Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-03 / 76. szám

1925. április 3. JilhílűriDÉE 3 DIADAL Április 1., 2, Szerda, csütörtök Qloria Swanson főszereplésével Kékszakái nyolcadik felesége Alfréd Savoir vígjátéka filmen 6 felvonásban. Színhely: Ostende és Páris. És a kisérö műsor. Előadások kezdete 5, 7 és 9. jöü ~~ _ Jön A fehér apáca Lilian Gisch főszereplésével. 9árosi ITÍozgó Április hó 1., 2 , 3, Szerda, csütörtök, péntek Budapestet mege őzve Romantikus történet 10 felv. Főszerepben: Arletie Marshall Rendezte Jaques Feyder az AUantis rendezője, Ezen film egy része Nyirpa­zonyban, Székelyben, KiskáJló ban és Oroson készült. A 7 és 9 adásokon KATONAZENE. kocka el vsa vetve Burleszk. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Az 5 órai előadás rendes hely­árakkal. 7 és 9 órai előadások mérsékelten felemelt helyárakkal Jön Jön NIBELUNGOK Ősgeimán nemzeti éposz 2 SiegM Wála Sessne Hayakawa a „CSATA" főszereplője újra fellép vasárnaptól cimü fiancia világfilmben az Apollóban. Az évad legjobb életképe. Budapestet is megelőzve. | Vietórisz József dr.-t a Tudományos Társaság Debrecenből jelentik : A Tisza István Tudományos Társaság 1. osztálya tegnapelőtt tartotta tagválasztó ülését Láng Nándor egyetemi tanár osztályei­nök vezetése alatt. A szabályszerű ajánlások után egyhangúlag választották rendes ta gokká: dr. Perjéssy Míháíy jogi szakírót, dr. Szabó Dezső történet­írót Debrecenből, dr. Vietórisz József költőt Nyíregyházáról. debreceni Tisza István tagjai közé választotta. Ugyancsak egyhangúlag válasz­tották tiszteletbeli tagokká Concha Győzőt, Grosschmid Benőt, Plósz Sándort, Csánki Dezső országos főlevéltárnokot, Pauler Ákos filozó­fiai tudóst és Ravasz László költő­papot. Az egyhangú választás minden tekintetben méltó férfiakat ért és a társaság csak igazi értékeket nyert a kiváló tudós férfiakban. Az egyházkerületi tanfelügyelő nyilatkozik a napkori iskola ügyében. A következő sorok közlésére kértek bennünket : A napkori r. kath. iskola szel­lőztetését, hogy helytelen vágányon futó vonat ventillátora eszközli, — senki előtt sem lehet kétséges. Hírlapi polémia, — nyilttere­zés, — szüz-ujságcikkezés tárgya ez az »ügy« nem lehet. Vagy van íiiba a napkori r. kath. iskola — kréta körül, vagy nincs. Ha van, ugy a kir. Tanfelügyelő ur ezer meg egy móddal rendelkezik, hogy a bajokat szanáltassa. Az ezer meg egy mód közül, csak hármat em­lítek : az illetékes iskolaszék, illet­ve iskolafenntartó hitközség figyel­meztetése; ha ez nem használ, az egyházkerületi esperes-tanfelügyelő értesítése, s ha ez sem vezet ered­ményre, ugy az Egyházi Főható­sághoz való jelentés-tétel. A kir. Tanfelügyelő ur (mint a napkori iskolaszéki elnök beiga­zolta) purgáló munkájában nem lé­pett az első útra. De nem lépett a második és harmadik útra sem, hanem a közigazgatási bizottság gyűlésén tárta fel színes adatait, amelyek elkápráztatták még a messze, — idegen végeken szemlé­lődő és sok viHámos vihart látott szemeket is, melyeknek ilyetén mó­don sanda lett a nézése ... < Avagy rendben a szénája a nap­kori r. kath. iskolának, s ez eset­ben nincs szükség indirekte szer­zett adatok alapján fórum elé hur­colni s halálos bűnnek deklarálni a bacsánatos hibát. Nem tudom mit becsüljek több­re a kir. Tanfelügyelő urnái : hiva­tása szeretetét-e, vagy szaktudá­sát ? Kalapomat mindakettő előtt megemelem. Épen ezért elnéző lesz irántam, hogy egy harmadik eré­nyét nem birom eléggé méltányol­ni — a hivatalos eljárás szempont­jából — t. i. hogy ugy hisz min­den jelentést tevőnek, mintha a sa­ját sasszemével látta volna a dol­gokat. Legyen vége az egyeseknek ka­viár-szerű, de többek számára fa­nyar ízt maga után hagyó ujság­riposztoknak ! Ez az ügy nem ide való. Mint a napkori r. kath. iskolá­nak elsőfokon fölöttes hatósága, az egyedül célravezető hivatalos eljá­rást, illetve vizsgálatot azonnal fo­ganatosítottam, s ilyen ijesztő mér­vüeknek egyáltalán nem találtam a hibákat. Eljárásom eredményéről minden hivatalos faktort értesítek de nem személyeskedő újságcikkek­ben, hanem dokumentumokkal alá­támasztottan. Ami korrigálni való van (s ugyan hol nincs ?) gyökeré­ben orvosolva lesz. Ujság-lapra bíz­ni csak annyit tartok szükségesnek (hiszen itt szökött az »ügy« szen­zációba) hogy : »az omladozó la­kásból menekülni kénytelen sza­bolcsi tanitó«, nagybetűvel szedett hírből annyi a való, hogy a tanító menekült ugyan ezen állomáshe­lyéről, de egy nagyobb javadalom­ra, részben pedig a saját magatar­tásának következményei elől. A többi a fantasztikus mesék biro­dalmába való. * * * Nem szabad befejeznem anélkül, hogy a napkori r. kath. iskola — — »ügy« fölött »gondolkodó« egyik cikk írójának — illetéktelen kiroha­nása megérdemelt fizetéseképen — jóakaratú figyelmeztetésemet ide ne fűzzem : Tanulmányozza át a vadászati törvényeket, melyek szerint, aki idegen territóriumon puskázik, ki­hágást követ el s rajtacsipés esetén szigorúan büntettetik. Vagy pedig ugy jár, mint ő most : Nem ismer­vén a terület vadjárta csapásait, — egy életunt bakot lőtt. Világosan szólva : fáradt lövedékei miatt, me­lyeket ismétlem — illetéktelenül sokunknak irányított, felháborodni nem tudok, nevetni nincs kedvem, csak a szánalom érzése lett úrrá bennem... Mit mondjak még ? Azon óha­jomnak adok kifejezést, hogy e »vihar« után a szomorú magyar égbolt Napkor fölötti darabján is ragyogjon fel a béke szivárványa. Deér Gyula esperes, nyiregyházi egyházker. tanfelügyelő. Vasárnap lesz a csendőrség országos mezei futóversenye Debrecenben. A m. kir .debreceni csendőrke­rületi parancsnokság április 5-én 9 óra 30 percnyi kezdettel Debre­cenben, az ügetőtéri sportpályán országos csendőrségi mezei futó­versenyt rendez. A verseny után 11 óra 30 perc­kor az Uránia mozgószinházban filmelőadás lesz, meiyen az 1924. évi párisi olimpiádról, az 1924. évi magyar és az 1923 .évi katonai bajnokságokról felvett filmek ke­rülnek bemutatásra. A versenyre beiéptidij nincs, a filmelőadás 2 20000 koronás helyárakkal lesz megtartva. A filmelőadás tiszta jövedelme a csendőrségi sport fejlesztlietésére szükséges és ezidőszerint nagy anyagi nehézségekkel küzdő csend­őrségi sportalap javára fordittatik, tehát kizárólag hazafias célt szolgál. Hadrik Anna előadó művésznő Szombaton A Ref. Nőegylet húsvéti vasár­jaink műsoros délután­jára, mely április 4-én és 5 én lesz megtartva az ev. Kossuth reálgimnázium torna­csarnokában, jegyek már váltha­tók Rottaridesz Istvánné dohány­lőzsdéjében, a Divinában és Bor­bély-féle könyvkereskedésben 25.000, 15.000 és 5000 K-ás árban. Ezek a jegyek a vásárra is érvényesek. Városi Mozgó. (Mindennap rádíökoncert.) L'IMAGE (Egy kép a sok közül.) A film legtöbb része Szabolcsban készült. Előadják : ma és holnap pénte­ken 5, 7 és 9 órakor a Városi Szin­ház-Mozgóban. * "ái sí! £. ' A L'IMAGE PREMIER-]E NYÍREGYHÁZÁN. Ilyen premier sem volt még soha Nyiregyházán. Világhírű párisi filmdiva és filmművészek szabolcsi miliőben mutatkoznak be. Páris után a szabolcsi tájak melankóliája. A táncos, sikongó fény, a maxi­mumrafokozottéletütem városa, a «világ szive» után a csöndes sza­kolyi kúria, a kőlaposi határ vég­telen csendje. Mintha csak tegnap történt volna, hogy a Koronában szemtől-szembe ültem Alette Marschallal, akinek szemében a francia lélek tüze égett s a minden mozdulatukban világfi filmművé­szekkel. Milyen csodálatos távlatok tárulnak elém, hogy az akkori impressziókkal, összevetem a L' Image elégikus szépségű költésze­tében villanó szimbólumokat. A nyiregyházi premiert lázas igyek­vés előzte meg. A Városi Mozgó pénztárának kisasszonyát bátran oda lehet sorolni a film hősei közé. Az előcsarnok kis fülkéjét a je­gyet követelők hulláma recsegtette ropogtatta. Minden talpalattnyi hely elkelt lent és fent egyaránt s az első sorokban, a legrosszabb né­izőhelyen is a legjobb publikum ült. Hiába, az itthon, a hazai vonatko­zások varázsa. Lélekzetvisszafojtva figyeltük a négy szomjas férfi lelkének megejtődését és a transcen talis szépségű, szomorú asz­szonyért való mindent elseprő vá­gyakozásokat. A lelkek halk drámá­ját kaptuk cselekvések viharos já­téka helyett, de a lelkiséget kereső ember megittasul a LTmage bóditó illatától. A film felerészben Sza­bolcsban játszódik le. Komor, bú­songó magyar táj varázslódik elénk A szabolcsi kúriában egy-egy pilla­natra Jókai regényében képzeljük magunkat. Meleg uri otthon, in­terieurjeinek csöndjében a magyar lélek rejtőzik. A pásztorélet, a fa­lusi világ, a szántó-vető szabolcsiak életképei, vonalak és színek, jel­lemző mozdulatok villanása a ma­gyar földről. Nekünk kedvesen is­merős, a párisiaknak misztérium. Az idegenből ide hozott gyönyörű fiatal asszony tragikus lemondásá­az Apollóban Taksonyi Piroska Gere Zsigmond a m. kir. operaház tagja a Magyar Sainház tagja, a Színházi Élet munkatársa müvészesfélge.

Next

/
Oldalképek
Tartalom