Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-07 / 229. szám

2 JáiimwÉK 1924. október 7. A lelki integritás megőrzése, visszaállítása elsőrendű feladata a magyar tanítói karnak ! E szavakat han­goztatta lovag Mózer Ernő kormány főta­nácsos, nemzetgyűlési képviselő Dombrádon a felsőszabolcsi ref. tanítóegyesület választ­mányi ülésén, mely gyűlésen Lászlá Gyula elnöklése alatt igen hasznos pedagógiai kér­dések vettettek fel. Az elnöki megnyitó ha­zafias tartalmával méltó bevezetése volt a gyűlésnek. Majd üdvözölte elnök a nemzet­gyűlési képviselőt, Benkő András kir. tan­felügyelőt és az Ált. Tanítóegyesület köz­ponti kiküldöttjeit. Az elnöki megnyitó után Benkő András kir. tanfelügyelő a tanítóságot érdeklő dol­gokra kérte a figyelmet. Rámutatott a neve­lés kérdésére, melyet jelentősebbnek tart minden másnál. A nemzet mostoha helyzeté­ből önként következik, hogy az iskoláknak föl kell szabadulniok régi konzervatizmu­sokból és a legújabban felfedezett nevelési eszközöket kell használatba venni. E Ieg" ujabban felfedezett nevelési eszközöket kell használatba venni. E legújabb nevelési esz­közök : a Vöröskereszt, cserkészet, Levente csoportok. Ilyenekkel kell behálózni az egész vármegyét. A felekezeti türelmetlenségnek ezek a legáldásosabb gyógyszerei. Elnök a kir. tanfelügyelő ur előadásáért köszönetet mondott. Ezután beszámolt az utóbbi gyűlés óta történt eseményekről. Az iskolákhoz érkező gyűjtő-ívek mi­kénti kezelése is szóba került. Abod Imre javasolta, hogy, mivel a gyűjtés a szülők előtt valami kedves fogadtatásban nem ré­szesül, sőt ellenszenvet keltő : az Eötvös­alap gyüjtőivén kivül semmi gyüjtőiven gyüj tés ne eszközöltessék. A jótékonycél segélye­zésére gyermek színi vagy műkedvelői elő­adások, hangversenyek, táncvigalmak ren­deztessenek; — a választmány elfogadta. Qyöre Péter a jótékonysági, Janka Já­nos az egyesületi pénztár költségelőirány­zatáról terjesztették elő jelentéseiket, azok­kal kapcsolatosan javaslataikat. Mózer Ernő nemzetgyűlési képviselő, végigfigyelve a választmány tárgyalását, szór lásra jelentkezett. Évek óta kiséri figyelem­mel a tanítók működését, kik gyermekfejjel mennek szakpályájokra s diplomával a ke­zökben mennek falura, tanyára, vasúttól, köz lekedési útvonaltól távol, félreeső zugokba és megkezdik azt a nemesítő munkát, ami nélkül család, tanya, falu, város, járás, vár­megye, ország el nem lehet, mert a civili­záció képezi a lelket a nemzetekben. E nélkül sorvadás a sorsa a népeknek. Ajánlja a kommünben megtévedetteknek, lélekben megingottaknak a felvilágosítás szellemében való kigyógyitását; kik lelki integritásukat vesztették el: azoknak ebben rejlik a leg­szebb tanítói hivatás, — szerezzük vissza lelki integritásukat. A szép beszéd megértő lelkekbe jutott. A Hiszekegy eléneklése és elnöki zárszó után közebédre távozott a társaság, hol a köte­lességteljesitésre és lelkes munkára serkentő felszólalások vették folytatásukat. A vendég­látással járó kötelességeknek a dombrádi tanítótestület fényes sikerrel felelt meg. (b.) MODE R N Kölcsönkönyvtár A Szívgárda zásziószentelése. Ünnep a helybeli róm. kath. elemi népiskolában. Zászióann*: Dr. Kállay Miklósné. az Ujságboltban. Vasárnap van. Kettős ünnep. A' sziv­gárdisták zászlószentelő ünnepe. Gyönyö;­rü idő. Mintha az őszi nap tavaszi mele­get árasztana a bűntől megtisztult, az Ur, Jézust vendégül fogajdló gyermekseregre. — Fehér ruhás leánykák ünnepi ruhát öltött fiuk mosolygó és ártatlanságot sugárzó arccal, zaj nélkül sürögnek, forognak az iskola udvarán és lesik a menetet rende­zők utasitásait. A gyermekek szokatlanul öntudatos komolysággal cseíekjd/nek, meg­érezzük, hogy itt a vendégül jött Ur Jé­zus dirigál. Lipovniczky Sándor hitoktató a sziv­gárdisták lelkes veztője, a legnemesebb női szivvel biró, az árvák és a gyermeki szi­vek nagy pá trónusának, a gárda gyönyörű zászlójának megteremtője Kégli Szeréna, a gárda fáradhatatlan munkásának Estók Arankának és a róm. kath. tanítótestület tagjainak, akik lehetővé tették az ifjúsági önképzőkörnek a szivgárdávai egyesü­lését harmonikus rendezése folytán a cso­portok példás rendben kialakulnak: Leg­elői árt Mészáros Lajos zászlóvivő egy ko szorus leánnyal, háta mögött a zászlós csapat. Ettől jobbra a zászlós és lovag fiuk, balra a zászlós és lovag leánykák csoportja, ezek háta mögött a szivgárdá tagjai mind négyes sorban és végül a rendi fenntartására kirendelt iparostanonciskola fegyelmezett cserkészcsapata. Fenségesen szép látvány. Olyan méíységes áhitat töl­ti be sziveinket, mintha már a szentelés aktusa folyna. f Hozzák a zászlót. Arany szegélyes ne­héz fehérselyemből készült, melynek egyik oldalán művészies hímzéssel Jézus vérző szive látható «Jézus jöjjön el a te országod* felírással, a másik oldplán Ma­gyarország Védőasszonyának képe »Ma­gyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk* felírással. Legelsőnek a cserkészcsapat indul el, hogy előkészítse és biztosítsa a gárdisták felvonulását. A főtéren mindenki megbá­mulja a fegyelmezett csapatot és ennek mindenki kifejezést is ajdí. Büszkék lehet­nek erre a nyíregyházi iparosok. Tíz óra előtt pár pereccel méltóságos lépésben el­indul a mentet. A templomba érve a zászló­tartó, a zászlós, lovag leányok és fiuk szentélyben helyezkednek ef. A legméltóságosabb oltári szentség ki­tételével kezdcdlik a szentmise, melyet Énekes János prépost kanonok celebrál. Evangélium után Énekes János prépost­kanonok szentbeszéd© következett. Fert­költ beszédjét Salamon kiráíy bölcs íté­letének idézésével kezjdli. Amint az igazi anya nem elégedett meg a félgyermekkel, mert azt akarta ,hogy éljen, ugy az Ur Jézus sem elégszik meg a félszivekkei, ne­ki egész szivek kellenek örök élettel. — Beszédének magja az Ur Jézus és a gyer­meki szivek közötti párhuzam és a spe­ciálisan magyar eredetű szivgárjdla jelen­tősége. Találóan szép példabeszédjei, a gyermekekhez intézett intelmei örök gyöngyként maradnak meg a gyermeki szi­vekben. A szentbeszéd után a zászlószen­telés aktusa kezdőidlötlt. Áldás és megs zen te­les után a főpap a zászlót méltóságos dr. Kállay Miklósnénak, mint zászlóanyának adja át, aki »Jézus szentséges szive jöj­jön el a Te országod« jelmon|d(ottai a Szivgárdá fehér szallagját, melyen cJé­zusom mindent érted.» olvasható, tűzi a zászlóra, öt követi méltóságos Br. Butt­ler Sándorné, aki a Misszió Társulat kék szallagját «Szeretetben veletek!!» felírás­sal — és végül Estók Aranka a Rózsafü­zér piros szalagját «Istenértü Hazáért!!» felírással tűzi a zászlóra. Ezt követi asziv­gárdisták eskütétele, foga|d|alma, mefyet Lipovniczky Sándor hitoktató előolvasása után tesz le az Ur Jézus kis csapata. — Ezen aktus alatt mintha lelki szemeink előtt egy szebb, egy boldogabb jövő képe tárulna elénk, amikor nem az aranyborjú •minden piszkot, ncmtelenségjet tartalma|­zó bálványa előtt borulnak le az embe­rek, hanem a világ megváltójának igazán boldogító, örökké fennmarajd|ó, uralkodó igéi és taniLásaí előtt. Bár mentől előbb teljesedésbe menne, bár mentől előbb el­jönne az ő országa, akkor megint bol­dog lenne a magyar. A Himnusz elének! ésévef a zászlő­sznetelés véget ért és a menet, dacára íi 3 órai állás után, példás renjdíben vissza­tért az iskola udvarára, ahol a szülők bol­dogan, örömkönnyek között szemlélték a szivgárdisták művésziesen összeállított tablóját, melyet a fényképezőgép megörö­kített. , A jövőbe vetett boldog és erős re­ménnyel oszlott szét felnőtt és gyermek, mert a róm. kath. elemi népiskolai növen­dékek SzivgárldJájának zásziószentelése igazán a Sursum Corda ünnepe volL Vargha Ferenc, igazgató,-tani tó,. A mezőgazdasági kérdések nemzetközi szabályozása A „Zöld Internacionálé" szervezete és programmja. — Negyvenkét állam képviselteti magát a szervezetben — Ausztria féitékenykedése ütötte el Magyarországol a neki szánt vezetőszerep ől. — A mezőgazdaságban nem lehet megvalósitani a 8 órai munkaidőt. — Mayer János v. földmivelés­ügyi miniszter nyilatkozata a Zöld Internacionáléről. A mezőgazdaság nemzetközi szerver zéséről, a »zöld internacionáléről« nagyon sok szó esik a sajtóban, anélkül, hogy ennek a nagyjelentőségű világszervezetnek felépítését és rendeltetését a nagyközönség szélesebb és szakirodalommal kevésbbé foglalkozó rétegeivel megismertetnék. — Szükségesnek tartottuk tehát ennek a szer­vezetnek mibenlétére vonatkozóan az arra leghivatottabb tényezőhöz, Mayer János ny. földmivelésügyi miniszterhez forldiulni fel­világosításért, aki a következőkéi: volt szives munkatársunknak mondani: — A mezőgazdasággal foglalkozó érjdie­keltségek 1889-ben kongresszusra ültek össze, amelyen elhatározták, hogy, a mező­gazdasági érldJekeltségek rendszteres kon­gresszusainak rendezésére, összehívására, tárgysorozatok összeállítására állandó bi­zottságot létesítenek. A mezőgazdasági ér­dekeltségek szervezkedésére vonatkozó, tervezet összeállításával Lagnier vezértit­kárt bízták meg, egyidejűleg megválasztot­ták a tervezet megvitatására hivatott bi­zottságot. Ez a bizottság 1890. julius 1-én Mailine francia agrárius vezér, kezdem é~ Borsalinó őszi kalap különlegességei m^g ér KezteK Faragóhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom