Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-09 / 56. szám

1925. március 6. JLYIKSFLDÉII Somogyi Sándor szob­rászművész Gáván. Mint minden valamirevaló, be­csületes községben, Gáván is fel­vetődött a kérdés, hogy mi lesz a világháború alatt elhalt katonák emlékévet? A községi elöljáróságot ugyanis szerfelett bántotta az a dolog, hogy éppen a járás szék­helye feledkezik meg azokról az emberekről, akik holmi vagyon — s forgalmi s egyéb különös nevü modern adóknál is súlyo­sabb, rettenetesebb adót fizettek a hazáért, mert hát az életüket is odaadták annak idején, a Kárpá­tokban, Szerbia vadon kősziklái kö­zött, Erdélyben, Olaszországban s ki tudná elsorolni, hogy hol és mikor, a hazáért. A pénz-mag gyűlt. Hála Isten­nek ezzel a dologgal ugy voltak a gávaiak, mint a szentséggel.... senkisem szólt ellene egy szót sem.... Végre elérkezett az idő, hogy szobrászról is kellett gondoskodni, aki formát, alakot adjon a nagy idők emlékének. Az elöljáróság So­mogyi Sándor szobrászra gondolt, akinek egy remek ifjúkori alkotása, néhai jó Rakovszky Sámuei negy­vennyolcas honvédezredes szobra ékesiti a gávai temetőkertet. A napokban meg is érkezett So­mogyi Sándor a fővárosból Gá­vára. A táskában hozta a szebbnéi­szebb szobormintákat. Az elöljáróság várta-várta, hogy mit mond, mennyit kér valami jobbképü alkotásért?... Somogyi azonban kitálalta, hogy először is az ő ifjúkori munká­ját, a Rakovszky szobrot akarja megnézni. Kiment tehát az elöljá­róság néhány tagjával a temetőbe. Megállt a szoborral szemben s nézett, bámult a szobor felé . — Istenem! — mondá — ilyen az ifjúkor. Ma már másképen csi­nálnám ezt a munkát, mert ma már másképen érzek, gondolkozom... Az elöljáróság tagjai várták, hogy mint szokott lenni, majd a művész is igy sóhajt fel: Istenem, ha én még egyszer ifjú lehetnék! A művész azonban ilyen hétköz­napi sóhajra, nem igen ragadtatta magát. Ismerve egyik népdalunk remek igazságát: Tavasszal nyilt, ősszel lehűlt, Vissza nem jön, ann elmúlt... Felment aztán a községházához s aztán annak rendje és módja szerint az elöljáróság elé tárta a szobormintákat. Az elöljáróság egy poszton álló katonának az alakját találta a legméltóbbnak a megörötésre, tekintettel arra az igazán szép térre, ami Gáván a községháza tájékát jellemzi. Mikor kész volt az egyezség, a megálfapodás, az egyik elöljáró meg kérdezte: Kedves inüvész ur! van-e sok megbízatása a hősök emléké­nek megörökítésénél? — Van — mondá a művész — hála Istennek! A Duna-mentén-már nagyon sok emléket készítettem. ­Szabolcsvármegyéből azonban, az én kedves szülővármegyémből, ez az első megbízatásom. Pedig itt születtem Gyulaházán. De hát nem csoda, hiszen Krisztus is azt mondja: Egy próféta sem kedves az ő hazájában... S erre az elöljáróság egyik tagja csak ennyit mondott: Igy van ez kérem. A fajvédelem híres korsza­kában, a magyar még a saját vé­rét, a saját testvérét sem pártolja... B. e. Tanulólányok fizetéssel felvétetnek lapunk nyomdájában APOLLO Hétfőn Kedden Sardon Viktorien francia regénye filmen A Kémnő Asszonyok a lejtőn Sardou Viktorien regényének filmváltozata. Gaumont Hiradő. Előadások kezdete 7 és 9-kor. APOLLO Szerdán Csütörtökön Minden idők legnagyobb szenzációja Claude Farrére világhírű regénye n CSATA (La BataiSIe) A 7 és 9 órai előadá­sokat UH szalonzenekar kiséri. iii i'np in ii nin ww mi w I I niTi i» IÍ(TIITTIHH Előadások kezdete 5,7 ás 9. Tisztviselő jegyek csak az 5 órai előadásra érvényesek, awi—^•miihhwi < WWIWIWB Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. t&immsis: mxtfmamFmxii Holnap lesz Vertse Márta hangversenye. Nyiregyháza, március 9. Saj tudósítónktól. Vertse Márta zongoraművésznő hangversenye holnap kedden este fél 9 órakor lesz a »Korona« nagy­termében. A hangverseny iránt igen nagy az érdeklődés. A programmot tájékoztatásul újból közöljük : 1. Bach J. S. : Toccata és Fuga D-moll. 2. Beethoven L.: Sonata op. 78. Fisz-dur Adagio cantabile — Alleg­ro ma non troppo — Allegro vi­vace — Vivo). Szünet. 3. Sjögren E.: Eroticon. I. Allegro — Adante — Presto. II. Allegretto. III. Vivace. IV. Adantino. (Magyarországon előszöri 4. Ruhinstein A.: Románc, op. 44. (Die Nacht.) 5. Dohnányi E.: Capriccio, op. 2. H-moll. A kereskedelmi és iparkamara felterjesztése az adóbevallásokról szóló rendelet egy sérel­mes pontja ellen. 7-ik szakaszának 4-ik bekezdése an­nál inkább nagyobb zavart okoz, mert nem rendelkezik egyáltalán arról, hogy »az 1924. naptári év adóköteles jövedelmé«-t mily módon kell igazolni, illetőleg megállapí­tani. Az olyan adózó, aki üzleti évét pl. junius 30-án zárja, nem is ren­delkezik egyéb adatokkal, mint a zárást megelőző üzleti év (12 hó) eredményének adataival. Föltéve, de meg nem engedve, hogy mérlegét 1924. december hó 31-én mégis el tudja készíteni, ho­gyan szeparálja a junius 30-án el­készült mérlegének adatait 1923. és 1924. évekre, amikor a korona érték eltolódások és átszámítási kulcsok sokféle variálódása még hi­vatott szakmatematikusokat is ne­héz feladat elé állítaná. Ebben az esetben is azonban még mindig válasz nélkül marad az a kérdés, hogy mi történik az 1923. évről áthozott hat hónap adóalapjá­val. Amennyire lehetetlenség az, hogy a kincstár ennek a hat hónap­nak az adóalapját elengedje, époly lehetetlen, hogy egy adóköteles egyszerre 18 hónap eredménye után adózzék. Nyiregyháza, március 9. Saját tudósítónktól. A kereseti adó, továbbá a jövede­lem és vagyonadó bevallások tár­gyában megjelent 19900—1925-ös számú rendelet 7-ik szakaszának 4-ik bekezdése a következőket mondja: »Az az adózó, aki gazdasági (üz­leti) évét szeptember 30. előtt zár­ja le, az 1924. naptári év adóköte­les jövedelme alapján adózik«. Minthogy ez a pont ellenkezik az általános kereseti adóról szóló 1922: XXIII. t.-c. 10-ik szakaszá­nak 4-ik bekezdésével, amely álta­lános elvül azt mondja ki, hogyha az üzem gazdasági éve a naptári évvel nem azonos, az adót az adó­évet megelőző naptári évben lezárt gazdasági (üzleti) év eredménye alapján kell kivetni s minthogy ugyanezt mondja ki a jövedelem­adóról szóló 1920: XXIII. t.-c. 11-ik szakasz, a kamara felterjesz­tést intézett a pénzügyminiszter úr­hoz, hogy a régi és a törvénynek is egyedül megfelelő rendet állítsa vissza. Nagyon sok vállalat van ugyanis, nemcsak a nagyok, hanem a kicsinyek között is, amelyek ép­ugy az év közepén zárják üzleti évüket, mint ahogy az állam is ház­tartási évét a naptári év közepén zárja. Ezeknek a vállalatoknak^a je­lenlegi rendelet szerint tört üzleti évek eredményei alapján kellene adóköteles jövedelmüket bizonyita­niok, amely bizonyítás az adózókra nézve egyfelől külön s nehezen el­végezhető munkát jelent, másfelől pedig nem is lehet olyan pontos, mert hiszen a 19900-as számú ren­delet csak február 1-én jelent meg s igy még a lehetőségét is elzárta annak, hogy azok az adókötelesek, akiknek üzleti éve nem a naptári évvel egyidejűleg zárult, december 31-én leltárat és mérleget készíthes­senek, mert hiszen december 31-én ilyen rendeletről senki sem tudott és tudhatott. A 19900—1925. számú rendelet Sazdáx ne essetek két-égbe! Taitsátok állandó készenlétben a SiiPIfL A Ni fertőtlenítő szert, hegy megóvjátok magatokat nagy ká októl. A „Salan" fertőtlenítő szer emberi és állati se­bek kezelésénél, tehenészetekben, pincészetekben, istállók, ólak lertötle nitésénél nélkülözhete'len. Legjobb és legolcsóbb. Ballonokban is. Mindenütt kapható 1 1-201-3 Magyarországi vezérképviselet MOLNÁR M. Budapest, VII., Aréna ut 68 sz Hlinka szerint a felvidék autonómiáját már nem lehet megakadályozni. Pozsonyból jelentik: A Magyar Újság kö/Ii Hlinka András nyilat­kozatát, melyben kijelenti, hogy a szlovák néppárt szilárd falanxban áll püspökei mögött és utolsó le­heletükig kitart mellettük. Ha a par­lamentben nem vívhatják kia győ­zelmet, appelálni fognak a néphez, hogy mit mond ő az egyház es ál­lam szétválasztásához és vallássza­badságának sorozatos megsértésé­hez. A válasz nem lehet kétsé­ges, mert a nép 90 százalékban velük van. Ha a magyarok res­pektálni tudták a szlovák népval­lásszabadságát, ugy fokozatosan megkövetelhetik ezt egy szabad ál­lamban. Prága még keserves ta­nulságokkal fog megfizetni ezért a hazárdjátékért, mert amit megen­gedhet magának az egységes, nagy francia nemzet, azt nem enged­heti meg magának a cseh, amely­nek a szlovákokkal, németekkel, magyarokkal, ruténekkel és lengye­lekkel kel! számolnia. Végül kije­lentette Hlinka, hogy az autono­místa harcot eszmeileg már meg­nyerték, a szlovák nép autonómiá­ját megakadályozni már nem lehet, most csak a pillanatot várják, hogy a tót nemzet megnyilatkozhatik és érvényesítheti akaratát . — Tersánszky Jenő: Mike Pál emlékei. — Eagard Wallan: A hatalom könyve, ezt a két regényt hozta az Ajándék legújabb szá­ma. Ára 15 ezer korona. Kapható az Ujságboltban . — Feszty Arpádné két könyve: A tegnap és akik elmentek, kap­hatók az Ujságboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom