Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-23 / 91. szám

JfrtösnsÉE 1925. április 2 3. HIMIII H M tadó hiány pedig már magában véve amellett bizonyít — az (egyéb körülmények mellett — hogy a munkások pénzei a pénztárból a telhetetlen színésznő zsebeibe ván­doroltak a szerelmi szédelgésben járatlan szerencsétlen médium ut­ján. A szinészek elmennek. Február végével a színtársulat Tiszapolgárra helyezte át játékte­rét. A most már exaltált ifjú két malom Között őrlődött: a sikkasz­tás miatti lelkiismeretfurdalás és a távollevő szerelmi objektum utáni kinzó vágyakozásának érzése gyö­törte. A nő persze még most sem akarta karmaiból kiengedni a jó baleket és állandó üzengetésekkel tartotta ébren nála a szerelmet és persze a bűnös adakozás gavallé­riáját. Március 2-án azután P. Gy. egy néhány napi tartózkodásra utána is ment hűnek hitt Rózsi­kájához. Most már nem találta nyugtát. A színtársulat rövid tiszapolgári tartózkodása után Büdszentmihály­ra vándorolt, ahonnan tovább folyt Papp Róza szédelgése. Innen már táviratokkal is zavarta a fiut. Az egyik távirat igy hangzott: «P. Gy. jegyző Mündok. — Azonnal jöjj értem, kérj sza­badságot, várlak, Rózsikád.» P. Gy. megmérgezi magát. A megrendítő lelkitusákat vivő ifjú nem bírhatta tovább a lelki­ismeretfurdalás és a kinzó szere­lem gyötrelmeit és e hó 16-án gyufamérget ivott és suiyos vesze­delemben forgott az élete napokon át, mig dr. Sziklást Béla mándoki körorvosnak gondos kezelése után sikerült megmenteni az éleinek . Felfedezik a sikkasztást. Most már gyorsan pereg a drá­ma filmje. Az öngyilkossági eset után a község főjegyzője, Szé­kely László is gyanút'fogott és fel­fedezte, hogy P. Gy. a reábízott munkásbiztositási pénzekből 25— 30 milliót sikkasztott el. Nyomban feljelentést tett a csendőrségen és a nyomozás megindult. A dráma szereplőit letartóztatják. Nem sok munkába került, hogy a csendőrség előtt néhány nap le­forgása alatt tiszta képe alakul­jon ki ennek a közönséges szerel­mi bűnténynek. A dráma szerep­lőit: Papp Rózát, férjét Graeff Gyulát és P. Gy.-t letartóztatta és átkísérte a nyíregyházi kir .ügyész­ség fogházába. A lábbadozó kis­korú P. Gy.-nék a letartóztatása egyébként azért is szükséges volt, mert állandóan öngyilkossággal fe­nyegetőzött . A bűnös női raffinéria áldozatai a hősnővel együtt most már a börtön vasrácsain belül várják az igazságszolgáltatás lesújtó ítéletét. Ez alkalommal Papp Rózsi ren­dezői talentuma bizonyosan csődöt fog mondani! Diadal Mozgó. Ma este utoljára megy a »Gyer­mek a viharbani. (dráma 6 felvo­násban) és "Csalj meg édest. (nyolc felvonás a házasélet rejtelmeiből.' * Holnap csütörtökön a »Quo va­dis« megy. Pénteken, szombaton és vasárnap két nagyszerű slágerda­rab megy. Az egyik Griffith-film, a címe »A Missisippi rabjait, a má­sik egy 6 felvonásos amerikai burleszk, a címe »Ketten egy nad­rágbant, Fix és Fox főszereplésé­vel. Az előbbinek a tartalmát itt közöljük. * Quo vadis ? Történelmi korkép a hanyatló ró­mai császárság idejéből, 2 részben 10 felvonásban Emil Jannings főszereplésével. Mindkét részt egy­szerre adják holnap csütörtökön a Diadal-Mozgóban 5, 7 és 9 óra­kor. Az első rész cime: A ve Caesar, a másodiké: Panem et circenses. A darabot Sienkiewicz világhirü re­gényéből Georg Jacoby és Gabriel­lino D'Annunzio irták és rendezték filmre s tartalma a következő: * A római birodalom a hanyatlás ujabb állomásához érkezett. Az évszázados erkölcsi normák, me­lyek naggyá tették az Imperiumot — szakadatlan orgiák mámorában ^s a cirkusz vértől áztatott porond­ján pusztultak el. Még három vi­lágrész földje hordozta a büszke római aquilát, de már a katakom­bák mélyén uj ország eljöttét hir­dette a Megváltó szent igéivel Pé­ter apostol. F bűnben fogant kor­szak minden jellemző vonását egy ember öltötte hiánytalanul magára: Claudius Tibérius. Nero. a poéta, a dalnok és a Caesar Néró állandó udvarkarához tartoznak: Petronius. a római aranyifjúság vezére, Tigel­linus, a testőrség parancsnoka és a tivornyák örök komédiása, a nagy­étii Vitelius. Petronius unokaöccse Marc us Vinicinus a hires »Arbiter Elegantiarunn, a parthus harctér­ről való visszatérése után felkeresi Petroniust és elpanaszolja neki, hogy beleszeretett egy Lygia nevü leányba, aki jelenleg a keresztény hitet valló Aulus Plautius házában él. Petronius közbenjárására Nero a császári palotába viteti Lygiát az­zal a szándékkal, hogy a leányt Vinicusnak ajándékozza. # Erre azonban nem kerül a sor, mert Lygiát hittestvérei és Lygitts rabszolgája, Ursus megszabadítja. * A Caesar udvaroncai mindent el­követnek, hogy Nero kegyeit meg­nyerjék. Vitelius hírhedt tréfáival \Tigellius katonáinak a Caesar iránti hűségével igyekszik biztosítani Ne­ro rokonszenvét, mig Petronius egekig magasztalja az »Istenség« bárgyú költeményeit, Petronius, hogy növelje Caesar becsvágyát, jegyik époszának, a ••Trója pusztulá­sáénak elsszavalása. után azt hi­zelgi Nérónak, hogy a költemény méltó volna Ovidiushoz, Vergilius­hoz, talán Homeroshoz is, de nem méltó hozzá, akitől már sokkal kü­lönb verseket olvasott. A Trója pusztulása csak ugy volna méltó az isteni költőhöz, ha egy égő égő város lángjai ihletnék meg a lel­VIGYAZAT i színházban egészséget Tehát vasárnap 26 án d. u. a színházba kell jönnie mindenkinek, mert mérsékelt heljfáiakltöl kerül szinre a KRIZANTÉM Április 23. csütörtök Csáki napra Közkívánatra Diadal QUO VADI Főszerepben: EMIL JANNINGS Mind a két rész egyszerre! Előadások 5, 7 és 9 órakor. Előadások 5, 7 fa 9 órakor. két. Két nappal a beszélgetés után Róma lángokban áll. Az utcákon a halálfélelem rémületében hullámzik a nép és elkeseredetten követeli, hogy adják kezére a gyujtogatókat. Nero eleinte Vitelliust, majd az igazi bűnöst, Tigelliust akarja fel­áldozni a nép dühének, de amikor Tigellius a praetorianusokkal fe­nyegetőzik, a keresztényekre há­rítja a gyújtogatás vádját. A prae­torianusok még aznap éjjel Róma leghirhedtebb börtönébe, a »Carcer Mamertinus«-bíi hurcolják a keresz tényeket. Az elfogottak között van Lygia hűséges szolgája Ursus és Krisztus hitét valló patrícius házas­pár, Plautius és Domicilla is. Cae­sar hatalmas cirkuszi játékokkal akarja megbékíteni a népet, s el­határozza, hogy T kiéheztetett orosz­lánjainak prédájául dobja Róma összes keresztényeit. » Amig a Cirkusz Maximus bosszú szomjas csőcseléke az ártatlanul kiontott vér mámorában tombol, a hispániai forradalom tüze átcsapott Rómába s Caesar leghűségesebb katonáit, a praetorianusokat ís zen­dülésre gyújtotta. A lázadók veze­tője Vinicius, aki a praetorianusok segítségével akarja megszabadítani Lygiát. Azonban a leányt Ursus menti meg a biztos haláltól. * Amikor a cirkuszi ünnepség eléri a tetőpontját, Nérónak hirül viszik a praetorianusok lázadását Ellenállásra már nincs' idő, a Caesarnak menekülnie kell. Nero éjnek idején egyedül bolyong Ró­ma környékén, de a végzetet nem kerülheti el. Amikor látja, hogy a zendülők nyomába vannak, ön­gyilkos lesz. * Igy halt meg az isteni Caesar. Elmúlt ő is, mint elmúlik minden: |a Vihar, az Orkán, a Tüz, a Dög­vész, a Háború. Nero elmúlt, a Nazarethi pedig feltámad, igéi megfogantak. És Vaticanus szent dombjain Péter apostol temploma uralkodik a világ felett. HÍREK. KIS NAPTÁR : Április 23. Csütörtök. Róm. kath. Béla pk. vt. Gör. kath. György nvt. Prot. Béla. Városi Szinház : A budapesti Renaissance Szinház együttesé­nek vendégjátéka, szinrekerül : f'Szeretiw, bérletszünet (8 óra­kor.) Apolló-Mozgó : Az éj viharában (Emberek és elemek harca) — Regény 7 fejezetben, kisérő műsorral (7 és 7 órakor.) Diadal-Mozgó: nincs előadás. Vármegyei Jósa-Muzeum: zárva. Városi gőzfürdő: nyitva (férfiak­nak). Egész héten át az Osgyáni és és Gergelyffy-gyógyszertárak tartanak ej jeli szolgálatot. Április 23. csütörtök Gsaklnapra Közkívánatra Diadal

Next

/
Oldalképek
Tartalom