Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-15 / 84. szám

1925. április 15. Anglia akarja. Az igazságtalan békék megkötése után a legyőzöttek ajkáról elhangzó félénk kívánalmak a békeszerződések revíziójára hosszú ideig csak egyes kívánságoknak tűntek fel, amelyeknek valóraválásában még azok is, akik a legforróbb hittel bizakodtak az igazság diadalában, csak iden hosszú idő múlva reménykedtek. Azonban az események sokszor gyorsabban nyargalnak, mint az emberi kívánságok s hat essztendővel a háború befejezése után immár megértük, hogy Anglia, amely mindig a világ politikájának élén állott, maga hangoztatja elsősorban a képtelenül megkonstruált béke revíziójának szükségességét. Még élénk emlékezetünkben van a genfi tanácskozás, amelyen Chamberlain angol külügyminiszter a garanciaszerződés hiányaira rámutatva, olyan véleménynek adott kifejezést, hogv Európa tartós békéjének érdekében úgy a győző, mint a legyőzött álíamok egymáshoz való viszonyát új alapokra kell fektetni. Őutána fényes angol nevek sorakoztak fel s mindegyik beszéd, amelyet e tárgyban tartottak a Chamberlain ál Ital hangoztatott kiávánalnak további alátámasztása volt. Igy Baldwin, a jelenlegi angol miniszterelnök több beszédben fordult különösképen a versaillesi béke ellen, majd Lloyd George a háború és a békekötés miniszterelnöke nem habozott az angol alsóházban nyíltan kijelenteni ,hogv Európa hfkéje akkor szűnt meg, mikor a legyőzőitekre rákényszerítették az esztelen és erőszakos békeszerződéseket. Az angol poIitiRa sohasem ötletszerüleg dolgozik s főleg a külpolitika terén felmerülő irányeszmék az angol közvélemény és az egész világ nyilvánossága elé csak hosszas és előzetes megfontolás után jutnak. Ha egyszer Anglia kimondta a szót, hogy a bekét revideálni kell, akkor ez annyit jelent, hogv a revizó felé vezető utat lassan es szívós munkával már meg is kezdett előkészíteni. — Legalább is a jelekből megállapítható, hogy

7 Chamberlain, aki hivatalosan elsősorban felelős az angol külpolitika irányításáért, SZÍVÓS céltudatossággal újra és újra visszatér erre a kérdésre s nincs olyan nevezetesebb felszólalása, amelyen az angol közvélemény emlékezetébe ne hozná azt, hogy Anglia szükségesnek tartja_ az új európai helyzet megteremtését. Legutóbb Birmingliamban mondott ^beszédet s ez a beszéd semmivel sem volt határozottabb, de nem is volt határozotlanabb azoknál a beszédeknél, amelyeket Chamberlain e tárgyban különböző alkalmakkor és különböző helyeken tartott. Chamberlain e kérdésben nem a finom diplomata, hanem nyíltan és egyenesen beszél, talán nyíltabban és egyenesebben, mint ahogy ez az oly nagy rutinnal rendelkező angol külpolitikában szokásos. Szórói-szóra jelentette ki, hogy «hat évvel a békeszerződések aláírása után Európában nem a béke, hanem az új háborúktól való félelem uralkodik)). Chamberlain ért valamit a külpolitikához s ha egyszer ő igy látja a helyzetet, akkor a helyzet tényleg ilvén is. Mindazok az intézkedések, a különféle békének mindazon toldalékai, amelyeket a szépségflastrom gyanánt ragasztottak -az erőszakosságok csúfságaira, csak szentelt viz, amelynek semmi reális ereje nincs s amely nem lesz elegendő arra, hogy egy váratlan konfüktus esetén Európát megmentse egy új háború veszedelmeitől. Chamberlain nyiltan megmondta, hogy a békeszerződés revíziójának el kell következnie s legfeljebb annyiban hódolt a diplomatáktól megkövetelt óvatosságnak, hogy ezeknek a revízióknak a lefolytatására pár esztendei időhaladékot jelölt ki. Mindegy! Az igazság útban van, az igazságnak el kell érkeznie s vele együtt Magyarország feltámadásának is. A húsvéti ünnepek Nyíregyházán. Nyíregyháza, április 14. A Nyirvidék tudósitójától. Aranyos napsugárban fürdött a húsvéti város. Az ünnep hangulatosan, a boldog mult emlékeit idéző külsőségekkel múlott el. A templomokat 'kivétel nélkül olyan hatalmás emberáradat látogatta, hogv biztos következtetést vonhatunk a hitélet fokozódó erejére. A nagyszombat esti fertámadási körmenet felejthetetlen hatást tett a .jelen voltakra. Ezrekre menő sokaság tódult a körmenet nyomába s valami földöntúli hangulat borult a Kossuth-térre, amikor a baldachin aranyos kárpitja úszott a tömeg felett "s felharsant a szivek boldog éneke: Feltámadt Krisz tus e napon. Azt éreztük, hogy mindinkább nő a hatalmas tábor, amely feltámadás hitével tekint a csillagos égre és amelynek tagjait (egybeforrasztja a hit és a haza szeretete. A feltámadási körmenetben felzúgó energiák átérzésében a kicsinyhiüek, a szkeptikusok, a cinikusok is gondolkodóba estek akarva, nem akarva. Impozáns volt az ünnepi Nyíregyháza képe vasárnapon és hétfőn is. Vasárnap minden üzlet zárva volt á borbéfvok, a virágos boltok kivételével. A kora reggeli óráktól kezdve százával vonultak a templomok felé a buzgó hivek. A róm. kath. templomban a reggeli órákban a kalács szentelési szertartásokon a szokottnál is számosabban vettek részt. Egész családok felvonultak a hófehér abrosszal takart hatalmas kosarakkal, amelyekben kalács, sonka és egyéb sültek várták a szentelt vizzel való meghintést. A kis fiúcskák és leányok cipelték a súlyos kosarakat, világért sem éreztetvén, hogy elfáradtak, mintegy át voltak hatva attól a gondolattól, hogy most magasztos cselekvés számottevő részesei. A gör .kath. templom előtt hosszú szekérsor állott a délelőtti órákban. A távoli tanyáknépe jött a szertartásokra. A tágas udvart többszörös sorban ülték körül az etnográfiai tanulmányra méltón ékesre formált ünnepi kalácsot és húsokat, bort hozó aszszonyok, férfiak. A ref. és ág. ev. templomokban a kora reggeli óráktól kezdve tömött sorokban vonultak fel az ünneplők és a templomhajóból kinrekedtek az utcán is nagy sokaságban állottak. Hétfőn egész frissességében és a régi romantika virágos hangulatában ujult meg az öntözés ősi szokása, természetesen nem marad tak el az érettségükkel fonák módon hivalkodók hangos csoportjai sem. Ragyogóan szép, mélyen tanulságos volt a húsvéti ünnep bizonysága annak, hogy az emberi fejlődés vonala az idealizmus, a romanticizmus csillagképe felé liajlik s képessé teszi az embereket arra, hogy a küzdés, a kenyérgond a holnaptól való rettegés idejében az eszménye^ magasságába tudjon emelkedni, ahol az ég a földre, a való az álmok szivárványos és üditő világával érintkezik . * 4. D r in gend távirat : i APOLLÓ NYÍREGYHÁZA A jÖYŐ héten az egész város nevet rajtunk, mert jövünk a flótával és a hegedüvei. ZORO és HURU. A város belső részeivel párhuzamosan kell rendeznünk a külső ntcákat is. Szemétdomb a város fővonalai közelében. Az Árok-utca a bacillusokat tenyészti. Megdöbbente kép a húsvéti napsütésben. Nyíregyháza, április 14. A Nyír- I vidék tudósitójától . ' 1 A gyönyörű húsvéti napsütésben sétát tettünk a város külső utcáiban. Nem volt köszönet benne. — Összeroskadás előtt álló, korhadt házakat, tűzveszélyes fakéményü, szalmatetejti viskót, az utca árkába halmozott szemetet találtunk. A Kótaji-utca még városias, de ha az Árok-utcába fordulva, az ott mélyedő, pocsolyavizü árok mellett haladunk, közvetlenül a lakóházak közelében visszataszító kép fogad. A lakosság műveletlen része, talán hagyományosan, senkitől sem zavartatva, ide hordja a házból kikerülő korhadó, romló tárgyakat, hulladékokat. Az Árok-utca 5. számú házánál! közvetlen közelében az árok szenynyes vizében egy egész paplan ázik. Öcska, színehagyott, viszszataszítóan rút, holmi. Egyik tele az árok partján van még, a másik a piszkos vizbe ér. Nem tudni ki, miféle szándékkal dobta ide azt a holmit, amelyet könynyen elégethetett volna. A húsvéti napsütésben nagyon lehangoló ez az ázópaplan, amihez a legsötétebb gondolatok társulnak. Azt hisszük, amikor a város belső részét nagyvárosias parkokkal látják eí, ezzel párhuzamosan tervet kellene kidolgoznunk a szemét kötelező fuvaroztatása, a mellék utcák tisztasága érdekében is. Az Árok-utcai mélyedést pedig legjobb volna eltüntetni a föld színéről ,hogy ne szolgáljon lerakodóhelyéül a zug utcák sötét lakóina!?, akik igy szinte tenyésztik a baktériumokat . A nők a gyorsiráspedagógia szolgálatában Lapozgatom az utóbbi huszonöt év országos és kerületi gyorsíró versenyeinek s általában a gyorsírással foglalkozóknak statisztikai kimutatását. Évtizedeken át alig jelentkezett nő a gyorsírás-versenyeken. Az utóbbi években nők is mind nagyobb számban vesznek részt azokon. A nők tömegesebb gyorsírástanulása ujabb keletű. Azelőtt a leányiskolákban nem is tanították e művészetet. Igaz, hogy akkor még mások voltak a viszonyok is, a nők nem is voltak ugy rászorulva. Á mai megváltozott gazdasági viszonyok mindinkább a kenyérkereseti pályákra terelik őket is. A négy évfolyamú női kereskedelmi iskolák, a női szaktanfolyamok s már intézetek sok jó gyorsírót bocsátanak az életbe s gyorsirási tudásukkal kenyérkeresethez juttatják leánynövendékeiket. A bankok, nagyobb cégek, gyárak szívesen alkalmazzák őket. A gyorsírás terén a nő áz utóbbi időkben versenytársa kezd lenni a férfinak. Az élet irgalmatlan hajszájában a kenyérkereset gondja üzi őt is. E gyakorlati irányú művészetbe kapaszkodik sok, mint megmentő horogba s legtöbb nem is csalódik reményében. Jó, hasznavehető hivatalnok lesz. Ezt esetleg sok férfi nem is helyesli, mondván, a nő maradjon első sorban nő, s ne akarjon tisztviselő lenni. Igaz, a nő nem erre született. Igazi hivatása, hogy müveltlelkü, boldogító feleség, gyermekeit gondosan nevelő anya s a ház értelmes irányitója legyén. Családi boldogságra és boldogitásra rendelte őt az Isten. Ha azonban a különféle körülmények ezen nemes és lelki világát egyedül kielégítő hivatásától elterelik, vagy női hivatásában is kenyérkeresetre szorítják körülményei, am akkor ne elégedjék meg az általános műveltséggel, hanem szerezzen magának szakképzettséget is. Ha a nőt a családi tűzhely mellől társadalmi és gazdasági viszonyok űzik a megélhetés küzdelmébe, legyen verseny társa a férfinak. S igy dologban élve nem áll előtte a sivár, kietlen magánosság, hanem a munkás élet elfoglaltsága és betöltöttsége. Ezeknek a megváltozott viszonyoknak tulajdonítom, hogy az utóbbi években mindtöbb nő tanulja a gyorsírást. Már kezdenek sikerhez jutni s itt-ott el is ragadják a pálmát a férfi elől. S ez nemcsak nálunk van igy. Európaszerte általános jelenség. Németországban már oly általános a gvorsirás-tanulás á nők között, hogy a parlamenti gyorsírók teAz APOLLO-bavt ama kedden utoljái'a! DUPLA MŰSOR : A FARKASVEREM (UR ÉS SZOLGA) Bravúros kalandor regény 6 felvonásban. A főszerepben Az önitélet Collen Moore. 1 (A csodakezű Jim) Bünügyi dráma I {/-i

nol R am/mr^rP m 6 felvonásban, a főszerepben i-IWIltl LJaiiyiHUlt