Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-23 / 91. szám

1925. április 76

7. J#ÍK$riDÉK 11 Nyíregyháza az első vidéki város, amely nagyszabású tornacsarnokot épít. A csarnok a lovarda tégláiból készül. Gáspár Jenő atléta a tornacsarnok tervét a fővárosban készíttette el. Nyíregyháza, április 22. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyházán rövidesen egy olyan terv kerül megvalósításra, mellyel a város minden vidéki társát megelőzve példát mutat a nemzeti jelentőségű testnevelés tettekkel való, hatásos felkarolására. A városi tanács és a képviselőtestület ugyanis elhatározta, hogy a lebontásra kerülő lovarda téglaanyagánől nagyszabású, modern tornacsarnokot építtet. A csarnok, amelynek felépíttetésével a munkanélküliség gyors csökkentését szem előtt tartó polgármester munkalehetőséget akar nyújtani, az Erzsébet-liget mellé, az állami tanítóképző-intézet telkének közelébe kerül. A tornacsarnok ügyét a polgármester intenciói szerint Kardos István kulturtanácsos, Gáspár Jenő atléta, testnevelői előadó a legnagyobb lelkesedéssel karolják fel, ugy, (hogy a szép terv ma már a megvalósítás előtt áll. Gáspár Jenő a napokban érkezett haza Budapestről a tornacsarnok kész tervével, amelyet alkalmunk volt megtekinteni. A tervet egy fővárosi építészmérnök, ízig-vérig sportember készítette el. A terv szerint a csarnok 40 méter hosszú, 14 méter széles lesz. Egyik végében félemelet magasságban tribün és páholyok lesznek. A csarnok épületében meg felelő méretű öltözők, fürdők és más helyiségek lesznek. A tornacsarnok felépítése váró sunk testnevelésére döntő jelentőségű. Nyíregyházán, ahol három kö zépiskola, egy felsőkereskedelm iskola, egy állami tanítóképző, pol gári leányiskola, polgári fiúiskola van, mindössze két tornaterem áll az ifjúság rendelkezésére. A tornacsarnok ezt a nagy hiányt egy csapással pótolni fogja. Minthogy az uj tornacsarnok az állami tanitóképzőintézet leendő épülete mellé kerül, az állami tanítóképzőnek nem is kellene tornacsarnokot építenie, mert a felügyelet gondozás fejében használhatná a tornacsarnokot. gllll!lllllUIIIIIIIII!llllll!llllllllllllllllllllllllllll!lllll|' iQm VÉS?! | előadásai g 15, 7 és 9 órakor| a Diadalban. ! 3EÍ =3 iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniíiiii Mikecz István alispán rendeletben hívta íel a szolgabirákat és községi elöljáróságokat a régészeti leietek beszolgáitatására. Azt hinné az ember, hogy a műveltség mai színvonalán már köztudatba ment át, hogy a föld mélyéből a felszínre került régiségek az illető vármegye ősi kultúrájának olyan dokumentumai, ame lyeket senkinek sincs joga a közműveltség sérelmére magáinál tartani, elidegeníteni, a vármegyétől távol eső hivataloknak átadni. — Sajnos, számos eset az ellenkezőre mutat. Mikecz István alispán, akinek históriai érzéke és a tudományos kérdések, különösen a vármegyénk múltját feltáró kutatások iránt mindenkor megnyilvánult támogató érdeklődése a Jósa Muzeum nagyszerű virágzását eredményezte, a régiségek megmentésének és tudományos célokra való felhasználásának biztosítása érdekében a következő üdvös rendeletet intézte a járási főszolgabirákhoz és a községek elöljáróihoz: Mind sűrűben ismétlődik az az esét, hogy Szabolcsvármegye községei határában talált régiségi leleteket az elöljáróság nem az egyedül jogos és illetékes vármegyei Jósa Muzeumnak küldi be, hanem legtöbbször az adóhivatalnak, a budapesti Nemzeti Muzeumnak és a szomszédos megyék gyűjteményeinek juttatja, honnan azután sok utánjárás és hosszú idő multán lehet visszaszerezni azokat vármegyei muzeumunk részére. Mivel minden muzeumnak meg van állapítva gyűjtőterülete és mert a Szabolcsvármegyében felszínre kerülő régészeti leletek csakis a területünkre, Szabolcsvármegyére vetnek fényt és csakis annak ős kultúrájáról beszélnek: felhívom a járási főszolgabírókat és valamennyi község elöljáróságát, hogy a község területén talált régiségeket az alispáni hivatalhoz bejelenteni és beszolgáltatni jövőben el ne mulaszszák . Mikecz, alispán. BláDAIii Április hó 22, szerda Sláger Német meatermü Gyermek a viharban Dráma 6 felvonásban Főszerepben Ottó Gebühr és Ernst Deucth, 2 sláger 2 sláger Az amerikai filmgyártás remeke Csalj meg édes Nyolc felvonás a házts élet rejtelmeiből. A főszerepben Marry Carr, Helén Cbadwick és Lewis Stone. Jön Cirilfith-film Jön Missisipi rabjai és Fix-Fox ketten egy nadrágban A vármegyei törvényhatóságok is segítségére sietnek a válságba jutott vidéki színészetnek. Nyíregyháza, április 22. Saját tudósítónktól . Most már nem ütök az, hanem kiáltón kétségbeejtő helyzet, melybe a magyar vidéki színészet jutott. A válság már minden percben katasztrofálissá válhat, porba döntheti évtizedek nagyszerű kulturm unkáját, ha a segélykiáltás, mely a művészek s a művészét pártolói ajkáról elhangzik, meghallgatásra nem talál! A színházak bevételei nemhogy a napi kiadást fedeznék, de a pénztár napról-napra deficittel zár! Hová juthatnak igy kuituránk terjesztői, szép magyar szavunk művelői, ékes beszédek tolmácsolói, szívhez szóló jelenetek megszemélyesítői ?! Tudomására jutott már ez az illetékes minisztériumnak is és kormányrendeletben tette kötelezővé, hogy nemcsak a városoknak, de a törvényhatóságoknak is kötelességük, ljogy a válságba jutott vidéki színészetet ereje szerint támogassák! Megértést talált odafönn, hogy mily nagy nemzeti kulturmunkát végeznek a színészek szerte az országban s a mult században is olt állt ,mint egy fénylő jelzőtábla a küzdő nemzet élén a magyar nyelv, a magyar érzés szolgálatában a ma gyar színészet. Most, ha veszni hagynánk művészeinket, mikor a nemzetnek kétszeres kulturmunkára van szüksége, hogy helyét az ellenséges indulatu népek közé ékel ten megállja, éppen annyi, mintha már eddig megépített kulturánkat a sárba dobálnánk! Zemplénvármegye törvényhatósági közgyűlése is szóvá tette ezt, mivel Mariházy Miklós színigazgató segélykérvénnyel fordult hozzá a társulat anyagi helyzetének támogatása miatt. A bizottság kérését méltányolva 20 millió koronát szavazott meg segély cimén a közművelődési alapból! Megtalálták tehát a módját, hogy a magyar színészet Sátoraljaújhelyen csődbe ne kerüljön, hanem Iélekzethez jutva uj erővel szolgálhassa tovább a magyar kulturát s hogy ne csak könnyebb természetű, de mély tartalmú darabokat adhasson elő. Mint Zemplénből, ugy az egész ország területéről is érkeznek a hírek ,hogy a kormányrendelet nyomán segélyt nyújtanak a törvényhatóságok a körzetükben működő színészeknek, ezt követve vármegyénkben is várható hasonló akció a magyar színművészet, a magyar kultura érdekében. Harminc milliót sikkasztott egy mándoki községi Írnok. Egy színésznőre költötte el a sikkasztott pénzt. Nyíregyháza, április 22. Saját tudósítónktól . A szerelmi szédelgés egy minősíthetetlen rut esetének lett kiinduló állomása a csöndes erkölcsű szabolcsvármegyei Mándok község. A dráma bevezető része itt kezdődött, hogy azután a bonyodalom Büdszentmihályon és Tiszapolgáron át továbbszövődve és elmérgesedve odafejlődhessen, ahol az erkölcsi igazságszolgáltatásnak az ítélő pallosa vágja ki a társadalom testéből az üszkös fekélyt. Előzmények. A mándoki községi jegyzői irodában mint írnok volt alkalmazva P. Gy. 18 éves fiatalember. Szorgalmasan szivta magába a hivatal pedáns szellemét, törekvő igyekezettel iparkodott azon, hogy a közigazgatás községi ágazatában otthonos legyen, hogy ezzel jövőjét és kenyerét biztosítsa. A naprólnapra végzett munkájában az ifjúvá megérés természetes szükségképpeniségében bizonyára megcsillant előtte a fészekrakás jövő képe és megjelent lelki szemei előtt a női eszménykép: talán egy hamvas arcú, szőke fürtű, üde kis ártatlan leány... A falu csendjét azonban nagy esemény verte fel ez év elején. Színészek jöttek a faluba: Krasznai Ernő színigazgató társulata. Mindenki róluk beszélt a faluban és mindenki figyelme feléjök fordult. Persze P. Gy. is, már csak kulturapártolásból is, élénken érdeklődött a kellemes változatosság iránt. Nemsokára megismerkedett és személyes jó viszonyba is került Graef Gyula 26 éves színésszel''és a feleségével, a fiatal 19 éves Papp Rózával, aki a társulatnál a | naiva szerepkör mellett a jegyszedői tisztei is betöltötte. Bonyodalom. A koránál fogva is a szerelemre lobbanékony P. Gy. egy, szép napon azon vette magát észre, hogy bizony belekerült Papp Róza évai raffínériával font hálójába — és önfeláldozó hűséggel szerelmes lett az egyébként fiatai színésznőbe. A szerelmi elvakultságtól nem látta meg, hogy a .férjuram tudatosan szemet hunyt a fejlődő viszony előtt és rut kihasználó számításból engedi Éváját, hogy más Ádámot is rávegyen az alma felé való kacsintgatásra. — A hasonló zsánerű nők módszerének ügyes exponense volt Papp Róza: szerelmet igért, vallott — de be sohasem váltott; hogy hajlandó volt bizalmasan még azt az Ígéretet is megtenni P. Gy.-nek, hogy, elválik az urától és hozzámegy teleségül — persze erre még egy darabig várni kell — csak azért, hogy anyagi érdekekből kihasználja az elvakult, tapasztalatlan ifjút, aki a többtetszés vágyától indíttatva egy sötét téli napon már költekező kezdett lenni. P. Gy, aki egyébként a Munkásbiztositó Pénztárnak is esküt tett pénzbeszedője volt, a kezeire bízott hivatalos pénzhez hozzányúlt. Lassan azután krajcárból lesz a forint módjára növekedett a kasszából a hiány és P. Gy .most már feltartózhatatlanui rohant a bűnös lejtőn a veszélybe. Papp Rózának tudnia kellett a dologról, mert az addig szerényen szegény ifjúnak a hirtelen költekezése nemcsákhogy mindenkinek kezdett feltűnni, de annak a továbberősödése egyenesen az ő nógatására történhetett. A feltűnő költekezés kereteit tulhaGHIFFITH-FILM A missisipi rabjai és Ketten egy nadrágban FIX-FOX burleszk. Jön a DIADALBA