Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-12 / 205. szám

2 JSÍyiKfflDÉKL 1925. szeptember 12. Szövetkezeti gabonatárházakat ! A malmoknak és a tőzsdei gabona spekulációnak valóságos hadjárata indult meg a gazdák ellen, akiknek termését mértéktelen árleszoritással akarják megszerezni. Sietünk rámutatni arra, hogy a buza árának ilyetén való lenyomatából a fogyasztóknak semmi hasz|nuk nincsen s annak jogtalan előnyét egyedül és kizárólag a malmok élvezik, mivel a liszt ára egyáltalában nincs arányban a buza árával, lévén a buza békebeli értékénél is immár olcsóbb, mig a liszt jóval drágább. A leszorított olcsó búzaárak mellett a malmok ma 6200 koronával árusítják a lisztet, amelyet a kiskereskedelem 6800 koronás árral továbbit a fogyasztónak. A lisztuzsorát a malomkoncentráció telhetetlensége okozza és radikális beavatkozásra van szükség, vagy pedig a gazdaközönség érdekében sürgős orvoslásra, nehogy az országos kielégítő búzatermés ez ősz folyamán is, még pedig e hónapban, martalékául essék' annak a tudatos manővernek, mely feljegyezvén magának a gazdahitelek lejártának szeptemberi időpontját, a gazdák szorult helyzetére spekulál. Tudvalevő, hogy a kormány a nyomasztó tavaszi hitelválság idején 90 milliárd korona hathónapos lejáratú hitelt, majd a nyár elején 4 hónapos vetőmaghitelt folyósított a hitelinség enhyitésére s igy mind a két hitelakció visszafizetési terminusa szeptember végére esik. A malmok és a spekuláció ezért nem vásárol most, hanem vár néhány hétig, hogy a gazdák kínálata sürgető legyen s a pénzhiányt kényszeritette szükségből a gazdák önmaguk nyomják le a buza árát. Hétezer vaggonnyi buzamenynyiség az, amelyet kénytelenek volnának a gazdák piacra dobni, hogy az állami kölcsönöket visszafizethessék. Erre a mennyiségre jelenleg nincs vételajánlat, ugy, hogy a malmok és a gabonaspekuláció számítása szerint a gazdapublikum 8—9 ezer vaggonyi gabonát legyen kénytelen elkótyavetyélni alacsonyabb ár mellett, ha mégis meg akarja szerezni a hitelvisszafizetésre szükségelt pénzt. Sajnos, exportra sem lehet egyelőre számítani, mivel az egész világon bő termés volt s a behozatalra szoruló országok is egyelőre saját készleteiket élik fel s csak ezekfogytán fog a külföld vásárlása ellensulyozólag hatni a malomspekuláció árleszorító munkájára: Módot kell tehát találni arra, hogy a gazdák gabonafeleslegüket legalább erre az időre meg tudják tar,tani. Ezt a célt egyedül a közraktárak szolgálhatnák, melyek egy központi vezetés alatt állo gabonatárházi hitelszövetkezetbe egyesítve, thezaurálnák a gabonát. A beraktározott gabonáról szóló raktárjegyeket pedig a Nemzeti Bank lombard-kölcsönök fedezetéül elfogadná. A gazdák ezáltal terménykölcsönhöz jutnának és függetleníteni tudnák magukat, illetve a mezőgazdaságot a spekuláció rombolásától, a fogyasztók viszont tisztességes áron egységes ármegállaE

itással jutnának gabonához^A gaonaértékesités szövetkezeti tárházak utján való megoldása magával hozná a gazdahitelkrizis enyhülését és ezzel elejét venné a malmok okozta áremelkedésnek, melynek ódiumát a köztudat sohasem a malmoknak, hanem a gazdáknak terhére írja.

1 Ez az igazságtalan megítélés erkölcsi károkat okoz a mezőgazdaságnak s ez a szempont is hozzájárul ahhoz, hogy a kormányzópárt komoly gazdaképviselői részéről benyújtandó határozati javaslat a szövettkezeti gabonatárházak létesítése érdekében remélhetőleg a kormány támogatásával találkozzék és megvalósuljon. A gabonaértékesítés nagy problémája nemzeti ügy és bizunk benne, hogy a kormányzat útmutatásával és beavatkozásával mielőbb kielégítő megoldást fog nyerni. A kerékpár sport túltengései Nyiregyházán. Ön és közveszélyes bicikli-produkciók az utcákon. Meg kell rendszabályozni a fegyelmezetlen biciklistákat. nes panorámát mutató utcai képbe, nem kerüli el a kutató szem figyelmét a nagyvárosi utcai életben előforduló különféle helytelen kinövések mindinkább való felburjánzása. A rohanó élet mintegy természetszerűleg magával hozza, hogy egyik ember nem törődik a másik embertársának testi épségéyel, a kenyér-gondok űzte, elfásult robotosa az életnek szinte érzéketlenül megy el szenvedő embertársa mellett, avagy a másik, még fejlődőben lévő embercsemete még nem tudja megérteni az Elet által az A «Nyirvidék» munkatársától. Ha az ember végigsétál rohamosan fejlődő városunk bármelyik utcáján, az első pillanatban szinte jóleső érzés tölti el, láttára annak az élénk forgalomnak, mely külö(nösen a főbb utvonalakon ma már egész nagyvárosi jelleget öltött. A jóleső érzés azonban csak addig marad meg az emberben, amíg felületesen, mintegy álomlátás-szerüen nézi ezt a "képet. Mihelyt azonban az ember mélyebben tekint bele ebbe a látszólag veszély nélküli, az első pillanatokban sziemberre mért nagy, küzdelmes, veritékes szenvedéssel 'teli Golgotásut fájdalmas állomásait s ez teszi érzéketfenné; avagy egy másik rész nem tudja megérteni a másik ember testi épségenek fontosságát sem jaz egyén, sem a család, sem a közérdek szempontjából s igy tudatlanul bár, de mégis vét nemcsak az egyén, hanem a társadalom öszszessége ellen is. Azonban ezekei a kinövéseket, ezeket a fattyuhajtásait egy fejlődésben lévő város életfájáról még van idő és alkalom, hogy helyes, céltudatos és mindenekfelett tapintatos bár, de erélyes kézzel lenyesegesse az arra hivatott hatósági szerv s hogy ennek a műveletnek immár elérkezett az ideje, azt tapasztalhatja minden olyan polgára a városnak, aki az futcán nyitott szemmel jár. S hogy ilyenek vannak és pedig sokan vannak, bizonyítja az: a lépten-nyomon hallható kifakadás, ami nyomon kisér minden egyes rendellenes mozzanatot, mely az utca rendjét hivatva van felborítani. Ha az utcán járok-kelek, nemcsak a szememet, hanem a fülemet is nyitva szoktam tartani és ennek a rossz vagy,jó szokásomnak a következményeként rögzítem le az (jilábbi s az utcán szerzett tapasztalataimat, melyet ezután

s is bátor vagyok szives figyelmébe ajánlani mindazoknak, kiknek hivatalos kötelességük is az utca rendjét s az emberek testi épségét megóvni. Gyermekek minő biciklis artisták. E lapok hasábjain is voK már alkalmunk több izben tudomást venni azon minden tekintetben káros és eléggé el nem, ítélhető rossz szokásról, melyet serdületlen gyermekek követnek el azáltal, hogy éppen a legforgalmasabb útvonalon rendezik meg dilettáns bicikli-versenyüket. Elsősorban a gyerekek szervezetére rendkívül karos befolyással van a túlhajtott, rendszertelen biciklizés, melynek káros hatását épRégi dolgok. Közli: Gál István. Központi fűtés 1814-ben. A 100 éwei ezelőtt megjelent Magyar Kurír irja: A mu/^1814-ik esztendőnek utolsó napján reggeli öt órakor kezdődött és délután ötig tartott a Landstrasse nevezetű külső városban, a gróf Rasumowszky palotájában gerjedett szörnyű tüz s nagy rémületbe ejtette mindfazon fényes palotának lakosait

r mind a szomszéd házakat, sőt azt az egész külső várost is. Ennek a tűznek eredetéről sokféleképen beszélnek a bécsi lakosok; nemelyek gyujttogatóknak, mások cukorsüteményes vigyázatlanságoknak tulajdonítják ezen nagy

: szerencsétlenséget. Annak valóságos oka a következendő környülállásban: abban az egész palotában egyetlenegy fűtő kályha sincsen, hanem a padolás alatt oly vascsők vannak csinálva, amelyeken a melegség azon szobákba megyen, amellyeket fűteni akarnak. Ezek a vascsők nagyon megmelegedvén, a padolást meggyújtották s abban tüzet gerjesztettek. Az udvari cselédek a támadott tüzet el akarván titkolni, azt csak a szobákban akarták megfojtani; azonban mind nagyobb-nagyobb erőt vévén a támadott tüz, azon kabinetnek padlásait elfoglalta, amelyben a nevezett orosz gróf ur hálni szokott, mely miatt mind az ő lakószobáit, mind igen becses könyvtárát a tüz megemésztette. Ezt a szörnyű tüzet még azok • a tűzoltó-intézetek sem akadályoz- • hatták meg, mellyekhez hasonlók I egész Európában nem találtatnak I és ritkán esik meg, hogy itt az | egy házban támadt tüz a szomszéd házába által mehessen. A nevezett orosz gróf fényes palotájának felét egészen megemésztette, sőt ha fels. urunk a tűzoltásra küldött katonaságot fel nem buzdította volna, ez az egész fényes palota hamuvá változott volna által. Leginkább sajnálja az orosz gróf a maga ritka könyvekből álló bibliothekáiának megégését és az ezen tüz által okoztatott kárát két milliomnál feljebb becsüli. Sokan magát a grófot teszik ezen szerencsétlenségnek legnagyobb okává, aki, hogy a tűzoltásra összefutott embereket annál jobban felgerjessze, Í

incéjéből felhozott égett borralés ülönféle jó borral itatta meg, akik ezen italoknak szeszétől megbódittatván, nem ott oltották a tüzet, ahol oltani kellett volna, hanem ott, ahol a veszedelem nem volt oly nagy. Már akkor is? A Magyar Kurír 1814. julius 19-iki száma a tőzsdei spekuláció egy vakmerő, de csak részben sikerült stiklijéről ad hirt. Mostanság egy nevezetes processzus folyt le a londoni ítélőszék előtt, melynek rövid históriája ez: Egy Berenger nevű ánglus szolgálatban lévő tiszt nagy esmerettségben élt Cocrane nevü admirálissal, aki, valamint egy báttya is, Jonstone-Cocrane, a közönséges pénzjárással (a CursussalJ spekulált. Admirális Cocrane, hogy jó nagyot nyerjen, összebeszéllett Berengerrel, aki tsak akkor szabadult volt ki abból a fogházból, ahová az adósokat szokták zárni. Berenger az égygyezés szerént a bajuszszát megnevelvén,, magának egész Ánglus tiszti formaruhát s minden egyéb megkívántató készü- 1 Heteket szerzett, s a mult február. 16-ik s 19-ik napjai között Londonból a Doveri partra vette útját. Február 21-ikén bement nagy lármával és tekintetesen Doverbe a városba s vendégfogadót keresett. Ebbe alig lépvén bé, téntát, tollat |s papírosat kért; s egy uti szekeret parantsolt négy személyekkel egyetemben London felé. NyughatatlanSágot mutatott, a beszédet tsak darabolta, hogy az emberek figyelmetességit magára vonnya. végezetre az újságon kapóknak tudakozódásokra beszédesebbé lett, a maga kü Idettetését nem titkolta s elbeszélte, hogy a frantzia ármáda összedaraboltatott; hogy Napoleont a kozákok űzőbe vették s béérvén összevagdalták; hogy e fontos hírnek ő a postája volna s éppen levelet akar irni Dealba az Admirálitáshoz is, hogy ezen nevezetes hirt a Telegrafus által tegyék közönségessé. Az Admiralitáshoz Dealba szólló levél valósággal elküldetett; az igy nevezett Anglus tiszt London fele lutnak indult; az utat nagy sietséggel tette, a póstakotsisoknak mindenütt Oüinéket adott, azonban mindenütt rogást talált a mulatásra, hogy a fontos újságot elébeszélje. Azért, hogy az idő igen homályos lévén, a Telegrafus nem mozoghat, nagyon mérgelődött, gyakran kérdezte, hogy látják-é, hogy mozgana? A' fontos újságnak hire azonközben e nélkül is elég hamar megmén Londonba s még elébb megérkezett oda, mint az ugy nevezett Anglus tiszt (Berenger), aki mar most a tiszti ruhát letévén, titkon ment oda bé, cimborássaival beszéllett, azután magát, mint Berenger, közönséges helyen is mutogatta, a nagy újságot nem hogy kétségbe hozta, hanem inkább hiheletnek lenni találta s ttiaga is hirdette. A jó hir természet szerént a'Börsében is nem sokára megérkezett, a Státus papirossainak betseket hajtatni kezdette felfelé, mellyet Cocrane látván, a nálla lévő obligaziokat a maga cimborássai által el adatta s annyit nyert rajtok, hogy legalább is 10.000 fontra .(valami 110.070 forintra) ment az napi nyeresége, de reá ment volna tiz annyira is, ha a Telegraphusnak mozgását, a nagy köd meg nem akadályoztatván, a hir hamarább megérkezett volna. Ezen hamis hírnek szántszándékkal való elterjesztésiért ilyen itélet mondatott Jun. 21-dikén a bűnösök fejére: Lord Cocrane, Butt Richárd és Berenger a BörseháZzal átellenben álljanak egy óráig a szégyenpadon, 12 hónapig üljenek az adósok fogházában; Lord Cocrane és Butt Richárd fizessenek 11.000 forint bírságot; Holloway Tamás, Sandow Ralph és Lyte Henry 12 hónapig üljenek fogházban; Hoüoway fizessen 5100 frt bírságot. Admirális Cocrane mentő beszédet mondott ef az itélőbirák s a sok halgatók előtt, de nem használt vélle semmit. Az után mint Parlamentem tagja ( a Parlamentomhoz folyamodott. Két cimborásfeai, t. Jonstone Cocrane, hason lo Parlamentombéli személy, s egy Macre nevü szeculáns által lopták magukat Frantzia országba.