Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-11 / 8. szám

Sfyiregyháza, január 11. * Vasárnap XLVI, évfolyam. * 8. szám JSÍYÍRVIDÉK. El&flzatéal árak haiyfcan ét vldékan: Egy héra SOOOO K. N*«y«4évre BOOOO K. Alapította JÓBA ELEK FOanrfcauM i Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Falaié. amrkMztő: VERTSE K. ANDOR. Sxarfcaazt&aég éa kiadóhivatal: 3ZÉCHENYI-UT 0. SZAM. Talatan aa*m 136. Paataohaqua 308*4. Kéziratokat nem adunk vlaaza. Királykérdés. Az Andrássy gróf budai beszédének hatása alatt a kérdés megint felszínre vetődött. Bármennyi nyomós és megdönthetetlen érv szól amellett, hogy ezt a kérdést nem kell bolygatni, mert ez nem aktuális, — mégis hol innen, hol amonnan ujabb és ujabb kísérletek történnek arra, hogy az felszínen tartassék és a lassan fejlődő konszolidáció nyugalmát megzavarja. Hogy kiknek micsoda érdeke fűződik ezekhez a kísérletekhez, az itt mellékes s nem is akarjuk ez alkalommal firtatni, csak rá akarunk mutatni a dolog időszerütlenségére és arra a módra, ahogy ezt a kérdést leghelyesebb ez idő szerint kezelni. Jól ösmert szólás-mondás, hogy mikor egy nagy dérrel-durral megtartott hangos értekezlet véget ér anélkül, hogy a résztvevők megegyezni tudnának, ugy szokták meghatározni a rezultátumot: »Azt határoztuk, hogy máskor fogunk határozni.« Ezt ajánlanám én ebben a kérdésben ezúttal is. Határozzuk el, hogy máskor fogunk határozni. Ne kösse le magát senki, semmi irányban. Hagyjon magának teljesen szabad kezet —a végső, a komoly nagy elhatározáshoz. Akkorra, amikor ez a kérdés csakugyan aktuálislesz, amikor azt komolyan és az ország előnyére meg kell oldani. A legitizmust épen olyan szépen meg lehet indokolni, mint a szabad-királyválasztást. Egyik elvnek is, a másiknak is igen nyomós érvei és megszívlelendő teóriái vannak. Én most ez alkalommal sem az egyiket, sem a másikat nem fogom propagálni, mert ugy vagyok a kérdéssel, hogy azt teljesen alárendelem egy harmadik n

agy elvnek, a mely dominál minden más szempontot: nevezetesen az ország legfőbb érdekének, a »salus rei-publicae« — elvének, a suprema lex-nek. A legfőbb törvénynek. Most azért nem aktuális a dolog és azért nem foglalok állást se erre, se arra, mert meggyőződésem szerint ezidő szerint ezt a kérdést függetlenül, suverén módon, a magunk legjobb belátása és akarata szerint meg oldani lehetetlen volna. Most ebbe a kérdésbe, amely pedig a magyarnak legmagánabb legintimebb belügye : száz oldalról avatkoznának bele arra teljesen hívatlanok. Egyszerűen a nyers erő jogán, a trianoni békediktátum jogán. Már pedig ezt a kérdést a nemzeti önérzet és becsület szempontjából csak teljesen függetlenül, teljesen szabadon, a nemzet egyedüli akarata szerint szabad és kell megoldani. Mihelyt külpolitikai erők érvényesülhetnek és diktálhatnak és mihelyt ilyen avatatlan és hívatlan tényezők befolyásolhatnák a mi szabad elhatározásunkat, — a perc nem volna alkalmas. Már pedig az én legteljesebb meggyőződésem szerint a jelen pillanat ilyen terhelt, ilyen veszélyekkel fenyeget s igy az a leghelyesebb, ha »máskor határozunk« .Máskor, amikor a külpolitikai konstelláció ezt a pillanatot meghozza és független, szabad elhatározásunk érvényesítésére alkalmassá teszi. Hogy is mondta Rakovszky Iván képviselőnk egyik beszámolója alkalmával? »Akkor és annak a fejére fogjuk feltenni Szent István koronáját, amikor és akinek a fején azt meg is tudjuk védelmezni f(!a Hogy mikor fog eljönni ez a pillanat, az még bizonytalan. Csak azt tudjuk, azt reméljük, hogy már nem késhetik sokáig. És hogy ki lesz a felkent homlokú férfi, akinek fejére tesszük a szent koronát: az legyen egyelőre nyilt kérdés közöttünk. A fentebb kiemelt harmadik jöelvre való tekintettel ezt a magas személyiséget ugy szeretném meghatározni, hogy annak a fejére, aki az adott pillanatban szegény országunk üdvére, boldogulása szempontjából a legalkalmasabb, leghivatottabb lesz minden férfiak között!! Ha az ország üdve ugy fogja diktálni akkor a legitízmus, ha pedig másként fogja diktálni, akkor a szabad választás alapján fogjuk az <3 felkent személyét kiválasztani. Salus rei publicae — suprema lex esto ! Az ország üdve legye/í a legfőbb törvény !! SZABÓ LÁSZLÓLederer csendőrfőhadnagy előre megfontolt szándékkal meggyilkolta és kirabolta Kudelka Ferenc budapesti hentest. Az elrabolt pénzt és ékszereket a csendőrfőhadnagy lakásán megtalálták. Endelkát darabokra vagdalták s testrészeit a Dunába dobták. — la délelőtt a főhadnagy részletes beismerő vallomást tett. A borzalmas gyilkosságot a főhadnagy a felesége segítségével hajtotta végre. Budapest, január 10. MTI. A magyar bünkrómikában páratlanul álló s borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság foglalkoztatja a főváros rendőrségének bűnügyi osztályát, melynek kegyetlensége semmivel sem marad a német tömeggyilkosok cselekedete mögött. A csepeli csendőrkülönítmény parancsnoka, Lederer csendőrfőhadnagy a felesege segítségével megölte Kudelka Ferenc budapesti hentesméstert, majd holttestét feldarabolta s a hentesmesternél levő közel százmillió koronát kitevő készpénzt s a gyűrűiben levő értékes brilliáms köveket elrabolva,, a hulla részeit a Dunába akarta sülyeszteni, melyet csaknem sikerült is véghezvinni. Szerencsére a Dung partján cirkáló éjjeli őrök felfedezték a borzalmas tettet s ma már az egész bűntény teljes világosságban áll a nyomozó hatóságok előtt. Az esetről' a következő részletes tudósítást vettük. Kudelka Ferenc hentes évek óta szállítója volt a hadseregnek s ezen az ulon ismeretségbe jutott Lederer csendőrfőhadnaggyal, a csepeli csendőrkülönítmény parancsnokával. Lederer a napokban azt az ajánlatot telte Kudelkának, hogy van két angol ismerőse, akiknek szükségük volna vagy 100 millió magyar koronára, adjon pénzt az üzlethez s rövidesen négyszeres pénzt kaphat vissza . Kudelka közölte Lederer tervét a családja tagjaival is, akik figyelmeztették reá, hogy ez az üzlet nem lehet reális

1. Kudelka azonban nem hallgatott a tanácsra s 7-ikén azzal ment el hazulról, hogy felkeresi Ledérért s az ajánlott üzletbe belemegy. Hozzátartozói swjtése szerint körülbelül 80 millió korát vitt magával. Kudelka azóta nem tért haza. Szerdán este még nem jött vissza, hasztalanul várták csütörtökön is. Ekkor Kudelka testvére, Kudelka József átment Lédererékhez s kérdezősködött bátyja felől Lédererné egyedül volt odahaza s a legnagyobb csodálkozást mutatta, amikor bátyja felől érdeklődött. Este ismét felkereste Lédereréket s csak ezen látogatás után értesült arról, hogy bátyját, Kudelka Tcrencet meggyilkolták. Az éjszaka folyamán a rendőrség előállította Léderer Sándor banktisztviselőt, aki elmondotta, hogy sógornője 60 millió koronát adott át nefti azzáí a megjegyzéssel, hogy örökségül kapta a pénzt. Később bevallotta a sógornője, hogy Kudelkától való a pénz. Erre ő nem merle tov ábbra is magánál tartani a pénzt, felment a főhadnagy lakására s ott egy újságpapírba csomagolva a pohárszéken helyezte el a pénzt . A rendőrség a főhadnagy lakásán házkutatást tartott s ott meg is találták a pénzt Lédererné tagadta, hogy nekik bármi közük is lenne a gyilkossághoz s az ellopott pénzhez, csak mikor a sógorával szembesítették, vallott be mindent töredelmesen, majd később, amikor megnyugodott, módosította a vallomását. Lédererné vallomásából szenzációs részletek jöttek napfényre. Az asszony eleinte olyan színezetet adott az egész dolognak, mintha a háttérben szerelmi dráma játszódott volna le. Tagadta, hogy a pénzt kiszedték volna Kudelka zsebéből, később azonban azt is bevallotta, hogy Kudelka gyűrűjében nagy értékű brilliáns kövek voltak, melyeket vésővel ő feszitett ki s elrejtette azokat a poFolytatás a 9-ik oldalon. Elegáns estélyi és báli cipők a Hungária Cipőáruházban, legújabb divatformákban. Brokát, lakk, antilop és selyem nagy választékban kaphatók Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. szám. Telefon szám: 195. 45 13 Egyes szám ára 2000 korona.