Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-15 / 84. szám

1925, április 15. JmmmÉE 3 kintélyes része az ő körükből kerül ki. Nálunk még nem mutathatnak rá rekordsikerekre, a rekordversenyeken Magyarországban még nem szerepelt nő. A kisebb és kö' zépfokokon azonban jó eredményeket érnek el. S ez természetes is. Hivatalában körülbelül arra a gyorsirási készségre van szüksége, amelyet az iskolából magával visz. A főnök ezzel rendszerint meg is elégszik, hiszen levelezéseinél nem is tudna gyorsabban diktálni. S igy e praxisában a 120—140 fokokat jók begyakorolja. Magasabb rekord-fokok gyakorlására nincs szüksége. Sem ideje, sem alkalma. Ma sok nő-gyorsiró van. Összehasonlíthatatlanul több, mint a múltban. S mégis feltűnik nekem az a jelenség, hogy a mult kis lelkes nő-gyorsiró gárdájából rajongó gyorsírók kerültek ki. Olyanok, akik irányitólag hatottak a magyar gyorsirásügy további fejlődésére. Az a lelkes csapat oly kiváló gyors iráspedagógusokat produkált, tankönyvíró ka t s gyakorló gyorsiró kat állított ki, akiknek neve ma is előkelő helyet foglal el a magyar gyorsírásban. Ennek természetes okát abban találom, hogy a régebbi nő-gyorsirók nem annyira kenyérkeresetből, mint inkább lelkesedésből és rajongó szeretetből foglalkoztak a gyorsírással. Minden uj, fejlődő tudománynak megvannak a maga rajongó apostolai. A Gabelsberger—Markovits-rendszer 1886 óta kezd terjedni s csak 1892-ben alakult meg Budapesten Dr. Vikár Béla indítványára az Országos Női üyorsirókör. E kör két lelkes elnöke Markovits Ivánné és Horváth Vincéné,terjesztette a gyorsírást nagy ügyszeretettel. Legmunkásabb tagjai Lazsejovszky' Károly pósta-távirda főfelügyelőnek neje és Galinovszky Ida, a kor későbbi elnöke voltak. Elsőrendű gyakorló gyorsiró volt a Szegedi Gyorsiró Egyesület alapitójának, Bódogli Jánosnak neje. O szerkesztette a Gyorsirási Szépirodalomi Könyvtárt. Özv. Keméndy Nándorné, budapesti leánynevelő-intézeti igazgató, folyton sürgette a gyorsírásnak a középiskolákban való kötelező tanítását. O maga is gyakorló gyorsiró volt. Sommerné Bányai Aranka a legtehetségesebb nő-gyorsiró. Jó tankönyvei vannak. Az elméleti gyorsírás terén valóságos úttörő. Gyakorlati teljesítménye csodával határos. Ö bonyolítja'le — mint a'budapesti Remington—Standard írógép-iskola igazgatója — a cégnek nagy terjedelmű magyar, német, francia és angol nyelvű levelezését. Thomka Istvánné Rákóczy Mária országosnevü gyorsirástanár. Az ő fáradhatatlan sürgetéseire lett a gyorsírás kötelező tantárgy a női kereskedelmi szaktanfolyamokon. Teplánszky Mária fővárosi gyorsirási tanfolyamaival nagy szolgálatot tett az ügynek. A Yost-irógépiskola fordító és másoló ügyosztalyá nak volt a vezetője. Eel kell említenem még Sós Dóra fővárosi tanárnőnek ügyszeretetét és elért kiváló sikereit. Jeles tankönyvét előszeretettel használják mindenütt. Ezzel bemutattam a legjelesebb nő-gyorsirópedagógusokat. Gyakorlati tudományt terjesztenek. — Olyat, mellyel sok embertársuknak használni akarnak. írásomat végzem két francia klasszikus iró mondatával. Idézem Alexandre Dumas Fils sorait: »A gyorsírás felől alkotott véleményem ugyanaz, ami mindenkié. Nagy szolgálatokat tesz az emberiségnek s bármennyit tegyünk is terjesztésére, az sohasem lesz elég.» Idézet Sullv Prudhomme írásából : »Mindig irigyeltem a gyorsírókat azon előnyökért, amelyekkel saját gondolataikat lejegyezni képesek. Különösen a fiatalságra nézve megbecsülhetetlen kincs volna, fia azt mindnyájan elsajátítaná k.« Bácskay József. l I Aptilis hó 15., 16, Szerda, csütörtök Anita Stewart főszereplésével Láthatatlan ellenség Filmdráma 6 felvonásban F.zenkivül ZORO és HURU főszereplésével Az ausztráliai menyasszony Burleszk 5 felvonásban. Előadások 7 és 9 kor. Jön "Jön Akik a szivükkel látnak Aitur Wing Pinsro regényes elbeszélése filmen. V a jetúrisz Pál szobafestő Nyiregyháza, Deák Ferenc-utca 55. sz. Vállal mindéit a festő szakmába tartozó munkálatokat szolid áron. Ma utoljára a Diadalban Dráma 7 felvonásban, a francia forradalomból. Emil Jannings és Werner Krauss főszereplésével Előadások 7 és 9 órakor. ÜÜBt Egy nyíregyházi poéta verseskönyve. Kardos István irt hozzá előszót Nyíregyháza, április 14. A Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi könyvesboltok kirakataiban a napokban uj verseskönyv tűnt fel. «Véres csókot adott az élet« — ez a cime a verseskötetnek, amelynek kerekszámban száz oldalán búsongó, figyelmet keltő muzsikáju dalok zendülnek az olvasó felé. A köteten eddig ismeretlen nevet : Fuchs József nevét olvassuk és ha elmélyedőn figyeljük a Szeressetek, Hazug szerelmek, Uj hajnalok felé, Emlékednek, Arnyak az éjben, Nemezis átka, Multak temetője címekkel kisebb dalciklusokra osztott kötetet, érezzük, hogy melegen dobbanó, érzékeny, igaz poéta sziv küldi a szivünkre azokat a megnevezhetetlen sugarakat, ame lyek képesek az érzelmeket átvinni, a lélek legtitkosabb énjét megsejtetni az olvasóval. Egyszóval nem affektált költőiség felé pipiskedést, hanem igaz poétaságot tapasztalunk Fuchs József könyvének olvasása közbefn s ez az első és legfőbb amit a verses könyvekből várunk. A költészet szent virágzásának mag ját ízleljük meg, ha arra a kérdésre felelünk, egyéni-e vagy nagyobb poéta lelkek mágikus hatásának utján mozgó Fuchs József költészete, vagy ha azt akarjuk a kritika mérőjével megállapítani, hogy hány fokos, milyen intenzitású az ő poétasága, akkor ezekre a kérdésekre akként felelünk, hogy nem felelünk. Nem felelünk, mert a napvilágra először zsendült rügynek, bimbónak, fiivecskének a legszebb java, hogy igazi élet zsendülése és nem mesterkélt, csinált valami. Ezután fog teljességében kibontakozni. Most szerényen zengő dalok Fuchs József dalai. Mint ilyenek, figyelemreméltók. Színfoltjai között a bánatnak barna sziénája az uralkodó, a fény és az árny játékában az ő szivében a jelen szomorúságának árnyképei az uralkodók. Sokszor emlékeztet Kiss József tépelődő, fájó, sebzett lírájára tartalomban, formában egyaránt Dicsérettel mutatunk rá, hogy az eszmények, a tiszta ethikus világszemlélet értékei vonzzák s költeményeiben több az általános emberi fájdalom és sóvárgás, de — mint mai számunkban közölt versében is — nem tudja elvonatkoztatni ma gát nemzetének, magyar hazájának sorsától, szenvedéseiről sem. Ritmikája még itt-ott zörejes, de sokat igérő. Fuchs József könyvéhez Kardos István kulturtanácsos, a Bessenyei Kör- titkára, a költő egykori tanára irt nagyon szép előszót, amelyet itt közlünk : Előszó egy nyíregyházi poéta verseskönyvéhez. Magyarország ma a szenvedések, az írók hazája. A szenvedések hazája, mert akármit teszünk, gondolunk, akarunk, belebotiunk Trianon gerendájába és- úgy érezzük, hogy a széttépett, szétszakított haza minden fájdalma marcangolja a szivünket és már emellett az önvád is, hogy mindennek mi magunk vagyunk az oka. És az írók hazája, mert megnövekedett az írók és verselők tábora, kik a magyar ezeréves tragikumot és saját igaz érzéseiket dalolják. A gyöngykagyló is fájdalmábau szüli az igazgyöngyöt és a magyar szenvedés teszi jogosulttá, hogy itt minél több dalnok lantja zengjen, csak érzésük legyen igaz, őszinte és nemzeti. Ezelőtt a csendes megelégedés és boldog igénytelenség korában, kevés volt a könyvünk, kevés volt az írónk. A falusi házakban a mestergerendán volt a könyvtár és két könyvből állott, a bibliából, meg a mindentudó kalendáriumból. Emlékszem, milyen feltűnést keltett a falumban nagyapám könyvtára és hogy örült, ha valaki könyvet kért tőle 1 Igaz, hogy nem is hozták vissza, (lám ez a régi jó szokás máig is megmaradt) de örült, hogy olvasták. Nagyanyám pedig nyári vasárnap délutánonként zsályás és rozmaringos virágos kertjében Kártigám kisasszony érzékeny történetét, vagy Fanny hagyományait olvasgatta. Én egy eperfa ágán lovagolva ábrándoztam a pesti Lukács-fürdő parkjában látott, a rózsákat őrző szines üveggömbökről (akkor kezdett divatba jönni) és hallgattam nagyapám ós apám disputáját, kinek a politikája igazi, a Deáké, vagy a Kossuthé ? A tavaszra gondolj télben, tanácsolja Tompa. És ilyen tavaszváró a régi magyar tavaszokra gondolc hangulatban kopogtatott be hozzám egy régi volt tanítványom a téli napon verseskönyvével a kezében és előszót kért. Nem is az lepett meg, hogy egy, kötet verset nyújtott át, vagy hogy előszót kér, hanem, hogy megint eggyel több 1 Mit csinálna ma Szinnyei bácsi, •ha a magyar írók lekszikonját most kellene megcsinálnia. Azelőtt 20 ezret szedett össze. Mekkora szám, szörnyülködtünk! Ma a magyar íróknak nagyszerű és imponáló hierarchiájuk van és ennek a toronymagasságú épületnek kezdő lépcsőjén állva jelentkezik egy volt tanítványom az iskola padjairól. Igyekszem visszaidézni gyermekkori arcát és látom már barna fejecskéjét, figyelmes szemeit, amint ii többi között a padban ül és vezetgettem őket a magyar nyelv és irodalom berkeiben. Legjobban szerettem a kezdő kis diákokat tanítani. Hófehér lélekkel csak itták szavaimat, amikor János vitézzel együtt kóboroltunk Tündérországban, Gyulai Vándor fiújával a nyári melegben eltikkadva a vadalmafa alatt, a kicsiny faluról, magas toronyról álmodoztunk; mennyit nevettünk, mikor a szabolcsi származású Megyery Károly sárga ruhájára ráömlött a tintásüveg. Aztán Petőfi Három fiújával együtt kalandoztunk a hírvágyért a kincs nem kellett, inkább az öreg apával akartunk csendben és barátságban élni, Arany Lacival jártunk ürgét önteni, a Lengyel jmya fiait könnyezve kísértük utol|só útjára ! Boldog idők, szép idők 1 Ma pedig, ha egy képeskönyvet nézegetek a kis fiammal, kérdezgeti tőlem : Ugy-e ez Vajdahunyad vára ? Igen. Már előre mondja a fiu: Ugy-e ez már nem mienk, apám 1 Ez meg a Magas Tátra, ez meg (Fiume. Ugy-e ez sem a mienk már? Nem, nem ... — Miért hagyták a magyarok, hogy elvette az ellenség ? Miért ?... Ezen gondolkozom ért is, ezzel fekszem, ezzel kelek. Miért ? Azért, amikor a tanítványom előszót kér, én nem akarok kritikus lenni, mennyiben eredetiek a verL Szerda Csütörtök Csak kétszer Csak kétszer