Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-04 / 224. szám

jsíyírsidék 1925. október 4. Német orientáció ? Megírtuk tegnapi számunkban, hogy egy vezető genfi újság, mely állandóan figyelemmel kiséri az európai viszonyok alakulását, most egy nagyfontosságú kérdéssel foglalkozik:'Magyarországgal s a magyar nemzet létérdekeivel.. Középeurópa vajúdni kezdő újjászületése kapcsán. A szülési fájdalmak ezidőszerint a vén Ausztriát környékezik, mely 1920. óta világra készül hozni régi szerelmi zálogát, egyelőre _ bizonytalan apától: azt a közjogi gondolatot, hogy Ausztria olvadjon be szőröstül-bőröstül (amennyije a saint germain-i béke után még rajta maradt) a német birodalomba. A genfi lap hidegen veti latra ezt a problémát s megvalósulása elé nagy szkepticizmussal néz ama súlyos akadályok láttára, amikbe az osztrák aspiráció, nemcsak francia féltékenység, hanem a vele járó uj háborús veszedelmek félelme következtében, a nagy- és kisantant egész vonalán beleütközhet most. Hogy biráló cikkének még nagyobb nyomatékot adjon, fölveti azt a fogas kérdést is, hogy mi lesz akkor Csonkamagyarországgal, ha nyugati szomszédja: a maradék Ausztria a német birodalom karjai közé vetné magát. Valószínűnek véli a «Journal de Geneve», hogy az esetben, ha a nemzetközi hatalmak bele engednék Ausztriát a nagy német unióba, Magyarország is rákényszereülne az osztrák példa köveetésére, hacsak nem kap területi engedményt évezredes történeti határain belül, a trianoni béke alapos revíziójával. Elismerhetjük, hogy ez a lapvélemény közel jár a magyar felfogáshoz, ugy okvetésben, mint végső konklúziójában. A magyar nemzettől ma távol áll a szándék és hajlandóság, hogy a német birodalommal közjogi kap- _ csolatba lépjen. Bármily sok gya- i korlati érdek szólhat is mellette s a földrajzi helyzet, a honvédelmi j szempontok bármennyi okkal tó- I dúlhatnak is e gondolat mellé, a németekkel való kulturális, hagyományos érzületű összefüggésünk dacára el sem tudnánk képzelni olyan Magyarországot, piely német hátvéd biztosítása kedvéért föladja közjogi önállóságát, sőt belpolitikai függetlenségét is. De nem kevésbé bizonyos, hogy megcsonkított hazánk védhetetlen mai határai közt, körülvéve mindenfelől ellenséges, hóditó szándékkal eltelt, szomszédállamok gyűrűjétől, nem érezhetjük magunkat biztonságban, bárhogy garantálta is a mostani státusquot nekünk a nagyhatalmak ezidőszerint működő koncertje. Az ily koncertek bomladékonvak. Ha tehát Ausztria beolvadása Németeországba akuttá válnék, aktuálisnak, tekintjük akkor a trianoni béke revíziójának ügyét is, hogy történeti határainkat visszaszerezhessük, mert azok a mi életünk és jövőnk bázisai, amik beváltak egy évezreden át a múltban s be fognak bizonyára válni a jövőben is. Trak Géza is résztvesz a városok nemzetközi kongresszusán Párisban. Negyven magyar polgármester van Párisban. — Trak Géza levelet irt az „Egri Népújságának. A «Nyirvidék» egri tudósítójátólAz »Egri Népujság« cimü lap a következőket irja : Ismeretes, hogy a világ öszszes városai nemzetközi kongreszszusra gyűltek össze Párisba. Egert ezen a kongresszuson Trak Géza bolgármester képviseli. Tőle kapíuk ma a következő levelet : »Páris, 1925. szeptember 28. — Ma volt a városok nemzetközi kongresszusának ünnepélyes megnyitása. Páris város tanácsának elnöke üdvözlő beszéddel nyitotta meg a kongresszust. Ezután az egyes államok képviseletében szólalt fel egy-egy polgármester, ugyancsak üdvözlő beszéd keretében mutatkozván be a kongresszusnak. Mi magyarok boldogok vagyunk, mert mindjárt az első napon szóhoz' juthattunk. Huszonkét állam lemaradt a következő napokra. ?zen ne Qy^ea/íme. /mer/jfivem 0n/ meafitvem UJní eó jf. cáa/ac^á/ 4er/</en eá- ázeif/an Q%ulázan Áazaáá árpa/foz. Sürgönyeim : S

3 oJíentc/íe/4 QffaŰk j Tulajdonképen bennünket is^ezek közé az államok közé szántak, ámde a kedves Dvorcsák Győző, aki évek óta itt él és nagy sikerrel szolgálja a magyar eszméket, kérésünkre eltnent a kongresszus elnökéhez és kijelentette, hogy a magyarok nemzeti sérelemnek fogják tekinteni, tha még a délelőtt folyamán fel nem szólalhat képviselőjük. • Egyébként mi vagyunk a legnagyobb számmal kepviselve a kongresszuson. Negyven magyar polgármester van itt. Ezt figyelembe is vette az elnök és készségesen engedett kérésünknek. Igy, történt azután, hogy Prága polgármestere után, Lobmayer, Budapest székesfőváros tanácsnoka szóiáit fel a magyar városok nevében. Meleg üdvözlettel Trak Géza. Vitézi telekbeiktatás lesz Nagyhalászban. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Szabolcsvármegye Vitézi Székétől nyert értesülés szerint október hó 11-én vasárnap délelőtt 10 órakor vitézi telekbeiktatás lesz Nagyhalász községben, mely alkalommal a következő vitézeket helyezik birtokba : Kőrössy Gyula ügyvéd helybeli lakost Kemecsén, Lencsés Pál tiszarádi lakost szintén Kemecsén, Balog János ési Zelei András vasmegyerben, Feleki Ferenc csendőrtiszthelyettes nagyhalászi lakost és Hevesi András nyiregyházi lakost Nagyhalászban, s Kiszely Menyhért kótaji lakost Kótajban. A felsorolt vitézeket az Országos Földbirtokrendező Biróság által megítélt járadék telkekkel ajándékozzák meg. A birtokbahelyezést a kormányzó képviseletében Vitéz revisnyei Reviczky László ny. áll. tábornok, Szabó lesvármegye Vitézi Szék kapitánya fogja végezni. (*) VEGYE MEG a patikában az AGRARIA huskonzerva patkányirtószert. Kis, szegény szoba. Irta: Tartallyné Stima Ilona. Két jó barát ült egy kis szobában; egészen egyszerű, stílustalan, kopott bútorok voltak ott s mégis valami friss elevenség és jó szag áradt szét benne, amit ugy hivnak, hogy barátságos; más szóval lelke volt a kis szobának, melyet lakójának lénye sugallt belé. Aki benne lakott, középmagas, csinos ember, egy gyár tisztviselője s ha beszélt, kiérződött a hangjaból, hogy több, sokkal több akar lenni, mint a mi most; valami nagy dolog izgatja a fantáziáját s a szított, de még föl nem gyúlt eszme ott izzik a szeme mélyén. Éppen ilyesmiről beszéltek: — Mit is akarsz ennél többet? Idővel igazgató leszel itt a gyáradban, meghízol, jó szivarokat SZÍVSZ, remekbe készült autón jársz, egyszóval, Náday Gábor, te álmokat kergető, eléred azt, ami a te viszonyaidhoz, születésedhez, tanulmányaidhoz mérve a legkecsegtetőbb. A tudás, amit az agyvelődben összehalmoztál, csoportosítottál s most ugy nyúlsz minden után egyszerre rátalálva, tétovázás nélkül, mintha rekeszekbe, számozva lenne elrendezve, nem vész kárba azért, önmagad gyönyörűségére, környezeted ámulatára fogsz vele brillírozni. S még gyakorlati értékét is megtalálhatod! Csak kérlek, ne öld magad belé a szegénységbe, ne hagyd ott a gyárat, a jövődet, hogy beleveszitsd á kis tőkédet egy bizonytalan dologba, egy árnyékba, amely benned él és testet akarsz neki gyúrni.. — Nézd, László, én szeretlek, legjobb barátomnak tartalak és tudom ,hogy belőled is a nagy jóakarat beszél! Félted a jövőmet a bizonytalanságtól és Irmától. Látod, ő mégis legtöbb nekem, mert ő hisz bennem s bizik a tudáson? diadalában. A gyárban nincs időm magamnak dolgozni. j Áron László csak nevetett, le- j gyintett. — A nő, barátom? Irma is csak az! Igy furakodik bele az életedbe, hogy egészen elfoglalja azt s vigasztalhasson, ha csalódni fogsz. És igy közelit meg a legjobban, ha eszméid mellé áll. — A jövőt kockára teszi. Ha számító volna, a te eszméidet igyekezne belémrögziteni. Elég hatalma van hozzá: szeretem. És ő tudja. Nincs oka féln itőlem s van is bátorsága, ha kell, hogy ellentmondjon. De ő is érzi, hogy nekem több kell, mint ez! Több kell, mint az elhizás, a jólét, az autó. Én valami nagyszerűt akarok! * Egy félév múlva. Ugyanaz a kis (Szoba s ugyan ajz a két férfi. Náday Gábor sovány, mintha egy kicsit meg volna hajolva, csak a szemé- j ben ég a láng még fénylőbben, I mint egy félév előtt. Az eszme már j sugarat vetett s most érik ele- I venné a kézben, hogy győzelme- j sen, diadalmasan az emberek elé j guruljon. Aztán jön a taps és a j pénz! f — Igen, eljegyeztem Irmát. Nagyon meghúzódva élek, mindent a modellre költök. Azt hiszem, elég lesz, mig befejezem. A levegő villamossága fogja hajtani a motort, mely könnyebb formában repülőgépre, autóra, gazdasági gépekre szerelhető s majd olyanná növesztem, hogy óriási dinamókat, hajót, vonatot fog hajtani. Micsoda újjászületés lesz a földön s menynyi lehetőség van még ebben, ami belőle fejlődhetik! Elképzelhetetlen ui világalakulást hoz, az uj gépekfelére szállítják le az ember munkáját, jólét és öröm lesz az arcokon, mert több idő jut pihenésre és szórakozásra. Áron László komolyan szemlélte a barátját. Hátha csakugyan nagyot teremt? Nemcsak akar, de tud is teremteni? — S mivel fogod folytatni? — Nagy részvénytőkét hozok össze, hiszen minden magától megy majd, örülni fog, aki érdekkörömbe tartozik, tudni fogják, hogy nagyhatalommá, világraszóló hatalommá növelem a tőkét, amit befektetnek. — S mikorra leszel készen? — A jövő hónapban megesküszünk Irmával. Érzem, hogy ő is kell nekem a megvalósításhoz; mellettem lesz, hogy erőmet megkétszerezze a lényéből elősugárzó nagy-nagy bizodalom.. Mert ez még több van bennne, mint bennem. S egy év múlva készen leszek. — Ne tedd ezt, Gábor. Addig ne nősülj meg, mig gl nem érsz odáig. Amennyit ad a bizodalma, annyit vagy még annál sokkal többet követel. Nem szóval, Gábor! De vele leszel s önkénytelenül, a yöngédségeden át forgácsolódik ki előled lelked nagy akarata. — Az ő lénye forr én hozzám. Én vagyok az erősebb s ez csak ujabb, fönségesebb galvanizálódott energia lehet. Elveszem Irmát. Ha igy gondolod! Látom, nagyon elhatároztad. Egy ideig szótlanul ültek. László hosszú, átfogó pillantással nézte barátja sovány arcát. Mintha búcsúzna tőle. * Két év telt el. László nagy külföldi útról tért vissza, szükség volt rá idehaza a politikában. Mikor megérkezett, várták s körülvették; gazdag tapasztalatairól szeretett volna mindenki közvetlen az ő szájából hallani. A nagv, szociális jelentőségű hivatás, ami reá vár, természetes, hogy ezt váltotta ki.. Egy nagy munkája francia nyelven jelent meg, feltűnést keltett külföldön s itthon is szárnyra kelt a neve, mihamar. Haza hivták. A népjólét élére akarják helyezni. Áron Lászlónak mégis eszébe jutott Gábor. Nem hallott róla. Eleinte irtak egymásnak, de lassan a levelek egészen elmaradtak. r\ rendőrségen kutatta ki, hogv hol lakik. Nagyfuvaros-utca... olvasta s megcsóválta a fejét. A ház kétemeletes volt, apró ablakokkal, szenynyes fallal.... itt lakik? Hátha nem az, csak a neve.... De mégis ő. Az adatok pontosan ráillenek.