Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-12 / 58. szám

á ^nYÍKSTIDÉE 1925. márcias 12. Elgáncsolják a kormányt ellenzékiek és sokszor kormány támogatók is akkor, amikor már kész javaslattal lépne a törvény hozás elé, hogy bajainkon javít son, hogy szükséges uj intézkedé seket tegyen. Ilyen elgáncsolás az, amikor ; kormánynak az aranymérlegek fel állítására készült törvényjavaslata nak benyújtása előtt, ankéteket és megbeszéléseket tartanak privát szorgalomból közgazdasági tudó­saink és ennek pro és kontra fel vetett argumentumainak hatása alatt éppen pont azt határozzák hogy az, amit a kormány terve zett," nem jó, hanem rossz' Arról van Szó, hogy ugy nyilvá­nos Számadásra kötelezett vallaiá taink, mint a magánvállalatok is kereskedelemben, iparban, de sőt mezőgazdaságban egyaránt, val il­lan, tellát hamis mérlegekkel do! goznak, aminek következménye az Hogy sem a hiteltnvujtó pénzinté zetek, sem a tőzsde, sem senki de különösen nem a külföldi töke­érdekeltségek nem láthatnak tisz­tán magángazdaságunk hitelképc? sége terén, igy teljes bizonytalan­ságban lévén, hitelünk is minimá­lis ugy benn, mint künn. Arról, hogy ezen az abszurd gazdasági állapoton változtatni kell, minden cseppnyit is gondolkodó és hazája gazdasági leromlásával tö­rődő ember, tökéletesen meg van győződve. De azt is belátja ina már mindenki, aki csak egy kicsi­két is szétnéz a gazdasági élet hul­láival takart területen, hogy itt va­cillálni, hogy itt halogatni már bün, amelyet nem tudunk majd helyre­hozni, nem tudunk lévezekelni. Mégis mi történt? Összeültek az okosok és azt mondták, amit a Nyirvidék már az unalomig elcsépelt, hogy arany­mérlegekkel kell operálnunk, de ezt megelőzőleg meg kell valósí­tani a inérlegvalódiságot, akár pa­pirkoronákban is. Itt az egyik fel­fogás az aranymérlegek azonnali behozatalára esküdött, a másik fel­fogás pedig megelégedett a papír­koronás, de valódi mérlegek kö­telező elkészítésével, hogy azután térjünk át a »tailér«, vagy a »shil­ling« vagy az Isten tudja micsoda pénzegységre. Mit tett a kormány? Elfogadva az aranymérleges felfogást he­lyesnek, törvénytervezetet készí­tett és most, sutba akarja vágni azt, rnert a »papirkoronás mér­legvalódiság« pártja, túlharsogta argumentummal és felfogása szim­patikusabbá tételével, az e tárgy­ban összeült ankétet, valamint "a kormánytervet is. A Nyirvidék régóta azt a felfo­gást tartotta megvalósitandónak, amely a gyenge vállalatokat kíván­ta védeni azzal, hogy azok, a pa­pirkoronás és nem hamis, hanem valóságos értékekkei biró mérlege­ket állítsák fel, hogy azután ez alapon egész közönséges osztás­művelettel térhessenek át az arany­mérlegre. Még az osztrákok előtt mondottuk ezt, de üsse kő, legyen ugy, hogy kópiája lenne az osz­trák szisztémának és ne a német­nek. Semmi bajt sem okozna a plá­gium vádja, bár ez nem lenne igaz. De itt nem ez a fontos, mégha közgazdáink most mégis csak az osztrák formát akarják a nemzet nyakába varrni, hanem az, hogy ezt már régen meg kellett volna valósítani. Vagy ugy, hogy plagi­záljuk hát az osztrák formát, vagy ugy, hogy kopirozzuk a német for­mát. De az Isten szerelméért, te­gyünk már valamit, mert a »hino­ai(ás« már sepri el a piacról a régi jót is, az uj rossz és jóval egyetemben! Ez pedig csak nem mondható nemzetgazdasági szaná­lásnak?! Kezd a dolog nagyon hasonlí­tani a színházi pánikra, amikor a nagy rohanásban elesik az ajtó­ban az egyik, hogy utána bukjék a másik, a harmadik és igy to­vább, ahol az ügyesebb még' kijut a szabadba az elbukottak hátán Itestét taposva, de a tömeg nem me­nekül és agyonnyomja az alul le­vőket. Egy fizetésképtelenség szüli a másikat, szüli a kíméletlen hi­telmegvonást, eredményezi a gaz­dasági élet »Stockung«-ját, ahonnan azután igazán csak az az uszó me­inekül, aki kíméletlenül lenyomja a másik úszót is, hogy annak há­tán mentse a saját bőrét. Ha már a kormány elkészítette azt az aranymérleges törvényter­vezetet és ha ez talán több gaz­dasági hullát fog eredményezni, mint az a másik, amely papirkoro­nás, de valódi mérlegét követelne, akkor engedjük keresztül azt az elsőt és léptessük életbe, mert még mindig kevesebb holttetem felett legeltethetik szemüket közgazdá­ink a kormány tervezetének gyors életbeléptetése mellett, mint igy, amikor sem az egyik terv, sem t másik terv nem valósul meg, mert a sok baba közt el kell, hogy vesszen az egyébként életképes kis­ded. Jöjjön hát az a kormánytervez­te aranymérlegtörvény, ha ettől re­méljük, — mint ahogyan ez igy is van, — a gazdasági élet megjavul­tál Jöjjön, még akkor is, ha sem nekünk, sem az osztrákoknak, sem a másik »párton« levőknek sem adna igazat. Mert kevesebb elesett mindig jobb, mint a »Fortveursteln« gyil­koló maradisága. Pisszer János. — Feszty Arpádné két könyve: A tegnap és akik elmentek, kap­hatók az Ujságboltban. Szerdán ^ íi i «• 11« i •« Csütörtökön Minden idők legnagyobb szenzációja Claude Farrére világhírű regény® CSATA A 7 és 9 drat előadá­sokat Uri j szalonzenekar LÍ.A.: Előadások kezdete 5,7 és 9. Tisztviselő jegyek csak az 5 órai előadásra érvényesek. mmmmmmm—mm—mm jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. A végek magyarsága a teljes anyagi és erkölcsi züllés felé halad. Határszéli gazdasági értekezlet. Nyíregyháza, március 11. Saját tudósítónktól. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara kerületének a trianoni határ­mentén fekvő részein lakó gazda­közönség súlyos és szomorú hely­zetét állandóan figyelemmel kí­sérte és igyekezett azon- segíteni. Most március 8-án Debrecenben határszéli gazdasági értekezletet tartott a Mezőgazdasági Kamara, amelyen Keletmagyarország négy határszéli vármegyéjéből sokan gyülekeztek össze s amelyen min­den vonatkozásban megbeszélésre kerültek az igazságtalanul megvont trianoni határvonalak által oko­zott válságos gazdasági helyzet a határszéli lakosság sok súlyos sé­relmei és fájdalmas panaszai. A határszéli értekezleten dr. Czeglédy Mihály m. kir. gazdasági főtanácsos, mezőgazdasági kamarai alelnök elnökölt, a földmivelés­ügyi minisztert Gajdácsy Jenő gazdasági főtanácsos, m. kir. gaz­dasági főfelügyelő, a kereskedelem­ügyi minisztert Kintzig Ferenc m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelő képviselte az értekezleten, melyen jelen voltak a megyék küldöttei, a debreceni, hajdú-, szabolcs- és szatinármegyei ni. kir. gazdasági felügyelőségek, a m. kir. állam­vasutak, a m. kir. postaigazgató­ság, a m. kir. vámőrkerületi pa­rancsnokság képviselői, valamint a határszéli megytk gazdatársadal­mának számQS tagja, a Magyar Gazdaszövetség és a kamarai ke­rületbeli több gazdasági egyesület küldöttei. Dr. Czeglédy Mihály elnök üd­vözölte a megjelenteket s közölte a kormányelnöknek az értekezlet iránt Hadházy Zsigmond főispán utján bejelentett érdeklődését, majd a határszéli értekezlet össze­hívásának célját ismertette. Dr. Rácz Lajos mezőgazdasági kamarai igazgató vázolta a határ­menti terület és lakosság mostoha helyzetét és ismertette a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara eddigi ezirányu akcióit és törekvéseit a határmenti gazdaközönség helyze­tének megjavítása érdekében. Gulácsy Dezső beregmegyei földbirtokos részletes adatok fel­sorolása mellett alapos előadásban ismertette a határszéli lakosság re­ménytelen gazdasági helyzetét, méltánytalan sérelmeit és keserű panaszait. Felhívta az értekezlet fi­gyelmét arra, hogy a végek ma­gyarsága a jelen állapotok fenntar­tása mellett biztosan halad a teljes elszegényedés, az anyagi és erköl­csi elzüllés felé. Majd dr. Rácz Lajos mezőgaz­dasági kamarai igazgató felolvas­ta a részletes előtanulmányok alap­ján összeállított határozati javasla­tokat, melyek részletesen előtárják a határszéli területek lakosságának közlekedési, tehát vasúti, posta és közúti határforgalmi és vámügyi sérelmeit és kívánalmait, továbbá a vízügyi, illetve ármentesitésí ügyek iránti kívánalmait, az adó­zás terén a rendkívüli helyzet mél­tánylására irányuló kívánalmat, az átszelt birtokokon gazdálkodás za­vartatottságának a régi forgalmi pi­acok akadálytalan felkeresésének biztosítását es lehetővé tételét célzó rendelkezések sürgős revíziója irán ti kívánalmakat. A határozati javaslatokhoz hoz­zászóltak dr. Baka László Béla uszkai földbirtokos, aki szintén adatokat sorol fel a határmenti élet visszásságaiból és az ottani tartha­tatlan helyzetet vázolja, kérve "a sérelmek orvoslását, majd a keres­kedelemügyi miniszter és a föld­mivelésügyi miniszter képviselői, n magyar államvasutak, a ni. kir. postaigazgatóság képviselője, to­vábbá egyik ármentesitő társulat igazgató főmérnöke, Szatmárme­gye főjegyzője, Balogh Tihamér biharmegyei, Uray Jenő szatmái­megyei birtokosok, Bóbita János szatmármegyei gazdasági felügye­lő, Tölgyes István dr. a Magyar Gazdaszövetség kiküldötte stb. Az értekezlet a határozati javas­latot a felszólalók javaslataival ki­egészítve, egészében elfogadta, ame­lyet a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a kormány elé terjeszt és az abban foglalt kívánalmak meg­valósulása érdekében országos ak­ciót indít. Gazdák ne essetek két égbe! Taitsátok állandó készenlétben a SALAM fertőtlenítő szeri, hogy megóvjátok magatokat nagy ká októl. A ,,Salan" fertőtlenítő'szer emberi és állati se­bek kezelésénél, tehenészetekben, pincészetekken, istállók, ólak fertőtle­nítésénél nélkülözheti len. Legjobb ét legolesób). Ballonokban is. Mindenütt kapható! 1201-3 Mígyarországi vezérképviselet MOLNÁR M. Budapest, VII., Arénaut 68 sz kúrák oiiíion. Hosszú élet, jó kedély. niURkakedf szoros ös z e%|é Sbenáuazava«taun ?bb'Özlefö ^ ^ Az Igmántfi nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom