Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-04 / 3. szám

JÍYÍRVIDÉK |92í január 4. Az eimolt év minden napjára egy-egy házasságkötés jut Nyíregyházán. Tóval kevese&b születés történt, mint tavaly. Legtöbb ember tüdőgümökórban kait meg. Népesedési statisztika 1924-ről. Nyíregyháza, január 3. Nyirvidék tudó­sítójától. Krska Gyula anyakönyvvezető az el­múlt év népesedési statisztikáját követke­zőkben állította össze: • 361 házasságkötés. 1. Házasság. Az elmúlt 1924. évben a nyíregyházi állami anyakönyvbe 365 házas­ságkötés jegyeztetett be. Ezek közül vegyes házasság volt 155, tehát ugyanazon feleke­zethez tartozó vőlegény és mennyasszony 210 kötött házasságot. Vegyes házasság u. m. ág. h. ev.—r. kath. 39. ág. h. ev—g. kath. 15, ág. h. ev.—ref. 22. ref.— r. kath. 43 ref ­g. kath. 7, r. kath.-g. kath. 25, ref. izr. 2, g. kat.—izr. 1, ág. h. ev.—k kel. 1,: össze­sen 155. Ugyanazon felekezethez tartozók u. m. ág. h. ev.-ág. h. ev. 116, r. kath.—r kath. 36, ref.-ref. 15, g. kath-g. kath. 8, izr—izr. 35, összesen 210. A gyermekek val­lására 72 esetben történt megegyezés u. in. az ág. h. ev. vallás javára 15, r. kath. val­lás részére 25, g. kath. részére 7, s a ref. vallás részére 25. Külföldi állampolgár 13­idegen anyakönyvvezető felhatalmazása alapján 7 esetben működött anyakönyvvezető közre. Az 1924. évben 365 házasságkötés •történt, 105 esettel kevesebb, mint az 1923. .évben. kevesebben születtek. 2, Születés. 1924. évben 1473 születési eset jegyeztetett be, u. m.: ág. h. ev. 592 r. kath. 364, gor. kath. 198, református 165, izraelita "113, babtista 2, halvaszületett 31, idegen állampolgár 8, össszEsen 1473. Ebből törvénytelen 154 gyer­mek, elismerés 17 esetben történt A gyer­mek vallása megegyezés alapján 153 eset­ben jegyeztetett be. Utóanyakőnyveztetett35, utónevet nem kapott 20. Az 1923 évben 1547 gyermek született, tehát az 1924. évben 74 esettel kevesebb születés történt. A háború még most is szedi áldozatait. 3. Halálozás. Az 1924. évben 1193 ha­láleset jegyeztetett be, ebből 102 mint há­borúban elhalt katona anyakönyveztetett. Az 1923. évben 1131 haláleset történt, tehát 1924 évben 62 esettel több. Az elhaltakból ág. h. ev. 457, r. kath. 325, g. kath. 162, ref, 168, izr. 78, babt. 2, unitárius 1, összesen 1193. Ezek közül törvénytelen 64, 6 éven aluli 414, 50 éven aluli 433, 50 éven felüli 293, 80 éven felüli 46, 90 éven felüli 7, kül­földi állampolgár 2, utóanyakönyveztetett 12. A tíidővész pusztítása, A betegségek melyek közül legtöbb eset fordult elő: tüdőgümőkór 170, tüdő­lob 90, bélhurut 116, aggkóri végkimerülés 146, görcsök 47, sszületési gyengeség 72, sziv es guta 26, szervi szívbaj 40, veselob 24, agyhártyalob 18, hörghurut 7, rák 33, influenza 8. vörheny 1, agyvérömlés 12, hasi hagymáz 12, öngyilkosság 11, véletlen baleset 17, vérhas 3. Paulusz Márton az ország kisgazdái között az első gazdasági kormánytanácsos. Nyíregyháza, január 3. 'A Nyirvidék tudósítójától. Paulusz Mártont, a nyíregyházi kis­gazdatársad alom vezető egy éniségét , a Gazdaszövetség diszelnökét^ a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara alelnökét a kor­mányzó ur Őfőméltósága a kormány elő­terjesztésére gazdasági kormánytaná­csossá nevezte ki. — A kitün­tetés liire mély, visszhangot keltett Nyíregyházán épp ugy a városban, mint a t&nyákon. Mindenütt örömmel állapítot­ták meg, hogy a gazdasági és társadalmi téren olyan értékes eredményekre jutó Paulusz Márlon kitüntetésében a kor­mányzó a magyar népben rejlő nagy er­kölcsi értékekre mutat rá. A kitüntetést a demokrácia szelleme lengi át. Az egészsé­ges, józan demokrácia sugalta azt, hogy a kormánytanácsosi cimre érdemes kisgaz­dákat is megilleti az elismerés babérja. És ezek a kitüntetések egy nyíregyházi kisgazdát látnak meg legelőször a legje­lesebb férfiak sorában. Annák a Nyíregy­házának kisgazdáját, amely a most lezá­ródó évben ünnepelte várossá fejlődésé­nek megalapozását, 'azt a nagy szociális alkotást, amelyet éppen ezeknek a tanyai kisgazdáknak ősei vitték véghez: az örök­váltságot. A kisgazdák községet alapítottak de ebből a virágzó községből civilizált vá­ros bontakozott ki. Volt idő, mikor a civilizáció nem látta meg az ősi talajt, amelybe gyökeret kell bocsátania, nem 4 látta meg a falut, a tanyát. Ezek az idők ma már hála Istennek elmultak s a mai nemzedék tudja, hogy a magyar társa­dalom megfrissülést, utánpótlást a nép egészséges, liszta rétegéből várhat. Az el­fogulatlan és jövőbelátó város meglátta a tanya, a falu értékeit és ezeknek az érté­keknek reprezentálóival együtt végzi 111a országot rekonstruáló munkáját. — De a másik oldalról is megindult az erőhatás. A kisgazdatársadalom, a tanya ,a falu tár­sadalma lassankint 'öntudatra, a maga nagy nemzetfenntartó értékeinek tudatá­ra ébredt s cselekedni kezdett. Itt jelent­keztek aztán a kiválasztottak, a szuggesztív erejűek, a Nagyatádi Szabó Istvánok, Mayer Jánosok és a Paulusz Mártonok. Ezek a kisgazdavezérek egyik kezükkel a tapya, a falu kezét, a másikkal a város kezet fogják. Abban van nagyságuk, hogy mind a két, szociális, kulturális szempont­ból eléggé eltávolodott tényező hisz nekik, bizik bennük. Paulusz Mártonnak is ez a nagy jelentősége. A kisgazdatársaira való hatni tudása, amelyet szándékai becsüle­tes tisztaságának, nagy-nagy testvéri sze­retetének és jóságának, a szuggesztív cgyé­niség sokszor nem is elemezhető vará­zsának köszön. Vezére volt a nyíregyházi kisgazdatársadalomnak hosszú időn át és hü híve Nagyatádi Szabó Istvánnak, a leg­nagyobbnak. Tiszteletet mondó csönd lesz, ma is, mikor a nyíregyházi kisgaz­dák között Paulusz Márton felszólal, hogy, valamelyes kérdést megvilágítson. Érzik tudásának, magasabb szellemi horizont­jának hatását És bizalmat, tekintélyt éb­resztő az ő szereplése a városi társadalom szemében is. Imponál gazdasági téren szerzett tudásával, szempontjainak tiszta­ságával, azzal a ható erővel, amellyel gaz­datestvéreit a nemzeti érdekek szolgála­tára tudja vezetni. Bárhol felszólalj szép, szolid beszéde figyelemreméltón, sokszor döntő súllyal esett a mérlegbe. Mint gazdálkodó, mint társadalmi mozgalmak irányitója, mint magánember, egyaránt kiváló lelki értékeket juttatott ki­fejeződésre és megszámlálhatatlan érde­meket szerzett Paulusz Márton, akinek ki­tüntetése örömet keltő, bizalmat fokozó a kisgazdák körében, megnyugtató és ál­talános helyesléssel találkozó a városi tár­sadalomban. Mindkét részről szeretettel, köszöntik őt a gazdasági kormánytanácso­si kitüntetés alkalmából . Szombaton vasárnap. GARAS ALFRÉD Németországban élő magyar színésszel AZ (A pénz rabszolgája) Regény a pénzről és a szerelemről. Rooert Htytuanu színmüve után. Szombaton 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5,7 és 9 órakor az Szombat vasárnap a Diadalban Lubatsch Ernő, a nagynevű rendező első amerikai filmje Kvittek vagyunk! Történet színhelye : Bécg Szerelmi sakkjáték 6 felvonásban Szombat vasárnap a Diadalban Történik napjainkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom