Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-13 / 182. szám

1925. augusztus 13. JSÍYXKYIDÉK. Micsoda ut ez, amerre járunk. < - i Uwm, már megint ránk-ifjesztettél És mindég hirtelen, nem várt időre. Mi ennek oka, Uram, * izökkenője ? Untalan fájás, csak fájás egyre,, Mindég a testűink, s ugyanakkor i [lelkünk. Nyugtot, Uram, nálad sohase lel­[,fűnk ? Micsoda ut ez, amerre járunk ? Lábaink rosszak s lépünk egyre [félre ? Uram, hisz ugy tapogatózunk, félve Uram., köröttünk mindenki vidám, Mindenkinek derűs, arany a sora. Mért súlyos a miénk s egyre mos­toha? Hát hogy kell téged szeretni, Uram Hogy puhuljon kemény, szeges os­torod? Menyköved felettünk meddig sus­torog ? Uram, már megint ránk-ijjesztettél És mindig hirtelen, nem várt időre. Mi ennek oka, Uram, s bökkenője? Balla Ferenc. — Az Árpád-közi óvoda ünnepe. Schnitzer Ilonka óvónő, aki a vá­ros támogatásával az Árpád-közi óvodát vezeti, tegnap hatásos kis ünnepet rendezett. Az ünnepségen megjelent Énekes János prépost ka­nonok, iskolaszéki elnök is, aki a megjelent szülőkkel együtt megelé­gedéssel, örömmel hallotta az ügyes óvodások versikéit, mondó­kait, amelyek Schnitzer Ilonka óvónő igazi hivatottságáról tettek tanúságot. Az ünnepély végén Éne­kes János kanonok a szülők és a tanügyi hatóság nevében elismerő szavakkal méltatta az óvodák mű­ködését és rámutatott, hogy a vá­ros által támogatott magánóvódák . milyen jól beváltak. Valóban az eddigiek tanúsága alapján érdemes volna több hasonló óvodát szer­vezni. — Hojl nevezhetünk a csolnak­versenyre? A Szent István-napi sóstói népünnep csolnakversenyére megkezdődtek a nevezések. A részt­vevőknek dr. Szentiványi József ügyvéd Rákóczi-utcai lakásán kell a nevezést bejelenteniök. A csolnak­ver'senyben győztesek értékes mű­tárgyat kapnak díjazásul, mert a nagyértékü dijfelajánlások egyre­másra jönnek. x — Orvosi hír. Dr. Szilárd Jenő szabadságáról megérkezett és ren­•• deléseit mai napon megkezdte. 2 — Köszönetnyilvánitás. A nyír­egyházi dalegylet által rendezeti nagykállói propaganda hangver­seny fényes sikerét nagyban elő­mozdította a nagykállói Dalegylet és pnnak vezetősége. Elismerés illeti azonban egész Nagykálló társadal­mát, ahol ugy az intelligencia, mint a polgárság derekasan kivette ré­szét az agitációs munkából, ennek köszönhető, hogy a hangversenyen ott láttuk Kálló szine-javát kivétel nélkül. A magyar dalkultusz ön­zetlen, hazafias támogatásáért kö­szönetét nyilvánítja a Nyíregyházi Dalegylet. — Nánássy Andor, Ger­gelyffy Endre, Görömbey Péter, Marnó Gyula, Bihary Ferenc, dr. Sörös János, Seres József, Thu­ránszky Károly vednököknek, Graef Vilmosné, Kiss Sándor, Gás­pár Endre, Batta Zoltán uraknak. Ezenkívül a Nagykállói Dalegylet és az önkéntes tüzoltó-egyesület­nek, akik magyar testvéri sziwel lelkesedéssel csatlakoztak a i»mes ügy támogatására. — Nyíregyházi Dalegylet — ön nem váltotta meg a tiszte­letjegyet, amelyet a szent ügy ér­dekében kudarcot is vállaló lelkes urileányok az ön "házában megje­lenve, felajánlottak. A tiszteletje­gyet, amelynek árából a vörös for­radalomban- az egész városnak s bizonyára önnek is megdöbbenésé­re, a nyíregyházi kir. törvényszék udvarán agyonlövetett Kovács Ist­ván nemzetőrnek, a kultura, a ci­vilizált társadalmi élet vértanujá­nak síremlékét fogják megépíteni. Az, hogy valaki milyen Jegyet vált meg, mire költi pénzét, kiket fo­gad szívesen és kiket utasít vissza, az mindenkinek legbensőbb és va­lóban szuverén ügye. Az is igaz, hogy éveken át csak ugy nyüzsög­tek a tiszteletjegyek egyesek há­zában és a pénztárca, a türelem egyaránt ki vannak merítve. Mé­gis, ebben az egyetlen egy kivételes esetben a tiszteletjegy visszautasí­tása s az Önzetlenül fáradozó uri­lányok kérésének megtagadása olyan elhatározás, amelyért, ha nincs is joga senkinek felelősségre vonni az illetőt, de joga van beszél­ni róla és, szomorkodni, elkeseredni miatta. Mert az elutasítás tényéből nyilvánvaló, hogy a polgári társa­dalom elfelejtette végvonaglásának i napjait, a vagyonáért és életéért j való rettegés kínos óráit, elfelejtette, ' hogy bemocskolták eszményeit és ' bizonytalanná tették gyermekeink ! jövőjét. Szomorú, hogy mindezt el­1 felejtjük és megint nem fogunk össze, megint nem tud áldozatra és cselekvésre parancsolni az a ké­relem, hogy adjatok a nagy vér­tanú, .Kovács István emlékének megörökítésére. Szomorú, mert vég­letes jele a polgárság nemtörődöm­ségének, öntudathiányának. ' | Nyalóka alhomja. A legbölcsebb intézmények sem örökké tartók ; művészetben versengenek Dolmányi és Bartók. Parlamenti képviselők egymást jól kikezdték csak Nyalóka állt szilárdan nem kezdte ki ezt még eddig csak a Professzor ur, i a leghiresebbik, mondván, hogy a pálcikák is gyerek száját sebzik. Véleményt mondott a doktor, a leghiresebbik ; apály lesz a\ nyalókában, ; de ki tudja, meddig? S ha kimúlna, ne örüljünk nyalóka halálán, a gyerek e szerszám nélkül többet kiabál ám ! Apa, anya ezután is sajnálhatja sorsát; a gyerekek eztán' megint ujjaikat szopják. Marci. — Nurmi akarok lenni, nem eszem töltött paprikát. A sportszen­vedély hatalmas életet formáló, ön­mérsékletet parancsoló erő. Sok kedves komolyat gondolás, akarás, lendül fel a forrongó, előre vágyó fiatal lelkek mélyéből. Egy ifjúsági atlétánkról mesélik, a sporttársa­dalom fiataljai a következőket: — Otthon éppen jóizü töltött paprika volt az asztalon, de a kis atléta nem akart enni belőle. Általános csodálkozás, sőt megdöbbenés a kedvelt fogás mellőzése láttára. — Miért nem eszel abból a jó töltött paprikából ? — kérdezi az édes­mama. — Azért — feleli a kis atléta, mert Nurmi akarok fenni és Nurmi nem eszik töltött paprikát Döntő érv volt, a töltött paprika megmaradt. — Iskolásgyermekek! A kedvez­ményes vasúti igazolványhoz szük­séges fényképeket a leggyorsabban s a legolcsóbban Csépány műter­mében készülnek 'Bessenyeitér 7. (*) Hajat mos, fest, ondolál, ma­nikűröz, mindennemű parókát, haj,­fonatot, loknikat, "fiilcakkot a leg­finomabb kivitelben jutányosán ké­szít, műkedvelő előadásokat alakit - - maszkíroz — parókát kölcsön ad Maleskevitz László uri- és női fod­rász, manikűröző és paróka készítő Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 10. Úrhölgyeknek külön szalon. — Köszönetnyilvánitás. Minden kedves mándoki szülő és pedig Andrássy, Papp Kálmán, Balogh Gramman, Salgó, Sziklásy, Fülöp, Barta, Szolnoki, Szontágh, Stéger, a csendőrszázados Plasy, Hirsch­raann és Kékedi fogadják őszinte és hálás köszönetünket azért a vég­telen jóságért, mellyel bennünket a vitézi telek beiktatásánál nemcsak szeretettel "fogadtak azzaf, hogy kis lányainkat pompás ebédben része­sítették, hanem minden más utc* is támogattak. Adjon a ió Isten még sok ily derék magyar embert a szegény hazának, mint aminő az a kedves mándoki lakosság, akkor még nincs veszve Magyarország! — 25. Gizella királynő í. cserkész cs. vezetősége. — Turistlk figyelmébe. Ne fe­liejtsük el, hogy a Turista Egyesü­let Nyírségi Osztálya augusztus hó 15-én és 16-án kirándulást rendez a Bükk hegységbe. A résztvevők­nek csütörtök estig lehet jelentkez­niük Maurer Károly elnöknél (Szé­chenyi-u. Nemzeti Bank). Indulás szombat reggel fél 6 ónaíkor a Máv. állomásról. Jegyről mindenki gon­doskodjék. Meleg felöltő nélkülöz­hetetlen. — Irredentizmussal vádolnak egy nagyváradi aukciós irodát. Nagyvá­radról jelentik: Egy társaság Do­rotheum néven aukciót rendez és ezt a társaságot most egyes román lapok irredenta agitációval vádol­ják. Annyira ment a dolog, teg­nap £gy belügyi inspektor érke­zett Nagyváradra, "aki felkereste a Dorotheum helyiségét is, amely a premontrei gimnázium egyik ter­mében van. Az inspektor megál­lapította, hogy a Dorotheumnak az irredentizmushoz semmi köze sincs, mint anogy azt bukaresti lapok az aukciórendező Irodára rá akarták kenni; s annál kevésbé lehet irre­denta, mert egyik alapitója és tu­lajdonosa a vállalatnak egy regáti román "ügyvéd. — Radványi Sándor a párbajröl irt tanulmányt. Most jelent meg a miskolci ág. h. ev. jogakadémia sze­mináriumának értekezései során" »A párbaj, Ethikai tanulmány« c. érte­kezés. A füzetet Radványi Sándor kótaji Iakós, jogász irta. A könyv a következő fejezetekre oszlik : A párbaj történeti vizlata ; a párbaj­vívás; mint a párbaj régi formája a párbaj ethikai és Ítéleti áttekin­tettel a becsületre ; ethikai nézetek és a becsület; a párbaj felfogása és megítélése különös tekintettel a lovagiasságra; az indulat hatalma a párbajban; a becsület oltalma. — Gemzse postát kapott. A deb­receni postaigazgatóság a követke­ző hirdetményt adta ki: Szabolcs­vármegyében fekvő Gemzse község­ben f. évi 1 augusztus hó 10-én pos­tai ügynökség lépi életbe, mely bár­hova szóló levélpostai küldemé­nyek, továbbá %sak a belföldre szó­ló postautalványok, értéklevelek, kézi betét és közönséges csomag­küldemények felvételével, továbbí­tásával és kézbesítésével, nemkü­lönben postatakarékpénztári üge­tek közvetítésével vani megbízva. — A postai ügynökség kézbesítő ke­rülete Csillagtanyára és Gemzse községre terjed ki. — A posta­ügynökség leszámolás, ellenőrzés, és jelügyelet tekintetében a sza­bolcsbákái m. kir. postahivatalhoz tartozik és a szabolcsbákai po«ta­hivatal áll rovatolási összeköttetés­ben. — A zárlatok a szabolcsbákai postahivatalhoz naponként egyszer közlekedő gyalogküldönc járat ut­ján nyernek továbbítást. Debrecen, 1925. augusztus hó 8. — M. kir. postaigazgatóság. — A felülbélyegzett kékpénz sorsa. A pénzügyminiszter rende­letet adott ki, amelynek értelmében a volt osztrák-magyar bank által ki­bocsátott bankjegyeknek a magyar állam által történt felülbélyegzése alkalmával állam kő Esőnként vissza­tartott összegekről kiállított,, azokat a pénztári elismervényeket, amelye­ket eddig nem váltottak be, sem földvásárlásra nem fordítottak, sem pedig az állami kölcsönelőleg fize­tésére föl nem használtak, névérté­kük erejéig az 1925. évi VI. tör­vénycikk alapján kibocsátott 5 szá­zalékkal kamatozó járadékkölcsön­kötvényekre cserélik ki. Azokat a 1 pénztári elismervényeket, amelyek­i nek értéke 125.000 koronánál ki­i sebb névértékben készpénzben' vált­i ják be. Azokat a pénztári elismervé­| nyeket, amelyeknek összege 125000 koronánál nagyobb, de 125.000-rel i nem osztható, a 125.000-rel osztha­. tó összeg erejéig kötvényekre cse­i rélik ki, a maradékösszegeket pe­i dig készpénzben fizetik ki. i — Kóbor Jancsi tisztázta magát az Esti Kurir-ban megjelent vá< lak alól. Kóbor Jancsiról, a Könyöt Cirkusz' európai hirü bohócáról alaptalan rágalmak jelentek meg az egyik estilapban. Az Esti Kurir ugyanis azt közölte a népszerű Kóbor Jancsiról, hogy Hauptmann Béla fővárosi ryomdász feleségét, aki Sátoraljaújhelyre utazott, hogy Kóbor Jancsitól a kuplék kinyoma­tásáért járó összeget felvegye, Kó­bor inzultálta. A szelid lelkű, jó­ságos és mindig jókedvű Jancsit nagyon bántotta a rossz­májú információn alapuló rágalom, feljött szerkesztőségünk­be, ahol elénk terjesztette Haupt­mann Béla nyomdavállalatának számláit, amelyek tanúsítják, hogy Kóbor Jancsi "^kifizette a nyomda minden jogos követelését és ok­mányokkal igazolta, hogy a szen­zációs színezetű cikk félrevezetett ember fantáziájának terméke, amelyért Kóbor Jancsi rágalmazást pert indít. Kóbor Jancsi igazát Tóth ar. sátoraljaújhelyi rendőrfőtaná­csos maga is kész igazolni. Ezt készséggel megállapítjuk a derék, jóravaló artistáról, akinek becsüle­tes nevét hasztalan igyekeznek be­mocskolni, mert igazsága világos rnint a nap." HIRDESSEN a i a „NYIRYIDEK'-BEN. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom