Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-22 / 213. szám

JSÍYÍK1TIDÉK 1925. szeptember 25. 3 — Vajat lopott, de rajta csíp­ték. Péter Brezószky János 32 éves nyíregyházi napszámos az utcán álló egyik uradalmi kocsiról ello­pott egy egykilós vajtömböt. A posztoló rendőr azonban elfogta és bekísérte Péter Jánost, aki ellen megindult az eljárás. — Amikor a beteg lop és mégszö Jkik a kórházbői. Raska Erzsébet 19 éves kisvárdai pincérnőt a nyír­egyházi «Erzsébet» kórházban gyógykezelték. Ugylátszik, hogy megunta a kórházi fegyelmet, mert egy szép napon megszökött s ma­gával vitt egy idegen blúzt, egy le­pedőt és az egyik kórházi tisztvi­selő gummiköpenyegét is. Ez utób­bi lett a veszte, mert amint Raska Erzsébet még aznap este a gum­miköpenyben kórzózot^ annak tu­lajdonosa felismerte és átadta a rendőrnek. — Megtalálták Kolozsvárott az cktóberi lázadás egyik áldozatának csontvázát- Kolozsvárról jelentik: A Ferenc József uton most javít­ják a város csatornahálózatát. — A javítási munkálatok során titok­zatos csontvázleletre bukkantak, amelyet egy rendőrorvos megvizs­gált és megállapította, hogy mint­egy 5—6 éve lehet a földben. — Igy nagyon valószínű, hogy a sze­rencsétlen áldozatot a forradalom idején tették el láb alól és a gyil­kos itt ásta el áldozatát. A rendőr­ség hozzáfogott a nyomozáshoz, bár előreláthatóan nem sok ered­ménnyel, mert a hat év előtti gyil­kosok régen biztosították magukat a fejfedezés ellen. — Jön! AKATAN. — Alumínium személykocsik a francia vonatokon. — A Revue de P Alumínium írja, liogy Fran­ciaországban most újfajta vasúti személykocsik építésével kísérletez­nek. A személykocsik eddig acélal­katrészeinek legnagyobb részét megpróbálják alumíniummal, vagy ötvözeteivel helyettesíteni."' — Egy alumínium személykocsi, ami mintául szolgál, már el is készült. A mintakocsinak csak az alváza acél. A teteje, ajtóbetétei, választó­falai és a belső berendezés egészen alumíniumból készült. Maga a tető­zet egy tonnával könnyebb, mint a régi rendszer szerinti vaslemez­tetejű vagonokon. A- mintakocsi összesen 5 tonnával könnyebb, mint egy hasonló berendezésű régi személykocsi. — Jön! AKATAN. — Uj betegség pusztítja Bara­nyában a lovakat. Pécsről jelentik: Baranya vármegyében járványos Jóbetegség, a kevésvérüség lépett fel. Baranyavármegye közigazgatási bizottsága mai ülésén egyik bizott­sági tag kifogásolta az eddig foga­natosított óvóintézkedéseket, me­lyek nem elegendők a betegség le­küzdésére. Eddig ugyancsak Dras­kovicli gróf birtokán lépett fel a betegség, mely azonban már 20 hónapja pusztítja a gróf lovait. — Először ugyancsak Draskovich gróf somogyvármegyei Erzsébet­falu melletti birtokán tűnt fel a betegség és innen hurcolták be Baranyába. Ennek a betegségnek jmég a bacillusa sem ismeretes ésja beteg állatot agyon kell verni. — Draskovich gróf vérátömlesztéssel próbált segíteni beteg lovain. Az egyik pusztájáról áthozatta az egészséges lovait és ezeknek vérét átömlesztette a megbetegedettekébe, felérte, hogy a 8 millióról 2 millió­ra leszállott vörös vérsejtek száma 4 millióra emelkedett, azonban az egészséges lovak is megbetegedtek. A felszólaló bizottsági tag kifogá­solta, hogy a pécsi Erzsébet-tudo­mányegyetem vizsgálatokat végzett az állatokon, holott ez a budapesti állatorvosi főiskola lenne. — Áilonrugta egy min. Tomcsá­nyi Vilmos Pál volt igazságügymi­niszter parádés kocsisa Koncz Jó­zsef egy mént vezetett a vásáros­naményi piacon. A hatalmas tüzes állat valamitől megijedt, vicán­kolni kezdett s eközben a kocsis felé rúgott, aki nem bírt idejében félreugrani s a rúgás álián érte. — Szerencse azonban, hogy jobbadán csak súrolta s igy Koncz sérülése könnyebb természetű. — Megvertek a sógorukat. Szmo­linka György pócspetrii lakost a sógora Knopp Ferenc, ennek fele­sége és két "fia János és Ferenc este 8 órakor az utcán, hazamenet megtámadták és takarókkal ugy összeverték, hogy feje négy helyen betört és jobb karja is eltörött. — Szmolinkát súlyos sérülésével az «Erzsébet» kórházba szállították, a verekedő sógorok ellen pedig meg­indult a bűnvádi eljárás. Miért ad amnesztiát a Szovjet? Visszacsalogatják az értékes polgári elemeket. — Nincs tudós és nincs elég mérnök Szovjetoroszországban. Néhány nappal ezelőtt jelentet­tük már, hogy a forradalom kitö­résének nyolcadik évfordulóján ál­talános amnesztia kiadását tervezi a szovjet. Mint most moszkvai je* lentés közli, a szovjet elsősorban a külföldön élő politikai emigrán­sokat akarja amnesztiában ré­szesíteni és igy kétmillió ember számára, akik jelenleg a legkülön­bözőbb országokban laknak, nyilna meg az ut vissza hazájukba. — A szovjetkormány jól tudja, hogy ezeknek jelentékeny része nem fog­ja az amnesztiát igénybe venni, die mégis rémélik, hogy legalább egy­millió emigráns vissza fog térni Oroszországba. Párisban, Berlin­ben s a Balkán városaiban ezer­szám élnek nemcsak orosz mo­narchjsták és orosz polgári pártok hivei, hanem forradalmi mozgal­mak exponensei is, akik a bolseviz­mus elől menekülve elhagyták ha­zájukat. Igy a marseillei szocialis­ta kongresszuson Cserriov, az orosz agrárszocialisták volt vezére, aki egész rövid ideig az alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke volt, súlyos vádbeszédet tartott a bolseviki re­zsim -ellen. Ügy mint ő nem térhe­tett vissza Oroszországba, emigráns ként kell élnie Cseidzsenk és Cere­tellinek, az orosz szocializmus két legkiválóbb és legismertebb vezé­rének .akik közül az előbbi a már­ciusi forradalom után a pétervári szovjet elnöke volt. Mindketten sok évet töltöttek el a cári börtönben. Cereteili világtörténeti szerepet is játszott a georgiai szocialista ál­lam megszervezésével, azonban a vörös csapatok megbuktatták kor­mányát, őt pedig a forradalmi tör­vényszék halálra ítélte, de sikerüH megszöknie és külföldre menekült. Azonban a szovjetkormány nem a menseviki vezérek visszatérését óhajtja, mivel ezeknek befolyásától fél, hanem inkább a polgári elemek visszatérésére fekteti a súlyt, külö­nösen a tudósok és mérnökök szá­mára szeretne utat egyengetni. — Szakerőkben Oroszországban álta­lában hiány mutatkozik és igy az orosz kormány polgári elemek főis­kolai beiratkozására vonatkozó ti­lalmat hatályon kivüj helyezte. A soproni verseny visszásságai miatt a debreceni Városi Dalegylet kilépett az Országos Dalosszövetségből Debrecenből jelentik: A soproni országos dalosverseny utóHangjai tegnap hangzottak el a debreceni Városi Dalegylet választ­mányi ülésén, amelyen Magoss György dr. polgármester elnö­költ. Több kisebb tárgy megvitatása után következett a választmányi ülés legfontosabb pontjának letár­gyalása, a beszámoló a soproni 20-ik országos dalversenyen a Debrecen Városi Dalegylet sze­repléséről és a verseny alkalmával lefolyt eseményekről. A választmánynak dr. Bal'.a Ber­talan számolt be részletesen, rámu­tatott mindazokra a sérekmekre és mellőzésekre, amelyek nemcsak a Városi Dalegyletet, hanem az or­szág többi vidéki dalegyleteit érte. ^Bemutatta a különböző vidéki vá rosok lapjainak közleményeit, me­lyekben a felháborodás hangján irnak a soproni dalosverseny volt zsűrijének eljárásáról, mely abból állt, hogy a zsűri az ott résztvett versenyző egyletek közül olyan" egy leteket itélt méltónak a dijra, ame­lyik a versenydarabokat rpsszul adták elő. mig a többi egylet, ftiely precíz énekével a legnagyobb elismerést vivta ki, mellőzésben ré­szesült a dijkiosztásnál. A választmány arról is meglepe­téssel vett tudomást, hogy a Deb­recen Városi Dalegylet, mely ki­linc verseny közül hét izben első dijat, kétszer pedig második dijat nyert és amelyik a külföldön: Belgrádban, Konstantinápolyban és a lembérgi hangversenyeken .olyan megbecsülésre méltó mű­vészi munkát fejtett ki, a most le­folyt soproni dalosverseny Király­dijas csoportjában még egy elis­merő szót sem kapott. A választmány annak hangsúlyo­zása mellett tette bírálat tárgyává a soproni versenyen lefolyt esemé­nyeket, hogy a'városi 'dalegylet­nek ottani szereplését éppen az in­nen esetleg levonható téves követ­keztetések kizárása végett nem te­szi bírálat tárgyává, nehogy azt mondhassák, hogy saját magák miatt teszik. Éppen ezért csak ál­talánosságban tették bírálat tárgyá­vá az ügyet és ennek során a kö­vetkező határozati javaslatot hoz­ták: A Debrecen Városi Dalegylet vá­lasztmánya megállapította, hogy a folyó évi augusztus hónapban "Sop­ronban megtartott 20-ik országos dalversenyen nemcsak a Debrecen Városi Dalegylettel, hanem sok más vidéki dalos egyesülettel is méltánytalanságok és igazságtalan­ságok történtek. Ennélfogva a Debrecen Városi Dalegylet választmánya az egyesü­let nevében kijelenti, hogy az Or­szágos Magyar Dalos Szövetség keretéből ezennel kilép és mindad­dig, amig a szövetség vezetésében olyan változások nem történnek, amelyek megnyugtató biztosítékot adnak arra, hogy a magyar dalos ügy érdekeivel ellentétben álló méltánytalanságok és igazságtalan­ságok a dalegyletekkel szemben a jövőben elő nem fofdulnak, a szö­vetségbe be nem lép. Ezt a határozatot a dalegylet postán elküldötte a szövetségnek, de egyúttal táviratban is bejelentet­te a szövetségből való kilépést. O CL CL 2> 1 «-t rt>s cn N > 3 00 > íD Igjj s o ~ » * o tf cz> S| o* r «-* o: deT ír. -i 3 P cr w £ fl^. K í 5 a> ffq v: C/3 N l-t OK 2 «> ^ N "1 fi i p. tt SL o> N P > & P O? P t/1 CT> N >— a w >3 g­cr pj CD 2" 3 5" I—» • > P> pd s. M 2: 0> M 3 5ö v; pö n Q i£ 3 2 g > NJ CD> P P< crq -s P QB N o> P et­vt­** P w » P i XJ_ #ÍWV MM lufin

Next

/
Oldalképek
Tartalom