Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-16 / 62. szám

JSFÍNIMIOÉE 1925, március 17. UBMMI •MBaKOManNmMiim;, Jön Jön í francia baba Mae Muray és a Kétéltű ember (Börtönök lakója) a Diadiaiba. csonka. A mindent önmagadért he­lyett mindent a Hazáért gondo­lata és érzelme hassa át a lelkeket és a sziveket. Ez a hazafias köte­lesség tegye ismét eggyyé a nem­zet fiait, hogy a Haza poraiból újraéledjen . Nagy hatást keltő beszéde után á tanitóképző-intézet növen­dékeinek kis zenekara Lakatos Zoltán V. éves növendék vezetése mellett szebbnél-szebb régi ma­gyar Kossuth-nótát és kuruc dalt játszott el sjrva-vigadást keltő ki­váló sikerrel. Schantli Jenő «Nem engejük a Kárpátokat* cimü irredenta költe­ményt szavalta el lelkes érzelmek­kel. Majd Gregori József: Allegória cimü nagyértékü költeményét adta elő tárogató kísérete és a szerző által készített szemléltető kép be­mutatása mellett Szabó Károly iparos ifjú a közönség óriási tet­szését kiváltva. A rendezés Kiss Andor e. titkár érdeme. Ezután a zenekar irredenta da­lokat adott el őügyes feldolgozás­ban. Végezetül Smiják István e. el­nök mondott ügyesen egybeállított fajsúlyos beszédet. Megállapítja, hogj' a sülyedésben lévő magyar hajó hiába röpíti szét szikratávíró módján a világ nemzeteihez az «S. Ö. S.» — Mentsétek meg a lelkeinket! tengerész-vészkiál­tást, senk isem jön segítségünkre. Egy magún kra hagy atottságui i kb an kuíturfölényünknek minél ma­gasabbra, különösen a szomszédos ilenséges államok kulturnivóján felül emelésében látja a Hazafennn maradását. Ennek a szolgálatára hívj afel az Önképző Egyletet. — Ezután az ünnepélyt berekeszti. A Kossuth és Petőfi pálya­díjak kiosztása az ev. fő­gimnázium március 15-iki ünnepélyén . Nyiregyháza város polgársága még' Kossuth Lajos életében s az ő hozzájárulásával nevére alapít­ványt létesített, melynek évenként esedékes kamataival olyan tanulót jutalmaznak minden év március 15-én, aki a tanártestület által ki­tűzött pályatételt a legsikereseb­ben ,de önmagában véve is érté­kes munkát jelentően megoldotta. A március 15-iki pályázat köre egy év óta kibővült. A tanártestület ja­vaslatára az iskola hasonló alapít­ványt létesített Petőfi emlékére is, melynek kamatai ugyancsak már­cius 15-én kerülnek kiosztásra. A folyó iskolai évben «Gróf Szé­chenyi István törekvései és hatása Magyarországon» cimü tételt tűzte ki a tanártestület pályatételü! a Kossuth alapítvány kamatának el­nyerésére, míg .a Petőfi pályatétel cime: «A természet szeretete Pe­tő f| költészetében)) volt. A két pályázatra négy dolgo­zat érkezett be, melyek közül a Kossuth pályatételt egy tanuló, a Petőfi pályátételt pedig 3 tanuló oldotta még sikerrel. A tanártes­tület kebeléből alakult bíráló bi­zottság javaslatára a főgimnázium kormányzó tanácsa a jeligés leve­lek felbontása alapján a Kossuth pályadijat Bodor Pál VIII. o. ta­nulónak ítélte oda. A csaknem 100 oldalra terjedő munka alapos és sokoldalú tanulmányozásról tesz ta nubizonyságot. A bírálat szerint nem egy helyütt túlhalad egy kö­zépiskolai dolgozat keretein. Meg­lepő készséggel rajzolja a Szé­chenyi korabeli magyarság poli­tikai, gazdasági és társadalmi vi­szonyait. Széchenyi müveiből s" naplójából vett adatokkal kiséri po Iitikai pályafutását. Stílusa vilá­gos, lendületes, magyaros. A Petőfi pályatétel három pá­lyázója egyaránt értékes munkát végzett s igy csupán a kisebb hi­bák figyelembe vétele mellett le­hetett megállapítani az érték sor­rendjét. A bírálat alapján első lett Országh Pál VIII. o .t. a máso­dik Preisz Tibor VIII. o. t. a har­madik Gál Lajos VIII. o .t. Mivel pályadíj csak egy volt, a máso­dik helyre felsorolt munka szer­zőjét az iskola külön jutalomban részesítette, mig a harmadi mü szerzője nyilvános dicséretet nyert. A jutalmakat Bogár Lajos h. felügyelő osztotta ki buzdító sza­vak kíséretében a március 15-iki ünnepély alkalmával. Az ünnepi beszédet Outtmann József VIII. o. t. szavalta el. Gál Dénes, Fekete Lukács, Barna Béla és Varga La­jos VII. o. t. figyelemre méltó elő­adásbeli készséggel játszották el Bihari: Requíem vonósnégyesét. — Szabó Sándor VIII. o. t. hatáso­san szólaltatta meg Jókai: A kő­szívű ember fiai c. regényének «Perhelia» fejezetét. Az ünnepi be­széd íróját és az alkalmi költemény szerzőjét tartalmas munkájukért'ju­talomban részesítették. A főgimná­ziumi énekkar szereplése hatásosan egészítette ki az ifjúság márciusi ünnepét . A leánygimnázium nem­zeti ünnepe­Halk, leányos szordinóval ün­nepelte meg a leánygimnázium március Idusát. 11 órára zsúfolá­sig töltötte meg az érdeklődő kö­zönség és a tanuló ifjúság a fő­gimnázium dísztermét. Az ifjúsági énekkar a «Hiszekegy»-gyel nyitotta meg az ünnepélyt. Utána Kiss Júlia Tóth Kálmán «!<ik voltak a iionvédek» c. költeményt adta elő. Az ünnepi beszédet Osgyáni Er­zsébet VIII. o. t. mondotta. Az előadói képességéről városszerte ismert urleány csak öregbítette ed­digi hírnevét. Beszédében ügyesen foglalta össze a márciusi ifjak ha­gyományait követő magyar lá­nyokra "váró kötelességeket. Majd ismét az ifjúsági énekkar szerepelt: Móricz—Hoppé: «Könyörgés» c. darabját adta elő. Bieuer Ilona Vi. oszt .tan. Székely: Magyar ábránd­ját játszotta el kellő készültséggel. A műsor utolsó száma Batta Iza­bella szavalata volt, aki Petőfi, a Ledőlt szobor c. költeményét adta elő. A szépen sikerült ünnepélyt az ifjúsági énekkar által előadott «Szózat» zárta be , A nyíregyházi városi fel­sőkereskedelmi iskola ha­zafias ünnepélye a Vá­rosi Színházban. Felsorakozik az ifjúság, hogy a magyar március szent napját mél­tóképen ünnepelje s lobogó tüzét élessze ujra-meg újra azon gyö­nyörű nap emlékének, melyen eiü berfeletti küzdelemmel nekivágott egykor a magyarság, hogy a sza­badságot kivívja ! A Városi Felsőkereskedelmi isko­la mindenkor nagy ünnepet ül ilyenkor, az idén is nagy előkészü­leteket tettek, aminek tegnap a tomboló közönség láthatta eredmé­nyét ! Az iskola keretében működő 8. sz. »Turul« cserkész csapat cser­készei színdarabbal remekeltek s ámulatba ejtették a közönséget ké­szültségükkel. Valami hatalmas, ih­letett lélek leng körülöttük, arcu­kat rajongó, hittel tele ragyogással sugározza be, ami nem lehet más, mint Márciusunk, Kossuthunk, Pe­tőfink, Jókaink szelleme ! Meghatva, könnyezve, az ifjúság­ba vetett reménység áhítatával néz­te végig a közönség a fiuk hazafias szellemű előadását. Ez ünnepély keretében tüntette ki Margócsy Emil igazgató az ifjú­ság azon tagjait, akik arra tevé­kenységükkel méltókká váltak és első helyen megemlítette Dienes István magántanulót, aki mint ilyen, nem vehetett részt az iskolá­ban kihirdetett verspályázaton, de gyönyörű verséért dicséretben ré­szesült s azt el is szavalta. A haza­fias verspályázaton Adorján And­rás IV. évi. nyerte az egy drb. 10 aranykoronát. Három diák Jó­kai plakettet kapott jutalmul : Zsu­kotinszky Rudolf IV. évf., Timár Sándor IV. évf. és Stima Gyula IV. évf. A magyar Hiszekegy elhangzása után, melyet kedvesen, ünnepélye­sen Kaszás Rózsika adott elő, Kol­lonay Zoltán tanár, a 89. sz. »Tu­ruk cserkészcsapat parancsnoka mondta el megnyitó beszédét, ö a Márciust, a Hazát, a Szabadságot vette ajkára ,de emellett kiérzett minden szavából az ifjúság iránti szeretete, a bennük való nagy bi­zodalma s hogy érzi szerepének nagy jelentőséget, mikor minden szabad idejét a jövő nemzedék ne­velésével tölti ; érzi, hogy munkája nem lehet meddő, de egy erős su­gár lesz, arnely a mostan annyit' szenvedő nemzet jövőjébe bevilá­git. Gyomlay László háromfelvoná­sos ifjúsági színmüvét, a Szabadkai diák-ot adták elő a »Turul« cser­kész csapat cserkészei. A főszereplő, a »Szabadkai diák« Stima Gyula IV. é. t. volt. A szín­padon otthonosan mozog, a drámai erejű jeleneteket igen jól ábrázol­ja s beszédhangja erős, kellemes csengésű. Kiirthy Emil Debrőy ma­gyar tábornok szerepében rutinos méltóságos tudott lenni; Fazekas István III. é. t. Krispovics szerb tábornokot adta nagyszerű masz­kirozással, jól megjátszva; Kruetic kormánybiztos: Tímár Sándor IV. é. t. rokonszenves, ügyes volt; — Czimbolinetz Endre, a kis Laci diák igen jól, kedves természetes­séggel szerepelt; Kosztics főhad­nagy Vay László III. é. t. jó ala­kítást nyújtott, humoros volt és természetes a berúgott ember sze­repében. Racskó Béla, mint szerb káplár igen jól játszott; Salamon Miklós mint Kiss Péter hírvivő s mint Hettyei szerb őr kettős szere­pében nagyszerűen megállotta he­lyét; Mátyás János, Képes József, Adorján András, Szöllősy Géza igazi tipikus, lelkes, kedves diákok voltak, érthető természetességgel jon 15 éves detektív ábrázolták — önmagukat! Nyárá­dy Péter bujdosó énekes: Hornyik András, Simon János, Kovács Kál­imán, Halász Ottó a többi bujdosók jól maszkírozott alakok voltak, ügyesen szerepeltek; Brummer Er­nő sváb kereskedő: Szekretár Fe­renc, Miklics adjutáns: Leskó And­rás. Sztrenkovics szerb tiszt: Sán­dorfi Béla, szerb őrmester Bacskay Zoltán, Miki: Földes Iván, Magyar káplár: Farkas Ferenc, szerb tele­fonos tiszt: Kántor Antal mind igen jók voltak kisebb szerepeik­ben. Az ügyes rendezésért Zsukotinsz­ky Rudolf IV. é. t. illeti elismerés ! Prológot Hajdú Márta és Bu­zinkay Margit mondtak kedvesen, zinkay Margit mondtak kedvesen, tapsokat aratva; Ábrányi Emil két gyönyörű versét: Március 15-én és Petőfi, Jókai c. Moskovits Gizella és Friedmann Irén szavalták na­gyon jól, ügyesen. Igen értékes, szép ünnepély volt, tapsolt és lelkesedett a közönség a Magyar Jövő fiainak ! A polgári leányiskola szabadságünnepe. Mint minden évben, most is meggyújtotta a polgári leányiskola ijusága a márciusi nagy napok em­lékezésének szent lángját. Az ün­neplők szemeiben a lelkesedés ma­gasztos tüze égett és a fájdalmas jelen megcsonkítottságunkra figyel­meztetve, még fogékonyabbá tette lelkünket a szabadság eszméje iránt. Március 15, az ifjúság ün­nepe volt mindig és hogy a mai ifjúság megérti e nap jelentőségét, •ízt fényesen bizonyította be az ün­nepély. A dalkör sorakozik fel és Mayer Lipótné tanárnő kiváló vezetése mellett a Talpra magyar örökké élő melódiája csendül fel. Ezután Schwartz Aranka IV. A. o .ta­nuló szavalja el mély átérzésseí Inczédynek «Petőfi» c. költemé­nyét. Csupek Ilona III. b. o. ta­nuló ,mond ünnepi beszédet, mél­tatja a nagy nap jelentőségét, szembeállítja napjaink keservét vi­selő magyarság szenvedését, a sza­badságot kivívta magyarság bol­dogságával, a csonka hazát az egy­séges ország gyönyörű képével. Majd Garay Gizella III. b. o. ta­nuló szép szavalatát hallgatjuk, azután ismét a dalkör énekel a kuruc költészet lelkesítő dalaiból, Suhanesz Irén IV. A. o. tanuló lép a dobogóra és megkapó feldol­gozásban egy ma szomorúan ak­tuális költeményt szaval el. A dal­kör énekszáma zárja be a jól si­került ünnepélyt, melynek fárad­hatatlan rendezéseért Vajdáné Vietórisz Aranka tanárnőt illeti a legteljesebb, elismerés . A Nyíregyházi Gazdál­kodó lljak Egyesülete. a Gazda-Otthon nagytermében ren­dezett szépen sikerült ünnepséget. A Hiszekegy« eléneklésével nyi­totta meg az ünnepséget a Sulyán­bokori énekkar, amelyet Fidler Já­nos tanitó dirigált lendülettel. — Utána Paulusz Márton m. kir. gaz­dasági tanácsos tartott nagyhatású megnyitó beszédet. »Nem az az igazi magyar — úgymond — aki hangosan veri a mellét és kiabálja, hogy magyar vagyok, hanetn az, aki a munkás élettel párosult honfiúi szeretet óvatosságával őrzi a haza érdekeit. Szabadság és munka, e kettő kell a magyarnak. Ne azt nézzük, hogy ki milyen templomban imádja Iste­nét, hanem milyen szivvel.« Hétfőn Kedden Hatfön üedden a Városi í^ 25 ULlOlbQ SJLJLL üfei a Városi / Mozgóba. Főszerepben: EMIL JANNINGS. -fH Mozgóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom