Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-04-03 / 76. szám
2 1925. április 3. Mi történt Nyíregyházán 1790 február 8-án? Szabolcsvármegye kurucködik. Közli: Gál István. II. József császár alkotmányba ütköző rendeletei tudvalevőleg nagy felháborodást keltettek országszerte. Ennek a felháborodásnak az összes vármegyék között talán a legbátrabban s egyszersmind a legméltóságosabban Szabolcsvármegve adott' kifejezést a vármegye rendjeinek Nyíregyházán 1790. február 8-án tartott közönséges gyűlésében. E gyűlésen a vármegye főispánja, gróf Sztáray Mihály helyett, aki - ugy látszik - nem kivánt a császár alkotmányellenes ténykedéseiben segédkezni, gróf Haller József királyi biztos, «a főispáni hivatal folytatója® elnökölt. A királyi biztos á császár szándékait «fúndamentumos erősségekkel támogatván» azon igyekezett, hogy a rendeket meggyőzze e császár jóindulata s üdvös szándékai felől és rávegye őket a császári rendeleteknek engedelmes végrehajtására. A rendek nyugodtan végighallgatták a királyi biztost, azután felolvastatták a rendeknek az előző év nov. 29-én tartott gyűlésének végzéseit. Ez a nyugalom azonban a "kitörő vihart megelőző kinos csend volt csupán, az összeszorított kemény magyar öklök ütésre készek. A felolvastatni kivánt végzések ug>anis a haza fundamentumos törvényeire hivatkozva keményen megtiltották a vármegye tisztviselőinek, hogy az alkotmányellenes császári rendeleteket végrehajtsák vagy azok végrehajtásában segédkezzenek. A rendek fájdalmas szívvel vettek tudomást arról, hogy e tilalom dacára a vármegye tisztviselői ugy a nemesektől, mint a szegény adózó néptől nagy menynyiségü életet szedtek össze s azt a királyi tárházakba eí is vitették, sőt «uj katonák állításába is beléereszkedni bátorkodtak.>• A vármegye tisztviselői azzai mentegették magukat, hogy mindjárt a jelzett végzések meghozatala után «felsőbb helyekről jött fenye&etőzdésekkel» kényszeritették óket a rendek tilalma dacára cselekedni. A rendek azonban a mentséget nem fogadták el s a tisztviselőket «az fent emiitett kemény tilalom megrontásáért® keményen megdorgálták. Megparancsolták nekik ,hogy ezután tartsák meg pontosan a vármegye rendeinek a haza fundamentumos törvényein épült határozatait, továbbá kemény büntetés terhe mellett meghagyták nekik, hogy — bár a vármegyéből kivitt eletet visszahozni es a katonai életre már be iktatott uj katonákat kiszabadítani nem lehet a még a vármegye területén belül lévő, általuk összeszedett életet haladéktalanul adják vissza tulajdonosaiknak, akár nemesek, akár parasztok azok; végül tartsák szoros kötelességüknek a még a vármegyén belül tartózkodó, erővel fogott uj katonákat ha ladéktalanul szabadon bocsátani. A rendek a császár által kiadott Criminalis ordot és Sanctiot, valamint a Subalternum Judicmmot nem veszik tudomásul, azt semmisnek nyilvánítják és minden írásait Szabolcsvármegye alispánjának, szatmári Király József rendelkezésére bocsátják. A rendek e gyűléséből felírtak II. József császárnak, hogy a rendek törvényes végzéseit hagyja jóvá és hajtassa végre s még ta- í vasszal hívja egybe az országgyűlést, mert a) «a hazafiak a hazában önönmaguk hazájukat fel nem találják, nem is tudják minek védelmezésére ösztönöztetnek; b) valamint a polgári rendben érdeme ket tévő, ugy a katonaságban az egész Európá csodájára s megvallására oroszláni bátorsággal vitézkedő hazafiak a törvény értelme szerint a koronára háramlott jószágokkal nem jutalmaztatnak; sőt a katonai iüvatalok is magyar regementekben a magyar nemzetnek tetemes rövidségére s a törvénynek ellenére, nagy részben idegen nemzetbélieknek osztogattatnak s ez által az alattuk lévő magyar katonaságnak kedve is elvétetik; c) nem maradhat meg anélkü. a személyeknek és vagyonoknak bátorságos volta, de el kell pusztulni a már is utolsó nyomoruságra jutott szegény adófizető népnek is ; d) méltóztassák ezen vármegye törvényes főispánját székibe ültetni, liogy minél előbb általa széképitésre nap rendelődhessen, mindazon törvénytelen sérelmeket, melyek hatalom által behozattattak, az ezen rendek által ezen megyére nézve rendelt közönséges gyűlésig, önnön parancsolataival semmivé tenni és a törvényes főispánt azon időre székibe rendelni, mert mindaddig törvény szerint való tisztviselőket — valamint őfelsége tartja — ezen vármegye egyet sem ösmer; e) méltóztasson őfelsége oly hathatós rendeléseket tenni, hogy azon életeknek az ára, melyek a hazafiaktól készpénzzel leendő meg fizetésnek szine alatt aján Itattak, azonban pedig sokféle környiilvétetésekkeí, "rész szerint pedig hatalommal hitelbe elvétettek, azoknak az ára a jelentett jövő közönséges gyűlésig akkori időbeli életekárához voltaképpen kifizetődjön, mert az akkori közönséges gyűlés kintelenittetm fog azoknak az hadi költségekre rendelt kincstárjokból, vagyis cassájokból kifizettetni, még ezuttaí meghagyván azt, hogy a kívánt kifizetésben a szegénységnek légven elsősége.) Átírtak továbbá a rendek 1. Szabolcsvármegye törvényes főispánjának, gróf Sztáray Mihálynak, hogy a Nagykáílóban ápr .22-én tartandó generális gyűlésen jelenjen meg; 2. az országbírónak, «hogy őfelsége előtt magát közbe vesse, és ha csakugyan őfelsége három hónapok alatt az ország közönséges gyűlését rendelni nem szándékozik a nádorispánynak választására nézve, az 1608. esztendőbeh 2. törvényéhez magát alkalmaztatni tartsa kötelességének; 3. a magyar szt. korona őrizőinek, hogy a törvénytelenül Bécsbe szállított koronát visszaszerezzék, s másként bizonyosak légyenek abban, hogy e haza őrajtok, kikre annak őrizete bízatott és akik az ország hire nélkül azt elvinni engedték, fog kezeskedni; 4. a magyar király Helytartó Tanácsnak, hogy mindazokat a végzéseket a törvény oltalma mellett őfelsége előtt előmozdítsa és a levelezéseket ezentúl deák-, vagy magyar nyelven folytassa, mert a német levelezéseket a rendek el nem olvassák, hanem azokat mind visszaküldik, «mive! ezen nyelv miatt igen sok érdemes hazafiak önön hazájokban számkivetést szenvednek)); 5. a királyi főtörvényszéknefc, vagy Curiának és kérték azt, hogy a törvénykezésre behozott uj rendelés és az úgynevezett bűnöket büntető uj könyv, vagyis Sanctío Criminalis helyett állítsa vissza a törvénykezés régi módját; végül a királyi udvari főkancellárnak és az ország prímásának, hogy mindezek érdekében hassanak a császárra. Egyben megtiltották a rendekkemény büntetés terhe mellett ugy a nemeseknek, mint a parasztoknak, hogy a császári rendeletre földméréseket eszközlő bizottságnak engedelmeskedjenek, a bizottságot pedig kényszeritették, liogy a már elvégzett munkát a vármegyeházánál adják le még azon napon. íme, ily bátran és méltóságteljesen szálltak síkra Szabolcsvármegye nemes rendei a jogfolytonos ságért, tudva tudván, hogy lia e azon rést engednek ütni', azon a résen az ezeréves nemzet nemzetfenntartó vénája csörgedez ki magával tehetetlen tetemet hagyva maga után, amellyel aztán könynyü elbánni. Elmélkedjünk rajta egy kicsit. Nagyon olcsó árban vehet Ízléses kézimunkákat, illatszereket és különféle játéktárgyakat a Ref. Nőegylet húsvéti vásárán az ev. Kossuth főgimnázium tornatermében folyó hó 4-én és 5-én. Két és félévi fegyház két kabátért. rogadd fel a cigányt szekeredre és meglop téged. Nyíregyháza, április 2. Saját tutudósitónktól. Milák József 26 éves, nyirbélteki, sármunkás cigány a mult év október 26-án hazafelé igyekezett a debreceni országos vásárról. Miután köztudomás szerint a cigány szeret a legkevésbbé gyalogolni, Milák József is felkérezkedett egy a vásárról hazatérő szekérre, amely egy szabónak a portékáját szállította. Sőt mi több, nem is ,«ingyér» akart Milák kocsikázni, hanem húszezer koronákat igert a fuvarért s kényelmesen el is helyezkedett a kasfarban, a kocsis és a szabó háta mögött. A cigány nem azért cigány, hogy ahol egy kis alkalom kínálkozik, ne lopjon. Milák József is rögtön kiszagolta, hogy a kocsiban, a gondosan begöngyölt ponyvában »csórnivaló« van. Minthogy a ponyvát bajos lett volna észrevétlenül kibontani, elővette éles zsebkését azzal fölhasította a ponyvát s az Igy keletkezett résen át két férfikabátot húzott ki, amelyeket kidobott a szekérből, majd néhány pillanat inulva lekéredzkedett azzal az indokolással, hogy fázik a Iába. Amikor leszállt a kocsiról, a két kabátot jól eldugta az árokban, s újra felülvén a szekérre, egészen Nyiradonyig vitette magát. Itt kifezette a fuvardijat, elbúcsúzott a szabótól és kocsistól s megindult visszafelé a kabátokért, amelyeket meg is talált az árokban. Az egyik kabátot még aznap eladta Ványi János 21 éves debreceni kocsisnak, a másikat pedig egy- ismeretlen embernek. A szabó, amikor hazatért és kipakolt, nyomban észrevette a hiányt s gyanúja természetesen nyom ban a cigány útitársra esett. Rögtön feljelentést tett a csendőrségnél, akik másnapra már el is csípték a furafngos kabáttolvaj cigányt s vasraverve kisérték be az őrsre, majd kihallgatása után a nyiregyházi kir. ügyészségre. A nyiregyházi kir. törvényszék Szalontay-tanácsa a napokban ült törvényt Milák József fölött és őt a megtartott főtárgyalás után bűnösnek mondotta ki lopás bűnteítében s tekintettel arra, hogy Milák lopásért már több ízben volt büntetve, két és félesztendei fegyházra, s politikai jogainak 5 évre való felfüggesztésére ítélte. A szabadságvesztésbiintetésből a vád| Iott előzetes letartóztatásával 3 hónapot és 15 naopt kitöltöttnek vett. Az ítéletben ugy a kir. ügyész, mint a vádlott megnyugodtak s igy az jogerős. Az egyik kabát vevője Ványi János orgazdasággal vádolva állt a törvényszék előtt, de a kir. ügyész vele szemben elejtette a vádat s igy az eljárást megszüntették ellene. Lon Chanei a „Notredamei toronyőr"-ből Barbarra La Marr a ,,Nősténysátány"-ból Elmo Lincoln a „Tarzan"-ból Róbert Dix a „Tízparancsolatából játszák a főszerepet A Zuhatag hősében 5, 7 és 9 órakor az Apollóban — Ondolálás, hajmosás, manikürözés legjutányosabban eszközölhető Maleskevitz László hölgyfodrásznál, Nyíregyházán, Zrinyi Ilona-utca 10. A fehér apáca Főszerepben: LILIAD GI6CH Péntektől vasárnapig a Diadalba.