Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)
1924-11-04 / 252. szám
2 1924. november 4. „Hallja maga" — a parlamentben. A Nyirvidék számára irta : dr. VAkár p. Arthur, m. kir. kormányfőtanácsos. Minden idők társadalmi életében szokásos e kitételt használni: Parlamentáris kifejezés^,. »A parlamentarizmus szabályai szerint«... Ez a kifejezés egyet jelent a jómodorral, á kölcsönös megbecsüléssel, a rend 1 szeretetével,, a forma tiszteletével, a 'kultúra akarásával,, a nemes példaadás vonzóerejével, a magyar lovagiassággal, s általában mindazzal, ami uri és magyar... A magyar parlamenti élet, — mintha az a magyar közjog tiszteletet érdemlő patinájával lett volna bevonva,. — közbecsülés tárgya volt mindenütt,, ahol a törvényhozás a nemzet lelkületének és arculatának tiszta lükre volt. Ahol a közjogi élet olyan nemes iveléssel szárnyalt,, mindig a magasban, s sohasem alacsony régiókban; ott büszkén állhatott ki minden magyar a fórumra; »Ego Romanus sum«... Ahol a ; Szent Korona« leste egy részének érezhette magát minden magyar ember, ott lelkesedéssel és büszkén tekinthetett mindenki a nemzet képviseletére, a törvényhozók táborára; ott igazán mindenki felemelt fővel mondhatta a világ szemébe: Ego Romanus sum!!< Amikor a nyugati parlamentárizmus eresztékeiben recsegett, ropogott; amikor a Számum forrósága öntöttte el a lelkeket, s amikor az érzelmek forró lávája az ajkakon üli; a magyar parlament erős érzéssel és öntudattal állta a hullámokat. S ha mégis végigszántott a vihar a magyar törvényhozás termében,, akkor azl a legnemesebb szenvedélyek váltották ki, hogy nyomában a lelki tisztulás evolúciója áradjon szét... Hová lett a magyar parlamentárizmus? Hová lett a magyar törvényhozás fenköltcn tiszteletreméltó képe,, amely a lelki eldurvulás kilengéseit megfékezi,, korlátai közé parancsolja"? Hol van a magyar nép véleszületett arisztokráciája,, amelynek nyilvános, választott, példaadó fórumia a parlament volt? A magyar törvémf hozás, amely a magyar >Magna Charta« tiszteletreméltó ősiségével dekorálva az angol parlamentárizmussal vivőit lovagi tornát és győzött — talán elkorhadt,, talán el rozsdásodott volna? Nem!! Egy beteg közéletnek,, beteges parlamentjét, egy lábbadozó közélel lábbadozó, majdan uj, — mert a régi életre és formákra törekvő — parlamentjének kell felváltania... * Egy erdélyi magyar embert, — aki lelki szükséget érzett,, hogy a rég nem látott magyar törvényhozást viszontlássa,, aki a magyar Pantheonban akart újra magyar levegőt szívni,, — kalauzoltam fel a dunaparti fényes palotába. Kábult boldogsággal lépkedett a rég nem látott márványfolyosókon,, amelyek »régi dicsőséget« hirdettek neki, aztán félrevontam a nehéz függönyt és ő túlvilág örömtől átittasult arccal lépett a »Nemzetgyűlés® termébe. Harc folyt akkor is... Személyeskedő harc. Szokatlan hangon folyt a vita, s a kép, a levegő, a tárgy előtte szokatlan volt. Ahol egykor elvi harcokra ijjazottan vívták csatájukat,, az ellenzék történelmi alakjai; onnan most a durvaságok kénköves esője hullt őrült összevisszaságban mindenfelé. Jó emberem csak figyelt, nézett, hallgatott. Pillanatokig tanácstalanul nézte a lelkének idegenül hangzó kiszólásokat; a zsibongó zsajt; a bántó ricsajt... Vizsgálgatta a különös arculatú em^kreket,, s még inkább azoknak válogalatlan kiszólásait... Az elnöki csengő egyre szólt,, s az elnök tisztes hangján is álsüvöltött a termen,, innen is, onnan is : maga«... »Hallja maga!!«... Emberein rámnézett, szemébe könny tolult, s fejét lehajtva, mélységes szomorúsággal hagyta ott a parlamentet,, ahol a büszke, lovagias, népében is arisztokrata magyar nemzet képviselői a törvényhozás templomában ugy aposztrofálják egymást: »Haltja maga!!...« A nyíregyházi ügyvédi kamara előkészítő értekezlete. Nyíregyháza, november 2. A Nyirvidek tudósítójától. Vasárnap délelőtt 10 órakor a kir. törvényszék nagy tárgyalási termében értekezletre gyűltek össze Nyíregyházának ügyvédei. Az értekezlet célja a Nyíregyházán felállítandó ügyvédi kamara előkészítése volt. Az értekezleten Schvarcz Izidor korelnök elnökölt. Az ügyvédi kamarára vonatkozó kormányintézkedést és a kamara szervezetét Murányi László dr. és Fráter Ernő dr. ügyvédek ismertették. Az értekezlet bizottságot választott, amelynek a kamara adminisztrációs és anyagi ügyeinek előkészítése a célja. Az alakuló közgyűlés még e hó folyamán meg lesz és január 1-én megkezdi működését a nyíregyházi ügyvédi kamara. wmmi CÍPŐ ÁRUHÁZBAN ! NYÍREGYHÁZA ZRÍNYI IL ONA-UTCZA 5. SZA M Javításokat elfogadunk. — Au'o köpeny es (ömlő minden méretben raktáron. Katz Miksa, Takarékpalota. — Cigarettázik ön? — Sodorjon Janina papírt j; Egy élettörténet. Irta : Krúdy Gyula. (4.) Ne higyjék, hölgyeim és uraim, hogy lüz hiányiában most már végleg unatkozni kezdtünk Nyíregyházán!! Mire valók lettek volna a képviselőválasztások, amikor a harciasabb menyecskék is kokárdát tűztek fel és zászlókkal járták be a várost Vidliczkay mellett. — Jámbor, öreges ur volt ez a férfiú, még a légynek sent tudott volna véteni, mégis minden ötö|álik esztendőben felkavarta a város nyugalmát; olyan háborúságokat idézett elő, hogy néha még a házastársak is összeverekedtek miatta, különösen akkor, ha az asszony, beavatkozni akart férje politikai meggyőződésébe. f [ *i*ri#|si így például a mi családunkban is beköltözött a politikai viszálykodás. Nagyapám dühös függetlenségi érzelmű volt, míg apám inkább hajlott Apponyi szelíd politikája felé. így történt aztán, hogy néha évekig nem beszéltek egymással. Érdemes még néhány szót vesztegetnj az öreg Vidliczkayra, akiről ugy se beszél már manapság senki. Ez a szelíd, kertészkedő férfiú leginkább csak az almafái között érezte jól magát, amely híres almafák tán még manapság is megvannak amott az alvégen,, az olaj ütőn tuf, — mégis a legvéresebb izgalmakat tudta előidézni. Egyetlen egyszer nyitotta ki a száját a képvisélőhaz r ban, amikor is ama éjféli® beszédét elmondta,, mégis miniszterek törtek állandóan a mandátumára. Fellépett ellene Lónyay Menyhért, megpróbálkozott ebben a luteránus városban a katholikus Vidliczkay József letörésével a protestáns Fabinyi Teofil,. — egyik sem bírt et vele. Vidliczkay mindig győztesen került ki a küzdelmekből, igaz, 'hogy a csizmadiák sok sátorfát összetörtek az érdekében. Vidliczkay csendesen kertészkedett tovább,, mintha mi sem történt volna. Manapság már elképzelhetetlenek az ilyen flegmatikus emberek. Hősünk, — bár még jó messzire esett attól a kortól, amikor Magyarországon a polgár házasságképes és választó lehet, dühös Vidliczkay-párti volt, mert ezen az oldalon kínálkozott némi alkalom az ablakok beverésére. (Nincs annál szebb zene, ha az ember az utcáról hallgatja) Sajnos, "a kertészí pályán se maradhatott meg sokáig hősünk ama említett nagyhatalmasság közbelépése miatt. De hagyjuk a politikát. Rákóczi Ferenc óta sóhajtva szokás arróí beszélni Magyarországon. Nézzük, miféle nevezetes férfiakkal ismerkedik meg hősünk, akik majd a klasszikus korban ifjú módjára példaképei legyenek a reávárakozó él*then. Először is itt van az októberiképü Mezőssy László, aki ködszagu, nagy utiköpenyegéből mindig tokaji boros üvegeket szed elő, valahányszor a házhoz érkezik. Arca olyan piros, mint az őszi erdő, de kedve, hajlanjdiósága olyan vidám, mint a hervadozó erdőben tilinkozó cinkemadáré. Ilyen életvidám öreg ur nem is tehet egyebet hetvenedik éve közeledtével, mint kapja magát és megházasodik. A tokaji átalagok mellett egy napon tizenhat pSztendős forma hölggyel érkezik látogatóba, akit ugy ífiutat be, míiit-a fele-Agét. Sokat csóválták a fejüket akkoriban ezen a házasságon a vidéki úriemberek, bár flegmatikus, piros szegélyes RIafrokban járnak otthon és hosszúszárú csibukot tartanak a szájukban. A fejcsóválás azonban hiába volt, mert a boldog házasságot bőséges áldással kisérte Isten. Öt gyermek született rövidesen a frigyből. Szegény menyecske az ötödik gyermek-* nél megbetegedett és meghalt. Hősünk, miután ilyen gyönyörű példát látott maga előtt, természetesen elhatározta, hogy ha szerét teheti, 70 éves korában ugyancsak megházasodik. Nem lehetett hősünknek kikerülni pazonyi Elek Gusztival való találkozást ós a nyomába keletkező rajongást, amely az ezredes iránt ébredt benne, amikor az vacsora után letolta a csizmáját és a lába ujjai közé huszkrajcárosokat rakott, amelyeket onnan egyenkint kilövöldözött píszDohnánvi hanaversenve a Koronában november hú 19-én! J U J Jegyek 20.000 koronától 60.000 koronáig Ferenczinél