Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-20 / 113. szám

1925. május 20 S Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha 0 Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha 0 Amerika Halló Amerika Ha 0 Amerika Ha Hó Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha 0 Amerika HaHó Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika 11 a ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó 'Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Haíló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha 0 Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha 0 Amerika Haíló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Ha ó Amerika Halló 'Amerika Ha ó Amerika Halló Amerika Hal ó Amerika Halló Amerika Hal ó Amerika Halló Amerika Hal ó Amerika Halló Amerika Hal ó Amerika Halló Amerika Hal ó Amerika Halló Haííó Halló Halló Halló Halló Halló Hálló Halló Halló Halló Halló Halló Haíló Halló Halló Haíló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Haíló Halló Halló Halló Halló Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika 'Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika "Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló •Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Hálló Halló Halló Halló Hálló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Halló Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika Amerika A nyiregyházi gazdák tanulmányi kirándulása. Szombattól Május 23-tól és a következő napokon A nyíregyházi tanyai gazdáknak és gazdaif jaknak 30 főből álló cso portja folyó hó 14-én tanulmányi kirándulást tett Fodor Gyula, Mátis Béla és Prékopa József tanyai tanitók vezetésévei a pallag pusztai áll. gazdaság és a debreceni juhtenyésztés! kiáilitás megtekintésére. A kirándulás sikerét előre biztosította az, hogy már az eszmét is igen szívesen fogadták mindazok akiknek a kirándulás tervét felvetettük annyira, hogy a toborzást rövidesen be kellett szüntetni. A pallagpusztai állomáson a gazdaság négy kocsija várta a kirándulókat és néhány perc múlva már az irodában a gazdaság vendégkönyvét irták alá a nehéz munkától kifáradt kezek. No, de ha pihen a kéz, dolgozik az ész, a lélek, hiszen nemzeti eszményünk a kisgazda lélektől is sokat vár és sokat remél. Szükséges, hogy az is mindig gazdagodjon, nemesedjen. ' Es a kirándulók lelke Halász Miklós gazdasági akadémiai tanár kitűnő kalauzolása mellett valóban sokat gazdagodott. Csodálattal szemléltük a gyönyörű tehenészetet, a praktikus tehéntartást, sertés nevelést, műtrágya- és csávázási kísérletezést stb. stb.-t. Legvégül a gyógynövény kísérleti telepen az elektrokultivátornak nevezett készülék mel lett állottunk meg, mely a levegő villamosságát felfogni es a növények gyökereihez vezetni van hivatva — az elmélet szerint, miál* tal 50—60 százalékos termés többJet várható. Innen 1 órakor egyenesen az ebédlőbe vonultunk, ahol fáradtan bár, de vidáman költöttük el a bőven adagolt olcsó és finom ebédet. Ezzel a pallagpusztai látogatásunk d. u. 2 órakor befejeződött és a legkellemesebb hangulatban indult a társaság a villamoshoz, hogy bemenjen Debrecenbe. A villamos csenget, mi köszönetet mondva Halász tanár urnák véghetetlen szívességéért, elhagyjuk gazdag tapasztalataink szinterét. 3 órakor már a juh termékeknek ezer és ezer faját és az ezek előállításához és kikészítéséhez szükséges eszközöket csodáljuk az Arany Bika nagytermében. Szinte hihetetlennek látszik, hogy mi minden készíthető a juh-termékekből. Ismét körül megyünk, hogy még tüzetesebben megnézzünk mindent. De már fél 5 óra. Az idő elmúlt, sietni kell az állomásra. Amint az állomáson egy csoportba összeverődött a társaság, mindenki egyhangúan állapítja meg, hogy érdc/n^svolt eljönni. Én eme kijelentés ben látom az eszme győzedelmét, mert amig kisgazdáink között is van, aki nem sajnálja sem idejét, sem fáradságát, sem kiadásait tanulmányozásra, addig élni fog e hon. És akik számunkra ezt a kirándulást ily kellemessé és tanulságossá tették: a pallagpusztai gazdaság igazgatóságának és Halász Miklós gazdasági akadémiai tanár urnák ezúton ismételten hálás kö.szönetíin ket fejezzük ki. A viszontlátásra ! Mátis Béla. A selyemtenyésztés terjedése. A béke boldog éveiben sok pénzt költött a város eperfák ültetésére amelyek ma terebélyes törzseiké nő ve, alkalmat adnak arra, hogy mel lékkeresetként tekintélyes összeghez jusson bármelyik családanya, különösen akkor, ha gyermekei is segédkeznek neki s a férfiak megcsap pant keresetét igy lehet kiegészi teni és a családtól a nyomor képiét távoltartani. Az idei selyemgubó termelést 111 adag hernyóval és a hozzávaló kellékekkel 60 család és tanulókból összeállított 20 csoport megkezdte Nyíregyházán. A hernyót az első 4 napon csak 10 tenyésztő vette át, mert az 1923 évi korona értéktelenedés valamint az 1924. évi nedves ködös időjárás miatt a tenyésztők munkája méltó jövedelemmel nem járt. A felügyelő személyes felvilágosítása azonban többeket meggyőzött a selyemtenyésztés hasznosságáról, mig a drága eleséggel nevelt baromfi is elpusztul sokszor, addig a selyemtenyésztéssel sok hozzáértő tenyésztő befektetés nélkül is megkereste mán a hízóját, ruháját stb. Egy adag hernyó gondozásával átlag 20 kg. selyémgubónsdv kell lenni, ami a gubó minősége szerint félmillió korona be fektetés nélküli hozamot jelent rövid 6 heti mellékfoglalkozás után. A selyemtenyésztéssel szemben táplált előítéletek tarthatatlanságát igazolja pl. hogy Ujfehértón 30 tenyésztő 1924.-ben egyszobás lakásukban és cserepes tető alatti padláson 600 kg.-nál több gubó* termelt. Ttszabercelen pedig a zselléreken kivül a jómódú családok is oly kiadósan termelik a selyemgubót, akárcsak a bánáti és | bácskai jómódú gazda családok. "Mert ezek már belátják, hogy akár a szárnyas, baromfi, akár a sertés vagy csikó nevelés jelentékeny ráfizetéssel jár, mig a rendes foglalkozás mellett mellékesen végezhető selyemhernyó 'tenyésztés befektetés nélküli jövedelme tiszta haszon. Amint a takarékosságáról elismert nyírvidéki szorgalmas nép is összeszámolja hogy pl. egy szép csikóért mikor kapja meg; a nevelési költséget, vagy tekintetbe veszi, hogy sokszor a liba tenyésztő erősen ráfizet, akkor be kell látnia hogy okosabb, ha befektetés nélkül a mellékfoglalkozásként űzött selyemtenyésztés tiszta jövedelmén vásárolja meg a libáját vagy a hízóját, annál is inkább mert itt az eperfa nagyon buján nő. A selyemhernyó tenyésztésnek most az a legfontosabb feltétele, frissen vágott nedv- és ködmentes kevés eperfalevél laskát széthintve 1—2 óránként ugy etessük a hernyót, hogy a széthintett eperlevél laska után menve mindig ritkuljon a hernyó, hogy ne háborgássá^ egynjást sem az evésbgn, sem ajj alvásban. E mellett állandóan cugmentes jó levegője legyen. Bábozás közben a hernyót nem etetjük, hanem ébredéskor okvetlen átrakjuk és pedig az első és második ébredés után eres oldalával lefordított gyönge friss eperlevéllel. A harmadik és negyedik ébredés után pedig a lyukas papir segítségé vei rakjuk át a hernyót és mindig ugy adagoljuk a frissen vágott levelet, a negyedik vedlés után egész levéllel etetünk és az alomként használt, már kiszárított repce szalmát, vadseprii kórót, zsuppból készített sátrat vagy vastag szalmakötelet a hernyó állomány szélére rakjuk, hogy a gubózó helyet vakon kereső hernyó beleütközzön, s a selyem elszórása előtt begu bózhasson. A hernyó állomány közepén folytatjuk az etetést, amig csak esznek a hernyók. A gubó szövését a hernyó belülről még par napig folytatja anélkül, hogy az kívülről látható lenne, azután érintetlenül hagyni kell a gubát, a bekötés helyén, amig a száraz gubó megrázva nem zörög. A száraz zörgő gubót a kóctól meg tisztítva, válogatva, kosárban fefojtás nélkül kell vinni beváltáshoz. A tenyésztéshez mindenféle felvilágosítással és kellékekkel szívesen szolgál a helybeli felügyelőség : Buza-utca 18., vagy Kazár Ferenc Forgó-utca 5. DláDáL Ma kedden uioljara Az amerikai Selig-filmgyár szenzációs vadállatfilmje Dzsungel királynője Kalandok Afrika őserdőiben r68

Z íz álarcos lovas 10 felvonásban. A főszerepben Elinor Field, Trumann van Dike Előadások hétköznap 5, 7 és 9. Hosszú évek óta tegnap volt az első békére emlékeztető gyermekmajális. Nyíregyháza, május 19. A Nyirvidék tudósitójátói . Amerikában évenkint egy napot a gyermekre, a jövőbe gondolásra szentelnek és ez a nap a hatalmas Unió legszebb ünnepe. A nyíregyházi elemi iskolák közös nagy majálisán mindig ez a nagyszerű amerikai ünnep jut eszembe. Nem jártam még olyan városban, ahoi a majálist iiyen átfogó, gyermeket szülőket és rajtuk át az egész várost mozgósító nagy pedagógiai eseménnyé avatta volna a tanítóság ,mini Nyíregyházán. A tegnap lezajlott majális kibontotta a nagy nevelői nap teljes szépségét. Ragyogóan szép volt a májusi reggel, szép időben, a nagyszerűen kidolgozott tervet pontosan végrehajtón , tökéletes rendben folyt le a gyermekek-majálisa. A sóstói erdőben a békeévek nagy majálisai óta nem iáttunk ojyari nagyszámú közönséget, mint tegnap. A sürü egymásutánban kifutó vonatok ujabb és ujabb rajokat ontottak, mig valóban zsúfolásig telt meg minden ut, tér és környéki mező. A sóstói tölgyek csendjét sipók, dobok, vezényszavak, cigánymuzsika, katonazene és a gyermeksereg egészséges zsivaja, kacagó lármájc. verte fel. A Sóslóra érkező zászlós, dalos gyermek-ereg előbb a Himnuszt énekelte el, azután megkezdődött a játék és a tánc. A tanítóság fáradtságot nem ismerve egész napon át ott volt a gyermekek mellett. — Kedves kép volt, amikor Kubacska István és a tanitók közül többen maguk is a táncos gyermekek közé álltak és velők járták a tüzes magyar táncot. Déielőtt 11 órakor kezdődött a gyermekek ingyen ebédje a Szeréna Iáknál. A gulyás ebéd Varga őrmester szakácsművészetének valóságos remeke, nagyon izfett az in-' gyenebéden nagyszámban résztvevő gyermekeknek. Ebéd után az erdő utain léptennyomon kínálkozó szórakozásokon kivül a tó melíetti réten rendezett