Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-11-04 / 250. szám
2 Jftítisannfe 1925. november 4. Biztosítók harca a mezőgazdaságban. Irta: Bokor József, az Országos Többtermelési Liga igazgatója. Egész gazdasági életünk érzi, hogy a termelési konjunktura múlófélben van. Az utolsó nehéz gazdasági év arra figyelmeztet, hogy egy mindinkább ránk nehezedő helyzettel kell majd megbirkóznunk. És hogy az ország létharcát győzelmesen megvívhassuk, a nagy termelő államokkal a versenyt felvehessük, gazdasági berendezkedésünknek is olyannak fcell lennie, hogy abban az" összes közgazdasági faktorok együtt működve, közös erővel szállhassanak |sikra a magyar érdekekért. A mezőgazdának sokat, jót és olcsót kell termelnie. Hogy ezt tehesse, a magyar ipari és kereskedelmi'érdekeltségeknek meg kell őt érteniök. Egymásért, egvmás mellett kell a ránk nehezedő gazdasági harcokban pállanunk és semmi esetre sem egymás ellen. Legutóbb a biztosító intézetek harcairól olvasunk. Külföldi, erős tőkével rendelkező biztosító intézetek akarják, a háborús és forradalmi küzdelmek alatt megtépett magyar biztosító intézetekkei a versenyt fölvenni. Nagyon természetes, hogy elsősorban is hazafias kötelességérzetünk parancsszavára kell hallgatnunk, ha ezt a kérdést elbírálni akarjuk. Jelszavunk: Pártoljuk a' magyar ipart és magyar kereskedelmet. Sajnos azonban, a pártoló jelszavak nem öntenek uj életet, a nehéz küzdelmekkel vajúdó és mindinkább romló biztosítási intézményekbe, viszont nem adnak létjogosultságot a külföldről beözönlő idegen biztositóknak sem. Ha a termelés és kereskedelmi szervezkedés nem segít a biztositókon, akkor egymás mellett pusztulnak el. A biztosítás a többtermelés egyik elengedhetetlen kelléke. A munka eredményét elemi károk ellen feltétlenül biztosítani kell. Ha a gazda verejtékes munkája egy váratlan elemi csapán következtében, tehát önhibáján kivül elpusztul; a termelés fokozására nem igen fog gondolni. Ha állatai, egyéb- ingó és ingatlanai ilyen elemi veszélyek szeszélyeinek vannak kitéve, nem a legjobb fölszerelést fogja beszerezni, hanem olcsóbbat, kevésbé hasznothajtókat; tehát olcsó eszközökkel drága munkát fog végezni. Ez pedig eredményeiben nemcsak silány, hanem mennyiségében is oly kevés lesz, hogy evvel a verseny terére sem léphet. Az állatbiztosítás egész Európában magas fokon áll, nálunk ímostoha 'gyermeke a biztosíltásl' intézeteknek. És miért? Az állati termékek haszna nem fedi az állattartásra fordított költségeket sem. Mert például, a tej csak a fővárosban drága, mig a gazdáktól nagyon olcsón vásárolják. A gazda ennek következtében, tiszta fajta, továbbtenyésztésre alkalmas állat beszerzését nem tartja kifizetőnek. Olcsó állatot vásárol, csakhogy trágyája legyen. Állattenyésztésünk igy visszamarad, ez pedig országos kár. Az olcsó állatot biztosítani pedig jiem érdemes, mert a biz^ tositási dij csák fokozná a tulkiadásokat. Tehát kiviláglik, hogy, miért nem boldogulnak a biztosító intézetek. Nem segíti azokat egy komoly, terményeit közvetlenül értékesítő kereskedelem, nem támogatja a tejfeldolgozó ipar és a gazda sem, miután a tenyészállatok beszerzése nem rentábilis. A kereskedelmi és ipari érdekszervezetek volnának hivatva, a mezőgazdaságnak rájuk nézve is életkérdést képező problémáit megoldani, hogy a többtermelés tényleg válóra váljék. És ezt kell, hogy tegyék! Ha nem, ugy győzni fog a nagytőkével "rendelkező külföldi vállalkozás, a magyar kereskedelem és magyar ipar múlhatatlan kárára. (*) Kényszerkölcsön kötvényt vesz Nemes Sándor bank- és váltóüzlete Nyíregyháza, SzécHenyi-ut 7. 3x (*) Tűzifa, magyar és porosz szén állandóan kapható, Hangya Széchenyi-tér. Megrendeléseket azonban bármely «Hangya» fiók elfogad. • 3x Tízéves nyíregyházi gyerekek rablóromantikája. Bandába tömörültek és több üzletet kifosztottak. Napirenden van a fiatalkorú bűnözők bekisérése. Egy tízéves fiu rablótámadása. Piadal Moz gó IAa v kedden utoljára 5, 7 és 9 órai kezdettel: Aki a pofonokat kapja Leonid Andrejew világhírű drámája. Egy clovn tragikus története 7 felvonásban. Rendezte: Viktor Sjöströ.n — Főszereplők: Norma Shearer, John Guilbert, Tully Marshall, Lon Chaney, a Notre-Damei toronyőr főszereplője. LON CHAVEY művészete a legrettenetesebb emberi scrsot a könnyeken keresztül kacagó összetört sziv történetét érzekelteti meg előttünk. Egy film, amelynél süni, nevetni és izgulni fog a közönség. KÍSÉRŐ MŰSOR: Buster és a jó szomszédok I A pénznek nincs szaga! A «Nyirvidék» tudósítójától. Az őszi szezon végével megkezdődött a nyomor küzdelme a hideggel. Jön a kegyetlennek jósolt tél, itt a novemberi házbérfizetés Damokles kardja, nincs ruha, cipő, meleg alsó, tüzelő, sőt betevő falat sincs. Jönnek a kétségbeejtő napok. A családfő munka után lohol, azt anya is kenyér után néz, s ezalatt a fiatal, serdülő, zsenge gyermekhajtások felügyelet nélkül csavarognak a külváros utcáin. Először kéregetnek, néhány ezer koronát összegyűjtenek, s elmennek a moziba, vagy Nick Carter regényt vesznek s azt olvassák nagy élvezettel. Mindkét élvezet egyszersmind «tanu!ságos» is. A kalandorfilmek romantikája megkapja a tapasztalatlan gyerekek lelkét, lassankint, a tudat alatt öszszegyüi bennük az olthatatlan vágy a veszélyes vállalkozások után. ök is szeretnének valami nagvot, dicsőt elkövetni, mint Bick, a betörőkirály, akit 12 felvonáson keresztül hiába üldöz Scherlock Holmes. Összeülnek titokban tanácskozásra, s nem sok idő múlva megalakítják a rablószövetkezetet. De nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. Betörnek üzletekbe, utcai árusitó bódékba, s ahol valami elemeinivalót látnak, annak pár pillanat múlva hült helye van. jMindent ellopni, ami ellopható! ez a jelszavuk s igazán fiatalkori tapasztalatlanságuknak köszönhető, hogy a rendőrség nemsokára nyakoncsipi a kis rablókat. A napokban két ilyen rablószövetkezetet tett ártalmatlanná a nyíregyházi államrendőrség. Mindkét társaságnak egész tekintélyes bünlajstroma van. Vannak azonban egyéni bűnösök is, akik a «maguk szakáilára» dolgoznak. Ilyen volt az a tízéves fiúcska, aki a vasút környékén formálisan megtámadott egy tejért igyekvő 12 éves (kislányt, s ajttól a pénzt elrabolta. Ezek a szimptomatikus jelenségek kell, hogy gondolkodóba ejtsék a hatóságokat, az iskolavezetőiket és a szülőket, mert a legjobb családból való gyerek is belekeveredhetik ilyen kis exaltált társaságba. Valamit kell tenni, hogy ezek a megtévedt gyerekek sona többé ne kerüljenek vissza a bün utjára s hogy'-általában ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy amig a közbiztonsági állapotok a felnőttek szempontjából egészen megnyugtató statisztikai adatokat mutatnak, addig a fiatalkorúak, sőt a büntethetőségi korhatáron aluliak soha nem tapasztalt arányú bűnözési hajlamot árulnak el. Kínai apák, magyar anyák, magyar gyerekek Egy különös magyar telep Tillaucourthban. Kinaiak, akik Budapesten nősültek, Párisban magyarul tanultak és magyarul taníttatják gyermekeiket. Látogatás a kinai magyar telepen. 2 felvonásos burleszk, 2 felvonásos burleszk. PE6GY Jön Az Óceán kisasszony Jön PEG6T 1 (Páris.) A szük utcák sorára lassan ráborul az este. A gyárak kéménye már nem füstölög, vége Van a munkának., A sürün egymásmellé húzódó szállodákban, amelyekben a Renauld-gyár munkásai laknak, ilyenkor az esti órákban, amikor a gépek gyomrát nem kell emberi munkával táplálni, felpezsdül az élet. A keskeny csigalépcsők csöndjét nehéz lépések zaja veri fel, a vékony szoba falakon át bábeli nyelvzavar szűrődik által. Mert ezekben a kis szállodákban a világ minden nyelvén beszélnek. A lakók munkások, munkásasszonyok, akik a világ minden részéből verődtek ide öszsze, mert hazájuk nem tudta kenyérrel ellátni őket. Egy kinai munkás' vezet bennünket. Magyar munkástársai, mivel teljes neve hosszú és nehéz, hát csak egyszerűen kamerad Tódának hivják. Tehát kamerad nem is rossz magyarsággal mondja el, hogy harminc társával együtt még a háború előtt került Pestre. E'einte rosszul ment soruk, később jó fizetéssel egy nagyobb vasgyárban kaptak munkát. Azután lassan elfelejtették hazájukat. Miért kérdezzük kamarad Todátf — Hát, mert' azért, mondja rosz(szul, nem ád jó fiának kenyeret. A háború után megint rossz idők szakadtak rájuk. Húszban, huszonegyben súlyos éhezésekkel eltelt napokat, heteket, sőt hóna- > pokat éltek. Azután megint jobb- I lét váltotta fel. Egy szép napon azután, gmikor a magyar munkások megindultak, hogy éhes gyomruk korogását idegen föld termette kenyérrel elhallgattassák, lassan ők is "elindultak. Nem egyszerre, kettesével, hármasával. De már nem egyedül, hanem aszszonnyal és szekérrel. Mert időközben a harminc kinai munkás megszökött Pesten. Valamikor, mikor hazájukból elindultak, ők maguk sem merték volna hinni, hogy egyszer Párisban fognak összetalálkozni. Nem hitték volna maguk sem, hogy valamikor! magyar asszonyokkal az oldalukon fogják örömtelen munkáséletüket leélni. Azt sem hitték volna, hogy valamikor a «menynyei császárok birodalmának, sok ezer éves nyelvét elvetve negyvenőtesztendős fejjel, neki ülnek, mint apró iskolásgyerekek egy számukra teljesen idegen nyelv megtanulásának. Most pedig minden igy történik. A harminc kinai munkás a nagy Bábéiban, most magyarul tanul. Hogy miért, ime mondja el maga kamerad Tóda. — Hát kérem szépen, mondja Tóda, nincsen semmi szégyen, negyven—ötven éves ember is tanulhat. Hiszen tudunk mi már valamennyien egy kevés, de nem elég mond. Mit mondjam hiszen teccik tudni, fiaink, lányaink vannak, az asszonyunk magyar, illik Tódának magyar jól megtanulni. Hát teccik tudni mégis csak szégyen lenne, a gyerekünk nevetne JON HARRY Pl EL AZ APOLLOBA
