Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-04 / 250. szám

1925. november 4. „Nyüűtidék 3 Tódán meg a másikon, ha még nem is tudná a nyelvüket beszél­ni. Igy van ez Uram, már felnő majd mind, nagyok lesznek — és Tóda nem tud velük jól beszélni. Csak szegény. Most már meglesz­szük ugy, hogy irást-olvasást ta­nulunk. Tessék csak jönni, meg­teccik maga isi látni, hogy igy van. — És ki a tanítójuk Tóda ka­merad? — Hát az kérem egy ur, — va­'iami iró, fizetünk neki, minden óra 3 frank. Tizenketten vagyunk, akik mindennap tanulunk. Igy a mun­ka után nekünk nincsen pihenőnk, tanulunk, nem szabad, hogy az ap­juk — fia^ne értse. Egy korcsma előtt állunk meg, ez is olyan, mint a többi ezer korcsma Párisban. Ezt azonban va­lami mégis megkülönbözteti a töb­bitől. A homlokán ez a magyar felirás díszeleg: «Vendéglő és étterem a Magyar. Vasaísokhoz.» Bemegyünk. Az első szoba, a Söntés szines márványasztalok, a, sarokban egy zongora, amelyből magyar nótát ver ki egy nehéz munkához szokott kéz. Magyarok ülik körül az asztalokat, Fáradt, szomorú arcú emberek. Hiába van kennyerük, arcukon ott csügged a hazátlanság szomorúsága. Tóda nem engedi, hogy leüljünk. — Tovább, mondja csöndesen. Másik szobába nyitunk be. Ez jóval kisebb. A zongora hangja beszűrődött. Valaki énekkel ki­séri. «Magas a jegenye» hallik át a vékony faton. És itt egy hosszú kecskelábas asztal mellett, tizen­két mandula szemű ember ül. Az asztalfőt egy őszhaju, de fiatal­arcu foglalja el. Ez a Tódájék tanítója. Azt mondja, hogy iró. «Csipkés a levele» szűrődik át a nóta második sora a vékony fa­lon és itt szótagonként tanulják a nyelvet. Régi ábécéből olvasnak, még ott tartanak, hogy ur, ír. Vetik a betűket' — remegő mun­kában megizmosodott kezekben vastag vonalakat ir a toll. A ta­nitó ur dicséri őket, jótanuló va­lamennyi. — Hát a gyerekek tudnak már magyarul irni, kérdezem Tódáf. — Kérem, azok is tanulnak, —• ők délelőtt vannak itt. Valamit még fcug a fülembe Tóda kamerad, csak annyit értek meg belőle, hogy — Ha haza megyünk, jól tudunk már magyarul. ' Tóda mandulavágásu szemében felcsillan az öröm. (gy- p) BIZTOS SIKER ha az idei gyümölcsfaszükségletét a Városi Kertgazdaság faiskolájából elégíti ki. Két-három éves magas és alacsonytörzsü oltványok, díszfák, díszcserjék ke­rülnek eladásra a legol csóbb napi árak mellett a kertgazdaságban Vidéki rendelések gondos és pon­tos végrehajtásáért kezeskedünk. Városi üzem. Telefon: 201—156 A legelső Kossnth-mellszobor egyetlen példá­nyát egy nyitrai földbirtokos Debrecennek ajánlotta megvételre. Egy történelmi becsű emléktárgy története. Debrecenből jelentik: A megszál­lott magyar Felvidék egyik ősi városából, Nyitrából küldött leve­let Debrecen polgármesterének id. Deák János, a függetlenségi esz­mének cseh rabságban sínylődő harcosa. Az öreg magyar ur egy rendkívül érrtékes, történelmi becsű emléket ajánl megvételre: a legelső Kossuth mellszobrot, melyet már évtizedek óta oriz magánál, de most anyagi körülményei miatt kénytelen tőle megválni. Eredeti ter ve ugyan az volt, hogy halála után a Nemzeti Muzeumra hagyja, mint­hogy azonban a műtárgyat eí kell adnia és így gondolt Debrecenre, «erre a magyar mintavároSra». A Kossuth emlék története Id. Deák János levelében, mely­hez a mellszobor fotográfiáját is mellékeli, részletesen le van írva a 25 centimeter magasságú, bronz £m lék tárgy története. Eszerint a szobrocskát 1849-ben öntötték Mun kácson azokból az ágyukból, me­lyeket az osztrákoktól zsákmányol­tak. Néhány darab már készen is volt a szobrokból, amikor Munkács osztrák megszállás alá került. Az osztrákok természetesen visszadob­ták őket az olvasztókemencébe, sőt még a negatívot is megsem­misítették. Brunner János osztrák kapitány azonban a mellszobor egyetlen példányát megtartotta magának és később, amikor az aradi várba került, szobája falára in effigle felakasztotta a «rebel­lis» Kossuthot. A szabadságharc befejezése után egy .Schott László­né nevü magyar asszony, aki fog­ságban szenvedő férjét akarta meg­látogatni, meghatottan szemlélte Brunner szobájában a felakasztott Kossuth-em léktárgyat. Az osztrák kapitány végül is odaajándékozta Scnottnénak, aki elvitte szüleinek nyitramegyei birtokára, Ancsádra. Ezen az úton került a Schott-fami­liával rokonságban levő Deák Já­nos birtokára a legelső Kossuth Lajost ábrázoló emléktárgy. Az érdekes történetü mellszobor megvásárlása 'ügyében a város ta­nácsa legközelebbi ülésén fog ha­tározni. A leggazdagabb!amerikaiak. rord tizenhatmillió dollárt fizet évente. — A Giilette-pengék gyártója „csak" negyedmillió dollárt fizet. Az amerikai filmstarok adója. Az amerikai adóhivatal ugy, mint a mult évben, most is közzé­teszi az Egyesült-Államok virilis­táinak jegyzékét. A jegyzék élén a Ford-Companie áll 16.5 millió dollár adóval. Talán nem érdektelen utána tenni azt, hogy a Ford-Companie által fizetett adó az amerikai pénz­ügyi törvények szerint 115 millió dollár tiszta nyereségnek felel meg. Személy szerint az Egyesült-Ál­lamok legnagyobb adófizetője az ifjabb Rockefeller 6.3 millióval. Tekintettel az Egyesült-Államok aránylag alacson adókulcsára, eb­ből az adóból arra kell következ­tetni, hogy az ifjabb Rockefeller szép összegeket kereshetett a mult évben. A pénz sokat emlegetett ki­rálya, John Pierpont Morgan, igen szerény lehetett jövedelmének be­vallásánál, mert adója mindö'sz­sze 524.000 dollár. Alig több, mint 2.6 millió aranykorona. És igen szerények az amerikai milliárdosok világának nagy ne­vei közül a Vanderbiltek, akik kö­zül többen kis összegeket fizetnek csak: és a legnagyobb adótétel a családban 400.000 dollár. Az igaz, hogy az amerikai pénzvilág sutto­gása szerint Vanderbilték kissé visszaestek az elmúlt években, ha nem is kell még túlzott részvéttel beszélni róluk. A részvénytársasági igazgatók is egész szép fizetést kaphatnak az Egyesült-Államokban, mert pél­dául Gary, aki bíróból lett az acéltröszt egyik igazgatójává, 321 ezer dollár adót fizetett tavaly. Az a,céltröszt adója egyébként 11 mil­lió dollár volt, tehát hatodfél mil­lió dollárral kevesebb, mint a Ford-gyárak adója és a vállalatok közül a harmadik helyen a villa­mossági tröszt áll 7.5 millió dol­lárral. Még néhány érdekesebb nev: Eastmann, a hires newyorki fény­képész, aki valóban tökéletesen fo­tografál, 80.000 dollár adót fi­zetett, de egy fényképésztől ta­lán nem szabad többet várnia az államkincstárnak, akkor sem, ha vannak érdekeltségei a fényképé­szeti iparban, amint ez fennáll Eastmann esetében. Az Egyesült­Államok miniszterei közül, amint illik is, Mellon pénzügyi államtit­kár fizeti a legtöbb adót: 1.8 mil­lió dollárt, 9 millió aranykoronát és igy Mellon talán évi ]£.000 dollár fizetése nélkül is tudná ten­getni életét, ha kiválna az amerikai kormány tagjai közül. Mellon tud­valevőleg Clevelandban volt ügy­véd és az acéltröszt jogtanácsosa gyanánt alapozta meg jelenleg elég kellemes anyagi helyzetét, amely ugy látszik, megengedi neki azt, hogy saját magánpénztárának terhére vállalja át Franciaország háborús adósságainak kamatjait, ha valamilyen qagylelküségi roham hatalmasodna el fölötte, amikor francia kollégájával, Caillauxval tárgyalni fog erről a kérdésrőli •Washingtonban. Mellon ügyvédi irodájának ve­zetését öccse vette át, amikor Mel­lon elfogadta a pénzügyminiszté­rium vezetését és ugy látszik, hogy az ügyvédi iroda forgalma egye­lőre még nem esett vissza, mert a fiatalabb Mellon is 1.1 millió dollárral szerepel az adófizetők lajstromában. Ezzel szemben Da­ves, az Egyesült-Államok alel­nöke és annak idején a Daves­bizottság elnöke mindössze 25 ezer dollár adót vállalt, noha az évek Sora óta számit a Morgan-ház bi­zalmi emberének. Ottó Kahn, aki tavaly járt Bu­dapesten és művészeti hajlamai­nál fogva igen ismert név szerte Európában, 392.000 dollár adót fizetett tavaly, a másik nagyon is­mert amerikai bankár pedig, La­mont, 480.000 dollárt. A Gillet­tepenge föltalálója mindössze 4300 dollárral szerepel az adófize­tők között, felesége ellenben 233 ezer dollárral. Mivel nem való­színű az, hogy Gillette pengéjé­vel meghódította volna az egyik vagy a másik milliárdos lányá­nak a szivét, ugy látszik, a Gil­Iette-gyárak egy vagy más okból Gillettené nevén állanak és igy mégis a borotvapengékből kerül ki jaz a jövedelem,, amely mintegy 1.2 millió aranykorona adót tud fi­zetni egy evben. Csodálatos mó­don a rágógumipiac legnagyobb neve, Whrigley, mindössze 2600 dollárt fizet a lajstrom szerint, de ennek lehet valamilyen tech­nikai oka, hiszen Amerikában min­den második ember Whrigley gu­miját rágja. A filmsztárok között Douglas Fairbanks vezet, mint adófizető 182.020 dollárral. Mivel ez 900 ezer aranykorona egy évben, ugy látszik, nem nagyon túloznak azok a hirek, amelyek az amerikai Nöi és férfiruhák, kelmék, felöltők, télikabátok fes­tését és vegytisztitását vegyé­szeti uton a legszebb kivitelben a legolcsóbb árak mellett vállalja Papp László fonál-, textil-, ruhafestő-, ós vegytisztitó intézete. fliÁtMtotaV' Nyíregyháza, Széchenyi-út 2. és riüKUZlCieS. Véső-u. 3. üzem: Kis-tér 2. sz. Olcsó, pontos és gyors kiszolgálás! 6551-2 Herczeg Ferenc remekmüve: Ocskay brigadéros Csak egyszer! A színházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom