Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-18 / 160. szám

Nyíregyháza, 1925. julius 101. * Yasárntip XLVI. évfolyam. * 161. szám. ^msmszm&'mzL jjsaassjEjjas^ • ats®? Julius hó 17-én pénteken Versenyfutás a halállal Kalandordrám* 5 felvonásban. Fénye3 kisérő műsor, Julius 18, 19 én Szombat, vr, sírnap Versenyfutás a halállal es ZigotA legújabb kacagtó filmje az Oroszlánszívű Zígotó. Vidám história 7 felvonásban. (Előadások 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor. f>í3£i*K5 Feltűnő olcsó szolid árak! 'I—, 1ii''l'1ilMBHW—HEHBBy if GyermekKocsik, járó- és iilöszékek, nyugágyak, lootballok, ping-pong játék, rettiUlH, utazótáska és kosár, nap- és esernyők, női- és férfiingek, harisnyák, nyakkendők, nyári játékok stb. stb. Schwaríz Lipót játék, bazár és divatáruháza Nagytakarék palota, Vay Ádám-utca. Agyonlőtte magát, mert a menyasszonya egyedül akart kávéházba menni. Szombathelyről jelentik. A napokban a Panonnia kávéház előtt agyonlőtte magát egy huszonkétéves fiatalember, Reichardt Ferenc, aki a szombathelyi jobb vendéglők ismert főpincére volt. Reichardt öngyilkosságának különös előzményei vannak A fiatalember nemrégiben eljegyezte Balog Gizellát, aki jobb családból való leány, de a nehéz viszonyok miatt egy évvel ezelőtt állást vállalt a Kossuth Lajos-utcai Panonnia kávéházban mint felirónő. Balogh Gizella csak rövid ideig működött a kávéházban, mert amint a jobb jövedelmű Reichardt eljegyezte, nem volt szüksége tovább erre a kinos kenyér keresetre. A Pannónia kávéházi multat a család már rég el is felejtette, de tegnap este amikor Balogh Gizella vőlegényével és fivérével megvacsorázott a Harrachféle vendéglőben s cutánna kávéházba akartak menni, Baiogh Gizella egyszerre csak kijelentette, hogy menjenek a Pannoniába. Fivére és vőlegénye ellenezték ezt a tervet, Balogh Gizella azonban látszóbg érthetetlen okból ragaszkodott a Pannónia ká- m vénázhoz és kijelentette, hogy ő egyedül is elmegy, ha a férfiak nem jönnek. - Nyomban el is indult a Pannónia felé A férfiak kétségbeesetten mentek utánna s a kávéház ajtajánál vőlegénye igy szólt hozzá: — Akkor is bemégy, ha én kérlek, hogy ne menj? — Akkor is, bemegyek egyedül is! — Felelt a menyasszony. A következő pillanatban revolver dörrenés hangzott és Reichardt Ferenc átlőtt koponyával esett össze. Azonnal kiszaladt a kávéház közönsége, orvosok jöttek, de az öngyilkoson már nem lehetett segíteni. Balogh Gizellát és fivérét a megjelent rendőrök a kapitányságra vezették, ahol elmondották, a tragikus öngyilkosság előzményeit. A menyasszony nem ludta magyarázatát adni vőlegénye öngyilkosságának. O csak büszkélkedni akart a Pannoniában vőlegényével, vőlegénye pedig ugy látszik, halálosan szégyenkezett a leány kávéházi múltja miatt. Fegyelmi eljárást indítottak Pancsova város egész tanácsa ellen, mert pénzügyi romlásba sodorta a várost. Pancsováról jejentik : Nagy szenzáció tartja izgalomban mosl Pancsova városát. A belügyminiszter felfüggesztette a város polgármesterét és fegyelmit indított ellene és a városi tanács valamennyi tagja ellen Az eljárásra az adott okot, hogy a város főjegyzőjét dr. Radivojetics Dusánt a polgármester dr. Margen Vladimír felfüggesztette, mert meg nem engedett összegeket fogadott el a városi bérletek megírásáért. Az állásától felfüggesztett főjegyző erre feljelentette a polgármestert és a tanács tagjait, hogy a város pénzével rosszul gazdálkodtak és panamáztak. . A polgármester és a tanács a város pénzével könnyelműen bántak, költségvetési fedezet és közgyűlési jóváhagyás nélkül másfélmillió dinárt költöttek el a város vagyonából és ezzel az anyagi romlás szélére sodorták. — Hogy milyen gazdálkodási szellem uralkodott a pancsovai városházán, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a város polgármestere a saját lakását a város pénzéből 68000 dinár költséggel hozatta rendbe. Ugyanígy járt el az egyik tanácsnok is. Ki esett áldozatul a juhász boszujának ? Ujabb részletek a különös esetről. Debrecenből jelentik. Megírtuk a napokban, hogy egy szatmármegyei nagybirtokos fián, a gazdaság egyik juhásza szerelemféltésből tragikus végű csonkítást vitt végbe Az esettel - mint szenzációval — most részletesen foglalkozik az egyik fővárosi lap, melynek tudósítója tudni véli a szomorú szenzáció hősének nevét is, akit K. J. kezdőbetűvel .jegyez és a mérki gazdaság bér lőjének fia gyanánt tüntet tel. Az eset lapban közölhető intimitásaiból is közöl részleteket a tudósító, melyek szerint a szépséges juhászné és a f atalember közötti viszony már hoszszabb keletű volt, melyről azon ban a férj egészen a legutolsó napokig nem szerzett tudomást. Az egyik este pusztán véletlenségből előbb jött haza s hangfoszlányokra lett figyelmes s mindjárt tudta, hogy nyul van a bokorban, de az alföldi emberek végtelenül tudatos türelmével egy hétig figyelte a szerelmeseket s igy elég ideje volt ahhoz, hogy borzalmas bosszúját kieszelje. Az operációt egy szál gyufa világánál hajtotta végre két bojtárja segítségével s ez volt a fiatalember szerencséje, mert különben könnyen meg is halhatott volna. A mérki csendőrség, ahol most a juhász és két segítőtársa őrizetben van, megállapította, hogy a juhász a birkanyájak körül sok ilyen irányú munkát végzett, tehát innen van a praxis, ami fölött az orvosok is csodálkoztak, mert oly tökéletes precizitással lett az operáció végrehajtva, hogy a fiatalember már elhagyhatta helyét, ahol ápolták. Arra vonatkozólag, hogy a mérki csendőrség őrizetében levő szigorú férjnek milyen lesz a további sorsa, nem emlékszik meg a lap A legszebb bútorokat legolcsóbban Suhanesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butorárucsarnokában szerezheti be. Nyíregyháza, Gör. kath. parochia. Hajlított székek nagy raktára. mt 2127-13 Párisban betiltott film. Beszélgetés Párizsról — Nyíregyházán. A „Párisi pillangó" Lerbier kisasszony legényélete az Apellóban. Victor Margueritte fia itt járt a mult évben Magyarországon A kedves, leányos arcú, fiatal jean Margueritte filmszínész és a mult év áprilisában Nyíregyházán járt a L'image fölvételeinél. Akkor beszéltünk vele a La Garconne (Lerbiner kisasszony legényélete) szerzőjének a fiával. Apjáról, rólunk, a regényről és a filmről, amelyet Párisban be tiltottak. Politikai választásoknak, revüknek, daraboknak, néger Íróknak, divatfurcsaságoknak nem volt akkora hírük, olyan sikerük, mint az idősb Margueritte-nek, mikor megjelent a „La Garconne". A regény. Mert a filmet már másképen fogadta Paris. Félénkebben, szégyenlősebben : valahogy megérezte, hogy ezt a filmet mindenütt nyugodtan játszhatják megbotránkozás nélkül, csak éppen Párisban nem. Miért? Hogy ezt érthessük, látnunk kell a filmet és tudnunk kell, hogy benne van egész Páris — kiélvezetten átfotografálva a regényből. A regénynek és a filmnek tekintélyes pozíciókat viselő, igen előkelő hősei vannak. S tekintve, hogy a film nyíltabb, közvetlenebb, ott jobban rá lehet ismerni az élő személyekre, akiknek másai mint regényhősök mozognak. Ezért aztán a filmet Párisban betiltották A betiltásra nemcsak az érdekelt főhősök lélegzettek fel, hanem a statisztéria, Páris társadalma, a Moulin Rouge, a szerelmi mámor, az ópium, morfium, csábítás, házasságtörés és egyéb mérgek közönsége is. Mert a film (amelynek bár végül erkölcsi tanulsága van) regényes meséje közben megmutatta egész páris í rcát, vagy arcának éppen azokat a fjltjait, amelyeket sminkelni, takarni szokás. Egészséges, tiszta, jó alföldi levegőt és néha-néha az Abdullah füstjét szíva a mellünkre, ültünk Jean Margueritte tel a