szert. Kapható gyógyszertárban, drogériában és a készi.önél: Stan­dard, Budapest, Kossuth Lajos­utca 14. ? AZ IZQdLridK flLfUE! Szombaton Vasárnap HáRRY GAREY a legvakmerőbb bravúr színésszel: (A TITOKZATOS ALARCOS) Egy titokzatos fekete álarcos regénye 7 felvonásban. Irta: Doris Dorn. esr ÉS A BURLESZK MŰSOR! Szombaton 5-7-9 órakor az Vasárnap 3 5-7-9 órakor VAKOD3UNK AZ UTÁNZATOKTÖU «<»»•»«< ««» «•.» Hi Hi .mmm A kir. kath. főgim­názium ünnepélye. Csütörtök délután erős hóvihar dühöngött Nyiregyházán, ami azon ban nem tartotta vissza a szülőket, akik teljes számban jelentek meg a Kis-téri Munkás Otthonban tartott Széchenyi és Vörösmarty ünnepé­lyen, hogy gyönyörködhessenek gyermekeik közszereplésében. — A terem meg is telt közönséggel, amely szívesen adakozott önként a kitűzött kulturális célokra. Szép összeg jut tehát az iskola Széche­nyi könyvtárára és az Akadémia or­szágos alapjának. Az ünnepélyt a magyar Hiszekeggyel nyitotta meg az is­kola dalköre, szép betanulásról téve tanúbizonyságot. Utána Névery Já­nos igazgató lépett a pódiumra és hatalmas beszédében visszapillan­tást vetett a történelemre, melynek során Szent István korától kezd­ve mutatta ki, hogy mindannyi­szor akadt a magyar nemzet sorá­ban olyan férfi, aki látnoki erővel hirdette a megújhodás lehetőségét, valahányszor válságos helyzetbe jutott ezeréves országunk. A tria­noni béke néven ismert szerződés óta sok centennáriumot ültünk már, de ezek nem ünnepeltetések szá­mába mentek, hanem bizonyságot tettünk velük a világ előtt, hogy már évszázadokkal ezelőtt voltak olyan nagyjaink, akik előtt a világ már akkor elismeréssel hajtotta meg 8 zászlaját, amely körülmény bizalommal tölthet el most is ben­nünket, hogy most is akadnak olyan nagy férfiak, akik megmutat­ják a nemzetnek a talpraállás út­ját. Ne veszitsük tehát el bizal­munkat, mert az a szó is Tria-non latinról magyarra lefordítva annyit tesz, hogy háromszor nem. Programmon kivül a 10 tagu if­júsági zenekar szerepelt ezután Ruzsek József tanár vezetése alatt. Mindenkit meglepett a fiatal gár­da kottaismerete és sokat ígérő kézjátéka, amellyel könnyen küz­dötték le a különféle nehézségekkel járó darabok előadását. Lőrinczy Zoltán V. oszt. tanuló részleteket adott elő Zalán futásából. Nemcsak átérezte a darab szépségeit, hanem azokat kifejezésre is tudta juttatnL Kaszás József tanár volt az ün­nepi szónok, aki vissza vitte nem­csak a felnőtteket, hanem az ifjú­ságot is a XIX. század sivár lelki világába, kimutatva azt, hogy a Rákóczi felkelésének leverése után tespedésbe jutott a nemzet, de a külföldön járó pár nemes ifjú lel­két megillette a művelődés után való vágyódás, akik aztán idehaza próféták módjára hirdették a nyu­gati kultura magasságát és nem­csak szóval, de Írásban is bizonyít­gatták, hogy elmaradni a magyar­nak nem Szabad. Hosszasabban idő zött a Mária Terézia testőreinek Pola Negri hétfőtől az Apollóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom