Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-16 / 234. szám

f JíftMIDtÉ, 1925, október 16 Nemzetiségi kérdés. Irta: Perlaky György nemzetgyűlési képviselő. A nemzetiségi kérdéssel foglalkozva először arra kell a választ megadni, van^e létjogosultsága a nemzetiségi kérdésnek és időszerű — és célszerű-e annak feszegetése. A kérdés első részére megadja a választ a volt németbirodalmi belügyminiszter, aki szeptember hó folyamán végigjárta a magyarországi német községeket és tapasztalatait a következő nyilatkozatban foglalta össze : »Ha igaz lenne az a vád, hogy Magyarországon a nemzetiségeket elnyomták, ,akkor nem találhattam volna színtiszta német vidékeket, ahol a németség évszázaídokon keresztül nemcsak nyelvét, hanem kultúráját, szokásait, nemzetiségi viseletét oly hiven megőrizte, mint ahogy erről meggyőződtem. Elnyomatás mellett a németBég gazdaságikig annyira megerősödni nem tudott volna és ebben az esetben lehetetlen lenne az, hogy németszármazásu férfiak oly nagy számban töltenek be Magyarországon vezető állásokat«. Ha tehát a németbirodalmi belügyminiszter ily őszintén és megelégedéssel nyilatkozik a magyarországi németség gazdasági és kulturáltis helyzetéről, akkor igazán csodálkoznunk kell azon,.hogy magunkat magvaroknak nevező politikusok a máj súlyos viszonyok között szükségesnek tartották ezt a kérdést a hajánál fogva előráncigálni és beledobni a politikai életb(p. Azok az urak, akik ezt a kérdést felvetették, lámpával sem találhatnának olyan magyarvezető politikust, aki németajkú polgártársaink eddig élvezett jogait csonkítani akar ná és célja az lenne, hogy a németajkú polgárságot az ő kulturális és gazdasági erejének fejlesztésében megakassza. Teljes erővel tiltakoznunk kell tehát az ellen, hogy ja kérdés állandó feszegetésével a magyarság és németség közt az eddigi harmóniát megbontsák, csaV lazért, hogy igy állandó izgató ianyag segítségével a maguk részére politikai tőkét gyűjtsenek. Még inkább tiltakoznunk kell az ellen, hogy a tanuló ifjúság lelkét a különböző egyesületekben »Lombardia és Gothia<c stb. megmételyez zék. Kérdést kell intéznünk a belügyminiszter úrhoz, hogy ezek az egyesületek alapszabályszerűen működnek-e, ha igen, a jóváhagyott alapszabályokban bennfoglaltatik-e jaz a paragrafus; hogy az egyesületetek életében, sőt az egyesület helyiségében a magyar államnyelv használata tilos?" Ha igen, hogy történhetett az, hogy a belügyminiszter ur ezt jóváhagyta. Ha pedig ezeknek az egyesületeknek nincs jóváhagyott alapszabályuk, ugy működésűk milyen alapon lehetséges ? Megállapíthatom azt a tényt, (hogy a magyarországi németségnek ily irányú törekvései soha sem voltak. A magyar németség mindig hazafiasan viselkedett, magát mindig magyarnak vallotta, a magyar állam eszméjéhez mindig hü volt és soha sem voltak pángermán törekvései. Józanságánál fogva megértette azt, hogy a magyarsággal egy uton kell haladnia és testvéri együttérzéssel kell dolgoznia. Saját jól felfogott érdekében arra törekedett, hogy anyanyelvének megtartása mellett, a szükséghez képest, a, magyar nyelvet is elsajátítsa. Tehát nemcsak a magyarságnak, hanem a németségnek is rossz szolgálatot'tesz az, aki az eddigi testvéri együttérzést megbontani igyekszik. Lehet, hogy egyeseknek, akik Budapestről inté(zik a dolgot, ninicsenek oly irányú céljaik, de az általuk kiküldött, a vidéken legtöbbször csak titokban házaló agitátoroknak csak ehhez hasonló törekvéseik lehetnek. Nem tudjuk megérteni, mire való a titkos működés, miért nem merik ezek az agitátorok nyiltan hirdetni gondolataikat és másrészt önkénytelenül felmerül az a kérdés; honnan, milyen forrásból származnak az agitációhoz szükséges anyagi eszközök ? Ennek a szerencsétlen, megtépett országnak semmi szüksége sincsen jarna, hogy a sok széksőséges politikai agitáción kivül még ilyen eszközökkel is nehezítsék a helzetét. Amikor az egész társadalom összefogásának sszükségességét hirdeti minden vezető tényező, akkor a legnagyobb bün az, amit ezek az agitátorok véghez visznek. Egy debreceni lap rágalmazás és hitelrontás cimén beperelte Debrecen város tanácsát. A szabadjegyek megvonása miatt keletkezett bonyodalom ujabb fejleményei. — A szabadjegymegvonó tanácsi határozatot megfelebbezte a Hajduföld. Debrecenből jelentik : A színházat látogató közönség körében emlékezetes még az a háborúság, a mely Kardoss Géza és a Hajduföld cimü lap közötttört ki a mult évad végén — amikor Kardoss Géza igaz gató megvonta a Hajduföld két színházi szabadjegyét. Az affér a városi tanács elé került akkoriban, de végül is békés uton intéződött el. Ezzel az esettel teljesen analóg háborúskodás ütött ki a lap és a', szinház között ennek az évadnak a kezdetén is. A színigazgató szeptember első napjaiban értesítette a Hajduföldet, hogy a két szabadjegyét ismét megvonja. — Indokul azt hozta fel, hogy a Hajduföld kritikái nélkülözik az objektivitást és személyi indokok miatt támadják őt. A szabadjegyek közül az egyik a városi közgyűlés rendelkezése szerint azért jár minden napilapnak, hogy a szinrekerülő' darabokrol tudósítást irjon, a másikat pedig a műsor közléséért kapják a lapok. A Hajduföld — sérelmesnek találta a szabad kritika szempontjából az igazgató intézkedését, —' beadványban kérte a tanácsot, utasítsa a szin igazgatót, hogy adja vissza a kritikust illető egyik szabadjegyet. A beadvány a kritika jogainak védelme mellett azzalt is érvel, hogy a Hajduföld kritikái tárgyilagosak voltak. A városi tanács zárt ülésében ugy határozott, hogy a »Hajduföld« felfolyamodását elutasítja s (Kardoss Géza színigazgató intézkedését jóváhagyólag tudomásul veszi. A tanács egyhangúlag hozott határozatában, illetve annak indokolásában kimondotta, hogy azért volt szükséges és jogos a színigazgató eljárása a »Hajduföld«-del szemben, mert a helybeli lapok a színházi jegyet azérti kapják a színháztól, hogy a premierekről és i. reprizekrői pártatlan s egyben objektív kritikákban számoljanak be olvasóközönségüknek. Miután pedig a »Hajduföld« körülbelül egy év óta elfogultan és a tárgyilagosság hiányával bírálta el a sznK'z ügyeit, — a tanács haiáozaia szei :nt„— szabadjegy meg vonása megindokolt. Az ügy ezzel a határozattal sem záródott le. A »Hajduföld« a közgyűléshez felebbezett a tanács' határozat ellen s rágalmazás és hitelrontás cimén feljelentést tett Debrecen város tanácsa ellen, miután meg győződése szerint a városi tanácsínak az a megállapítása, hogy a lap »elfogultan és a tárgyilagosság hiányával bírálta el a szinház ügyeih, kimeríti a rágalmazás é

s a becsületsértés tényálladékát A napokban adta be a »Hajduföld« a kir. ügyészségen a feljelentést Debrecen tanácsa ellen s kövendi Veress Lajos ügyész most tanulmányozza az általános érdeklődés központjában álló ügyet. A városi tanács hétfői ülésén egyébként a »HajduföId<< felebbezé£ét kiadta a jog- és pénzügyi bizottságnak. Bundát, téli kabátot, felöltőt, öltönyöket legolcsóbb árban vásárolhat Váradi Testvéreknél, Nyíregyháza, Bessenyeitér 16 SZ. 6158 6 BÚTOR szükségletét megbízhatóan GlÜCk JeUÓ [ bútoráruházában, Vay Ádám-u. ' 8. szerezheti be. Alapítva 1903. Telefon 234, Nagy választék háló, ebédlő és különféle burorokban. lik az akadályai a horgonya értékesítésének ? Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapjuk állandóan figyelemmel kíséri és registrálja megyénk burgonyatermelését és értékesítési lehetőségét és ig\' bizonyára nem' lesz érdektelen ha a következőket adom szives tudomására. Számos, jogos panasz hangzott fel a gazdatársadalom részéről a burgonyakereskedelemmel szemben, vádolván élhetetlenséggel és főleg nemtörődéssel, a meglevő nagy burgonyatermés értékesítése i körül, mondván, akkor amikor * mindenfelől keresték a burgonyát, | nem kellett kereskedelmi rátermettség annak elhelyezésére, de most amikor segítségünkre kellene jönniök, cserben hagynak bennünket. Pedig ha látnák azt az iparkodást és tevékenységet, amellyel minden követ megmozgatva igyekszik a komoly kereskedelem az értékesítés terén, akkor a vád elismeréssé változna. De hiába minden igyekezet, ugylátszik mintha szándékosan akasztanák azt meg, pedig nem pitykére megy a tét, hanem milliárdokat képviselő érték megmentése forog kockán. Étkezési burgonya ezidőszerint külföldre elhelyezhetetlen és a görög meg a török export reménykedés is csak addig tarthat, mig jön egy északi szél, aztán — annak is befagy. Nincs másra értékesítési lehetőség, mint a Woltmann ipari burgonyára, ez is csak szük keretek között. Megcsonkított hazánkban csak 3 keményítőgyár jöhet számításba, amelyek közül kettő az ászári és lábodi Dunántúl fekszik s ott szerzi be szükségletét, tőlünk csak próbavagonok mentek. Megyénkben van a demecseri ipartelep, mely nagy szakértelemmel, költséget nem kímélve fejleszti gyártelepét és az eddig naponként 600 mázsát feldolgozió üzemét még ez idén 1000 mázsára fejleszti. Ez a telep is fedezte njár őszi szükségletét. Itthon megszűnt az elhelyezés lehetősége, megpróbáltuk ipari burgonyában az utat Ausztriába. Eladásokat eszközöltünk az ottani keményítőgyáraknak, de alig hogy megkezdtük máris keservesen megbántuk. i Az osztrák gyárak csak ab Hegyeshalom veszik a burgonyát, kalkuláltuk tehát a fuvart és mellékilletékeit. Hiszen a kiviteli dijat elengedték; és mi történt. Felszámítanak 100 mázsa burgonya után, amelynek értéke mintegy három millió korona, kórtani vizsgálatért 120.000 K vám közvetítésért 45.000 K vám kilépésért 40.000 K szállítmányozó cég eljárásáért 50.000 K Összesen 255-000 K-t. Ennek 'felével haszonképen megelégedtünk. Mi lett a következménye — beszüntetni a további értéSzombattól (Az eltörött hegedű) m I ; fm I. felv A nyomor gyermeke. II. „ Az ismeretlen árva. III. ,, A Sing-Sing fegyház titka. IV. ,, Az életmentő. V. ,, Tizen egy ellen. VI. ,, Motorcsolnak banditái. VII. ,, Mikor eltör a hegedű... 'ITsigsirpgipigg A kastély banditái (Az eltörött hegedű)