Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-13 / 182. szám

2 1925. augusztus 19 . Életmentés Nyírbogdányban. Nyíregyháza, augusztus 12. A Nyirvidék tudósítójától. A felületesség és a már oly sok szerencsétlenség okozója a könnyelműség, ismét majdnem egy ártatlan gyermek életébe került, ha egy bátor fiu önfeláldozóan nem siet segítségére a mások vigyázatlansága miatt életveszedelembe került gyermeknek és menti meg a maga életének yeszé ly ez te tésé ve 1. F. hó 7-én a Nyirbogdány mellett elhúzódó erősen megáradt csatorna partján sétált két nyiregyházi fiu, Földes Imre III. ker. iskolai tanuló és Steiner Sándor fogtechnikus, amikor szívszaggató segélykiáltásra lettek figyelmesek. A hang irányába futottak és nagy ijedtségükre látták, hogy egy kisleány már-már elmerül az örvénylő vizben. Földes habozás nélkül ruhástul a vizbe vetette magát és sikerült is partra vonni az elalélt kisleányt, aki rövid élesztgetés után eszméletre is tért. A 10 éve^ kislány Lovácsik András kéki lakos gyermeke, aki feleségével együtt csépléssel volt elfoglalva és mig munkájukat végezték, rábízták 10 éves leányukat a csatorna partján lakó jó ismerősükre. A kis leány vigyázat nélkül maradt, megakart fürödni/és e közben belekerült az örvénylő vizbe, amelyből — a biztos végtől — csak egy véletlen, egy bátor fiu önfeláldozása mentette meg. Péntek, szombat Világszenzáció A nibelungok Mindkét rész egyszerre. A Diadalban és Kert Mozgóban Verne Gyula magyar regénye filmen. Megelevenednek boldog ifjúságiink romantikus ideáljai. Legjobb francia filmszínészek — magyar szabadsághősök szerepében Az ezernyolcszáznegyvennyolc utáni m'agyar történelem nemcsak a magyar mesemondók fantáziájának adott tápot, hanem nagy külföldi irók Írásaiban is nyomát találjuk a magyar nemzet fegyvernélküli néma küzdelmének, amelyet elnyomóival vívott Távol Magyarországtól élt egy iró, akit ez a hősi küzdelem közel hozott a magyar nemzethez s egyik legjobb regényét a szabadságért küzdő magyaroknak szentelte. Ez áz iró Verne Gjyujai s a negény:: «Sándor Mátyás». Három magyar főúr szenvedéssel telt küzdelmének nagyszerű leírása ez a könyv, melyben az igazság minden akadályokon keresztül,, minden gonoszság ellen, diadalmaskodik. A francia filmrendezők máir régen felfedezték a Veme-regényekben rejlő filmértéket, azonban ezeknek a regényeknek hatalmas konstrukciója a filmipar kezdetleges korszakában majdnem megoldhatatlan feladatokat rótt a rendezőkre, ugy, hogy Verne regényeinek filmesitését csak. néhány & előtt kezdték el. Most készül éppen Párisban a legjobb színészek közreműködésével egy Verne-regény., Sztrogoff Mihály utazásának felvétele, amely a filmszakma eseményének ígérkezik. A Sztrogoff-film felvételeivel egyidejűleg a nyiregyházi közönségnek is alkalma lesz égy Verne-filmben gyönyörködni, mert az Apolló mozgószinház újra műsorra veszi a «Sándor Mátyás» cimü filmet, amelyet Henry Fescourt rendezett. A legjobb francia filmszínészek elevenítik meg Verne pompásan megrajzolt regényalakjait, akiket a magyar '"közönség — éppen a regény magyar vonatkozásainál fogva — jól ismer. Romouaid Joubé játssza Sándor Mátyás impozáns alakját, mig a fő női szerepben, Száva ' törékeny nőalakjában, Yvette Andreyor nyújt felejthetetlen alakítást. Jean Toulout játszsza Torontál Simont. Az Apolló mindenki számára lehetővé akarja tenni a magyar vonatkozású Verne-film megtekintését s a hatalmas film mindnégy részét egy előadás keretében hozza szinre. Aki Verne 'Gyula regényeit ismeri és szereti, ne mulassza el ezt a filmet megnézni, mert ifjúságának romantikus ideálját fogja nagyszerű színészek alakításában viszontlátni. A teljes film ma szerdán és csütörtökön kerül bemutatásra 7 és fél 10 órakor. A Nytve atléták szereplése a v'déR nagy versenyein. A sátoraljaújhelyi országos versenyen a Nytve atlétái minden elismerést megérdemlően szerepeltek az erős fővárosi konkurrencia dacára is. 1924. augusztusában ugyancsak Sátoraljaújhelyen megtartott versenyen egy II-ik és egy Ill-ik dijat nyertek a Nytve atlétái. Mig most, egy rövid év múlva hatalmas fővárosi mezőnyökben az átszervezett Nytve szakosztály tagjai négy második és három harmadik díjjal lettek jutalmazva. Teljesen objektív bírálattal is le kell szögeznünk azt, hogy Létray két első helyét csak a sors ütötte el, mert mig a magasugrásban holtversenyt ért el Petrasovszkyvaí* — Mac, — addig a távolugrásban mindannyiszor belépett, ugy, hogy a döntőbe se jutott. Mint a részletes eredményekből látható, előttük csak a pesti atléták és két vidéki ifjúsági végzett a versenyenMester és Stolp, előbbi országos rekorddal. E kettő különben Magyarország két legjobb ifjúsági atlétája. Egyébként á részletes eredmények, melyek minket érdekelnek, a következők: 100 m. ífj. síkfutás 1, Mester — Sac — 11.3 mp. orsz. ífj. rekord, 2:. Németh — FTC — 3. Heimlich — Nytve. Magasugrás: 1. Petrasovszky — Mac — 171 cm. 2. Létray — Nytve — 171 cm. '•• 400 m. síkfutás ífj. 1. Gerencs — FTC — 2. Fedor — Nytve. 200 m. ífj. síkfutás. 1. Németh — FTC —, 2. Gerencsi — FTC, —- 3. Grosz — Nytve —. Gerelyvetés ifj. 1. Stolp — Dgase —, 2. Hajdú — Nytve. 4X1Ó0 m. staféta ifj. 1. Sac, 2. FrC, 3. Nytve. Olimpiai; staféta. I. BBTE, 2L Nytve.. A berettyótrjfalnsí Sport-Egylet versenyén 6 atlétával képviseltette magát a Nytve. Ezek közül az egyetlen senior Gégény egymaga három számot nyert meg. A négyszázas előnyversenyen kívül, győzött 2.21 mp-s idővel a 800 m-s síkfutásban legyőzve Visely és Gali — Deac — már öreg rutinozotf versenyzőket, kettős győzelmére azonban az 500 m-s futásban tette rá a koronát, ahol nem kevesebb, mint 600 méterrel verte ellenfelét, ideje pedig 16.34 mp. egyenesen szenzációs és ha a pályaíelmérés" ben vagy időmérésben hiba nem volt, amelyben különben semmi okunk kételkedni, ugy Gégény egyszerre a vidék egyik legjobb 5000sévé lett. Az ifj. magasugrásban a 14 induló közül végül csak három Nyetvista maradt, akik maguk között intézték el a versenyt. Első lett •— holtversenyben Margittaival, — Brenner 160 cm-s kerületi rekorddal, mig harmadik Guí'mann 152 cm-1. A 4X100 méteres ifj. stafétában a Nytve a három magasugróból és Führerrel kiegészített stafétája második helyen végzett. Ezek az eredmények mind csak örömmel tölthetnek el mindenkit és legszebb reményeket nyújtják városunk atlétikai életének jövője felől. Tiszteletadás a Nytve «öreg» atlétáinak. A Nytve vasárnapi jubiláris versenye — amely egyike lesz a legszebb atlétikai viadaloknak — impozáns látvánnyal fog kezdődni. Az összes egyesületek versenyzői csapatonként, díszlépésben fognak elvonulni a Nytve «öreg» atlétái előtt akik régen oly sok dicsőséget szereztek az egyesületnek és városunk sportjának. Királyi közjegyzői felszólítás Mindazon adósügyfeleimet, akik akár hagyatéki ügy tárgyalásából ki folyólag munkadíj, vagy tényleges költség cimén valamely pénzösszeggel nekem tartoznak, legutószor ezennel felhívom, hogy fennálló egész tartozásukat legkésőbb a folyó évi augusztus hó 20-ik napjáig Nyiregy házán, hivatalos irodámban nekem, vagy hivatali megbízottam kezéhez készpénzben megfizessék, mert ellenkező esetben fennálló összes pénzkövetelésemet a Jósaimtól bírósági kielégítési végrehajtás utján fogom haladéktalanul bevételeztetni. Nyíregyházán, 1925. aug. 10. SOMOGYI GYULA 4955 kir. közjegyző. | sorsjátéka 1 Húzás már e hú 23-án. Ötezer koronáért nyerhet egy teljesen fölszerelt uj automobilt, egy nemes szőrméből készült nőibandát, egy teljesen fölszerelt motorkerékpírt (oldalkocsival), két teljesen fölszerelt motorkerékpárt, tix teljesen fölszerelt kerékpárt. Sorajegyek tőzsdékben és mindenütt kaphatók. Főelárusitó: Értékforgalmi Bank B. T. Budapest; Zrínyi-utca 14. szám. Telefon 132—58, 185—61. 4953 (*) Eszterházy, Sarabán és haj" tókocsik nagy választékban, fővárosi készítmények, olcsó árak! Miholecz kocsigyártónál, Nyíregyházán. 15x (*) A Divat Szalon,. Record, Legújabb Divat friss számai kaphatók az Ujságboltban. KÖZGAZDASÁG, f Legsürgősebb orvoslást igénylő néhány gazdasági bajunkról. Irta: Szőllőssy Mihály, gazda. Gazdatársaim nevében is szükségét érzem annak, hogy gazdasági helyzetünk néhány olyan krónikus betegségére mutassak rá, amelyeit immár aktuálisan tűrhetetlenek, amelyeket minél előbb — mig nem késői — orvosolni kell. A «Nyirvidék» legutóbbi számainak közgazdasági rovata néhányszor már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a termelt gazdasági terményeink tűrhető, vagy jó áron való értékesítése végett szövetkezeti magtárak létesítése céljából tömörülni kellene s igy közös irányítás mellett, közös ellenálló erővej; kellene felvenni az adás-vétel harcát. Szép eszmék ezek, de ez idő szerint nehezen valósithatók meg. Különösen pedig a folyó évi terményre nézve az idő előrehaladottsága miatt már fizikailag is lehetetlen. Annyi bizonyos, hogy itt valamit sürgősen, de nagyon sürgősen tenni kell, de ezt ezidő szerint sürgősen csak az állam támogatásával tehetjük meg. Ezzel kapcsolatosan elsősorban isegy, a megfigyelésem által tapasztalt legutóbbi sajátságos jelenségre hívom fel a közvélemény figyelmét, amit, azt hiszem, mások, tárgyilagos tapasztalata is megerősít. Nevezetesen arról van szó, hogy amikor a termelő gazdaközönségnek valamelyes nagyobb, bizonyos határidőhöz kötött adófizetési kötelezettségei voltak, vagy mint vannak a jelenben is, például kényszerkölcsön vagy vagyon- és jövedelem adófizetés, amelyek bizonyos ideig kamatmentesek, akkor ezen időtájban — a befizetés idejéig — a gazdasági termel vényeink ára következetesen leesési tendenciát mutatott. Amikor pedig a fizetési idő elkövetkezett, vagy tovább tartott az esés, vagy a már nagy leesés folytán, az árak stagnálást mutattak. És csak a fizetési kötelezettségek teljesítésének elmulta után kezdődött meg a reális érték-kialakulás. Ez igy volt és van ma is, amikor Szintén az a helyzetünk, hogy majdnem minden gazdának sürgős adófizetési kötelezettségei vannak. A pénzügyigazgatás pedig minden áron be akarja hajtani ezeket az összegeket és képes a mumust: a végrehajtókat sorra viziteltetni a gazdáknál kivétel nélkül, olyanoknál is, akiknek ilyesmiben részük talán egész életükön át soha semvolt. Ebből folyólag most is kényszerülve vannak minél rövidebb idő alatt arra, hogy a terményeiknek nagy részét eladják. Az ezzel vele" járó — tapasztalt — jelenség persze most is felütötte vészes fejét: a termények ára egészségtelenül leesett a gazdák rovására és fo<5 esni mindaddig, mig az adófizetési kötelezettségek elmúlnak. Ennek a vége pedig az lesz, hogy bizonyos nagyvállalatok, trösztök, annyit keresnek az összevásárlás utáni áremelkedések bekövetkeztekor, mint amennyit a kistermelő az egész évi keserves munkája után kap.