Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-04 / 252. szám

2 1924. november 4. „Hallja maga" — a parlamentben. A Nyirvidék számára irta : dr. VAkár p. Arthur, m. kir. kormányfőtanácsos. Minden idők társadalmi életében szo­kásos e kitételt használni: Parlamentáris kifejezés^,. »A parlamentarizmus szabályai szerint«... Ez a kifejezés egyet jelent a jómo­dorral, á kölcsönös megbecsüléssel, a rend 1 szeretetével,, a forma tiszteletével, a 'kul­túra akarásával,, a nemes példaadás vonzó­erejével, a magyar lovagiassággal, s álta­lában mindazzal, ami uri és magyar... A magyar parlamenti élet, — mintha az a magyar közjog tiszteletet érdemlő patinájával lett volna bevonva,. — köz­becsülés tárgya volt mindenütt,, ahol a tör­vényhozás a nemzet lelkületének és ar­culatának tiszta lükre volt. Ahol a közjogi élet olyan nemes ive­léssel szárnyalt,, mindig a magasban, s so­hasem alacsony régiókban; ott büszkén állhatott ki minden magyar a fórumra; »Ego Romanus sum«... Ahol a ; Szent Korona« leste egy ré­szének érezhette magát minden ma­gyar ember, ott lelkesedéssel és büszkén tekinthetett mindenki a nemzet képvise­letére, a törvényhozók táborára; ott iga­zán mindenki felemelt fővel mondhatta a világ szemébe: Ego Romanus sum!!< Amikor a nyugati parlamentárizmus eresztékeiben recsegett, ropogott; amikor a Számum forrósága öntöttte el a lelke­ket, s amikor az érzelmek forró lávája az ajkakon üli; a magyar parlament erős érzéssel és öntudattal állta a hullámokat. S ha mégis végigszántott a vihar a magyar törvényhozás termében,, akkor azl a leg­nemesebb szenvedélyek váltották ki, hogy nyomában a lelki tisztulás evolúciója áradjon szét... Hová lett a magyar parlamentáriz­mus? Hová lett a magyar törvényhozás fenköltcn tiszteletreméltó képe,, amely a lelki eldurvulás kilengéseit megfékezi,, kor­látai közé parancsolja"? Hol van a magyar nép véleszületett arisztokráciája,, amely­nek nyilvános, választott, példaadó fó­rumia a parlament volt? A magyar törvémf hozás, amely a magyar >Magna Charta« tiszteletreméltó ősiségével dekorálva az angol parlamentárizmussal vivőit lovagi tornát és győzött — talán elkorhadt,, talán el rozsdásodott volna? Nem!! Egy beteg közéletnek,, beteges parlamentjét, egy lábbadozó közélel lábba­dozó, majdan uj, — mert a régi életre és formákra törekvő — parlamentjének kell felváltania... * Egy erdélyi magyar embert, — aki lelki szükséget érzett,, hogy a rég nem látott magyar törvényhozást viszontlássa,, aki a magyar Pantheonban akart újra magyar levegőt szívni,, — kalauzoltam fel a duna­parti fényes palotába. Kábult boldogsággal lépkedett a rég nem látott márványfolyosókon,, amelyek »régi dicsőséget« hirdettek neki, aztán fél­revontam a nehéz függönyt és ő túlvilág örömtől átittasult arccal lépett a »Nem­zetgyűlés® termébe. Harc folyt akkor is... Személyeskedő harc. Szokatlan hangon folyt a vita, s a kép, a levegő, a tárgy előtte szokatlan volt. Ahol egykor elvi harcokra ijja­zottan vívták csatájukat,, az ellenzék tör­ténelmi alakjai; onnan most a durvaságok kénköves esője hullt őrült összevisszaság­ban mindenfelé. Jó emberem csak figyelt, nézett, hall­gatott. Pillanatokig tanácstalanul nézte a lelkének idegenül hangzó kiszólásokat; a zsibongó zsajt; a bántó ricsajt... Vizs­gálgatta a különös arculatú em^kreket,, s még inkább azoknak válogalatlan kiszólá­sait... Az elnöki csengő egyre szólt,, s az elnök tisztes hangján is álsüvöltött a ter­men,, innen is, onnan is : maga«... »Hallja maga!!«... Emberein rámnézett, szemébe könny tolult, s fejét lehajtva, mélységes szomo­rúsággal hagyta ott a parlamentet,, ahol a büszke, lovagias, népében is arisztokrata magyar nemzet képviselői a törvényhozás templomában ugy aposztrofálják egymást: »Haltja maga!!...« A nyíregyházi ügyvédi kamara előkészítő értekezlete. Nyíregyháza, november 2. A Nyirvi­dek tudósítójától. Vasárnap délelőtt 10 órakor a kir. törvényszék nagy tárgyalási termében ér­tekezletre gyűltek össze Nyíregyházának ügyvédei. Az értekezlet célja a Nyíregy­házán felállítandó ügyvédi kamara előké­szítése volt. Az értekezleten Schvarcz Izi­dor korelnök elnökölt. Az ügyvédi kama­rára vonatkozó kormányintézkedést és a kamara szervezetét Murányi László dr. és Fráter Ernő dr. ügyvédek ismertették. Az értekezlet bizottságot választott, amely­nek a kamara adminisztrációs és anyagi ügyeinek előkészítése a célja. Az alakuló közgyűlés még e hó folyamán meg lesz és január 1-én megkezdi működését a nyíregyházi ügyvédi kamara. wmmi CÍPŐ ÁRUHÁZBAN ! NYÍREGYHÁZA ZRÍNYI IL ONA-UTCZA 5. SZA M Javításokat elfogadunk. — Au'o köpeny es (ömlő minden mé­retben raktáron. Katz Miksa, Takarékpa­lota. — Cigarettázik ön? — Sodorjon Janina papírt j; Egy élettörténet. Irta : Krúdy Gyula. (4.) Ne higyjék, hölgyeim és uraim, hogy lüz hiányiában most már végleg unatkozni kezdtünk Nyíregyházán!! Mire valók let­tek volna a képviselőválasztások, amikor a harciasabb menyecskék is kokárdát tűz­tek fel és zászlókkal járták be a várost Vidliczkay mellett. — Jámbor, öreges ur volt ez a férfiú, még a légynek sent tudott volna véteni, mégis minden ötö|álik esztendőben felkavarta a város nyugalmát; olyan háborúságokat idézett elő, hogy néha még a házastársak is összeverekedtek miatta, különösen akkor, ha az asszony, beavatkozni akart férje politikai meggyő­ződésébe. f [ *i*ri#|si így például a mi családunkban is beköltözött a politikai viszálykodás. Nagy­apám dühös függetlenségi érzelmű volt, míg apám inkább hajlott Apponyi szelíd politikája felé. így történt aztán, hogy néha évekig nem beszéltek egymással. Érdemes még néhány szót vesztegetnj az öreg Vidliczkayra, akiről ugy se beszél már manapság senki. Ez a szelíd, kertészkedő férfiú leg­inkább csak az almafái között érezte jól magát, amely híres almafák tán még ma­napság is megvannak amott az alvégen,, az olaj ütőn tuf, — mégis a legvéresebb iz­galmakat tudta előidézni. Egyetlen egy­szer nyitotta ki a száját a képvisélőhaz r ban, amikor is ama éjféli® beszédét el­mondta,, mégis miniszterek törtek állan­dóan a mandátumára. Fellépett ellene Ló­nyay Menyhért, megpróbálkozott ebben a luteránus városban a katholikus Vidlicz­kay József letörésével a protestáns Fabi­nyi Teofil,. — egyik sem bírt et vele. Vid­liczkay mindig győztesen került ki a küz­delmekből, igaz, 'hogy a csizmadiák sok sátorfát összetörtek az érdekében. Vid­liczkay csendesen kertészkedett tovább,, mintha mi sem történt volna. Manapság már elképzelhetetlenek az ilyen flegmati­kus emberek. Hősünk, — bár még jó messzire esett attól a kortól, amikor Magyarországon a polgár házasságképes és választó lehet, dühös Vidliczkay-párti volt, mert ezen az oldalon kínálkozott némi alkalom az ablakok beverésére. (Nincs annál szebb zene, ha az ember az utcáról hallgatja) Sajnos, "a kertészí pályán se maradhatott meg sokáig hősünk ama említett nagy­hatalmasság közbelépése miatt. De hagyjuk a politikát. Rákóczi Fe­renc óta sóhajtva szokás arróí beszélni Magyarországon. Nézzük, miféle nevezetes férfiakkal ismerkedik meg hősünk, akik majd a klasszikus korban ifjú módjára példaképei legyenek a reávárakozó él*then. Először is itt van az októberiképü Mezőssy László, aki ködszagu, nagy uti­köpenyegéből mindig tokaji boros üvege­ket szed elő, valahányszor a házhoz ér­kezik. Arca olyan piros, mint az őszi erdő, de kedve, hajlanjdiósága olyan vidám, mint a hervadozó erdőben tilinkozó cinkema­dáré. Ilyen életvidám öreg ur nem is te­het egyebet hetvenedik éve közeledtével, mint kapja magát és megházasodik. A tokaji átalagok mellett egy napon tizenhat pSztendős forma hölggyel érkezik látoga­tóba, akit ugy ífiutat be, míiit-a fele-Agét. Sokat csóválták a fejüket akkoriban ezen a házasságon a vidéki úriemberek, bár flegmatikus, piros szegélyes RIafrok­ban járnak otthon és hosszúszárú csibu­kot tartanak a szájukban. A fejcsóválás azonban hiába volt, mert a boldog há­zasságot bőséges áldással kisérte Isten. Öt gyermek született rövidesen a frigyből. Szegény menyecske az ötödik gyermek-* nél megbetegedett és meghalt. Hősünk, miután ilyen gyönyörű pél­dát látott maga előtt, természetesen elha­tározta, hogy ha szerét teheti, 70 éves ko­rában ugyancsak megházasodik. Nem lehetett hősünknek kikerülni pazonyi Elek Gusztival való találkozást ós a nyomába keletkező rajongást, amely az ezredes iránt ébredt benne, amikor az vacsora után letolta a csizmáját és a lába ujjai közé huszkrajcárosokat rakott, ame­lyeket onnan egyenkint kilövöldözött písz­Dohnánvi hanaversenve a Koronában november hú 19-én! J U J Jegyek 20.000 koronától 60.000 koronáig Ferenczinél

Next

/
Oldalképek
Tartalom