Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-11-04 / 250. szám
1925. november 4. „Nyüűtidék 3 Tódán meg a másikon, ha még nem is tudná a nyelvüket beszélni. Igy van ez Uram, már felnő majd mind, nagyok lesznek — és Tóda nem tud velük jól beszélni. Csak szegény. Most már megleszszük ugy, hogy irást-olvasást tanulunk. Tessék csak jönni, megteccik maga isi látni, hogy igy van. — És ki a tanítójuk Tóda kamerad? — Hát az kérem egy ur, — va'iami iró, fizetünk neki, minden óra 3 frank. Tizenketten vagyunk, akik mindennap tanulunk. Igy a munka után nekünk nincsen pihenőnk, tanulunk, nem szabad, hogy az apjuk — fia^ne értse. Egy korcsma előtt állunk meg, ez is olyan, mint a többi ezer korcsma Párisban. Ezt azonban valami mégis megkülönbözteti a többitől. A homlokán ez a magyar felirás díszeleg: «Vendéglő és étterem a Magyar. Vasaísokhoz.» Bemegyünk. Az első szoba, a Söntés szines márványasztalok, a, sarokban egy zongora, amelyből magyar nótát ver ki egy nehéz munkához szokott kéz. Magyarok ülik körül az asztalokat, Fáradt, szomorú arcú emberek. Hiába van kennyerük, arcukon ott csügged a hazátlanság szomorúsága. Tóda nem engedi, hogy leüljünk. — Tovább, mondja csöndesen. Másik szobába nyitunk be. Ez jóval kisebb. A zongora hangja beszűrődött. Valaki énekkel kiséri. «Magas a jegenye» hallik át a vékony faton. És itt egy hosszú kecskelábas asztal mellett, tizenkét mandula szemű ember ül. Az asztalfőt egy őszhaju, de fiatalarcu foglalja el. Ez a Tódájék tanítója. Azt mondja, hogy iró. «Csipkés a levele» szűrődik át a nóta második sora a vékony falon és itt szótagonként tanulják a nyelvet. Régi ábécéből olvasnak, még ott tartanak, hogy ur, ír. Vetik a betűket' — remegő munkában megizmosodott kezekben vastag vonalakat ir a toll. A tanitó ur dicséri őket, jótanuló valamennyi. — Hát a gyerekek tudnak már magyarul irni, kérdezem Tódáf. — Kérem, azok is tanulnak, —• ők délelőtt vannak itt. Valamit még fcug a fülembe Tóda kamerad, csak annyit értek meg belőle, hogy — Ha haza megyünk, jól tudunk már magyarul. ' Tóda mandulavágásu szemében felcsillan az öröm. (gy- p) BIZTOS SIKER ha az idei gyümölcsfaszükségletét a Városi Kertgazdaság faiskolájából elégíti ki. Két-három éves magas és alacsonytörzsü oltványok, díszfák, díszcserjék kerülnek eladásra a legol csóbb napi árak mellett a kertgazdaságban Vidéki rendelések gondos és pontos végrehajtásáért kezeskedünk. Városi üzem. Telefon: 201—156 A legelső Kossnth-mellszobor egyetlen példányát egy nyitrai földbirtokos Debrecennek ajánlotta megvételre. Egy történelmi becsű emléktárgy története. Debrecenből jelentik: A megszállott magyar Felvidék egyik ősi városából, Nyitrából küldött levelet Debrecen polgármesterének id. Deák János, a függetlenségi eszmének cseh rabságban sínylődő harcosa. Az öreg magyar ur egy rendkívül érrtékes, történelmi becsű emléket ajánl megvételre: a legelső Kossuth mellszobrot, melyet már évtizedek óta oriz magánál, de most anyagi körülményei miatt kénytelen tőle megválni. Eredeti ter ve ugyan az volt, hogy halála után a Nemzeti Muzeumra hagyja, minthogy azonban a műtárgyat eí kell adnia és így gondolt Debrecenre, «erre a magyar mintavároSra». A Kossuth emlék története Id. Deák János levelében, melyhez a mellszobor fotográfiáját is mellékeli, részletesen le van írva a 25 centimeter magasságú, bronz £m lék tárgy története. Eszerint a szobrocskát 1849-ben öntötték Mun kácson azokból az ágyukból, melyeket az osztrákoktól zsákmányoltak. Néhány darab már készen is volt a szobrokból, amikor Munkács osztrák megszállás alá került. Az osztrákok természetesen visszadobták őket az olvasztókemencébe, sőt még a negatívot is megsemmisítették. Brunner János osztrák kapitány azonban a mellszobor egyetlen példányát megtartotta magának és később, amikor az aradi várba került, szobája falára in effigle felakasztotta a «rebellis» Kossuthot. A szabadságharc befejezése után egy .Schott Lászlóné nevü magyar asszony, aki fogságban szenvedő férjét akarta meglátogatni, meghatottan szemlélte Brunner szobájában a felakasztott Kossuth-em léktárgyat. Az osztrák kapitány végül is odaajándékozta Scnottnénak, aki elvitte szüleinek nyitramegyei birtokára, Ancsádra. Ezen az úton került a Schott-familiával rokonságban levő Deák János birtokára a legelső Kossuth Lajost ábrázoló emléktárgy. Az érdekes történetü mellszobor megvásárlása 'ügyében a város tanácsa legközelebbi ülésén fog határozni. A leggazdagabb!amerikaiak. rord tizenhatmillió dollárt fizet évente. — A Giilette-pengék gyártója „csak" negyedmillió dollárt fizet. Az amerikai filmstarok adója. Az amerikai adóhivatal ugy, mint a mult évben, most is közzéteszi az Egyesült-Államok virilistáinak jegyzékét. A jegyzék élén a Ford-Companie áll 16.5 millió dollár adóval. Talán nem érdektelen utána tenni azt, hogy a Ford-Companie által fizetett adó az amerikai pénzügyi törvények szerint 115 millió dollár tiszta nyereségnek felel meg. Személy szerint az Egyesült-Államok legnagyobb adófizetője az ifjabb Rockefeller 6.3 millióval. Tekintettel az Egyesült-Államok aránylag alacson adókulcsára, ebből az adóból arra kell következtetni, hogy az ifjabb Rockefeller szép összegeket kereshetett a mult évben. A pénz sokat emlegetett királya, John Pierpont Morgan, igen szerény lehetett jövedelmének bevallásánál, mert adója mindö'szsze 524.000 dollár. Alig több, mint 2.6 millió aranykorona. És igen szerények az amerikai milliárdosok világának nagy nevei közül a Vanderbiltek, akik közül többen kis összegeket fizetnek csak: és a legnagyobb adótétel a családban 400.000 dollár. Az igaz, hogy az amerikai pénzvilág suttogása szerint Vanderbilték kissé visszaestek az elmúlt években, ha nem is kell még túlzott részvéttel beszélni róluk. A részvénytársasági igazgatók is egész szép fizetést kaphatnak az Egyesült-Államokban, mert például Gary, aki bíróból lett az acéltröszt egyik igazgatójává, 321 ezer dollár adót fizetett tavaly. Az a,céltröszt adója egyébként 11 millió dollár volt, tehát hatodfél millió dollárral kevesebb, mint a Ford-gyárak adója és a vállalatok közül a harmadik helyen a villamossági tröszt áll 7.5 millió dollárral. Még néhány érdekesebb nev: Eastmann, a hires newyorki fényképész, aki valóban tökéletesen fotografál, 80.000 dollár adót fizetett, de egy fényképésztől talán nem szabad többet várnia az államkincstárnak, akkor sem, ha vannak érdekeltségei a fényképészeti iparban, amint ez fennáll Eastmann esetében. Az EgyesültÁllamok miniszterei közül, amint illik is, Mellon pénzügyi államtitkár fizeti a legtöbb adót: 1.8 millió dollárt, 9 millió aranykoronát és igy Mellon talán évi ]£.000 dollár fizetése nélkül is tudná tengetni életét, ha kiválna az amerikai kormány tagjai közül. Mellon tudvalevőleg Clevelandban volt ügyvéd és az acéltröszt jogtanácsosa gyanánt alapozta meg jelenleg elég kellemes anyagi helyzetét, amely ugy látszik, megengedi neki azt, hogy saját magánpénztárának terhére vállalja át Franciaország háborús adósságainak kamatjait, ha valamilyen qagylelküségi roham hatalmasodna el fölötte, amikor francia kollégájával, Caillauxval tárgyalni fog erről a kérdésrőli •Washingtonban. Mellon ügyvédi irodájának vezetését öccse vette át, amikor Mellon elfogadta a pénzügyminisztérium vezetését és ugy látszik, hogy az ügyvédi iroda forgalma egyelőre még nem esett vissza, mert a fiatalabb Mellon is 1.1 millió dollárral szerepel az adófizetők lajstromában. Ezzel szemben Daves, az Egyesült-Államok alelnöke és annak idején a Davesbizottság elnöke mindössze 25 ezer dollár adót vállalt, noha az évek Sora óta számit a Morgan-ház bizalmi emberének. Ottó Kahn, aki tavaly járt Budapesten és művészeti hajlamainál fogva igen ismert név szerte Európában, 392.000 dollár adót fizetett tavaly, a másik nagyon ismert amerikai bankár pedig, Lamont, 480.000 dollárt. A Gillettepenge föltalálója mindössze 4300 dollárral szerepel az adófizetők között, felesége ellenben 233 ezer dollárral. Mivel nem valószínű az, hogy Gillette pengéjével meghódította volna az egyik vagy a másik milliárdos lányának a szivét, ugy látszik, a GilIette-gyárak egy vagy más okból Gillettené nevén állanak és igy mégis a borotvapengékből kerül ki jaz a jövedelem,, amely mintegy 1.2 millió aranykorona adót tud fizetni egy evben. Csodálatos módon a rágógumipiac legnagyobb neve, Whrigley, mindössze 2600 dollárt fizet a lajstrom szerint, de ennek lehet valamilyen technikai oka, hiszen Amerikában minden második ember Whrigley gumiját rágja. A filmsztárok között Douglas Fairbanks vezet, mint adófizető 182.020 dollárral. Mivel ez 900 ezer aranykorona egy évben, ugy látszik, nem nagyon túloznak azok a hirek, amelyek az amerikai Nöi és férfiruhák, kelmék, felöltők, télikabátok festését és vegytisztitását vegyészeti uton a legszebb kivitelben a legolcsóbb árak mellett vállalja Papp László fonál-, textil-, ruhafestő-, ós vegytisztitó intézete. fliÁtMtotaV' Nyíregyháza, Széchenyi-út 2. és riüKUZlCieS. Véső-u. 3. üzem: Kis-tér 2. sz. Olcsó, pontos és gyors kiszolgálás! 6551-2 Herczeg Ferenc remekmüve: Ocskay brigadéros Csak egyszer! A színházban.