Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-03-12 / 58. szám
á ^nYÍKSTIDÉE 1925. márcias 12. Elgáncsolják a kormányt ellenzékiek és sokszor kormány támogatók is akkor, amikor már kész javaslattal lépne a törvény hozás elé, hogy bajainkon javít son, hogy szükséges uj intézkedé seket tegyen. Ilyen elgáncsolás az, amikor ; kormánynak az aranymérlegek fel állítására készült törvényjavaslata nak benyújtása előtt, ankéteket és megbeszéléseket tartanak privát szorgalomból közgazdasági tudósaink és ennek pro és kontra fel vetett argumentumainak hatása alatt éppen pont azt határozzák hogy az, amit a kormány terve zett," nem jó, hanem rossz' Arról van Szó, hogy ugy nyilvános Számadásra kötelezett vallaiá taink, mint a magánvállalatok is kereskedelemben, iparban, de sőt mezőgazdaságban egyaránt, val illan, tellát hamis mérlegekkel do! goznak, aminek következménye az Hogy sem a hiteltnvujtó pénzinté zetek, sem a tőzsde, sem senki de különösen nem a külföldi tökeérdekeltségek nem láthatnak tisztán magángazdaságunk hitelképc? sége terén, igy teljes bizonytalanságban lévén, hitelünk is minimális ugy benn, mint künn. Arról, hogy ezen az abszurd gazdasági állapoton változtatni kell, minden cseppnyit is gondolkodó és hazája gazdasági leromlásával törődő ember, tökéletesen meg van győződve. De azt is belátja ina már mindenki, aki csak egy kicsikét is szétnéz a gazdasági élet hulláival takart területen, hogy itt vacillálni, hogy itt halogatni már bün, amelyet nem tudunk majd helyrehozni, nem tudunk lévezekelni. Mégis mi történt? Összeültek az okosok és azt mondták, amit a Nyirvidék már az unalomig elcsépelt, hogy aranymérlegekkel kell operálnunk, de ezt megelőzőleg meg kell valósítani a inérlegvalódiságot, akár papirkoronákban is. Itt az egyik felfogás az aranymérlegek azonnali behozatalára esküdött, a másik felfogás pedig megelégedett a papírkoronás, de valódi mérlegek kötelező elkészítésével, hogy azután térjünk át a »tailér«, vagy a »shilling« vagy az Isten tudja micsoda pénzegységre. Mit tett a kormány? Elfogadva az aranymérleges felfogást helyesnek, törvénytervezetet készített és most, sutba akarja vágni azt, rnert a »papirkoronás mérlegvalódiság« pártja, túlharsogta argumentummal és felfogása szimpatikusabbá tételével, az e tárgyban összeült ankétet, valamint "a kormánytervet is. A Nyirvidék régóta azt a felfogást tartotta megvalósitandónak, amely a gyenge vállalatokat kívánta védeni azzal, hogy azok, a papirkoronás és nem hamis, hanem valóságos értékekkei biró mérlegeket állítsák fel, hogy azután ez alapon egész közönséges osztásművelettel térhessenek át az aranymérlegre. Még az osztrákok előtt mondottuk ezt, de üsse kő, legyen ugy, hogy kópiája lenne az osztrák szisztémának és ne a németnek. Semmi bajt sem okozna a plágium vádja, bár ez nem lenne igaz. De itt nem ez a fontos, mégha közgazdáink most mégis csak az osztrák formát akarják a nemzet nyakába varrni, hanem az, hogy ezt már régen meg kellett volna valósítani. Vagy ugy, hogy plagizáljuk hát az osztrák formát, vagy ugy, hogy kopirozzuk a német formát. De az Isten szerelméért, tegyünk már valamit, mert a »hinoai(ás« már sepri el a piacról a régi jót is, az uj rossz és jóval egyetemben! Ez pedig csak nem mondható nemzetgazdasági szanálásnak?! Kezd a dolog nagyon hasonlítani a színházi pánikra, amikor a nagy rohanásban elesik az ajtóban az egyik, hogy utána bukjék a másik, a harmadik és igy tovább, ahol az ügyesebb még' kijut a szabadba az elbukottak hátán Itestét taposva, de a tömeg nem menekül és agyonnyomja az alul levőket. Egy fizetésképtelenség szüli a másikat, szüli a kíméletlen hitelmegvonást, eredményezi a gazdasági élet »Stockung«-ját, ahonnan azután igazán csak az az uszó meinekül, aki kíméletlenül lenyomja a másik úszót is, hogy annak hátán mentse a saját bőrét. Ha már a kormány elkészítette azt az aranymérleges törvénytervezetet és ha ez talán több gazdasági hullát fog eredményezni, mint az a másik, amely papirkoronás, de valódi mérlegét követelne, akkor engedjük keresztül azt az elsőt és léptessük életbe, mert még mindig kevesebb holttetem felett legeltethetik szemüket közgazdáink a kormány tervezetének gyors életbeléptetése mellett, mint igy, amikor sem az egyik terv, sem t másik terv nem valósul meg, mert a sok baba közt el kell, hogy vesszen az egyébként életképes kisded. Jöjjön hát az a kormánytervezte aranymérlegtörvény, ha ettől reméljük, — mint ahogyan ez igy is van, — a gazdasági élet megjavultál Jöjjön, még akkor is, ha sem nekünk, sem az osztrákoknak, sem a másik »párton« levőknek sem adna igazat. Mert kevesebb elesett mindig jobb, mint a »Fortveursteln« gyilkoló maradisága. Pisszer János. — Feszty Arpádné két könyve: A tegnap és akik elmentek, kaphatók az Ujságboltban. Szerdán ^ íi i «• 11« i •« Csütörtökön Minden idők legnagyobb szenzációja Claude Farrére világhírű regény® CSATA A 7 és 9 drat előadásokat Uri j szalonzenekar LÍ.A.: Előadások kezdete 5,7 és 9. Tisztviselő jegyek csak az 5 órai előadásra érvényesek. mmmmmmm—mm—mm jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. A végek magyarsága a teljes anyagi és erkölcsi züllés felé halad. Határszéli gazdasági értekezlet. Nyíregyháza, március 11. Saját tudósítónktól. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kerületének a trianoni határmentén fekvő részein lakó gazdaközönség súlyos és szomorú helyzetét állandóan figyelemmel kísérte és igyekezett azon- segíteni. Most március 8-án Debrecenben határszéli gazdasági értekezletet tartott a Mezőgazdasági Kamara, amelyen Keletmagyarország négy határszéli vármegyéjéből sokan gyülekeztek össze s amelyen minden vonatkozásban megbeszélésre kerültek az igazságtalanul megvont trianoni határvonalak által okozott válságos gazdasági helyzet a határszéli lakosság sok súlyos sérelmei és fájdalmas panaszai. A határszéli értekezleten dr. Czeglédy Mihály m. kir. gazdasági főtanácsos, mezőgazdasági kamarai alelnök elnökölt, a földmivelésügyi minisztert Gajdácsy Jenő gazdasági főtanácsos, m. kir. gazdasági főfelügyelő, a kereskedelemügyi minisztert Kintzig Ferenc m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelő képviselte az értekezleten, melyen jelen voltak a megyék küldöttei, a debreceni, hajdú-, szabolcs- és szatinármegyei ni. kir. gazdasági felügyelőségek, a m. kir. államvasutak, a m. kir. postaigazgatóság, a m. kir. vámőrkerületi parancsnokság képviselői, valamint a határszéli megytk gazdatársadalmának számQS tagja, a Magyar Gazdaszövetség és a kamarai kerületbeli több gazdasági egyesület küldöttei. Dr. Czeglédy Mihály elnök üdvözölte a megjelenteket s közölte a kormányelnöknek az értekezlet iránt Hadházy Zsigmond főispán utján bejelentett érdeklődését, majd a határszéli értekezlet összehívásának célját ismertette. Dr. Rácz Lajos mezőgazdasági kamarai igazgató vázolta a határmenti terület és lakosság mostoha helyzetét és ismertette a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara eddigi ezirányu akcióit és törekvéseit a határmenti gazdaközönség helyzetének megjavítása érdekében. Gulácsy Dezső beregmegyei földbirtokos részletes adatok felsorolása mellett alapos előadásban ismertette a határszéli lakosság reménytelen gazdasági helyzetét, méltánytalan sérelmeit és keserű panaszait. Felhívta az értekezlet figyelmét arra, hogy a végek magyarsága a jelen állapotok fenntartása mellett biztosan halad a teljes elszegényedés, az anyagi és erkölcsi elzüllés felé. Majd dr. Rácz Lajos mezőgazdasági kamarai igazgató felolvasta a részletes előtanulmányok alapján összeállított határozati javaslatokat, melyek részletesen előtárják a határszéli területek lakosságának közlekedési, tehát vasúti, posta és közúti határforgalmi és vámügyi sérelmeit és kívánalmait, továbbá a vízügyi, illetve ármentesitésí ügyek iránti kívánalmait, az adózás terén a rendkívüli helyzet méltánylására irányuló kívánalmat, az átszelt birtokokon gazdálkodás zavartatottságának a régi forgalmi piacok akadálytalan felkeresésének biztosítását es lehetővé tételét célzó rendelkezések sürgős revíziója irán ti kívánalmakat. A határozati javaslatokhoz hozzászóltak dr. Baka László Béla uszkai földbirtokos, aki szintén adatokat sorol fel a határmenti élet visszásságaiból és az ottani tarthatatlan helyzetet vázolja, kérve "a sérelmek orvoslását, majd a kereskedelemügyi miniszter és a földmivelésügyi miniszter képviselői, n magyar államvasutak, a ni. kir. postaigazgatóság képviselője, továbbá egyik ármentesitő társulat igazgató főmérnöke, Szatmármegye főjegyzője, Balogh Tihamér biharmegyei, Uray Jenő szatmáimegyei birtokosok, Bóbita János szatmármegyei gazdasági felügyelő, Tölgyes István dr. a Magyar Gazdaszövetség kiküldötte stb. Az értekezlet a határozati javaslatot a felszólalók javaslataival kiegészítve, egészében elfogadta, amelyet a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a kormány elé terjeszt és az abban foglalt kívánalmak megvalósulása érdekében országos akciót indít. Gazdák ne essetek két égbe! Taitsátok állandó készenlétben a SALAM fertőtlenítő szeri, hogy megóvjátok magatokat nagy ká októl. A ,,Salan" fertőtlenítő'szer emberi és állati sebek kezelésénél, tehenészetekben, pincészetekken, istállók, ólak fertőtlenítésénél nélkülözheti len. Legjobb ét legolesób). Ballonokban is. Mindenütt kapható! 1201-3 Mígyarországi vezérképviselet MOLNÁR M. Budapest, VII., Arénaut 68 sz kúrák oiiíion. Hosszú élet, jó kedély. niURkakedf szoros ös z e%|é Sbenáuazava«taun ?bb'Özlefö ^ ^ Az Igmántfi nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel.
