Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-09 / 56. szám

J^YÍRSriDÉK 1925. március 10. A magyar ipar és a hitelválság. Irta: Mihályfy Dezső, a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének igazgatója. A magyar ipar válságos napo kat él. Ezekben a válságos napok bői sajnos, a vas- és fémdolgozo ipar is kiveszi a részét. A munkás­létszámnak alig egy évet meghala dő idő alatt 50284-ről 37.447-re vaíó csökkenése mutatja a legjob­bán, hogy a gépipar beteg. ^— Ha számbavesszük az üzemi időreduk­ciót is, amely sok esetben, sajnos elég jelentékeny, a vas- és fém féldolgozó ipar redukcióját a leg­jobb foglalkoztatáshoz viszonyitot tan 25.7 százalékosnak mondhat­juk. Egy olyan redukció, amely­nek kihatása még egyeíore belátfla­tatíaíi . Érdekes, hogy a redukcióban nem minden ipar és nem minden vállalat osztozik egyformán. Van­nak iparágak, amelyek még elég jól birják a mai nehéz gazdasági viszonyokat is. Vannak vállalatok, amelyek még úgyszólván teljes lét­számmal dolgoznak, sőt ismerünk olyan 1—2 vállalatot is, amely mun kásokat felvesz. Ez azonban sen­kit sé ejtsen tévedésbe, a fenti szá­mok az egész vas- és fémfeldolgo­zó iparra vonatkoznak és mint a lázmérő higanya, igazolják a beteg­séget . Sajnos, ez a betegség nagyobb, mint ahogy azt a hőmérő mutat­ja. A gyárak nem hajtották végre az üzemi időredukciót abban a mértékben, mint ahogy erre szük­ség lett volna. Tartanak nevezete­seit attól, hogy az alaposabb és a körülményeknek inkább megfele­lő redukció folytán elvesztenék munkásanváguknak azt az értéke­sebb részét, amelyhez feltétlenül ragaszkodniok kell a jobb jövő re­ményében. A válság okai között legelsőnek még mindig a hitelkérést kell meg­emlitenünk. Szó sem lehet arról, hogy a magyar ipar eredménnyel versenyezzen a külfölddel akkor, ha a legtöbb esetben 3 —4-szer oly magas kamatterhekkef kell. számol­nia, mint a külföldi Tconkurrens vállalatoknak. A drága hitel a termelést drágít­ja, drágább eladási árak kialaku­lására vezet, ezek a rendelések el­maradását vonják maguk után, a rendelések csökkenése pedig a ter­meléshez viszonyítottan a regie­kölfségek emelkedését vonja maga után, ez pedig ujabb drágulásra vezet. Egy circuíus víciosus, amelynek ha nincsen vége, — amelyet ha valahol meg nem lehet állítani, csak a romlásba vezethet. A hitelválság ma már annyira terjedt, hogy annak egyes követ­kezményei ma már kritikusabban terhelik az ipart, mint maga a ki­induló ok: a hitel drágasága. — Ma az ipari vállalatoknak a legtöbb bajuk abból származik, hogy a rendelők nem fizetnek. Emlékez­zünk vissza, hogy még nem i* olyan régen, mihelyt a korona sta­bilizálódni kezdett és az üzlette­Ienség első nyomai jelentkeztek, az volt kereskedelmi és ipari körökben a jelszó: visszatérni a hitelezésben a békeálíapotokra, a forgalmat ha kell, hitelezés árán ís fenntartani! Mindenki boldog volt, ha eladha­tott, nem törődött azzal, hogy az ' eladás rövidebb, hosszabb lejáratú váltó afapján történt Arra pedig, hogy az akkor még jó váltókból a rossz gazdasági viszonyok között egyszer még nagyon rossz váltók is lehetnek, nem mindenki gondolt. Ma persze az a vállalat, amelynek tegnap-tegnapelőtt adósai nem fi­zettek, amely hiába mutatta be kommitenseinek a számfákat és a lejáró váltókat, szintén nehézsé­gek közé kerül, holnap szintén nem fog tudni ifzetni. Egy láncoíat, a mely hova-tovább érinteni fogja a magyar ipar és kereskedelemnek minden tenyezőjét. Ezen a helyzeten csak a hitelkér­dés megoldása segíthet. Minden egyéb baj'nak a kútforrása a hitei drágasága, minden egyéb baj csak tünet és nem a betegség forrása, A helyzet pedig éppen azért sú­lyos, mert ennek a kérdésnek a megoldása nem egyszerű. A dolog ugy ál|, mint ahogy azt a magyar érdekek képviselői Genfben kije­lentették. Magyarország forgótőké­jét elnyelte a hadiköjcsön, elnyer­te' az ország területének egyhar madra történt csonkulása, elnyelte a tőzsde, ugy, hogy ma Csonka­in agyarország még viszonylag is sokkal kisebb tőkék felett rendel­kezik, minf valaha. A külföld bizaíma pedig egy­két kivételes esettől" eltekintve, a legritkábban nyerhető meg. Nem is csoda, hiszen Középeurópa politi­kai és gazdasági viszonyait Trianon nem rendezte, azokat meg nem ol­dotta, ezek az államok még folyto­nos forrásban vannak, ki tudja, hogy mikor és hogyan áll elő az az egyensulyhelyzet, amely minden zavarra megoldást hoz. Ezért kell minden magyar té­nyezőnek a hitel megoldására ösz­szefogni. I Piada l Március hé 9 10 hétfő kedd GLORLV SWANSON legújabb filmje Amerikai leányok erkölcsrajz a rádió korszakából 6 felvonásban. Főszerepben üloria Swanson és Charles Clary Fényes kisérő műsor. Előadások kezdete 5, 7 és 9. Jön Jön Jaj ezek a gyerekek és Dinti az árvák atyja § pj Modem | i Kölcsönkönyvtár flBS»g az . BKEM | Ujságboltban. Városi TTlozgó Március 9,10, hétfő, kedd A Comédie Francaise müvéssei­vei ABEL GANCE mesferaü A föld rabjai Dráma. Irta és rendezte ABEL GANCE. Főszereplők üreg apó Paul Morin Jean Jaques de Feraudy Ariette Renée Taudil Öreg anyó Marié Legrand Pierre Charles Vanel A béres Francois Donnió Fényes kisérő műsor. Előadások 7 és 9 órakor. Jön Jön A borzalmak vonata Beszélő sugarak. Detektlvdráma, Teljesítették a nyiregyházi kereskedők kérelmét. Nyiregyháza, március 9. Saját tudósítónktól. A hivatalos lap március 4-iki száma egy rég várt rendeletet kö­zöl. Ismeretes ugyanis az, hogy a kereskedők és iparosok körében nagy elkeseredést váltott ki a de­cember és január hónapok folya­mán gyors egymásutánban kézbe­sített fizetési meghagyások tömege, amelyek az 1922, 1923 év folya­mán benyújtott kérelmek meglele­tézéséről szólottak s összegükben is igen jelentős, néhol az évi egye­nes adók összegét is meghaladó terhet jelentettek. A kereskedelmi és iparkamara is annak idején előterjesztéssel for­dult a pénzügyminiszter úrhoz és kérte a panasz orvoslását. A most megjelent 31.800—1925. P. M. szá­mú rendelet az 1922. évi március 1. és 1924. évi augusztus 31-ike között benyújtott engedély kérel­meknél a következő könnyítést teszi. A felemelt illeték nem fízetendS be, hanem a fizetési meghagyásokban fel­tüntetett egyszeres összeg az, amit be kell fizetni a fizetési meghagyás kézbesítését követő 30-ik naptól a befizetés nap­mitott évi 12 s-wzalékos kése­delmi kamattal együtt 1925. évi április hó 15-éig. A késedelmi kamat az egyszeres illeték összeg után számítandó. Ha valaki az egyszeres illeték összeget késedelmi kamatjával együtt igy befizeti a megjelölt időpontig, ha nem is élt jogorvoslattal, vagy ha jogorvoslattal élt is de azt vissza­vonta az afölött való jogerős hatá­rozat előtt, akkor a még be nem fizetett felemelt illetéket hivatalból tőrlik. Ha valaki 1925. évi március hó 15-ike után is kap fizetési meg­hagyást, akkor az egyszeres illeték összeg és késedelmi kamatjának be­fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 nap. A mostan tárgyalás alatt levő fe­lebbezéseknél a pénzügyigazgató-sá gok egy közben szóló végzéssel ér­itesitik a felebbezőt, hogyha az egy­szeres illetéket és az esetleges ké­sedelmi kamatot az értesítéstől szá­mított 30 napon belül befizetik és ugyanezen határidőn belül teleb­bezésüket nem tartják fenn, akkor a felebbezést visszavontnak fogják tekinteni. Ha nem nyilatkozik, de nem is fizet, ugy felebbezését ér­demi elbírálás alá fogják venni. Az 1924. szeptember 1. és 1924. évi december hó 31-ike között be­nyújtott kérelmeket azon a címen, hogy nem megfelelő értéket vallott be folyamodó, leletezni nem le­het. Bár a pénzügyminiszter ur dön­tése az anyagi igazságnak nem mindenben megfelelő, hanem a kompromissumos utján áll, mégis alkalmas arra, hogy a kereskedők és iparosok körében, különösen pe­dig a textilszakma körében meg­nyugvást teremtsen. Nemzeti ajándékot adnak Ausztriában az arany vitéz­ségi érem tulajdonosainak. Bécsből jelentik: Áz «AIt —Ös­terreich» nevű egyesület nagysza­bású gyűjtést indított, melynek az a célja, hogy azon legénységi ál­lományú osztrák állampolgárok, kik az arany vitézségi érem tulaj­donosai, egy-egy nagyobb össze­get kapjanak tiszteletdíj gyanánt a hálás nemzettől. Erre többek kö­zött az a körülmény is okot adott, hogy az osztrák állam a vitézségi érmek után járó pótdíjak kérdé­sét még máig sem rendezte. Vertse Márta zongoraművésznő hangver­senye holnap kedden a Ko­ronában fél 9 órakor. A szerb sajtó a francia hiva­talos lap betiltását kívánja. Pánsból jelentik: Operettébe illő mulatságos tévedésbe esett több szerb lap. Mato Vucsetics ugyanis a francia kormány hivata­los [apjában az Ere Nouvelle mult számában a szerb választási" visz­szaéféseket fejtegette, ami délszláv sajtóban óriási felháborodást kel­tett és az egyik szerb fap azt kí­vánja, hogy a francia kormány tilt­sa be az Ere Nouvelle-t, vagyis a saját lapját. Az Ere Nouvelle-ben most Kahn Emil fejtegeti, hogy Franciaország Nyugateurópában van és ott nem szokás a lapokat betiltani. Sajnos Anglia és Fran­ciaország még nagyon hátul van­nak és a pártkritika ott még sza­bad, nem ugy, mint a haladottabb Szerbiában. Részletesen fejtegeti ez után a cikk Pasics erőszakossá­gait, aki oly szilárd férfi, hogy neki az igazság nem imponál. És ez erőszakosságok dacára is Pasics­nak csak 8 10 szavazatnyi többsé­get sikerült szereznie. Az igazság és becsület kevéssé egyezik Pasics­csal . A CSATA mindent k

Next

/
Oldalképek
Tartalom