Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-04 / 252. szám

1924. november 4, jtimmnmm 3 A nyíregyházi Hősök temetőjében impozáns emlékünnep vo!t. Sasi Szabó László dr. nagyhatású emlékbeszédet mondott az elhunyt hősökről. Nyíregyháza, november 2. A Nyirvidék tudósítójától. Halottak napja előtt, vasárnap délután engedett egy kissé a zord novemberi idő. Déli szél suhogtatta meg a nyiri fákat s a karcsú nyárfákról, a magyar ciprusokról versenyre hullott az aranyszinü levél. Színekben, fényhatásban alkalmas ez az enyhe novemberi borongás arra, hogy háttere legyen a Hősök temetőjében felsíró szép emlékünnepnek. A Hősök temetőjében délután 3 órára nagy közönség jelenik meg. Csendőrök, tüzérek, huszárok, a honvéd gyalogság szakaszai sastollasan vonulnak fel, élükön a nyíregyházi helyőrség teljes tisztikara. És jön a polgárság is végeláthatatlan sorban ; öregek, ifjak, lelkes magyar asszonyok, leányok, kezükben egy-egy csokor őszi rózsa. Megjelenik dr. Bencs Kálmán kormányfőitanácsos, polgármester, Szohor Pál főjegyző a tanács kiséretében, jönnek az iskolák a cserkészifjak tanáraik vezetésével, itt vannak a hadiárvaház leánykái, akiknek mindegyike egy-egy hadihalott édesapát sirat. A szép sorjában nyugvó hősök sirján sorra gyúlnak fel a kegyelettel hozott gyertyák. Egy feketekendős asszony maga tíz sirt világit ki s csaknem minden síron van egy egy csokor virág. Az ünneplő közönség ellepi a temetőt, a tisztikar, a katonazenekar, a Városi Dalárda, a hadiárvák kara a fekete obeliszk körül helyezkedik el. Az ünnepség első száma a katonazenekar imája. A »Vater, rufe dich« c. ima szivettépően bug fel a kürtök szavában s felhangzik a vezényszó : zászlóalj imához ! Majd az énekkar veszi át a busongás és telkesítés szerepét és Jakab József karmester vezetésével felhangol : »Jer, lobogtasd őszi szellő, bánatunknak zászlaját«. És valóban, mintha óriási fekete lobogó tornyosulna a a sirok felé, százak lelkéből száll tolyával. Ugyan melyik fiatalember nem Vállalná szívesen még azt is, hogy fából legyen a Iába,, csak azért, hogy. hasonló kunsztot megreszkirozhasson!! A gyermekkor hősei mindig a furcsa emberek. így nem csodálható,, hogy] Hősünk,, mielőtt bármit látott volna alvilágból,, ideált választott magának, még pedig senki mást, mint Lányi uramat, az orosi jegyzőt. Hogyan lehet egy falusi jegyző ideál, ha pláne oly kevéssé hasonlit a Falu Jegyzőjéhez,, akiről Eötvös báró ama nevezetes regényét irta, amely regénnyel minden fiatalembert szokás meggyötörni Magyarországon ? Lányi,, az orosi jegyző olyan volt, mint a megelevenedett peleskei nótárius, mintha nem is Orosról jött volna,, hanem egyenesen a Hársfából,, a műkedvelői előadások színpadáról. Tarajos sarkantyúja Végigpengett a nagykállói utcán. Feszes,, magyar ruhás alakja végigpöndörödött a városon, hogy mindenki utána fordult a borpiros képii,, hetyke kis embernek. Nevezetes volt ráncos csizmája,, amelyet csak egy bizonyos csizmadia tudott kedvére varrni. A Lányi csizmadiája,, — mondták az emberek és maga Lányi ennél nevezetesebb dolgot nem is követett el. (Mégis mindenki megnézte. (Folytatjuk,! i | fel a bánatos emlékezés sóhaja. Az énekkar után a szószéken a tábori lelkész jelenik meg s rövid imát mond, majd a hadiárvák bus csalogány szavából hangzik az ének : »édes, bé| kés álmotokat ne zavarják jajjaink«. A meg•' ható énekkari számot Krecsák László karnagy vezeti. Most minden szem a szószékre szegződik. Sasi Szabó László dr., a »Nyirvidék« j főszerkesztője mondja el hatalmas szónoki I erővel minden szivet magával ragadó, mélyen nevelő hatású beszédét. Valahányszor belép ebbe a temetőbe, ahol a hősök sírjai katonás rendben fogad" ják, szorongó fájdalom ül a lelkére. A mult emlékei csapnak le. Titkos hangok zokogása | hangzik fel a sírokból, amelyekben kemény férfiszivek porladnak. A némaságnak beszéde van, a temető Zokogja bus akkordját, ezt a kiáltást: miért ? A karcsú emlékoszlopra, a mely mintha holttetemekből emelt piramison állna, egy keményen bevésett kérdőjelet Iát, amely ezt kiáltja : miért ? Erről a kérdőjelről a kérdéseknek • egész tömege árad a múltból, jelenből, jövőből egyaránt, megoldatlanul. Ha áttekint a temetőn, a vasúti síneken, ott I átja a lüktető életet, a várost, idehallja annak lármáját és azt kérdi, hogy ebben a szent órában miért vagyunk olyan kevesen itt ? Talán az időjárás az oka ? Mikor ők mentek, senkisem kérdezte, hogy milyen az idő. Szélben, esőben, orkánban mentek a becsület mezejére. Ha erről az obeliszkről, a győzelem ragyogna, ennek fényében sokan sütkéreznének. De annak a \ kérdőjelnek tekintetét, amely erről az obeliszkről néz le, sokan nem tudják elviselni.. Akik itt nyugszanak, magyarok, németek, oroszok, szerbek egyaránt a becsület mezején haltak meg. Csak a becsületesek tudnak erre az obeliszkre is nyugodt lelkiismerettel feltekinteni Sjníem a bujkálok, közömbösek, árulók, akiknek nincs rendben a lelkiismeretük. Mert a becsület mezején külső és belső árulás történt. Négy esztendeig ellenséges földön ragyogott győzelmes fegyverünk, amelyet árulás csavart ki kezünkből, hogy prédára leső hiénáknak szolgáltassa ki hazánkat. Azért vagyunk itt olyan kevesen, mert nagyon sokan nem mernek feltekinteni a kérdőjelre, nem tudják elviselni vádoló tekintetét. Nézzük a hősök sírjait. Itt béke van, békésen pihennek magyar, német, orosz, olasz, szerb, román katonák. Ez a halál birodalma. Olyan ez a temető, mint a megszentelt, az eszményi nemzetköziség szimbóluma. Nem a materialista, osztálygyülölő internacionalizmusra gondolunk itt, hanem arról, mely azt tanítja : az országhatárokon tul vannak az emberiségnek közös nagy gondolatai. Amilyen szent előttünk a mi hazaszeretetünk, ugy becsüljük az idegenek hazaszeretetét is. Ennek a temetőnek a nemzetközisége azt tanítja, hogy az emberi felmagasztosultság fénykörében ragyog a hazaiszeretet erénye. A legádázabb tűzben is megértést, szeretetet parancsol és azt diktálja, adjunk tiszteletet az idegen hősöknek, akik a becsület mezején ontották fiatal vérüket. r (, Itt béke van, de ránk, élőkre, ránk magyarokra fiz élet küzdelme vár. Igazságtalanság ostora ver arcunkba. A mi generációnknak nem szabad addig pihenésre gondolnia, mig a ránk váró kötelességeket nem teljesítettük. Az itt békésen, megbécsülten nyugvó idegen hősök szellemei már megfürdöttek az örök igazság napfényében, látják az igazságot és a velünk elkövetett becstelens egeket. ő általuk üzenünk az eleveneknek, akik gúzsba kötve tartanak bennünket. Üzenjük, hogy mi megbecsüljük aa ő hősi halottaikat a magyar még elbukóUsYtgában is emelkedett, lovagias, üzenjük, mi tűrve várunk, bízva abban, hogy ők a velünk elkövetett igazságtalanságot egyszer jóváteszik. De azt is üzenjük az idegen hősök szelleme által, hogy ez a türelem is véges és Rózsahegyi Nyíregyházán. Rózsahegyi jön Rózsahegyi megérkezik Rózsahegyi játszik Rózsahegyi a szinházban Rózsahegyi pénteken Rózsahegyi Vén gazember Rózsahegyi szombaton Rózsahegyi Süt a napban Rózsahegyi esélyekre Rózsahegyi estélyekre a jegyek már kaphatók a pénztárnál. családi és ipari használatra és Varrógépek Hangszeráruk, villanyfelszerelési cikkek, csillárok. Aató pneu és tömlő minden méretben raktáron kerékpárok részletfizetésre Miksa Nyíregyháza, Takarékpalota.