Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-25 / 293. szám

tFfregyházfe, de«entfe«r 25 * Péntek X.LVL ^vroiyam. 2V3. szám. EHHtzatéal árak hslysan és vMékws: _ SOOOO K. Natyoéévra SOOOO K. BMtastriicléknak és tafi8*kaak 2Q»/« •afsánésy. Alapította JÓBA ELEK Fószarkasztó i Or. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Fololis sxorkOMtS i VKKTSE K. ANDOR. Szorkasztfiség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8. SZÁM. Tolsfon szám 180. Poetachaqua 28660, Kéziratokat nam adunk vissza. A kereszténység és a világforradalom. A «Nyirvidék» számára irta: gróf Klebel

sberg Kunó, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Betlehemben 1925 évvel ezelőtt Jézussal uj világszellem született meg, mely nemcsak a vallásos gondolkozást és érzést alakította át gyökerestől, hanem' az emberiség társadalmi és politikai életében is mélyreható változást okozott.' Ahhoz a belső átalakuláshpz fogható, melyet a kereszténység? elterjedése jelentett, az emberiség életében még egyszer előfordulni aligha fog. Kétségtelen azonban, hogy most megint olyan lelki krizisnek az oldódása előtt állunk, milyenen egy-két százados időközökben rendszerint átesik az emberiség. A szociális átalakulásoknak az a sajátságos természete van, hogy a benne élők azokat inkább csak érzik, sejtik és valódi jellegük csupán az utókor előtt tárul fel, mely a jelenségeket már történelmi távlatban látja. Csak egy bizonyos, hogy jóformán minden átalakul körülöttünk, de a tudás eszközeivel megállapítani nem lehet, hogy hová megyünk. Az ut irányára csak szórványos jelekből következtethe tünk. A könyvből merített politikai tudás teljesen cserben hagy. Mert miből vannak leszűrve összes politikai tantételeink? Abból a küzdelemből, melyet az egyéni szabadságra és az államhatalom gyakorlásában való részvételre irányuló törekvések vívtak az abszolút királyságokkal és azoknak kormányaival. A megerősödő polgári társadalom nem akarta tűrni, .hogy a királyok és egy pár miniszter belátása döntsön az államok legfontosabb bel- és külpolitikai kérdéseiben, hanem függővé akarta tenni a kormányt a nemzet képviseletétől. Nem egyesek, hanem a többBég akarata döntsön az államok sorsa felett. Nem akarták továbbá megengedni, hogy az államhatalom beavatkozhassék az egyén szabadságszférájába, az államhatalommal szemben garantálni igyekeztek a személy, a gondolat, a vallásszabadságot és a tulajdonjog szentségét. Az orosz bolsevizmus és az európai forradalmak után a forradalmi lelkeken kivül alig fél valaki az államhatalom tultengésétől, ellenkezőleg, a józan emberek túlnyomó többsége az államhatalomtól vár védelmet a forradalmi szellemmel szemben. A világnak ilyen helyzetében a régi államtan tételei, melyek az abszolút királysággal vivott alkotmányjogi harcok tanulságairól vannak leszűrve, teljesen hasznavehetetlenek, mikor az a probléma: miként védhetik meg a kormányok a nemzeteket és egyéneket a III. internacionálénak azfcal a forradalmi törekvéseivel szemben, hogy az egyént vagyonától elválassza. Mit kezdjünk például a többségi elv politikai dogmájával, mely ugy szól, — hogy a kisebbség vesse alá magát a többség akaratának — akkor, mikor a bolseviki államtanok szerint a proletár diktatúrát nem ugy kell megteremteni, hogy a kommunizmus elvei számára a meggyőzés eszközeivel szerezzék meg a választó többségét, hanem ugy, hogy az állami és társadalmi szervezetben mindenhol el kell helyezni bolseviki sejteket, mely sejteknek az a hivatása,; hogy egyfelől az államhatalmat, különösen a rendőrséget és a hadsereget dezorganízálja és demorizálja, másfelől forradalmi rohamcsapatokat szervezzen terrorral és mentől véresebben verjék le és fojtsák vérbe a polgári társadalmat. Nézhetjük-e ugynázzal a ízemmel a gyülekezést és sajtószabadságot ma, mikor ezekkel az izgatási lehetőségekkel a bolseviki forradalmi szellem csak azért akar élni, hogy a hatalmat kezébe kerítvén, az összes szabadságjogokat eltörölje. Ma már nem az a politikának az alapproblémája, hogy védeni kell az egyént egy olyan államhatalommal szemben, mely senkit sem fenyeget, hanem az, hogy mikép védje meg az államhatalom az egyén legelemibb szabadságát, vagyonát a jogfosztó proletárdiktatúrával szemben, mely olyan önkényuralmat jelent, melyhez foghatót az utolsó évszázadok története nem ismer. Innét van az, hogy az öregebb generáciió olyan tanácstalanul áll az uj jelenségekkel szemben és nem tudja azokat megérteni. Az utolsó két évszázad tapasztalatai alapján beleélte magát az emberiség abba a tévhitbe, hogy utja szükségképen felfelé és előre vezet. Nem gondoltak arra, hogy Egyptom és Mezopotánia romvárosai arról tesznek tanúságot, hogy egész civilizációk nyomtalanul tűntek el. A népvándorlás is elsöpörte a görög-római művelődésnek tulfiyomó részét s az" Egyház csak töredékeket tudott belőle az ókor végének és a középkornak viharain keresztül átmenteni. A bolsevizmus, ha Oroszországból tovább harapódzna, lassankint elárasztaná a világot, az emberi civilizációban nagyobb pusztítást vinne végbe, mint a népvándorlás, mert a testi munkának a szellemi munka fölé helyezése és a szellemi munkásoknak élősdi hereként való mostoha kezelése a kultura rohamos sorvadását vonja maga után. A bolsevista terror azután elfonynyaszt minden finomabb egyéniségét, mert az életnek tökéletes kiszolgáltatása egy abszolút államhatalomnak és az ezzel járó teljes bizonytalanság elviselhetetlen nyomás az emberi lélekre nézve. Az egyénnek elválasztása vagyonától mindazoknak egzisztenciaját, akik nem pusztán testi munkával tartják fenn magukat, teljesen kétségessé teszi; őket a legteljesebb nyomornak szolgáltatja ki, ha csak nem tudnak a diadalmas forradalom bürokráciájában elhelyezkedni. Forradalmi szellem rejtett áramlataitól izzik az egész világ, példátlan nyughatatlanság tölti be a lelkeket, minden cseppfolyóssá, minden bizonytalanná kezd válni ,az emberek nem éreznek többé szilárd talajt a lábuk alatt. A jövőbe bizakodva tekintő nyugalom mosolya elrebben az emberek ajkáról. A lelkeknek ebben a zűrzavarában az emberiség nagy reménysége megint a betlehemi jászol, a szeretetnek, a bizalomnak, a kiengesztelődésnek, a megértésnek és a tekintélynek az a szelleme, amelyet a változó korszellemekhez képest a belsőleg mindig megújhodó kereszténység misztikusan lehel bele. a vivódó emberiség lelkébe. A Szabolcsi Automobil Club december 29-én alakul meg. A KMAC legközelebbi turaversenyének egyrészéi már a Szabolcsi Automobil Glub rendezi. Debrecen és Hajdúvármegye autósai ís belépnek a SzAC-aa. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) — Megírtuk már, hogy a Szabolcsi Automobil és Motorkerékpár Egyesület, röviden Szabolcsi Automobil Club alakulóban van s hogy elnökéül Kállay Miklós dr. főispán és Vay László gróf kérettek fel. Az alakuló közgyűlés december 29-én lesz a vármegyeháza kistermében, amelyre a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) vezetőségét is meghívták. Az «.Autó» c. szaklap értesülése szerint a Kmac affiliálni fogja a Szabolcsi Automobil Clubot, amelynek legközelebbi versenyén már jelentős szerepet is szánt. A Kmac ugyanis a jövő év folyamán kétnapos túrát tervez úrvezetők részére. A verseny tervbevett utvonala a következő: Budapest—Hatvan—Párád. (hegyi verseny ) —Miskolc—Tokaj—N yir. egyháza (etape állomás). A nyir. egyházi egyenesben sikverseny lesz, amelyet már a Szabolcsi Automobil Club rendez. Második napon Nyíregyházáról az ut folytatása Szeged felé. Befutás után pihenő, de még ugyanaz

1 éjjel reflektorfényben tér vissza a sportolók csapata Budapestre. Az éjjeli szakaszon lámpaverseny. A Szabolcsi Automobil Club megalakításának mozgalma átterjedt Debrecenre és Hajduvármegyére is, ahonnan több előkelő autó úrvezető és tulajdonos jelentette be csatlakozását. Ezek természetesen valamennyien hozzájárultak ahhoz, hogy a Club székhelye Nyíregyháza maradjon. Értesülésünk szerint a Szád megalakulása után társasvacsora lesz a «Korona» nagytermében. Az alakuló gyűlés előkészítésén Marton Gyula dr. fáradozik. A kisantant kiilügyminiszte-! reinek konferenciáját elhalasztották. Budapest, december 24(A MTI. rádiójelentése.) Prágából jelentik: A Pravo Lidu jelentése szerint a kisantant külügyminisztereinek tervezett konferenciáját el kellett halasztani. A konferencia elhalasztásának oka a cseh köztársaság belpolitikai helyzetében keresendő. A prágai kormány több külpolitikai kérdést, így közte a szovjet elismerését is a 'külügyminiszteri konferencia összeülése előtt megoldásra akarja vinni- I Az uj rokkantellátási díjról szóló rendelet a Budapesti Közlöny mai számában jelent meg. Budapest, december 24. A kormány rendeletileg állapította meg a 1926. január elsejétől a hadirokkantak, özvegyek és árvák, ezek felmenő és oldalági rokonaik és szülőtlen árváik részére esedékes ellátási dijat. A népjóléti és munkaügyi miniszter körrendeletet adott ki "a rendelet végrehajtására vonatkozólag. A végrehajtási utasítás a Budapesti Közlöny mai számában jelent meg. 1000 pár újévi ajándék olcsó a Hungária Cipőáruházba. hócipő és teveszőr házicipo érkezett Nyíregyháza, Zrinyi Ilona utca 5. Telefon: 195. Ik oldalon olvassa el hirdetésünket és nézze ni(g kirakatainkat. ' E<*yes szám kxz 30 ö© korona