Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-16 / 234. szám

1925, október Ifi. i n m i i iiiwi ii ii ii i i r i JSÍYÍKB1DÉK 3 kesitést. Hiszen már a most nyújtott ár mellett sem találja meg sem a termelő, sem a kereskedő számitá­sat. Lejebb menni nem lehet, többet elérni nem tudunk, mert csak ezen mértékig vehetjük fel a versenyt a külföldi burgonyával. A termelést veszélyeztető mini­mális árak és az elhelyezésre váró nagy mennyiség értékesítését ki­záró eme nem várt 8 százaléknyi költség lehetetlen voltát feltártuk itthon az illetékes helyeken és tu­domásom szerint a Főispán ur Őméltósága .magáévá tette azt és személyesen interveniál annak or­voslásában. Csak egy gyufaszál világánál is ennyit látunk, liátha gyertyát gyúj­tanánk, keservében könnyezve aludna el, miután látta, hogy például Rétközről Demecserbe száz mázsa ipari burgonya — amelynek értéke 3 millió —• fuvardija, mér­legdija, kocsirendezése 726.000, mondd hétszázhuszonhatezer koro­nába kerül. Szomorú tények ezek Szerkesztő uram, amelyek nemcsak az ipart, kereskedelmet, hanem az erősnek vélt mezőgazdaságot is alapjában támadják meg. Haladunk lépésről­lépésre a sok terhek roskasztó sú­lyával, nem a boldogulás utján, hanem a megboldogulás felé. Maradok Szerkesztő uramnak készsége híve Nyiregyháza, 1925. október 13. Hoffer Bertalan. (*) A Nyiregyházi Kereskedő If­jak Egylete értesiti tagjait, hogy a szinház-jegyek váltásánál sikerült a tagok részére óriási kedvezményt biztosítani. Jegyeket előjegyezni lehet az egyesület gondnokánál. Látványosságai!! Szenzációk! Csodák! uj filmjében Gsütötöhön Pénteken Kelepcébe került betörd. Egy három év óta keresett betörőt Tett őrizetbe a nagy­káliéi csendőrség. Nyiregyháza, október 15. — Nyirvidék tudósítójától. Három év óta kisebb-nagyobb betörések és lopások foglalkoztat­ták a nagykállói csendőrörsöt, azonban a legszorgosabb nyomo­zás dacára sem tudtak a tettes nyomára jutni. Ugy látszik, hogy a helyi viszonyokkal ismerős tet­tes még sokáig űzhette volna tol­vajlásait, ha a véletlen nem jön se­gítségére a nyomozó hatóságok­nak, ha a mind merészebbé váló tolvaj vigyázatlanságot nem követ el. Egy óvatlan pillanat azonban vasárnapra virradóra a csendőr­ség kezére juttatta a sokat keresett tolvajt. Guttmann Sámuel nagykállói szőlőbirtokos családja a vasárnapra virradó éjszakán ugy fél egy óra tájban különös neszre ébredt fel. Figyelni kezdtek s észrevették, hogy valaki a padláson járkál. — Guttmann Sámuel annak dacára, hogy 65 év terhe van a vállán, kiment az udvarra, hogy megbizo­nyosodjék róla, vájjon csakugyan idegen ember jár-e a portáján. — Gyanúja alaposnak bizonyult, mert az udvarról nyiló padfeljáró­hoz hozzá volt támasztva a létra. Az idős ember nem tudta, hogy kivel állhat szemben, legjobbnak látta hát, ha elveszi a létrát a pad­feljárótól. Fzután várakozó állás­pontra helyezkedett. A padon le­vő tolvaj ezalatt az értékesnek ítélt holmiból egy jókora batyut kötött össze s ezzel indult vissza. Nem vette észre, de nem is gondolt ar­ra, hogy a létra nincs a padlás szájánál s amint le akart lépni, a nyíláson át lezuhant az udvarra. Guttmann Sámuel hajlott kora da­cára odaugrott a pórul járt tol­vajhoz S lé akarta fogni. A tolvaj ellenállt, ütlegelni kezdte az öre­get s talán súlyosabb következmé­nyei is lettek volna az esetnek, ha közben segítségül nem siett Gutt­mannak Adolf nevü fakereskedő fia. Nemsokára megérkezett a csendőrjárőr is Orosz János csend­őrörmester vezetésével, akik a tol­vajban Sőrés József rovottmultu kosárkötőre ismertek. A tetten ért tolvaj nem tagadha­tott, sőt jobbnak látta azt is, ha előző bűneit is bevallja. A valla­tása során 22 betörést és lopást is­mert be. Kihallgatása után a lakásán házkutatást tartottak s igen sok lopott holmit találtak. — Bevallotta, hogy három évig zavar­talanul űzhette mesterségét, anél­kül, hogy csak meg is gyanúsítot­ták volna. Bevallotta azt is, hogy ő volt a tettese a nagykállói ba­romfitolvajlásoknak is s a lopott szárnyasokat behozta a nyíregy­házi piacra és itt értékesítette. Őrizetbe vették. Bégi dolgok. Közli Oál István. Rékviem XVI. Lajosért — A királyi szánkázás. A bécsi kongresszus idején a francia követ a boldogtalan XVI. Lajos francia király lelke üd­véért fényes rekviemet tartatott melyet így ir le a Magyar Kurír 1915. jan. 24-én megjelent száma. A néhai 16-dik volt Lajos Fran­tzia király szomorú halálának em­lékezetére, a legközelebb múlt szombaton, úgymint Januárius 21-dik napján, az itt lévő Frantzia követeknek rendelések szerént, a Sz. István templomában, az ide való érsek közönséges és pompás halotti misét tartott, mellyen a Cs. K. Famílián kivül minden itt lévő uralkodó Fejedelmek, hertze­gek és hertzegasszonyok, minden Cs. K. udvari tisztek s hivatalos személyek jelen voltanak . A nevezett egész templom belől fekete gyász posztóval volt bevon­va, annak közepén az a magas gyá­szos alkotmány állott, mely az ide való épitő mester Moreán és Isabey Frantzia országi kép iró rajzolatjok szerént vala épitve. En­nek az alkotmánynak négy szegeiet­jén egy-egy oszlopkép állott, mely­lyeknek egyike Frantzia Ország­nak szomorú állapotját, a másik Európának keserűségét, a harmadik a vallást, 16-dik Lajost, testámen to­rnának egyik kezében való tartásá­val, a negyedik a reménységet szemeinek az ég felé való függesz­tésével ábrázolta. Ez az alkotmány a királyi méltóságnak tzimerével volt felékesítve. Eő Cs. és Apóst. Királyi "Fel­sége a Frantzia országi követeknek a szerént méltóztatott magát kije­lenti, hogy a maga belső indu­latjának ki nyilatkoztatására abban az egész kir. familiávat együtt ott L meg fog jelenni és a testőrző Cs. Kir. seregeknek egy részét azon gyászos alkotmány őrizetjére kiállít­tatni fogja. Az Eő Cs. Kir. Felsége s a több itt lévő uralkodó Fejedel­meknek számokra egy különös kar épitettett, azoknak a személyeknek számokra pedig, akik azon szomorú halotti misére biliétek által voltak meghivattatva a karnak egy része volt rendeltetve. Eő Cs. Kir. Felsége az egész Cs. Famíliával gyász ruhába vol­tak fel öltözve. I. Sándor Orosz Császár, a Dániai, Prussiai és Ba­váriai királyok, nem külömben minden itt lévő fejedelmek a velek lévő udvari tisztjeikkel, az Arany gyapjas vitézek, a Congressusnak több ministerjeivel és minden itt lévő hadi s polgári tisztviselőkkel együtt jelenvoltanak ezen holtakért tartatott szent misén. A követek és arany gyapjas vi­tézek a Sekrestye mellett ültek, a Congressusbeli személyek és más követek e karba vezettettek. Ezek­kel együtt voltak a Bétsi dámák, mindnyájan gyász ruhába felöltöz­ve. Az idegen országi és más vá­rosi tekintetesebb személyek a templomnak más részeit egészen bétöltötték. A szent misét az ide való igen koros idejű Érsek mon­dotta el. A szent misét megelőző és be­záró mesterséges éneklés minden muzsika szerszám nélkül vitetett végbe a leghíresebb éneklők által, a melly igen nevezetes tzeremó­niának végződése után minden ott jelen volt fejedelmi személyek dél után egy órakor a Cs. Kir. várba vissza mentek. v Ezt a gyászos halotti pompát a következett vasárnapra igen szép és kellemetes mulatság neme vál­totta fel, t. i. azon szánkázás, a meilyet a Cs. Kir. Udvar az itt mulató fejedelmeknek és Fejede­lem asszonyoknak adott Januárius 22-dikén. Erről a szánkázásról azt írják a Bétsi közönséges újság levelek, hogy ennél sok száz esztendőkben szebb, emlékezetre méltóbb, de költségesebb mulatság is Bétsben nem láttatott, a melly az itt lévő koronázott Fejedelmekre, Hertze­gekre és az Austriai nemességnek pompás fényességére nézve min­den eddig történt mulatságokat felől haladott. Az ezen Felséges Személyeknek számokra készítte­tett szánok, azoknak eszközei, a lo­vaknak szerszámai s egyéb ké­születjeik mind ujak voltak s mond va^ készíttettek. Ezek közt a Cs. Kir. szánok közt az ide való főrangú ne­mességnek szánjaik is nagy figyel­me tességet érdem lettek. A szánoknak két oldalaik melleit Cs. Kir. n nemesi fiak, testőrző se­regbeliek és gálaruhában öltözött istállómesterek es lovászok lovag­lottak. Minekutánna az ezen fényes szánnal való mulatságra meghiva­tott kavallérok és dámák a Cs. Kir. udvari palotában és a szánok a Joseph piatzán öszve gyűltek vol­na, délután 2 órakor kezdődött el ez a fényes és emlékezetre méltó szánkázás. A szán előtt egy lovas kommando ment legelőször, ezeket követték két udvari futárok, egr Cs. Kir. tiszt az udvari "főlovászok közzül, mindnyájan lóháton, után­nok ment egy hatlovas kolbász forma szán, a mellyen t. i. az ud­vari trombitások és dobosok ülte­nek. ezek után a főlovászmesternek szánja négy Cs. Kir. lovászoktól körülvétetve. A magokat szánkázással mulató Fejedelmek Hertzegek és fő ranjgu urak következendő renddel men­tenek a város nevezetesebb utjain által mindnyájan párosan. Az első szánban ült a Felséges Austriai Császár és Apóst. Király a Felséges Orosz Császárnéval. A 2-dikban a Fels. Orosz Császár az özvegy Auersteig Hertzegnével Mária Orosz Nagy Hertzeg Asz" szon nyal. A 4-dikben a Fels. Prussiai Király Zichy grófnéval, szül. Fesztetics grófnéval". — Az 5-dikben a Bádeni Nagy Hertzeg özvegy Lazsenszky grófnéval. A 6-dikban Károly Bavariai Kir. Hertzeg Hunyady grófnéval szül. Sauran grófnéval. A 7-dikben a Fels. Magyar országi Paletinus az özvegy Oldenburgi Hertzegné Ka­talin Orosz Nagy Hertzegasszony­nyal. A 8-dikban Wilhelm Prussiai Hertzeg Fuchs-Gallenberg grófné­val. A 9-dikben Ferdinánd koro­nahertzeg kedves testvér húgával Clementina Főhertzegasszonnyal. A 10-dikben Rajner Austriai Fő­hertzeg Herberstein grófnéval. A 11-dikben Lajos Főhertzeg Cavriem hertzegnével sz. Eszterházy gróf­néval. A 12-dikben Hertzeg Hol­stein-Beck Fritsch grófnéval, a Weimari Hertzegasszony udvari dámájával. A 13-dikban An­tal Főhertzeg Fürstenberg Karo­lina hertzegasszonnyal- A 14-dikben Hertzeg Trautmunsdorf a maga leányával Mária Anna grófnéval. A 15-dikben Ferdinánd Fohertzek Ho heneck bárónéval. A 16-dikban Já­nos Főhertzeg Cavriani grófnéval. A 17.-ben a Würtembergi Korona­hertzeg Lichtenstein Hertzegnével sz. Eszterházy Hertzegnével. A 18.-ban a Sax-Weimari Hertzeg Adonell grófnéval, sz. Gaistruck grófnéval. A 19.-ben Hertzeg Eu­génius Apponyi grófnéval. A 20.­ban gróf Wrbua gróf Walnzeff Orosz udvari dámaval. A 21.-ben Károly Főhertzeg özvegy Rojzin, sz. Eszterházy grófnéval. A 22.­ben Leopold Siciliai kir. Hertzeg Mnirek-Lubornirska grófnéval. A 23.-ban a Badaziai Koronahertzeg Keglevich grófnéval, sz. Zichy gróf­néval. A 24.-ben Albert Sax­Teschini Hertzeg Eszterházy Hert­zegné, sz. Turn Taxis Hertzegné-

Next

/
Oldalképek
Tartalom