Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-19 / 265. szám

4 J&imwim 1924. november 19. Szabolcsiak sikere a debreceni tengeri kiállításon. Varga Kálmán, Fleischmann Rudo f, Halas- Miklós előadása Szabolcsvármegyei vitézek a kiállításon Kin keltettek feltűnést? Kukorica-ver»ikék a kiállításon. A Nyirvidék számára irta : Tolcsvai B6nis Ferenc dr. November 15-én nyilt meg Debrecenben a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara áital ren dezett tengeri kiállítás. A megnyitás napjának déé.utánján kiváló szakférfiak szakelőadásokat tartottak. A jó gazdálkodás feltételei. Varga Kálmán debreceni gazdasági akadémiai igazgató előadása keretében hangoztatta, hogy a gazdának haladni kell a korral és a gazdaságban mindent egyforma gondossággal kell intézni. — Hiába van a gazdaságban cement vályú és önitató, ha rossz a trágya-telep. A jó gazdálkodás első feltétele a jó Ökör és jó eke. — Ha ez megvan, akkor lehet a tengeri termeléssel is eredményesen foglalkozni. Fontos a tengeri termesztésnél az őszi trágyázás, a mély őszi szántás, a gyakori kapálás, a sima müvelés és a vetőmag helyes megválasztása. A tengerit még az 1890-es években is isekélyen gyökerező növénynek tartották, s ugy vélték, hogy ezen tulajdonságánál fogva mély szántást nem igényel. Ez azonban alapos tévedés, mert a tengeri 3 méter mélyre is lebocsátja gyökerét, ennél fogva megkívánja a mély szántást. Megkívánja a gyakori kapálást is, amit Planet-féle lókapával olcsón eszközölhetünk. A gyakori kapálásra azért van szükség, hogy a talajban képződő hajszálcsöveket szétromboljuk és ezáltal a talaj vizének elpárolgását megakadályozzuk. Annyiszor kell a tengerit kapálni, ameddig a lókapával közé tudunk menni. — Ily sokszor kapálják a németek az ő speciális terményüket, a burgonyát. Ott, ha egy 50 holdas burgonya parcellának Planet kapával való kapálását bevégzik, újra kezdik azt élőiről. Planet kapával való helyes müvelés megkívánja a tengerinek kockába való vetését. Töltögetni nem kell a tengerit. Töltögetés helyett is inkább kapáljuk meg azt. A töltögetésnek az a hátránya, hogy a tő körül a földet mélyen kivájjuk s ezáltal a felső gyökereket megsértjük, továbbá a tő köré hányt kishalomban képződő gyökerek tartós szárazság esetén elszáradnak. Nem helytálló a töltöge:és mellett felihozott ama érve.és sem, hogy e nélkül a szél kitörné a tengeri szárat. Bizonyság erre ama körü.mény is, hogy egy közepes erejű ember a feltöltetlen tengeriszárat nem birja kihúzni a földből, ellenben a feltöltöttet kibírja húzni. Vetőmagul azokat a töveket kell kiválasztani, amelyeken 2—3 szép cső van. A cső két végén lévő szemeket vetőmagul használni nem szabad. Szakítani kell azzal az ósdi régi felfogással, hogy ha az Isten tengeri virágzáskor esőt ad, akkor lesz jó termés, ha nem ád esőt, akkor nem lesz jó termés. A fenti elvek betartásánál elegendő eső nélkül is kielégítő termést nyerünk. > A tengerinemesitésröl. Fleischmann Rudolf növénynemesitő beszélt ezután a tengeri nemesítéséről. Az idő rövidsége miatt azonban csak nagy általánosságban foglalkozott e kérdéssel. Hangoztatta, hogy az utóbbi években kiváló súlyt helyezett a tengeri protein tartalmának emelésére ugy, hogy a jelenleg forgalomba kerülő tengeri törzsei 12—14 százalékkal szemben. Eme tulajdonságánál fogva hizlalásra kiválóan alkalmasak. Morzsolási eredmény átlagban 86 százalék és 14 százalék csutka. Hangoztatta, hogy a tengeri fajtákat a különböző talajok szerint kell megválasztani. 1 ' I Halász Miklós előadása. Fleischmann után Halász Miklós debreceni gazdasági akadémiai tanár emelkedett szólásra. Rövid visszapillantást vetett a tengeri múltjára. Gróf Széchenyi István idejében még csak ajánlgatták a gazdáknak a tengeri termelést. A jobbágyok azonban húzódoztak tőle a sok kapálás miatt. Mikor azonban a földesurak kimondották, hogy a tengeri után dézsmát fizetni nem kell, a tengeri termesztés is fellendült, különösen az 1848—49-es szabadságharc után. [llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinilllllllllHllllllllllllin^ LYfl nmn a Diadalban I Hangoztatta még azt is, hogy a tengerit helyesebb volna a csutkával együtt megda" rá.tatni s ugy étetni a sertéssel. Az igy megdaráit tengerit nem enné olyan mohón a sertés, azt jobban megnyálazná, s ezáltal a tengeri keményítő tartalmából a jobb emésztés folytán nem menne oly sok veszendőbe, továbbá értékesitődne ez áltat a tengeri csutkában lévő óriási sok tápanyag is. Cé.szerü volna tehát ennek megfeielő daráló szerkesztése is. Beszélt még a tengeri szárnak, mint takarmánynak a fontosságáról. Ha a tengeriszárat a jószág elé tesszük, annak a levelét, virágját és a rajta maradt csuhát fogja megenni, vissza hagy azonban 30—40 centiméter hosszú csonkokat, tehát a tengeri szár 70 százalékát, mivel az elfogyasztható része csak 30 százalékot tesz ki. A gazda ezeket a csonkokat fűtésre használja fel, pedig ez a fütő-anyag drágább, mint a legértékesebb porosz szén. — Ezekben a csonkokban sokkal több a kemé nyitő és protein tartalom, mint az eső által kilugzott levél és virágrészekben. Ezeket a csonkokat az Ásványi-féle tengeriszár tépővel szét kellene tépetni, bezsombolyázni és a jószággal feletetni. Az elméleti és gyakorlati kísérlet megállapította, hogy a széttépett és bezsombolyázott tengeriszárban igen sok táperő van, és pedig 129 kilogrammban annyi a táperő, mint 100 kilogramm közepes minőségű réti szénában. Ha a zsombolyai kazal kazal készítésénél a tengeri szár már nagyon száraz, akkor sós vizzel kell azt meglocsolni, vagy pedig cukorrépa fejet, zöld répa levelet, zöld lucernát kell közé tenni, s ez által megnedvesíteni. A zsombolyai kazalt 4 öl szélesre, 4 méter magasra kell rakni, s olyan hoszszura, amennyi a bezsombolyozásra váró tengeriszár. — Készítésekor jól be kell taposni, s tetejébe kell rakni 60—70 cm. vastag földréteget. Az Ásványi--fé!e tengeriszártépőt kisgazda megvenni nem tudja. Többeknek kellene tehát társulni. Ásványi a közönséges cséplőgép dobját is átalakította szártépő késekké. i Ha ezeket keresztül visszük, elegendő takarmány fog rendelkezésünkre állani, — s elegendő állatállományunk, és elegendő trágya lesz. — Most minden gazdának forszírozni kell az állattenyésztést, hogy földjét jókarban tarthassa. — Az a gazda fog a mai kor követelményeinek eleget tenni, aki sok áJátot tart, s aki ennélfogva sokat is termel. Ezután Dr. Erdey János gazdasági akadémiai tanár a tarlószántás fontosságáról beszélt és gyakorlati példákkal bizonyította állításait. Ha szemlét tartunk a kiállított tárgyakon, mindjárt megállapíthatjuk, hogy a kiállításon részt vettek : nemesitők, nagy-, közép- ós kisbirtokosok. Szabolcsvár megyei vitézek o kiállításon. Különösen örömmel állapithatjuk meg, hogy a kiállításon különböző fajta tengerikkel részt vett vitéz Reviczky László tábornok, abapusztai földbirtokos és sok szabolcsmegyei vitéz, akik azáltal is bebizonyították hogy nemcsak a harctéren állták meg helyüket, hanem az alkotás munkájából is kiakarják venni részüket. Vitéz Reviczky László tábornok tengeriféleségei 3 méter sőt még ennél is magasabb tengeriszáraival és hatalmas nagy csöveivel kiemelkedtek a környezetből. Vitéz Molnár Lajos Szakolyból bánkuti fajtát, Vitéz Vágó József Császárszállásról bánkuti és tolnaozorai fajtát, vitéz Nagy Szabadalmazott a jelenkor legtökéletesebb irtóanyagu, mely hushíl, zsiradékból és emberre, háziállatra veszelytelen C*ak patkányt és egeret ölő vegyiszerekböt van készítve, tehát mindenütt alkaton zbató. Tömegii tasra 100 G-öl területhez 1 kg. irtóanyai szükséges ...... • . kft I I . A LII«IIAM«*MIA mindenüttalkaton zható.Tömegiitasra 100••ölterülethez 1 kg.irtóanya^szükséges „Agrana patkanyirto nuskonzerva Kapható minden ppertarbaii és drogériában