Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-22 / 213. szám

19'2f> sz ptember '22 JÍYÍR7IEÉK. •••Hm J'-rmithi'm IIMI «tie6Basa»tMBtia» 7 Véres flotta harcok a tenger uralmáért. Szenzációs filmbemutató az Apollóban. Kedden mutatjarbe 1 az Apolló az évad első értékes filmattrakcióját, mely az »aranysorozatok« nevét kap ta. Ugyanis az Apolló, mint eddig is, minden liéten egy »aranysoro­zat«-beli filmet mutat'ba, s e hétre esett a Vérző Óceán bemutatója. Mondanunk sem kell, hogy a »Csata« előadása óta, ilyen ko­loszális hasonló zsánerii film nem pergett még le Nyíregyházán. Ra­fael Sebadini angol iró munkáját dicséri e világraszóló regény, a könyves boltok már a hetedik kiadásnál tartanaki, s nem győzik, az jitána rendelést. Británia történetének véres feje­zete játszódik fe szemünk előtt* mikor a királyhü csapatok a sed­gemoori sikon vérbe fojtották a lá­zadók zendülését. Az angol flotta a spanyol hajóhaddal küzd a ten­ger uralmáért, s ezen hatalmas ideg rázó jelenetnél lélegzetfojtva fogjuk figyelni a gigászi küzdelmet, mi­dőn bombázni fogják a kikötőket. De nem feledkezett meg az iró arról sem, hogy a szerelmet is (érvényesítse regényében, s mond hat juk, hogy minden idők legszebb szerelmi regényét varázsolta Rafael Sebatini ebben a szép s tanulmá­nyos, elragadtató gyönyörű re­gényben. E hatalmas újdonságot az Apolló keddtől mutatja be naponta 3 elő­adásban 5- 7 és 9 órakor. Jegyekről "ajánlatos előre gon­doskodni. A legjobb és ligtartósabb hencserek díványok, matracok, ágybe tetek, szalongamiturák és mindenféle kárpitos munkák o'csó árakon és legelőnyö­sebb részletfizetési fe­téteiek melleit A A RISZULA ANDRÁS kárpitos üzemeben Nyíregyháza, Bocskay-utc * 53 sz. alatt S7erezhetők be. Javítások ÉS vidéki megrendelések pontosan és szakszerűen eszközöltetnek. 2o«4 1 SPORT. Kisvárdai Iparosok SE—Nyíregy­házi Munkás TE 4:1 —3:1 Biró : Földes Miklós. A Nyíregyházi Munkás TE teg­nap mérte össze erejét a Kisvárdai Iparos SE-vel, amelyből az utóbbi került ki győztesnek. A győztes csapatban jók voltak Humbera, Da­gonya és Bartha, mig a vesztes csapatban csak Timarovszky és Gyureskó elégítettek ki. Vértes? még igen gyenge. Orgovány kiál­lítva. Földes biró kifogástalanul vezette a mérkőzést. * Kisvárdai TE—Nyíregyházi Postás SE 2:0 — 1:0. Az I. félidőben nagy Kte fölény ami Molnár góljával jut kifejezés­re, a II. félidőben a Postás'egyen­rangú ellenfél, de csatárai tul kombinálnak mindent. A Kte-ben Bakajsza, Dér, Dérvei, Razdil, mig a Postásból Kovács kapus volt jó, de elfogadhatót nyújtott Kovács Imre, Érben és Négyessy Biró : Szabó Kálmán. Kitűnő eredmények a NyTVE házi atléta bajnokságain. A bujtosi sporttelepen tegnap szépszámú érdeklődő előtt rendezte frieg a Nytve házi atléta bajnoksá­gait. A bajnoki cimet azonban (csak az előre megállapított stan­dardok elérése esetén hitelesítet­ték, illetve ismerték el az elérőiket klubbajnokoknak. Örvendetes ese­mény, hogy bár ezek a standardok meglehetős szigorúak voltak, töb­ben elérték. Különösen az ifjúságiak szere­pteltek kitűnően, Pollák, Heimiieh, 'Fedor, Guttmann teljesítményei minden dicséretet megérdemelnek. A seniorok közül Létray és Aszalós eredményei igen jók. A részletes eredmények a következők : 100 ín. síkfutás. 1. Heimiieh 11.8 mp. 2. Pollák és Hogyan holtverseny 12.2 mp. — Heimiieh jó kondícióban, a finisnél biztosan veri ellenfeleit és megszerzi az első klubbajnoki cimet. Diszkoszdobás. 1. Pollák 32 m. 8Q cm. Fedor 29.20. 3. Hogyan 27.10. — Az ifjúsági Pollák első győzelme igen respektábilis ered­mény. Magasugrás• 1. Létray 1 m. 65 err^ 2. Guttmann 1.60. 3. Aszalós 1.60. — Létray a fárasztó katona­gyakorlatai ellenére is igen frissen ugrik, a sportszerető katonai pa­rancsnokság a jövő vasárnapi pontszerző versenyre való elenge­désével igen nagy szolgálatot tenne városunk sportjának. 800 m. síkfutás. 1. Neubauer — 2.13.8 mp.. 2. Thuróczy 2.15. — Neubauer bár ez a táv nem igen felel meg neki, mégis jó eredményt ért el, Thuróczy is tehetséges. 400 m- síkfutás. 1. Fedor 56.1 mp.. 2. Pataky 57.1. 3. Gr^z 58. — Szép verseny, Fedor vezet végig, de Pataky meglepően jól »ragad« hozzá és csak az ; utolsó 10 m.-en esik vissza. Gerelydobás. 1. Bodis 37.60 m. 2. Hajdú 36.60. — A csendőri atlé­ta győzelme meglepetés. 5000 m. síkfutás. 1. Gégény 17.01 m. 2. Hajdú 9.97. 3. Heím lich 8.60. — Egyik legjobb ered­ménye a versenynek. 1500 m. sikfutá?> 1. Neubaur 4.45 mp. 2. Thuróczy 4.48. — Neubauer pompás finissel győz. Távolugrás. 1. Létray 6 m. 31 cm. 2. Aszalós 6.15. 3. Brenner 5.60. — Létray második győzelme kitűnő eredmény, Aszalós egyéni rekordját ugrotta. 4X.100 m. staféta. 1. A Nytve fut ball csapata 48.8 mp. 2. A Nyt„e attléta. — A Nytve futballistái hagy meglepetésre legyőzik az atlé­tákat. Hármasugrás. 1. Létray 12 m. 10 cm. 2. Brenner 11.70. 3. Fried 11.60. Olimpiai staféta• 1. Nytve fut­ballisták 4 p. 6 mp. —" Milotay, Brenner, Tomasovszky, Schnitzer — 2. Nytve atléták 4 p. 8 mp. — A második , nagy meglepetés. Rudugrás. 1. Guttmann 2 m. {85 cm. 2. Arday 2.45. — Gutt­mann eredménye országos ifjúsági viszonylatban is jó. A verseny lebonyolításában Hercz József intézőnek van a leg­nagyobb érdeme. * Járási Levente versenyek, A járási válogató Levente-verse­nyek az október 4-iki Levente-nap­ra nagyban folynak. 19-én Keme­csén, Gáván és Tiszalökön volt válogató-verseny. A dadai alsó já­rásban 13 község, a dadai felső járásban 12 község, a nyirbogdányi járásban 18 község vett részt. A A tenyészbikáért való döntő ver­senybe eddig bejutottak : Tisza­eszlár, Csobaj, Székely. A várme­gye selyem zászlajáért való küzde­lembe pedig Büdszentmihály és Kenézlő. A versenyről még fogunk irni. Részletes eredmények : Dadai felsöjárás — Gáva. Céllövés: 1. Kenézlő 2262 pont fölényes verseny. 2. Buj 1167 pont Távolugrás1. Comba, Gáva 4.67 méter. 2, Zajácz, Buj 4.35. 3. Hudák, Ibrány 4.33 méter. Magasugrás : í. Kulcsár, Ibrány 1.421/2 cm. 2. Hudák Buj 1.371/2­Holtverseny. Suly: Hudák, Buj 9.08. 2. Szabó, Paszab 8.88. 3. Szabó, Viss 8.32. 60 m. 1. Zajácz, Ibrány 8 mp. Kötél és a 10X200 m- staféta el­maradt, mivel a községek nem kap­ták meg idejében az értesítést. Rend és fegyelemben Tíszanagyfalu tünt ki. * Dadai alsó járás versenye — Ti­szalök. Kötél: 1. Tiszaeszlár. 2. Csobaj 10X200: 1. Tiszadob. 2. Büd­szentmihály, 3. Tiszaeszlár. 60 m. .• l. Murvay, Tiszaladány 2. Szoboszlay, Csobaj. 3. Aranyi, Büdszentmihály. Magas : 1. Balog,-Tiszalök 129. 2. Szoboszlay, Csobaj—Rétby, Ti­szadob 127. Suly: 1. Csikay, Tiszaladány, 8.64. 2. Juhász, Tiszaeszlár 8.40. 3. Szoboszlay, Csobaj 7.60. Távol: 1. Németh, Tiszadada 4.55. 2. B. Nagy Lajos, iiBdszent­mihály 4.40. 3. Balog Sándor, Ti­szalök 4.25. Céllövés: 1. Büdszentmihály 2200 egység. A Faiuszóvetség által felajánlott selyemzászlóért, 1 A kemecsei versenyről eddig tu­dósítás nem érkezett. Erről a hol­napi számban referálunk. KÖZGAZDASÁG. | A sajtkészités alapszabályai. Irta: lovag Manz György. Néha egyes vidékeken nagy gaz­daságokban a tejértékesités lehető­ségei egyenesen a sajtkészitésre utalnak és az illető gazdák a leg­nagyobb lelkesedéssel hozzá is fog­nak valamely sajtfélének gyártásá­hoz, de valami felfedezhetetlen ok­ból a minőség nem felel meg an­nak, amit előállítani akartak. Tud­juk, hogy minden egyes sajtfélének meg van a saját receptje és a legpontosabb méreteknek, idő­beosztásnak, hőfokszabályozásnak szigorú betartása az egyetlen mód­ja annak, hogy egy adott sajtfélét elkészíthessünk. De sokszor egy csekélység, más tejminőség, más klimatikus" viszonyok stb. befolyá­solják a processzust. Ezen befolyásoknak mivoltát és ellensúlyozását megtalálni csak ak­kor lehet, ha a sajtkészitésnek alap­szabályait tudjuk. Ezekhez aztán az egyes sajtok sajátos receptjeit hoz­záalkalmazni már nem nehéz do­log. A sajtkészités legfőbb tényezője a tej minősége, (zsírtartalom, • caseín tartalom), mennyisége, savtartalma és hőfoka az alvadás, csurgatás és sajtolás idejében. Zsirdus tej több sajtot ad, mint a sovány. Egy százalék zsirtöbb­let 2.7 százalék sajttöbbletet je­lent egy adott tejmennyiségnél. Fö­lözött tej megfelelő sajtmennyi­ség-veszteséget, külön tejföl hoz­záadás megfelelő sajtmennyiség szaporodást okoz. Minél nagyobb a savtartalom a tejben, annál ke­vesebb hőfok, idő és ojtóanyag kell az alvasztáshoz. Kemény saj­tok alvasztására rövid idő van meg­engedve, tehát nagyobb hőfok, több ojtóanyag vagy melegebb tej szükséges. Puha sajtokhoz hosz­szu alvadási idő kell, tehát vagy hűvösebb tej, vagy kevesebb ojtó­anyag. Stanadar ojtóanyagból 1 köb­centiméter elegendő 10 liter tej­nek 35 fok Celsiusnál 40 perc alatt való megalvadásra. Egy liter 4 perc alatt alvad hason körülmé­nyek közt. Nagy mennyiségeknél az alvadási befolyások hullámzása csekélyebb, mint kis mennyiségek­nél. Télen a tej zsirdusabb, mint nyáron. A Sajtkészités helyiségét egyenlő hőfok alatt kell tar­tani. 21 fok Celsius, hűvösebb helyen a tejet kell utána melegíteni, az utánmelegitett tej soha nem alvad oly jól, ha egyszer lehűlt. Esti fejésü tej, ha csak reggel alvaszt­juk, több savat tartalmaz, mint a friss tej. Ha a tej nem alvad tö­kéletesen, nagyobb zsírtartalom megy el a savóval, ez minőségben, mennyiségben, érlelési időben veszteséget jelent. Kemény sajthoz mindig esti és reggeli tejet használjunk. puha sajthoz csak frissen fejt te­jet. Puha sajtnál a tej savtartal­ma alvadás előtt ne legyen több, mirrt 0.05 százalék, kemény saj­toknál legalább 0.22 legyem-' Ke­mény sajtokhoz a sajtanyagot a savóban aprítjuk fel, hogy minél több savó elmenjen, puha sajtok­hoz az anyagot egyben emeljük ki, hogy a savó csak csurgatás alatt lassan távolodjék. A sajtanyag legyen kocsonyasze­rü, korán van, ha még az" üv'egmé­rőhöz tapad, tulalvadt, ha a hő­mérő által nem vágható el. A savó helyes színe zöldes, áttétsző. Esti tej feladja fölét, ezért reggel ai­vasztás előtt mindig előbb langyos tejjel kell a lefölözött tejfölt ve­gyíteni és ugy a kádba visszakever­ni, mert kü lömben az egyes ré­tegek nem alvadnak egyszerre. A sajtanyagot mindig egyenlő dara­bokra vágjuk, mert nagyobb da­rabok több savót tartalmaznak és igy gyorsabban érnek, gázokat fej­lesztenek, a sajt romlik. Tul ap­róra vágott sajtanyag a savót és vele együtt sok zsirt is túlságosan hamar bocsátja ki, a sajt száraz lesz. Nagyobb savtartalmu sajt gyorsabban érik, kemény sajtoknál a préselés által arra törekszünk, hogy lassan érjen. Nehogy sok­savó és zsír távozzék el a préselés alatt, . előbb csak enyhe nyomást adunk és csak fokozatosan al­kalmazzuk a nagyobb súlyt. Minél tartósabb sajtot kívánunk,* annál hosszabb és erősebb sajto­lás, szárítás és érlelés szükséges. Puha sajtoknál csak legkisebb nyo­másokat alkalmazhatunk. Két külömböző fejésből szárma­zó és külön alvasztott tejnek sajt­anyagának kiveréséből kapjuk az erezett sajtokat. Minéi alaposabban jtpritjuk e vegyítés alatt a két sajt­anyagát, annál' finomabb ereket ka­punk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom