Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)
1924-11-19 / 265. szám
1984. november 19. 3 OSKtt A nyíregyházi kereskedők története 1753-1924. Rész'ef Sándor Móricz e cimen irt, Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanác os előszavával sajtó alá készülő munkájából. I. A <TERM£NYCSARNOK.» A tizenkilencedik század közepéig városunk kereskedelme nem haladta tul„ a magyar alföldi mezővárosok igen csendes kereskedelmét,, ugy ,hogy Nagvkálló kereskedelme is jóva! tulh;_ladla. Midőn azonban 1854-ben a tervezett vasú építési tárgyalásai megkezdődlek,, hír le en megszaporodott a kereskedők és iparosok száma városunkban és a vasutépitkezés larlama alatl nagy forgalom indult ilt meg. Ez év március hó 14-én érkezett a városunkhoz gróf Andrássy György és Zsedényi Ede a tervezett vasút engedményeseinek felhívása,, melyben nyilatkozatra hívja fel a várost arra nézve,, hogy a létesítem szándékolt vasút előmunkálataihoz menynyivel hajlandó hozzájárulni? A képviselő testület május 10-én hozza meg a határozatot, mely szerint az előmunkálatok költségeihez 3000 forinttal,, sőt a szükséghez képest többel is készséggel hozzájárul, a vasút céljaira szükséges föld terű le et pedig ingyen ajánlja és a város halárában a homokhordási engedélyt minden kárpót lás nélkül. Pedig ezeket nem is kérték díjtalanul. Ezen bőkezű ajánlatával a város lényegesen hozzájáru t a vasút fé'esít. séhez. E^fe íkezt'e i Nag ká'ló ^ áro áv'al mely várost Szintén érintet.e volna a tervezett vasútvonal. A hires város,, mely évszázadokon át -székhelye volt Szabolcsvármegyének, nem járult hozzá semmivel és amint Kállay András,, megyénk egykori főispánja beszélte,, a káilói városatyák egyike, azzal indokolta meg «szavaialát», hogy nem kell a vasút,, mert az a város alatt fog elvonulni és a gőzös nagyokat fog füttyenteni és ettől a méhraj megriad és elszáll. Nem vitték arra a vasutat,, a méhraj nem szállott eí,, de csakhamar elszáílott Nagykáílóból a «megye és a hires városból,, hol hajdan jelentékeny kereskedelem volt, jelentéktelen falu lelt. — De megkönnyiteite a város az ideáramló kereskedők letelepülését is. Nyiregyháza hamar kereskedelmi gócpont lett. 1858 ban robogott be az első vonat,, ekkor már egy előbb nem remélt kereskedelem és ipar fejlődött városunkban. Nyiregyháza le t a feiénk fekvő Szatmár,. Bireg, Ung és Hajdumegye jó részének és természetesen Szahoicsmegyének fel és lerakodó állomása. A terményt e megyék ideszáüitották és innen száüilották haza a .Pestről, Bécsből és külföldről érkező kereskedelmi árukat. Óriási volt a Szekér forgalom,, ugy,, hogy napokig vártak az idegen szekerek,, mig a lel vagy lerakodási sor rájuk került. 1862-ben már olyan nagy volt itt a terménykereskedelem,, hogy szükségesnek találták a kereskedők a «Terményesarnok» megalakítását. A Gredik-féle házban kezdte ez működését; melynek csakhamar 200 körüli tagjai lett, a társadalom minden rétegéből. Ez időben nagy szám. ban kötötték rendes kereskedelmi szabályok szerint üzleteket,, ide érkeztek a pesti és bécsi tőzsdékről a sürgöny árjelzések,. rendes választott bírósága volt, mely vitás kérdésekben döntött. Piaci ármegállapító bizottsága volt. Ármegállapításai a hatóságok és biróságok előtt,, döntő bizonyító erővel birtak. Rendesen vezették ezen árjegyzésüket könyvekben és | azokat megőrizték,, ugy, hogy évtizedekre visszamenőleg megtalálhatók voltak a mindenkori terményárak, me'yeket a «heti biztositók» hitelesilettek. Nagyobb «gabonaminőségü suly mérlege» (Qualitáts Wage) volt, mely a termény minőségi súlyát állapi o ta meg. Válasz mányá ak tagjai heti biztosokként voltak beosztva,, kik a kisebb ügyeket mindenkor ellátták; ezek között még e sorok iró;a is szerepelt. Helyiségeiben találkoztak rarg és felekezeti különbség nélkül a tái s dalom férfi tagjai, ekkor Nyíregyházán valamirevaló kávéház nem volt. Innen indult ki sok üdvös társadalmi intézmény, itt kötöttek üzleteket a termény és szeszvásárlás céljából ideérkezett külföldi kereskedők. Első elnöke Haas Mór volt sokáig,, ki itt nagy termény és szeszüzlelet foly'.a'ott. 1867ben,, a magyar szó fejlesztésére pénzt gyűjtendő,, fényes táncvigaímat rendezett a választmány, melyen a társadalom mini den rétege tüntetően vett részt,, ez időI ben még erre is szükség volt. j / Buza ez időben kevés termett e vidéken, ami termett, nem volt piacképes, ellenben világhírű volt és nagy mennyiségben termelt a szép, apró, zöldeS szürke színű rozs. Itt szerezte szükségletének jó részét Szilézia, Galícia, Cseh és Morvaor" szág és amig a külföldi védvámok lehetetlennel nem tették, Poroszországba is nagy kivitel volt belőle. — Szászország egyegy nagyobb kereskedelmi cégnek, saját külön tehervonatai szállították innen ej a terményt. — A «Nyirséget» akkor külföldön «Ungarns Kornkammer»-jének nevezték. Későbbi alelnökei Klár Gusztáv,, Haás Ignác, utolsó elnöke dr. Flegmann Jenő, ki előbb titkára volt. Ez időben kévéi ideig dr. Hoffmann Móricz volt a titkár, évi jelentésében rámutatott arra, hogy a 'pcrménycsarnok akkori szervezetében már nem életképes és ujabb alapokra fektetését javasolta, de a vezetőség erre nem volt hajlandó. 1906-ig állott fenn. Utolsó titkára dr. Fodor Mór volt. APOLLO Kedden utoljára HARRY, PIEl a XX század legnagyobb bravurszinészével áltálán >s közkívánatra: A HAVASOK FI Regényes történet 6 felvonásban. I. Az örök hó birodalmában. II. A vadorzók karmaiban. III. A fekete posta. IV. A két piszto y. V A váratlan utas. VI. TVrlan bosszú a. Előadások kezdete: 7 és 9 órakor. — a legolcsóbb •'<>rak 0zás — az Ujságbolt Modern Kölcsönkönyvtára. családi és ipari hasinálatra és Hangszeráruk, viDanyftls«ere!ési cikkek, csillárok. Auló pneu ét ttinlö minden •fretben raktáron Varrógépek kerékpárok részletfizetésre Miksa Nyiregyháza, Takarékpalota.
