Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-20 / 113. szám

4 1925. május 20. geit órákig tartott. A majálissal | hálája illeti érte a rendezőséget, mindenki meg volt elégedve szive I élén Varga Ferenc igazgató tanitó szerint és szülők, gyermekek áldó I elnököt és munkatársait . Egy nyiregyházi honvédet majdnem agyonvertek tegnap éjjei a Szarvas utcán. Élet-halál között fekszik az Erzsébet kórházban. kiválóan sikerült 'játékos gyermekversenyek váltottak ki zsibongó jókedvet a gyermekseregben. — A játékteret Radó Oyuía vendéglős engedte át a majális céljaira. Lekaszáltatta egy darabon a 'füvét, a gyermekek pedig lehengerelték, amire még szükségük voft. A játékos versenyeken a cserkészek biztosították á rendet. A játékokat a testnevelés nagy mestere Ferenczi István rendezte, irányitotta a tanítóképző intézet növendékeinek segitsegével. A zsákban való futásnak, lepény és kifli evésnek, négyKézláb versenynek, hengerkőzésnek £s a többi nagy örömet keltő játéknak mindvégig nagy nézőközönsége volt. Délben 2 órakor kezdődött a hagyományos bankét, amelynek közönsége megtöltötte a nagytermet. Ott láttuk Énekes János prépost kanonokot, Ruttkay Gyula g. kath .kanonokot, Bartók Jenő dr. ref. Paulik János ág. ev. lelkészt, Friedmann Vilmos rabbit, Benkő András kir .tanfelügyelőt, Szohor Pál főjegyzőt, Kardos ístván kulturtanácsnokot, dr. Guttmann Zsigmin'd izr. iskolaszéki elnököt, Vietórisz József dr. tanárt, dr, Konthy Gyufa főorvost, Lukács Béla all. tanítóképző intézeti igazgatót és az elemi iskolák igazgatóit és tanítóit, társadalmi 'életünk számos reprezentánsát. A banketen Szohor Pál főjegyző mondta az első köszöntőt a kormányzóra. A A lelkesedéssel fogadott, mélyen járó beszéd után Kemény Péter'tanitó járáskőri elnök mondott értékes nevelőt meglátásokon alapuló szép beszédet, amelyben a természeti erőket kibontó nevelői munka fényeként rriéltatta a majáiist és meleg szavakkai köszönte meg a tanítóság, a gyermekek és szülők nevében az egyházak és a város vezetőségének a majális létrehozásában kifejtett támogatását. Az iskolafenntartó egyházak nevében Énekes János prépostkanonok mondott nagyszabású' beszédet, amelyben a tanítói munkásság nemzeli jelentőségét méltat ta, majd dr. Vietórisz 'József tolmácsolta Geduly Henrik üdvözletét és értékes pedagógiai igazságokat megvillantó hazafias szelíemü beszédébei} a tanítóságot köszöntötte. Viharos lelkesedést fakasztottak a költői lendületű szavak, majd Kardos István kulturtanácsnok keltett nagy hatást, amikor a a majális gyönyörű napfának megrendezéseérí mondott köszönetet a tanítóságnak a város nevében. Biztosította a tanítóságot, hogy Nyíregyháza városa szereti, tisztei,• megbecsült tanítóságát és meghajtotta a város lobogóját Nyíregyháza tanítói előtt. Konthy Gyufa dr .főorvos lelkesedésre gyújtó szavakkai mutatott rá a haza, emberszeretetre nevelés szükségességére. Simkó Endre dr. flnekes János prépost kanonok értékes munkásságát méltatta, aki válaszában a magyar nőket köszöntötte. Szabó Pál igazgató tanitó az Általános Tanitóegyiet elnöke Benkő András kir. tanfelügyelőt, Bogár Lajos ny .főjegyzőt, Kardos István kuíturtaiiácsost üdvözölte. Benkő András kir. tanfelügyelő szellemesen aplikált mese alapján fejtegette a munkaszeretetre való nevelés jelentőségét és a tanítóságot kő szőntötte nagyhatású beszédében. Délután 5 órakor a vendéglő nagytermében hangverseny volt. amelyen az áll. tanítóképző intézet énekkara és zenekara Lukács Béla igazgató és Ehrlich Antal tanár vezetésévei 'értékes számokat adott elő, Tóth Illés V. é. n. pedig de rültséget keltő monológot adott elő. A hangverseny után megkezdődött a felnőttek tánca, amely a regNyíregyháza, május 19. Saját tudösitónktót. Tegnapra virradó éjjef majdnem halálos kimenetelű támadás ért egy nyiregyházi honvédet, névszennt Nagy Ferencet, akt egyik honvédtársávaí nagyobb civil társasággal együtt mulatozott egy Kacsmarik nevü tirpák gazdánál a Tompa Mihály utcán, ahoi "harmonikaszó mellett úgynevezett «burszá»-t tartottak. A burszának 11 óra után íett vége, mire az egész társaság hazaindult. Nagy Ferenc honvéd társával a Szarvas utcán át igyekezett a kaszárnyába. A burszán résztvett tirpák legények ugy látszik, valamiért megharagudtak a két honvédre, mert öten-hatan karókkal felfegyverkeztek és az egyik mellékutcában meglesték a két katonát s amint azok gyanútlanul hozzájuk értek, rájítk rontottak a karókkai és agyba-főbe kezdték ütlegelni a két honvédet. Nagy Ferenc a borzalmas csapások súlya afatt összeesett, míg társa látva az aránytalan túlerőt, segítségért futott a kaszárnyába s Í

)ár perc múlva egy járőrcsaaptaf jött vissza, azonban a tetteseknek már nyomuk sem volt, ellenben Nagy Ferencet vérbefagyva találták meg az ut mellett. Nyomban beszállították a kaszárnyába, onnan pedig az «Erzsébet» közkórházba, ahoí most eszméletlen állapotban élet-halál között fekszik . A tettesek közül kettőt, névszerint Siska József 22 éves, (Nádorutca 61.) és Czirják Magyar József 20 éves (Rózsa-utca 33) nyíregyházi legényeket a rendőrség máiőrizetbe vette s további három legény letartóztatása is várható, még a mai nap folyamán. ju, a mithologiai aranygyapjuvá fog válni. Ezután Szomjas Gusztáv rövid felszólalásában a Kamara vezetőjének érdemeit méltatta, s kijelentette, hogy ha ezen uton haladnak akkor a legjobb utat választották A kamarai igazgatónak nagy tetszéssel fogadott bejelentései után Dr. Konkoly Thege Sándor, az O. M. G. E. titkára tartott előadást a juhtenyésztési politika feladatairól Ismertette a juhtenyésztésünk múltját és vázolta a mostani viszonyokat. A juhtenyésztés arany korszakának a mult század hatvanas—hetvenes éveiben vége szakadt. Az olcsó ausztráliai gyapjú tönkretette nemcsak Magyarország, hanem az egész Európa juhtenyésztését is. Mig Magyarországon 1870-ben 15.000.000 volt a juh-állomány, addig 1918-ban már csak 6 és fél millió a juhaink száma. Az 1912—913 mételyes esztendők még inkább megfogyasztották a juh-állományt. A megszállt területek lekapcsolása folytán juh-állományunk száma tetemesen megapadj mert a perifériákon volt a juhászat a leghatalmasabb. Különösen a tejelő juhokból vesztettünk el nagyon soMajd ismertette az ausztráliai és az Egyesült Államok juhtenyésztését es a gyapju-árak' hullámzását. A háború befejezése utáu Ausztráliában 3 évi gyapjunyirás volt felhalmozva. Hogy a gyapjú további árzuhanása megakadályoztassék, az angol szindikátus megvette ezt a gyapjú halmazt, és lassan értékesítette. Juhtenyésztési politikánk feladatát képezi a juh-állomány szaporítása és a juh-állomány javítása; s ennek keretében egyöntetű gyapjú előállítása. Tulfinom gyapjú termelése nem célszerű. A jövő gyapjú fogyasztásának mérvét az fogja megszabni, hogy milyenek lesznek a kereseti viszonyok. Ha javulni fognak, akkor mindenki jobban fog tudni öltözködni, s a gyapjú <is nagy keresr letnek fog örvendeni. Majd az O. M. G. E. nevében melegen üdvözölte a Kamara vezetőségét azért a tevékenységért, amelyet a juhtenyésztés érdekében ezideig kifejtett. Már ő is rendezett egynéhány kiállítást, igy gyakorlatból tudja, hogy milyen nehéz a gazdák közönyét megtörni, s egy kiállítást összehozni Azzal végzi bestédét, hogy a mithologiai arany gyapjú elhozásához kalóz-virtus kellett, szorgalom, kitartás és szaktudás kell ahhoz, hogy a kezeink közt levő gyapjút arannyá változtassuk. Éppen azért a mezőgazdasági ku) túrát kell minél magasabb fokon fejleszteni. Ezután Schandl József dr. közgazdasági egyetemi tanár beszélt a selectio fontos szerepéről. Hangoztatta, hogy nekünk a tenyészállat produkcióra kell áttérnünk, s kivitelre dolgoznunk. A külföldi államok Svájcává kell lennünk. Ugyanis ha a gyapjuszállitás külföldön megindul, a versenyt nem fogjuk tudni megállni, mert a külföld gyapjút olcsóbban tud termelni. A juhtenyésztéssel azért semmi körülmények közöft sem szabad felhagyni, mert az árak ismét megjavulhatnak. Továbbá azért sem, mert van apró füvű legelőnk, melyet csak juhval tudunk legeltetni." Fel tudjuk velük étetni szalmafeleslegünket is, amelyet jól értékeit. A juh ugyanis válogató képességénél fogva kiszedi a szalma KÖZGAZDASAGA Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara I. országos juhtenyésztési kiállítása és tenyészjuhvásárja Debrecenben. Irta: tolcsvoi Bónis Ferenc dr. IV. A kiállítás megnyitásának napján, május hó 10-én déiutan 4 órakor a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara állattenyésztési 'szakosztálya ülést tartott. Dr. gr. Almásy Imre elnöki megnyitója után Dr. Rácz Lajos kamarai igazgató emelkedett szólásra és rövid visszapillantást ve- j tett a Kamarának — az állattenyész- j tés érdekében, eddig kifejtett j tevékenységére. A Kamara megalakulásakor mindjárt megállapítottak, hogy igen szánalmas legelő viszonyok vannak, hogy a legelő, rét karbantartására semmi sem történt. Két és félévvel ezelőtt éppen ezért akciót kezdett a legelő feljavítása érdekében. A mult évben a Kamara legelő és rét javító értekezletet tartott, melyen megtárgyalták, hogy miképen lehetne a bajon segíteni. Az értekezleten kialakult az a velemény is, hogy a hazai fésűs fajta juhot kívánatos favorizálni, miminél jobban elterjeszteni. A Kamara azóta ezen célok szolgálatában áll. A mostani kiállítást is a tenyészszinvonal emelésére rendezte. A Kamara nem akar megállni a mostani kiállításnál. A jövőre vonatkozólag is nagyjelentőségű tervei vannak, amelyek közül legfontosabb a központi törzskönyvezés rendszerének a meghonosítása, a juhászatokra vonatkozólag. Az ekként törzskönyvezett tenyészállatokkal szemben nagyobb lesz a bizalom, s a gazda állatfeleslegét könnyebben fogja tudni értékesíteni. A tenyésztőknek a Kamara abban is segítségére lesz, hogy az értékesítés munkáját magára vállalja. Segítségére lesz a Kamara a Debreceni Juhtartó Gazdák Egyesületének is, hogy mennél eredményesebben működhessen. Bízik benne, hogy munkájuk eredményes lesz, s a tiszaháti gyapA világ legnagyobb filmje A BIBLIA (Hat nap után) Képek a világ teremtésétől Salamon királyig. Két részben, 18 fejezetben C^y33ECI*l*C 1. rész ^ II. rész Pátriárkák kora. 1. fejezet. A világ teremtése. 2. , A vízözön 3. , Bábel tornya. ,, Ábrahám és Izsák. 5. , Sodorna és Gomorha. 6. , Jákob. 7. , Józsefet eladják testvérei 8. , József és Patifárné. 9. , József és Faraó. Királyok kora. 1. fejezet. József és testvéie'. 2. „ Az egyptomi tiz csapás. 3. „ Kivonulás Egyptomból. , Kinvilatk. sinai hegyén. 5. „ Rulb. 6. „ A bölcs Salamon. 7. „ Sulamith. S. , Salamon szerelme; 9. . Sulamith halála. Az ótestamentum nyo- fN- Q A fiam*Q77/Í mán filmre dolgozta • t\. VJdllIdCZ-U. Előadások szerdán fél 5, 7 és 9 órakor. | Csütörtökön ünnepen fél 3, 5, fél 8 és 10 órakor.