Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-04 / 252. szám

1924. november 4, jtimmnmm 3 A nyíregyházi Hősök temetőjében impozáns emlékünnep vo!t. Sasi Szabó László dr. nagyhatású emlékbeszédet mondott az elhunyt hősökről. Nyíregyháza, november 2. A Nyirvidék tudósítójától. Halottak napja előtt, vasárnap délután engedett egy kissé a zord novemberi idő. Déli szél suhogtatta meg a nyiri fákat s a karcsú nyárfákról, a magyar ciprusokról versenyre hullott az aranyszinü levél. Szí­nekben, fényhatásban alkalmas ez az enyhe novemberi borongás arra, hogy háttere le­gyen a Hősök temetőjében felsíró szép em­lékünnepnek. A Hősök temetőjében délután 3 órára nagy közönség jelenik meg. Csend­őrök, tüzérek, huszárok, a honvéd gyalogság szakaszai sastollasan vonulnak fel, élükön a nyíregyházi helyőrség teljes tisztikara. És jön a polgárság is végeláthatatlan sorban ; öregek, ifjak, lelkes magyar asszonyok, leá­nyok, kezükben egy-egy csokor őszi rózsa. Megjelenik dr. Bencs Kálmán kormányfői­tanácsos, polgármester, Szohor Pál főjegy­ző a tanács kiséretében, jönnek az iskolák a cserkészifjak tanáraik vezetésével, itt van­nak a hadiárvaház leánykái, akiknek mindegyike egy-egy hadihalott édesapát sirat. A szép sorjában nyugvó hősök sirján sorra gyúlnak fel a kegyelettel hozott gyertyák. Egy feketekendős asszony maga tíz sirt vi­lágit ki s csaknem minden síron van egy egy csokor virág. Az ünneplő közönség ellepi a temetőt, a tisztikar, a katonazenekar, a Városi Dalárda, a hadiárvák kara a fekete obeliszk körül helyezkedik el. Az ünnepség első száma a katonazenekar imája. A »Vater, rufe dich« c. ima szivettépően bug fel a kürtök szavában s felhangzik a vezényszó : zászlóalj imához ! Majd az énekkar veszi át a busongás és telkesítés szerepét és Jakab József kar­mester vezetésével felhangol : »Jer, lobog­tasd őszi szellő, bánatunknak zászlaját«. És valóban, mintha óriási fekete lobogó tor­nyosulna a a sirok felé, százak lelkéből száll tolyával. Ugyan melyik fiatalember nem Vállalná szívesen még azt is, hogy fából legyen a Iába,, csak azért, hogy. hasonló kunsztot megreszkirozhasson!! A gyermekkor hősei mindig a furcsa emberek. így nem csodálható,, hogy] Hő­sünk,, mielőtt bármit látott volna alvilág­ból,, ideált választott magának, még pe­dig senki mást, mint Lányi uramat, az orosi jegyzőt. Hogyan lehet egy falusi jegyző ideál, ha pláne oly kevéssé hasonlit a Falu Jegy­zőjéhez,, akiről Eötvös báró ama neveze­tes regényét irta, amely regénnyel minden fiatalembert szokás meggyötörni Magyar­országon ? Lányi,, az orosi jegyző olyan volt, mint a megelevenedett peleskei nótárius, mintha nem is Orosról jött volna,, ha­nem egyenesen a Hársfából,, a műkedvelői előadások színpadáról. Tarajos sarkantyú­ja Végigpengett a nagykállói utcán. Fe­szes,, magyar ruhás alakja végigpöndörö­dött a városon, hogy mindenki utána for­dult a borpiros képii,, hetyke kis ember­nek. Nevezetes volt ráncos csizmája,, ame­lyet csak egy bizonyos csizmadia tudott kedvére varrni. A Lányi csizmadiája,, — mondták az emberek és maga Lányi ennél nevezete­sebb dolgot nem is követett el. (Mégis min­denki megnézte. (Folytatjuk,! i | fel a bánatos emlékezés sóhaja. Az énekkar után a szószéken a tábori lelkész jelenik meg s rövid imát mond, majd a hadiárvák bus csa­logány szavából hangzik az ének : »édes, bé­| kés álmotokat ne zavarják jajjaink«. A meg­•' ható énekkari számot Krecsák László kar­nagy vezeti. Most minden szem a szószékre szegző­dik. Sasi Szabó László dr., a »Nyirvidék« j főszerkesztője mondja el hatalmas szónoki I erővel minden szivet magával ragadó, mé­lyen nevelő hatású beszédét. Valahányszor belép ebbe a temetőbe, ahol a hősök sírjai katonás rendben fogad" ják, szorongó fájdalom ül a lelkére. A mult emlékei csapnak le. Titkos hangok zokogása | hangzik fel a sírokból, amelyekben kemény férfiszivek porladnak. A némaságnak beszé­de van, a temető Zokogja bus akkordját, ezt a kiáltást: miért ? A karcsú emlékoszlopra, a mely mintha holttetemekből emelt pirami­son állna, egy keményen bevésett kérdőjelet Iát, amely ezt kiáltja : miért ? Erről a kérdő­jelről a kérdéseknek • egész tömege árad a múltból, jelenből, jövőből egyaránt, meg­oldatlanul. Ha áttekint a temetőn, a vasúti síne­ken, ott I átja a lüktető életet, a várost, ide­hallja annak lármáját és azt kérdi, hogy eb­ben a szent órában miért vagyunk olyan kevesen itt ? Talán az időjárás az oka ? Mi­kor ők mentek, senkisem kérdezte, hogy milyen az idő. Szélben, esőben, orkánban mentek a becsület mezejére. Ha erről az obeliszkről, a győzelem ragyogna, ennek fé­nyében sokan sütkéreznének. De annak a \ kérdőjelnek tekintetét, amely erről az obe­liszkről néz le, sokan nem tudják elviselni.. Akik itt nyugszanak, magyarok, németek, oroszok, szerbek egyaránt a becsület mezején haltak meg. Csak a becsületesek tudnak erre az obeliszkre is nyugodt lelkiismerettel fel­tekinteni Sjníem a bujkálok, közömbösek, áru­lók, akiknek nincs rendben a lelkiismeretük. Mert a becsület mezején külső és belső áru­lás történt. Négy esztendeig ellenséges föl­dön ragyogott győzelmes fegyverünk, ame­lyet árulás csavart ki kezünkből, hogy pré­dára leső hiénáknak szolgáltassa ki hazán­kat. Azért vagyunk itt olyan kevesen, mert nagyon sokan nem mernek feltekinteni a kérdőjelre, nem tudják elviselni vádoló te­kintetét. Nézzük a hősök sírjait. Itt béke van, békésen pihennek magyar, német, orosz, olasz, szerb, román katonák. Ez a halál bi­rodalma. Olyan ez a temető, mint a meg­szentelt, az eszményi nemzetköziség szimbó­luma. Nem a materialista, osztálygyülölő in­ternacionalizmusra gondolunk itt, hanem arról, mely azt tanítja : az országhatárokon tul vannak az emberiségnek közös nagy gondolatai. Amilyen szent előttünk a mi hazaszeretetünk, ugy becsüljük az idegenek hazaszeretetét is. Ennek a temetőnek a nem­zetközisége azt tanítja, hogy az emberi fel­magasztosultság fénykörében ragyog a haza­iszeretet erénye. A legádázabb tűzben is megértést, szeretetet parancsol és azt dik­tálja, adjunk tiszteletet az idegen hősöknek, akik a becsület mezején ontották fiatal vérüket. r (, Itt béke van, de ránk, élőkre, ránk ma­gyarokra fiz élet küzdelme vár. Igazságta­lanság ostora ver arcunkba. A mi generá­ciónknak nem szabad addig pihenésre gon­dolnia, mig a ránk váró kötelességeket nem teljesítettük. Az itt békésen, megbécsülten nyugvó idegen hősök szellemei már megfür­döttek az örök igazság napfényében, látják az igazságot és a velünk elkövetett becste­lens egeket. ő általuk üzenünk az eleve­neknek, akik gúzsba kötve tartanak ben­nünket. Üzenjük, hogy mi megbecsüljük aa ő hősi halottaikat a magyar még elbukóUsYtgában is emelkedett, lovagias, üzenjük, mi tűrve várunk, bízva abban, hogy ők a velünk elkövetett igazságtalanságot egyszer jóváteszik. De azt is üzenjük az idegen hősök szel­leme által, hogy ez a türelem is véges és Rózsahegyi Nyíregyházán. Rózsahegyi jön Rózsahegyi megérkezik Rózsahegyi játszik Rózsahegyi a szinházban Rózsahegyi pénteken Rózsahegyi Vén gazember Rózsahegyi szombaton Rózsahegyi Süt a napban Rózsahegyi esélyekre Rózsahegyi estélyekre a jegyek már kap­hatók a pénztárnál. családi és ipari használatra és Varrógépek Hangszeráruk, villanyfelszerelési cikkek, csillárok. Aató pneu és tömlő minden méretben raktáron kerékpárok részletfizetésre Miksa Nyíregyháza, Takarékpalota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom