Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-10-16 / 234. szám
1925, október Ifi. i n m i i iiiwi ii ii ii i i r i JSÍYÍKB1DÉK 3 kesitést. Hiszen már a most nyújtott ár mellett sem találja meg sem a termelő, sem a kereskedő számitásat. Lejebb menni nem lehet, többet elérni nem tudunk, mert csak ezen mértékig vehetjük fel a versenyt a külföldi burgonyával. A termelést veszélyeztető minimális árak és az elhelyezésre váró nagy mennyiség értékesítését kizáró eme nem várt 8 százaléknyi költség lehetetlen voltát feltártuk itthon az illetékes helyeken és tudomásom szerint a Főispán ur Őméltósága .magáévá tette azt és személyesen interveniál annak orvoslásában. Csak egy gyufaszál világánál is ennyit látunk, liátha gyertyát gyújtanánk, keservében könnyezve aludna el, miután látta, hogy például Rétközről Demecserbe száz mázsa ipari burgonya — amelynek értéke 3 millió —• fuvardija, mérlegdija, kocsirendezése 726.000, mondd hétszázhuszonhatezer koronába kerül. Szomorú tények ezek Szerkesztő uram, amelyek nemcsak az ipart, kereskedelmet, hanem az erősnek vélt mezőgazdaságot is alapjában támadják meg. Haladunk lépésrőllépésre a sok terhek roskasztó súlyával, nem a boldogulás utján, hanem a megboldogulás felé. Maradok Szerkesztő uramnak készsége híve Nyiregyháza, 1925. október 13. Hoffer Bertalan. (*) A Nyiregyházi Kereskedő Ifjak Egylete értesiti tagjait, hogy a szinház-jegyek váltásánál sikerült a tagok részére óriási kedvezményt biztosítani. Jegyeket előjegyezni lehet az egyesület gondnokánál. Látványosságai!! Szenzációk! Csodák! uj filmjében Gsütötöhön Pénteken Kelepcébe került betörd. Egy három év óta keresett betörőt Tett őrizetbe a nagykáliéi csendőrség. Nyiregyháza, október 15. — Nyirvidék tudósítójától. Három év óta kisebb-nagyobb betörések és lopások foglalkoztatták a nagykállói csendőrörsöt, azonban a legszorgosabb nyomozás dacára sem tudtak a tettes nyomára jutni. Ugy látszik, hogy a helyi viszonyokkal ismerős tettes még sokáig űzhette volna tolvajlásait, ha a véletlen nem jön segítségére a nyomozó hatóságoknak, ha a mind merészebbé váló tolvaj vigyázatlanságot nem követ el. Egy óvatlan pillanat azonban vasárnapra virradóra a csendőrség kezére juttatta a sokat keresett tolvajt. Guttmann Sámuel nagykállói szőlőbirtokos családja a vasárnapra virradó éjszakán ugy fél egy óra tájban különös neszre ébredt fel. Figyelni kezdtek s észrevették, hogy valaki a padláson járkál. — Guttmann Sámuel annak dacára, hogy 65 év terhe van a vállán, kiment az udvarra, hogy megbizonyosodjék róla, vájjon csakugyan idegen ember jár-e a portáján. — Gyanúja alaposnak bizonyult, mert az udvarról nyiló padfeljáróhoz hozzá volt támasztva a létra. Az idős ember nem tudta, hogy kivel állhat szemben, legjobbnak látta hát, ha elveszi a létrát a padfeljárótól. Fzután várakozó álláspontra helyezkedett. A padon levő tolvaj ezalatt az értékesnek ítélt holmiból egy jókora batyut kötött össze s ezzel indult vissza. Nem vette észre, de nem is gondolt arra, hogy a létra nincs a padlás szájánál s amint le akart lépni, a nyíláson át lezuhant az udvarra. Guttmann Sámuel hajlott kora dacára odaugrott a pórul járt tolvajhoz S lé akarta fogni. A tolvaj ellenállt, ütlegelni kezdte az öreget s talán súlyosabb következményei is lettek volna az esetnek, ha közben segítségül nem siett Guttmannak Adolf nevü fakereskedő fia. Nemsokára megérkezett a csendőrjárőr is Orosz János csendőrörmester vezetésével, akik a tolvajban Sőrés József rovottmultu kosárkötőre ismertek. A tetten ért tolvaj nem tagadhatott, sőt jobbnak látta azt is, ha előző bűneit is bevallja. A vallatása során 22 betörést és lopást ismert be. Kihallgatása után a lakásán házkutatást tartottak s igen sok lopott holmit találtak. — Bevallotta, hogy három évig zavartalanul űzhette mesterségét, anélkül, hogy csak meg is gyanúsították volna. Bevallotta azt is, hogy ő volt a tettese a nagykállói baromfitolvajlásoknak is s a lopott szárnyasokat behozta a nyíregyházi piacra és itt értékesítette. Őrizetbe vették. Bégi dolgok. Közli Oál István. Rékviem XVI. Lajosért — A királyi szánkázás. A bécsi kongresszus idején a francia követ a boldogtalan XVI. Lajos francia király lelke üdvéért fényes rekviemet tartatott melyet így ir le a Magyar Kurír 1915. jan. 24-én megjelent száma. A néhai 16-dik volt Lajos Frantzia király szomorú halálának emlékezetére, a legközelebb múlt szombaton, úgymint Januárius 21-dik napján, az itt lévő Frantzia követeknek rendelések szerént, a Sz. István templomában, az ide való érsek közönséges és pompás halotti misét tartott, mellyen a Cs. K. Famílián kivül minden itt lévő uralkodó Fejedelmek, hertzegek és hertzegasszonyok, minden Cs. K. udvari tisztek s hivatalos személyek jelen voltanak . A nevezett egész templom belől fekete gyász posztóval volt bevonva, annak közepén az a magas gyászos alkotmány állott, mely az ide való épitő mester Moreán és Isabey Frantzia országi kép iró rajzolatjok szerént vala épitve. Ennek az alkotmánynak négy szegeietjén egy-egy oszlopkép állott, melylyeknek egyike Frantzia Országnak szomorú állapotját, a másik Európának keserűségét, a harmadik a vallást, 16-dik Lajost, testámen tornának egyik kezében való tartásával, a negyedik a reménységet szemeinek az ég felé való függesztésével ábrázolta. Ez az alkotmány a királyi méltóságnak tzimerével volt felékesítve. Eő Cs. és Apóst. Királyi "Felsége a Frantzia országi követeknek a szerént méltóztatott magát kijelenti, hogy a maga belső indulatjának ki nyilatkoztatására abban az egész kir. familiávat együtt ott L meg fog jelenni és a testőrző Cs. Kir. seregeknek egy részét azon gyászos alkotmány őrizetjére kiállíttatni fogja. Az Eő Cs. Kir. Felsége s a több itt lévő uralkodó Fejedelmeknek számokra egy különös kar épitettett, azoknak a személyeknek számokra pedig, akik azon szomorú halotti misére biliétek által voltak meghivattatva a karnak egy része volt rendeltetve. Eő Cs. Kir. Felsége az egész Cs. Famíliával gyász ruhába voltak fel öltözve. I. Sándor Orosz Császár, a Dániai, Prussiai és Baváriai királyok, nem külömben minden itt lévő fejedelmek a velek lévő udvari tisztjeikkel, az Arany gyapjas vitézek, a Congressusnak több ministerjeivel és minden itt lévő hadi s polgári tisztviselőkkel együtt jelenvoltanak ezen holtakért tartatott szent misén. A követek és arany gyapjas vitézek a Sekrestye mellett ültek, a Congressusbeli személyek és más követek e karba vezettettek. Ezekkel együtt voltak a Bétsi dámák, mindnyájan gyász ruhába felöltözve. Az idegen országi és más városi tekintetesebb személyek a templomnak más részeit egészen bétöltötték. A szent misét az ide való igen koros idejű Érsek mondotta el. A szent misét megelőző és bezáró mesterséges éneklés minden muzsika szerszám nélkül vitetett végbe a leghíresebb éneklők által, a melly igen nevezetes tzeremóniának végződése után minden ott jelen volt fejedelmi személyek dél után egy órakor a Cs. Kir. várba vissza mentek. v Ezt a gyászos halotti pompát a következett vasárnapra igen szép és kellemetes mulatság neme váltotta fel, t. i. azon szánkázás, a meilyet a Cs. Kir. Udvar az itt mulató fejedelmeknek és Fejedelem asszonyoknak adott Januárius 22-dikén. Erről a szánkázásról azt írják a Bétsi közönséges újság levelek, hogy ennél sok száz esztendőkben szebb, emlékezetre méltóbb, de költségesebb mulatság is Bétsben nem láttatott, a melly az itt lévő koronázott Fejedelmekre, Hertzegekre és az Austriai nemességnek pompás fényességére nézve minden eddig történt mulatságokat felől haladott. Az ezen Felséges Személyeknek számokra készíttetett szánok, azoknak eszközei, a lovaknak szerszámai s egyéb készületjeik mind ujak voltak s mond va^ készíttettek. Ezek közt a Cs. Kir. szánok közt az ide való főrangú nemességnek szánjaik is nagy figyelme tességet érdem lettek. A szánoknak két oldalaik melleit Cs. Kir. n nemesi fiak, testőrző seregbeliek és gálaruhában öltözött istállómesterek es lovászok lovaglottak. Minekutánna az ezen fényes szánnal való mulatságra meghivatott kavallérok és dámák a Cs. Kir. udvari palotában és a szánok a Joseph piatzán öszve gyűltek volna, délután 2 órakor kezdődött el ez a fényes és emlékezetre méltó szánkázás. A szán előtt egy lovas kommando ment legelőször, ezeket követték két udvari futárok, egr Cs. Kir. tiszt az udvari "főlovászok közzül, mindnyájan lóháton, utánnok ment egy hatlovas kolbász forma szán, a mellyen t. i. az udvari trombitások és dobosok ültenek. ezek után a főlovászmesternek szánja négy Cs. Kir. lovászoktól körülvétetve. A magokat szánkázással mulató Fejedelmek Hertzegek és fő ranjgu urak következendő renddel mentenek a város nevezetesebb utjain által mindnyájan párosan. Az első szánban ült a Felséges Austriai Császár és Apóst. Király a Felséges Orosz Császárnéval. A 2-dikban a Fels. Orosz Császár az özvegy Auersteig Hertzegnével Mária Orosz Nagy Hertzeg Asz" szon nyal. A 4-dikben a Fels. Prussiai Király Zichy grófnéval, szül. Fesztetics grófnéval". — Az 5-dikben a Bádeni Nagy Hertzeg özvegy Lazsenszky grófnéval. A 6-dikban Károly Bavariai Kir. Hertzeg Hunyady grófnéval szül. Sauran grófnéval. A 7-dikben a Fels. Magyar országi Paletinus az özvegy Oldenburgi Hertzegné Katalin Orosz Nagy Hertzegasszonynyal. A 8-dikban Wilhelm Prussiai Hertzeg Fuchs-Gallenberg grófnéval. A 9-dikben Ferdinánd koronahertzeg kedves testvér húgával Clementina Főhertzegasszonnyal. A 10-dikben Rajner Austriai Főhertzeg Herberstein grófnéval. A 11-dikben Lajos Főhertzeg Cavriem hertzegnével sz. Eszterházy grófnéval. A 12-dikben Hertzeg Holstein-Beck Fritsch grófnéval, a Weimari Hertzegasszony udvari dámájával. A 13-dikban Antal Főhertzeg Fürstenberg Karolina hertzegasszonnyal- A 14-dikben Hertzeg Trautmunsdorf a maga leányával Mária Anna grófnéval. A 15-dikben Ferdinánd Fohertzek Ho heneck bárónéval. A 16-dikban János Főhertzeg Cavriani grófnéval. A 17.-ben a Würtembergi Koronahertzeg Lichtenstein Hertzegnével sz. Eszterházy Hertzegnével. A 18.-ban a Sax-Weimari Hertzeg Adonell grófnéval, sz. Gaistruck grófnéval. A 19.-ben Hertzeg Eugénius Apponyi grófnéval. A 20.ban gróf Wrbua gróf Walnzeff Orosz udvari dámaval. A 21.-ben Károly Főhertzeg özvegy Rojzin, sz. Eszterházy grófnéval. A 22.ben Leopold Siciliai kir. Hertzeg Mnirek-Lubornirska grófnéval. A 23.-ban a Badaziai Koronahertzeg Keglevich grófnéval, sz. Zichy grófnéval. A 24.-ben Albert SaxTeschini Hertzeg Eszterházy Hertzegné, sz. Turn Taxis Hertzegné-