Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-04-13 / 83. szám
JíkimmtK 1925. április 12. Feltámadás. A keresztyén világ megrázóan fenséges tragédiájának minden ellentmondást kiegyenlítő nagy gondolata: a názáreii Jézus feltámadása! Bármint vélekednek e tekintetben a különböző pártállású tudósok, a feltámadás történelmi ténye szilárd alapja lesz az új világnézettel meggazdagodott keresztyénség valláserkölcsi újjászületésének s a szociális igazságok győzhetetlenségébe vetett hitnek! Igazságért, nemes emberbaráti eszmékért folytatott küzdelemről csak azóta beszélhetünk, mióta Jézus csodálatraméltó vértanúsága glóriás fénnyel övezte körűi a feltámadás, a halhatatlanság isteni gondolatát! Az ókor gyermeke, még a felvilágosodottabb is, azzal a meggyőződéssel lép kt a harcokmezejére, hogy az eszmék és az elvek diadalának szükségszerűségéi maradandóságát előbb-utóbb homályba borítja a tünő idő: Krisztus "lelke pedig széttépi a bizonytalanság s a reménytelenség sötét fátyolát s ellenállhatatlan erővel világít rá arra a lelkesítő, vigasztaló örpk igazságra: a testet megölhetitek, de a léiket nem! s ennek fcz elvnek a felállítása, hirdetése részéről nem az elröppenő szó nyomán támadt levegő hullámzás, hanem a céltudatosságnak s a rendíthetetlen meggyőződésnek oly magas és szokatlan mértéke, melyhez foghatót emberi társadalmunk mindezideig felmutatni nem tud! Az a- tövis koszorúval övezett isten-emberi lény, melyről a halálos viaskodás rettenetes óráiban is a sorssal való megbékülés s a bosszúállást nem ismerő hősies elszántság sugárzott le, örök időre halhatatlan hírnöke annak az égig érő hitnek, hogy minden nagy és szent gondolat s az önzetlen szeretet tüzében izzó eszmény a tér és idő korlátai közül kiszábadúlva még akkor is élni fog, midőn e világ romjai felett egy új fog kialakulni változott viszonyokkal és emberekkel! Az a megnyugtató kiegyenlítődés s nélkülözhetetlen elégtétel, melv a krisztusi eszméken felépülő tökéleteseb világnak lesz mintegy erkölcsi fundamentuma, az áldásos energiák s az alkotó erők mérhetetlen gazdagságával ruházza fel a krisztusi lelki' közösség minden öntudatos tényezőjét. A feltámadás hite azonban nemcsak általánosságban, hanem szűkebb körű nemzet-társadalmi vonatkozásban is kimeríthetetlen erők nek a kutforrását tárja fel! Hogy mi megalázott s a nagy szenvedések Golgothájára hurcolt magyarok tövis koszorús homlokunkat felemelve, meg-megujuIó re ménytelenséggel tekintünk a bizonytalan jövőbe s keressük ott az erkölcsi elégtételt.... a feltámadást, ezt a martiromság tüzében égő Krisztus példájára való hivatkozással tesszük, mert mint az ő életében, ugy az üldözött, lenézett, megalázott magyarság életében is nagypéntek után húsvétnak; a golgotai véres kereszt után megnyilatkozott égnek, halál után feltámadásnak kell az isteni igazság alapján bekövetkezni!... Húsvéti igazságtól dobogó szivemre téve kezemet, hiszem és vallom, hogy a gyalázat vérző töviseit kitépi testünkből egy láthatatlan kéz; a vállainkra rakott keresztet a dicsőség jelvény évé változtatja át az égi igazság; sülyedésünk szédítő mélységéből napfényre hoz az isteni akarat, ha mint Krisztus, erős hittei, erkölcsi bátorsággal szenvedünk s azzal a szent meggyőződéssel, hogy a reánk zúdított szenvedések tüzében porrá ég bennünk minden salak s ragyogó fényben lesz éltünk drága kincsévé: az önzetlen hazaszeretet! A feltámadást nem csupán hinni és remélni, hanem azt kiérdemelni is szent kötelesség! Krisztus engedelmes volt az Isten akaratával szemben, mind halálig; a mi engedelmességünk sem hiányozhat, ha a gondok, bajok özönébe merült magyar haza a rendezett viszonyok ölén élő gyermekeitől fokozottabb mértékben áldozatot az élet örömeiről való nagyobb lemondást; a közügyek önzetlen előbbvitelét s az egyetemes boldogulás céljának a hű szolgálatot kívánja! Akinek pedig nincs egyebe, mint nemesen érző szíve s két dologhoz szokott munkás karja, attól pedig legalább annyit vár, hogy a jobb jövő s az életképes nemzeti élet megteremtése érdekében zúgolódás nélkül teljesítse hon polgári hivatását! Ha a haza minden gyermeke érzésben, gondolatban összeforr s a magyar testvériség ezeréves gondolata szétzuzhatatlan kapocsként csa tol össze, akkor a népek Istene valóra váltja, fényes, dicső valóságra azt a szent sejtelmet, melyről az ihletett költői lélek oly latnoki vallomást tett, bevésve minden magyar szívbe: «Hiszek egy Istenben hiszek egy [hazában; Hiszek egy isteni örök Igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásálban !» Melkó István. ZSOldOS nagántanfolyara Budapest, VII. Dohány u. 81. Telefon J. 124-47. Az ország legrégibb és legismertebb előkészítő intézete. A legjobb sikerrel készit elő kö zépiskolai magánvizsgákra, érsttségire vidékieket is. 877-? Részletlizetési kn rlvezra 4oy. Te'jís an;agi felelősség. Arcképek a százéves Nyíregyháza társadalmából. Irta: Szohor Pál. Nyíregyháza főjegyzóji. Nyíregyháza — a városok sorában — származásra a születési arisztokráciához tartozik. Családfája messze visszanyúlik a magyar királyság alapításának dicsőséges korszakába. A pusztai locsogokkal határolt dombvidéket Szent István iiz helysége választotta ki templomépitésre s a vadvizekkel tarkított rétek szerteágazó ösvényein va sárnaponként békés nyugalommal gyűltek össze az ősmagyarok, hogy lelkivigaszt találjanak a pápai tized jegyzékben «Ecclésia de N_vir» nevet viselő község templomában. Azután haladt együtt évszázadokon át azon a grandiózus pályán, melyet kijelölt számára a magyar történelem. Szüntelen mozgásban levő 'hullámvonal ez, mely .néha a szelek szárnyán felkap a csillagokig, máskor elhagyatva hanyatlik vissza a völgybe. Külön történelme nem volt. A földesúrral együtt él, együtt bukik. Résztvesz ezer háborúságban gazdája oldalán s ha kedvez a hadiszerencse, hajduváros lesz, kiváltságokat kap; a vesztett háborúért pedig néha-néha majdnem eltörlik a föld színéről . 1753. tavaszán meg akarják fordítani Nyíregyháza sírján a cimerpaizsot. Az egykor virágzó város elhagyott tanyává törpül. A tűzhelyekben elhamvadt a parázs s a búzatermő rögöket most már csak az őszi eső és a tavaszi szél porhanyitja. Ekkor kezdődik az uj Nyíregyháza élete. A nagy ma- i gyar alföld megnyitja kincses házát, hosszú szekérsorok indulnak a nyírségi homokbuckák felé és uj életet hoznak magukkal. Mag hullik a földbe; a zsenge hajtás zöld levelét megtépázza a szélvihar, sokat sárba temet a nyárvégi' zápof, néhánya azonban szárba szökken és bő áldását összegyűjtve: megváltja magát a kérges kezű zsellér. Szabad ember lesz szabad városban. Ennek az örökváltságnak száz éves évfordulóját ünnepelte 1924ben Nyíregyháza. Felé fordult az ország szeme. Meglátták tiszta utcáit, hivatásuk magaslatán álló közintézményeit, közéleti férfiai és észrevették politikai nyugalmát a fórumon, boldogságát a családi tűzhelyek körül. Száz esztendő alatt elfeledte Nyíregyháza ősi származását. Ma már nem a Szent István «Ecclésiá»-járá büszke, de a polgári munkának ama megszentelt oltárára, melyhez minden darab követ verejtékével hordozott. Az uj Nyíregyháza polgárváros lett — a munka városa. Kiragadok a városépítő nemzedék arcképcsarnokából néhány lapot, hogy a hála és elismerés örökzöld koszorúját fonjam köréjük. Gróf Károlyi Ferenc. A régi Nyíregyházát utolsó útjára csak azok a" nevető örökösök kisérték ki, akik segítették keverni a mérget, mely halálát okozta. A sirásó kezében már meglendült a kalapács, hogy szeget verjen a kripta-ajtóra helyezett fordított cimerpaizsra, mint mikor nemesi család utolsó sarja hunyja be szemét. A lendülő kalapácsot egy férfikéz ragadta meg. Főúr volt, aki lóháton vagy hintóján napkeltétől napszállatig nem tudott végigutazni birtokán. Jobbágya ezernyi s országos gondok nehezednek vállára. A kis Nyíregyháza csak felerészben az övé, de sorsán egész szivével aggódik. Birtokának határa ott szelte ketté a várost, ahonnan ma Kossuth Lajos nézi a piac eleven sürgésforgását, de nyugat felé is elhat tekintete, hogy" könnybe boruljon a parlagon heverő földek láttára. Meg akarja menteni a pusztulásra ítélt várost. Kinyújtja áldott két kezét, hogy támogassa meggyötört jobbágyait, akik lopva közelegnek Szarvas, Csaba, Mezőíberény tájékáról s magukat «szenvedőknek» keresztelik. Perbe száll a megyével, egyházával s külön Íródeákot tart, aki a nyíregyháziak sérelmeiről szerkeszt ékes kérvényeket a királynőhöz. Főúr volt, akit tisztelt az egész ország. Mégis sárral dobálták meg halála után, mert építeni merészelt. Szivén kinyitotta az emberszeretet titkos rejtékajtóit, ahová bemenekültek mindenkitől elhagyottan az uj Nyíregyháza első polgárai. Ez ia férfiú volt gróf Károlyi Ferenc. Kállay András. Az uj polgárság kötéllel osztja szét a földet, hogy terméséből beszállítsa a dézsmát, tizedest; robotos munkáját számontartja az uradalom tisztje. Bért fizet, katona szállásolás emészti gyarló anyagi erejét. Mégis szinte naponként nő ki egy-egy vertfalu viskó s nádfedeiére fészket rak a gólya... A szűk ablakú kunyhók mellé lassanként magtárak sorakoznak, a kopott szekér ujjá vedlik, vasárnaponként öt csengős ló repül a templomi harangszó hívására. Kényesen lép a nyiregyházi gazda lova', fejét fel-felveti, szinte fürdik a dülőutak akácillatában. Az első idők nagv szegénysége után az lesz a gazda fokmérője, hány ló hozza be Simáról, Szentmihály felől a szombat napi vásárra. A tehetős gazda szekere előtt öt ló rúgja a nyíri homoköt, szürke uszályos porfelhőt hagyva maga mögött. A DüIH ^IJ? húsvéti ünnepi miissora: Április 11, szombaton Április 12, húsvétvasárnap § Április 13, húsvéthétfő Április 14, kedden Síz utca hősei Amerikai kalandor drám a Előadások szombaton 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. I Dráma 7 felvonásbán, a francia forradalomból. Emil Jannings és Werner Krauss főszereplésével Előadások húsvéthétfőn 3, 5, 7 és 9 kor. Kedden 7 és 9 órakor. *
