Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-09 / 56. szám

J^YÍRSriDÉK 1925. március 10. A magyar ipar és a hitelválság. Irta: Mihályfy Dezső, a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének igazgatója. A magyar ipar válságos napo kat él. Ezekben a válságos napok bői sajnos, a vas- és fémdolgozo ipar is kiveszi a részét. A munkáslétszámnak alig egy évet meghala dő idő alatt 50284-ről 37.447-re vaíó csökkenése mutatja a legjobbán, hogy a gépipar beteg. ^— Ha számbavesszük az üzemi időredukciót is, amely sok esetben, sajnos elég jelentékeny, a vas- és fém féldolgozó ipar redukcióját a legjobb foglalkoztatáshoz viszonyitot tan 25.7 százalékosnak mondhatjuk. Egy olyan redukció, amelynek kihatása még egyeíore belátflatatíaíi . Érdekes, hogy a redukcióban nem minden ipar és nem minden vállalat osztozik egyformán. Vannak iparágak, amelyek még elég jól birják a mai nehéz gazdasági viszonyokat is. Vannak vállalatok, amelyek még úgyszólván teljes létszámmal dolgoznak, sőt ismerünk olyan 1—2 vállalatot is, amely mun kásokat felvesz. Ez azonban senkit sé ejtsen tévedésbe, a fenti számok az egész vas- és fémfeldolgozó iparra vonatkoznak és mint a lázmérő higanya, igazolják a betegséget . Sajnos, ez a betegség nagyobb, mint ahogy azt a hőmérő mutatja. A gyárak nem hajtották végre az üzemi időredukciót abban a mértékben, mint ahogy erre szükség lett volna. Tartanak nevezeteseit attól, hogy az alaposabb és a körülményeknek inkább megfelelő redukció folytán elvesztenék munkásanváguknak azt az értékesebb részét, amelyhez feltétlenül ragaszkodniok kell a jobb jövő reményében. A válság okai között legelsőnek még mindig a hitelkérést kell megemlitenünk. Szó sem lehet arról, hogy a magyar ipar eredménnyel versenyezzen a külfölddel akkor, ha a legtöbb esetben 3 —4-szer oly magas kamatterhekkef kell. számolnia, mint a külföldi Tconkurrens vállalatoknak. A drága hitel a termelést drágítja, drágább eladási árak kialakulására vezet, ezek a rendelések elmaradását vonják maguk után, a rendelések csökkenése pedig a termeléshez viszonyítottan a regiekölfségek emelkedését vonja maga után, ez pedig ujabb drágulásra vezet. Egy circuíus víciosus, amelynek ha nincsen vége, — amelyet ha valahol meg nem lehet állítani, csak a romlásba vezethet. A hitelválság ma már annyira terjedt, hogy annak egyes következményei ma már kritikusabban terhelik az ipart, mint maga a kiinduló ok: a hitel drágasága. — Ma az ipari vállalatoknak a legtöbb bajuk abból származik, hogy a rendelők nem fizetnek. Emlékezzünk vissza, hogy még nem i* olyan régen, mihelyt a korona stabilizálódni kezdett és az üzletteIenség első nyomai jelentkeztek, az volt kereskedelmi és ipari körökben a jelszó: visszatérni a hitelezésben a békeálíapotokra, a forgalmat ha kell, hitelezés árán ís fenntartani! Mindenki boldog volt, ha eladhatott, nem törődött azzal, hogy az ' eladás rövidebb, hosszabb lejáratú váltó afapján történt Arra pedig, hogy az akkor még jó váltókból a rossz gazdasági viszonyok között egyszer még nagyon rossz váltók is lehetnek, nem mindenki gondolt. Ma persze az a vállalat, amelynek tegnap-tegnapelőtt adósai nem fizettek, amely hiába mutatta be kommitenseinek a számfákat és a lejáró váltókat, szintén nehézségek közé kerül, holnap szintén nem fog tudni ifzetni. Egy láncoíat, a mely hova-tovább érinteni fogja a magyar ipar és kereskedelemnek minden tenyezőjét. Ezen a helyzeten csak a hitelkérdés megoldása segíthet. Minden egyéb baj'nak a kútforrása a hitei drágasága, minden egyéb baj csak tünet és nem a betegség forrása, A helyzet pedig éppen azért súlyos, mert ennek a kérdésnek a megoldása nem egyszerű. A dolog ugy ál|, mint ahogy azt a magyar érdekek képviselői Genfben kijelentették. Magyarország forgótőkéjét elnyelte a hadiköjcsön, elnyerte' az ország területének egyhar madra történt csonkulása, elnyelte a tőzsde, ugy, hogy ma Csonkain agyarország még viszonylag is sokkal kisebb tőkék felett rendelkezik, minf valaha. A külföld bizaíma pedig egykét kivételes esettől" eltekintve, a legritkábban nyerhető meg. Nem is csoda, hiszen Középeurópa politikai és gazdasági viszonyait Trianon nem rendezte, azokat meg nem oldotta, ezek az államok még folytonos forrásban vannak, ki tudja, hogy mikor és hogyan áll elő az az egyensulyhelyzet, amely minden zavarra megoldást hoz. Ezért kell minden magyar tényezőnek a hitel megoldására öszszefogni. I Piada

l Március hé 9 10 hétfő kedd GLORLV SWANSON legújabb filmje Amerikai leányok erkölcsrajz a rádió korszakából 6 felvonásban. Főszerepben üloria Swanson és Charles Clary Fényes kisérő műsor. Előadások kezdete 5, 7 és 9. Jön Jön Jaj ezek a gyerekek és Dinti az árvák atyja § pj Modem | i Kölcsönkönyvtár flBS»g az . BKEM | Ujságboltban. Városi TTlozgó Március 9,10, hétfő, kedd A Comédie Francaise müvésseivei ABEL GANCE mesferaü A föld rabjai Dráma. Irta és rendezte ABEL GANCE. Főszereplők üreg apó Paul Morin Jean Jaques de Feraudy Ariette Renée Taudil Öreg anyó Marié Legrand Pierre Charles Vanel A béres Francois Donnió Fényes kisérő műsor. Előadások 7 és 9 órakor. Jön Jön A borzalmak vonata Beszélő sugarak. Detektlvdráma, Teljesítették a nyiregyházi kereskedők kérelmét. Nyiregyháza, március 9. Saját tudósítónktól. A hivatalos lap március 4-iki száma egy rég várt rendeletet közöl. Ismeretes ugyanis az, hogy a kereskedők és iparosok körében nagy elkeseredést váltott ki a december és január hónapok folyamán gyors egymásutánban kézbesített fizetési meghagyások tömege, amelyek az 1922, 1923 év folyamán benyújtott kérelmek megleletézéséről szólottak s összegükben is igen jelentős, néhol az évi egyenes adók összegét is meghaladó terhet jelentettek. A kereskedelmi és iparkamara is annak idején előterjesztéssel fordult a pénzügyminiszter úrhoz és kérte a panasz orvoslását. A most megjelent 31.800—1925. P. M. számú rendelet az 1922. évi március 1. és 1924. évi augusztus 31-ike között benyújtott engedély kérelmeknél a következő könnyítést teszi. A felemelt illeték nem fízetendS be, hanem a fizetési meghagyásokban feltüntetett egyszeres összeg az, amit be kell fizetni a fizetési meghagyás kézbesítését követő 30-ik naptól a befizetés napmitott évi 12 s-wzalékos késedelmi kamattal együtt 1925. évi április hó 15-éig. A késedelmi kamat az egyszeres illeték összeg után számítandó. Ha valaki az egyszeres illeték összeget késedelmi kamatjával együtt igy befizeti a megjelölt időpontig, ha nem is élt jogorvoslattal, vagy ha jogorvoslattal élt is de azt visszavonta az afölött való jogerős határozat előtt, akkor a még be nem fizetett felemelt illetéket hivatalból tőrlik. Ha valaki 1925. évi március hó 15-ike után is kap fizetési meghagyást, akkor az egyszeres illeték összeg és késedelmi kamatjának befizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 nap. A mostan tárgyalás alatt levő felebbezéseknél a pénzügyigazgató-sá gok egy közben szóló végzéssel éritesitik a felebbezőt, hogyha az egyszeres illetéket és az esetleges késedelmi kamatot az értesítéstől számított 30 napon belül befizetik és ugyanezen határidőn belül telebbezésüket nem tartják fenn, akkor a felebbezést visszavontnak fogják tekinteni. Ha nem nyilatkozik, de nem is fizet, ugy felebbezését érdemi elbírálás alá fogják venni. Az 1924. szeptember 1. és 1924. évi december hó 31-ike között benyújtott kérelmeket azon a címen, hogy nem megfelelő értéket vallott be folyamodó, leletezni nem lehet. Bár a pénzügyminiszter ur döntése az anyagi igazságnak nem mindenben megfelelő, hanem a kompromissumos utján áll, mégis alkalmas arra, hogy a kereskedők és iparosok körében, különösen pedig a textilszakma körében megnyugvást teremtsen. Nemzeti ajándékot adnak Ausztriában az arany vitézségi érem tulajdonosainak. Bécsből jelentik: Áz «AIt —Österreich» nevű egyesület nagyszabású gyűjtést indított, melynek az a célja, hogy azon legénységi állományú osztrák állampolgárok, kik az arany vitézségi érem tulajdonosai, egy-egy nagyobb összeget kapjanak tiszteletdíj gyanánt a hálás nemzettől. Erre többek között az a körülmény is okot adott, hogy az osztrák állam a vitézségi érmek után járó pótdíjak kérdését még máig sem rendezte. Vertse Márta zongoraművésznő hangversenye holnap kedden a Koronában fél 9 órakor. A szerb sajtó a francia hivatalos lap betiltását kívánja. Pánsból jelentik: Operettébe illő mulatságos tévedésbe esett több szerb lap. Mato Vucsetics ugyanis a francia kormány hivatalos [apjában az Ere Nouvelle mult számában a szerb választási" viszszaéféseket fejtegette, ami délszláv sajtóban óriási felháborodást keltett és az egyik szerb fap azt kívánja, hogy a francia kormány tiltsa be az Ere Nouvelle-t, vagyis a saját lapját. Az Ere Nouvelle-ben most Kahn Emil fejtegeti, hogy Franciaország Nyugateurópában van és ott nem szokás a lapokat betiltani. Sajnos Anglia és Franciaország még nagyon hátul vannak és a pártkritika ott még szabad, nem ugy, mint a haladottabb Szerbiában. Részletesen fejtegeti ez után a cikk Pasics erőszakosságait, aki oly szilárd férfi, hogy neki az igazság nem imponál. És ez erőszakosságok dacára is Pasicsnak csak 8 10 szavazatnyi többséget sikerült szereznie. Az igazság és becsület kevéssé egyezik Pasicscsal . A CSATA mindent k