Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-15 / 260. szám

Iflregyháza, 1925. november 15 * Vasárnap XLVI. évfolyam, * 260. szám «y>í.'x*-*? v. » i • »• i' »!• « i w mwraangw— • Eléfizeíéal Arak halyban és vUíékan: béta 30000 K. Neoyedévra 90000 K. Ktatisstvüeléknek és Unitoknak 20*/* engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő i VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és klsdóhlvstal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Tslston szám 139. Postscheque 29666. Kéziratokét nem adunk vissza. A Rába több helyütt kilépett a medréből. Szombathelyről jelentik. A Rába az utóbbi napok esőzései következté­ben annyira megáradt, hogy több helyütt kilépett medréből. Vasvár és Rábahidvég között a közlekedés tel­jesen megakadt, mert az országút is viz alatt áll. A községben 14 ház udvarát elöntötte; a viz. A községben csak tutajon lehet közlekedni. Há­rom családot kilakoltattak. Hu­szonöt év* óta nem volt ezen a kör­nyéken ilyen nagy áradás. Körmenden és vidékén 48 óra óta egyfolytában a katonaság és csend­'őrség a legnagyobb erőfeszítést vég­zi, hogy megakadályozza a fenyege­tő katasztrófát. Körmend több utcá­ja viz aiatt áll. Különösen nagy ft kár az elraktározott termésben, melynek értéke ma még felbecsül­hetetlen. A mentési munkálatokat Tulok főszolgabiró vezeti­Hasonló a helyzet Horvátmádalja Nagycsákány és Molnaszekcső köz­ségekben is. Szentgotthárdban is nagy károkat okoz az áradás. A román-magyar határon agyonlőttek egy élesdi építő­mestert. Nagyváradról jelentik: Fekete András élesdi építőmester útlevél nélkül át akart jutni .a határon, két granicsár azonban útját állta. iFekete a két granicsárt agyonlőtte s átlépte a határt. Ugy létezik, hogy Fekete nem tudott Magyarországon elhelyezkedni s' most vissza akart menni Élesdre. Útlevele ezúttal sem volt. Két granicsár a határon útját állta, akikre revolvert fogott. Az egyik granicsár kicsavarta a kezé­ből a 'fegyvert, mire Fekete mene­külni próbált. A granicsárok utána lőttek. Az egyik golyó eltalálta és súlyos sérülést szenvedett. Kórházba szállították, ahol megállapították, hogy menthetetlen. Megharapta a kntya egy leány lábát. Nyíregyháza, november 14. A Nyirvidék tudósítójától. Soós Ilona nyírbátori lakos a muft hó 28-án Nagy János laká­sára ment s amint belépett az ud­»-arra, egy kutya nekirontott s a lábán súlyosan megharapta. Az or­vosi vizsgálat szerint nyolc napon tul, de husz napon belül gyógyuló súlyos sérülést szenvedett a leány. Nagy János kihallgatása során azt vallotta, hogy tudomása szerint a kutya nem volt harjapós természetű. Az orvosi vizsgálat megállapította fltogy a kutya nem volt veszett s igy a leányt nem kellett felszállí­tani Budapestre. A kutya gazdája ellen gondatlanságból okozott sú­lyos testi sértés címén az eljárás Imegindult. , ' Rákosi Mátyás és bűntársainak bünpörét ma délelőtt kezdte tárgyalni a statáriális biróság. Budapest, november 14. (A MTI. rádiójelentése.) Langer Jenő kúriai biro törvény­iszéki elnök tanácsa ma délelőtt 10 órakor kezdte meg Rákosi Mátyás Weinberger Zoltán, Gőgös István, Tóth Györgyné, Hámán Kató kommunisták lázadási bűnügyének statáriális tárgyalását a büntetőtör­vényszék esküdtszéki nagytermé­ben . A nagytermet zsúfolásig megtöl­tötte a közönség, dacára annak, hogy a törvényszék egyetlen nőt sem bocsátott be a tárgyalásra. A fegyveres fegyőrök között elő­vezetett vádlottak személyi adatai­nak felvétele után Miskolczy Ágost kirá(yi főügyész Megtartja vád 1­beszédét. Kiemeli, hogy a vádlottak idegen állam területéről jöttek, idegen állam megbízásából, hogy a magyar alkotmányt összetörjék s a társadalmi rendet felborítsák. — Ez a csoport a III. internacionálé szolgálatában áll, amely őket felfo­gadta s pénzelte. Rátér azután annak ismertetésére, hogy Bécsben mikép szervezte meg Kun Béla az agitátorképző iskolát, melynek a vádlottak is tagjai voltak. Lázadásra irányuló bűntettben kéri őket megbüntetni. Lengyei Zoltán, az elsőrendű vádlottnak, Rákosi Mátyásnak a védője előterjesztést tett s kérdi, vájjon a törvényszék hatásköri fel­fogásával összeegyeztethetőnek tart­ja-e azt, hogy az ügyet statárialiter tárgyalja. Kifogásokat nyújt be ezután alaki és anyagi okok miatt is. Majd rámutat arra, hogy az a hirdetmény, mely a statáriális eljá­rásra vonatkozik, nem olyan szö­vegű, hogy a vádlottakat elrettent­hette volna tettük elkövetésétől. Kifogásolja azt is, hogy az ügyész elsősorban lázadás bűntettében kí­vánja a vádlottakat elmarasztalni, holott lázadást csak több ember szövetkezése esetén lehet elkövetni. Lengyel Zoltán védő előterjesz­tése után a többi védő is hozzájá­rult ahhoz az indítványhoz, hogy hatásköri összeütközés alapján mondja ki a biróság, hogy nincs módjában statáriális eljárás alap­ján tárgyalni; az ügyet. A biróság ezután rövid tanácsko­zásra vonul vissza s kimondja, hogy a védők előterjesztését eluta­sitja, mert ugy látja, hogy per­rendszerüen letárgyalhatja az ügyet, mint statáriális biróság. Elnök ezután Rákosi Mátyást ve­zetteti elő. — Elnök: Megértette-e a vádat és bűnösnek érzi-e magát? — Rákosi: Megértettem, de nem érzem magam bűnösnek. — Elnök: Mit tud védelmére fel­hozni ? — Rákosi: Kissé zavarban va­gyok, mert nem készülhettem el védőbeszédre, olyan váratlanul ért a főtárgyalás kitűzése. — Elnök: Nem kell védőbeszé­det mondania, mondja csak el azt, amit a rendőrségen vallott. — Rákosi : A rendőrségen tett vallomásomat visszavonom. — Elnök: Miért? — Rákosi: Mert ugy értesültem, hogy a többi letartóztatottakat bántalmazták a rendőrségen. — Elnök: Ön a lapokban olyan nyilatkozatot tett közé, hogy a rend­őrségen semmi bántalmazásban sem részesültek. Rákosi: Azért tettem ezt, mert az ügyet siettetni akartam s meg akartam kímélni őket a további durvaságoktól. — Elnök: Felolvastatja Rákosi­nak a rendőrségen és az ügyész­ségen tett vallomásait. — Rákosi: Az ügyészségen tett vallomásomat most is fenntartom. — Elnök: Miért bujkált? — Rákosi: Mert a törvény csak a nagybirtokosok és tőkések ré­szére nyújt jogbiztonságot. — Elnök: Hátránya származott volna belőle, ha jelentkezik? — Rákosi: Feltétlenül. — Elnök: Mi célja volt a mozga­lommal ? — Rákosi: Össze akartam gyüj­ten ia munkás atomokat egy kom­munista pártba. Elnök ezután hosszas szociális vitába ered a vádlottal. A tárgyalás tart . A szociáldemokraták törvényjavaslatot akarnak benyújtani a politikai amnesztia céljából. Budapest, november 14. (A MTI. rádiójelentése.) A szociáldemokrata párt, mint ismeretes, törvényjavaslat formájá­ban határozati javaslatot akar benyújtani a nemzetgyűlés elé a politikai amnesztia céljából. — A törvényjavaslat kiterjedne az 1918. évi október 31. óta elkövetett bűn­cselekményekre, valamint az 1921. évi III. t. c. alapján elitélt és terheltek közkegyelemben való ré­szesítését akarná kimondani. Vonat­kozna ez a javaslat a politikai bűncselekményekre, a sajtó utján elkövetett bűncselekmények elitélt; ' jeire, valamint a folyamatban levő ügyekre, végül azokra is, akik el vannak ítélve, vagy folyamatban az ügyük, de külföldön tartózkod­nak. Ha e javaslatot elfogadná a nemzetgyűlés, ugy annak érvénye kiterjedne mindazokra, akik akár Magyarország területén, akár a külföldi sajtó utján, akár más mó­don vétettek a magyar állam meg­becsüléséről szóló törvény ellen. Amennyiben a javaslat csak­ugyan a nemzetgyűlés elé kerül­ne, a jobb oldali pártok a leghe­vesebb harcot indítanák meg el­fene s már fnagában a terv is nagy megütközést váltott ki. Mert ennek a javaslatnak az elfogadása nem jelentene mást, mint azt, hogy nemcsak az úgynevezett kis bű­nöket elkövető emigránsok, hanem a proletárdiktatúra népbiztosai is abszoluciót kapnának. «»•««• Kaczián Géza rágalmazási pöre négy njságiró ellen. Budapest, november 14. MTI. rádió jelentése. Kaczián Géza több évvel ezelőtt a Move helyiségében előadást tar­tott, melynek keretében azt állí­totta, hogy Tisza István eladta az országot 40 millióért a zsidóknak és a szabadkőműveseknek. Az elő­adásról megemlékeztek a lapok is s a kritika miatt Kaczián rágalma­zási pert indított Nadányi Emil, Tordai Adorján, Szombathy Kál­mán és Farkas Zoltán hírlapírók ellen. A rágalmazási pörben ma folyt a főtárgyalás, amelynek során a hírlapírók kérelmére a valódiság bizonyításának helyt adva, több tanúkihallgatást eszközöltek. A tanuk egyrésze azt vallotta, hogy Kaczián Géza tényleg hasz­nálta beszédében azt a "kijelentést, hogy Tisza 40 millióért eladta az országot a zsidóknak és a szabad­kőműveseknek, a tanuk másik része nem emlékezett határozottan erre, azt azonban vallották, hogy a han­gulat nagyon ellene fordult Ka­cziánnak s több volt katonatiszt, aki Tisza ezredében szolgált, pro­vokáltatta is Kacziánt. Kaczián a párbaj elől azzal tért ki, hogy nem tette meg a neki tulajdonított sértő kifejezést s Tisza emlékét nem gya­lázta meg. TŐZSDE. Budapest, novembert 14. M. T. I. rádiójelentése. A korona ma Zürichben 72.70 volt. Valuták : Angol font 345500— 346500, Cseh korona 2101—2119, Dinár 1252—1266, Dollár 71057— 71680, Frank 2870—2900, Lei 16864—17000, Osztrák siljing 322—329, Lira 2867—2887, Márka 100.19—10067, Svájci frank 13723 —13809. Újonnan átalaki tott, kibővített és csinosan be­rendezett éttermemben olcsó abonnomát elsőrangú kiszolgálás mellett, régen elismert házias a n elkészített Lakodalmak elegársan és v 1 vuv/1 4 ztm. irtb. k6>er étterme NYÍREGYHÁZ A, Eossoht Lajos-tér 7. vállalok. szervirozását oJcsó n rende- ^ jJ^JJ 2628.

Next

/
Oldalképek
Tartalom