Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-07 / 229. szám

1924. október 10. nyezésére össze is ült, letárgyalta és jó­váhagyás végett az 1891-iki hágai kongresz szus elé terjesztette a kongresszusi alap­szabályokat. — A nemzetközi mezőgazdasági szerv kialakulásában fontos lépést jelentelt az amerikai Lubin alapítványa, amelyet egy ilyen nemzetközi mezőgazdasági intézmény létesítésére tett. — A tanácskozások során az a véle­mény alakult ki, hogy a megalakulandó nemzetközi agrárius intézménynek abban az országban kell székelni, amely a leginten­zívebb mezőgazdasági tevékenységet fejt ki. Az egységes elhatározás Magyarország­ra esett és azt tervezték, hogy. az intéz­mény székhelye Budapest lesz. Az alapító kikötötte azonban, hogy. az illető állami­nak egy bizonyos összeggel szintén hozzá kell járulnia a székház felépítési költsá geíhez, azonkívül az uralkodónak kell vál­lalnia az intézmény palronátusát. Az osz­trák kormánykörök azonban ellenezték, hogy egy ilyen fontos szerv központja Ma­gyarország legyen, azonkívül Ferenc Jó­zsef hajlott korára való tekintettel nem volt hajlandó a protektorátus vállalására s azért az agg uralkodő kifejezett kívánsá­gára az olasz királynak ajánlották fel a terv megvalósítását. Az olasz király, el is vállalta a protektorátust, Olaszország a megállapított költséghozzájárulást, s így Rómában a Borghese palotában fel is épült a római nemzetközi mezőgazdasági Intézet. — Ebben az intézményben 42 állam képviselteti magát. Ez az intézmény az úgynevezett «zöld internacionálé.« — A zöld internacionálé célja a nem­zetközi többtermelés előmozdítása, mező­gazdasági statisztikai adatgyűjtés, a sás­kajárások ellem nemzetközi védelem meg­szervezése, állatjárványok, marhatuberku­lózis elleni hathatós védekezés és általában megoldása mindazon kérdéseknek, ame­lyek minden államot érintenek és érdiekéi­nek. — Az internacionálé római székhá­zában csalt hivatalok vannak ;— (kísérleti laboratóriumok stb. nincsenek) melyekben azoknák az államoknak megbízottai ül­nek, amelyek az első tagsági dij-kategót­riába tartoznak. A háború előtt Magyar­ország fizette a legmagasabb tagsági dijat, évi negyvenezer frankot. — Természetes, hogy. állandó képviseletünk is volt, ame­lyet Miklós ödön államtitkár vezetett, aki különben az intézmény alelnöke is volt Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa és elnökségét csak az angolok és franciák presztízs torzsalkodása akaldjályozta meg. — Az intézmény két évenként tart kongresszust, a legutóbbi kongresszus most tavasszal volt és azst az olasz király, nyitotta meg. Magyarországot SchandI Ká­roly államtitkár, Blasskovits Sándor kép­viselő és én képviseltük. A változott vi­szonyok következtében sajnos már nin­csen állandó képviseletünk Rómában. — Mint érdekességet említem még fel, hogy a békeszerződések alapján a Nemzetek Szövetsége állal a nemzetközi munkaügyek szabályozására alakult Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal legutóbbi genfi értekezletén a mzőgazdasági munkások nyolcórai munkaideje mellett foglalt ál­lást. A határozat ellen az összes államok tiltakoztak s mivel a Munkaügyi Hivatal is kezdte belátni, hogy ezt a kérdjésit ilyen módon aligha lehet megol|d|ani, a római Mezőgazdasági Intézethez, azlaz az Inter­nacíonáléhoz fordultak, egy átlan|dó vegyes bizottság létesítése érdekében, amelynek tagjait részint a Munkaügyi Hivatal, ré­szint a zöld internacionálé delegálja. Ez a létesítendő uj szerv fogja megolidlani kö­zös megegyezés alapján és remélhetően ál­talános megelégedésre a mezőgazjdjasággal kapcsolatos munkáskérdéseket. Nyíregyháza város uj térképét élénk érdeklődéssel fogadta a közönség. Az Emlékkönyv második kötetéhez egy egy térképet csatolnak. A könyv­piacra ezer darab térkép kerül. Nyíregyháza, október 4. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város régi térképei elfogy­tak s a centennáriumi ünnepségek alkalmá­val első teendője volt a városi mérnöki hi­vatalnak, hogy a térképszükségletet kielé­gítse. Az uj térképek el is készültek és min­denütt élénk érdeklődéssel fogadta a kö­zönség a város mai beosztását pontosan fel­tüntető rajzokat. Összesen 2500 példányban jelentek meg a térképek. Közülök 1500 pél­dány a város Évkönyvének második köteté­hez járul, mig a fennmaradó 1000 példányt a könyvkereskedők árusítják 15000 koro­náért. A városi tanács az uj térképek meg­jelenéséről tegnap tett jelentést a szakosz­tályoknak, ahol örvendetes tudomásul vet­ték a térképről szóló jelentést. j i iPIHWHilllHIII Ilii Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa Ifju Maharadzsa A nyíregyházi Kansz érdeklő­dése a zalaegerszegi lakásépítő mozgalom iránt. Zala vármegye tisztviselői hatásos ak­ciót indítottak a házépítésre szerzendő köl­csön érdekében. A zalaiak mozgalma élénk érdeklődést keltett országszerte s a Kansz nyíregyházi csoportja elküldte Soós József telekkönyvvezetőt Zalaegerszegre, hogy a mozgalomról közvetlen információt szerez­zen. Soós József látogatásáról a »Zalame­gyei Ujság« a következőket irja : Tegnap felkereste Czobor Mátyás pol­gármestert Soós József, a nyíregyházi Kansz jegyzője, Nyíregyháza város megbízásából, hogy felvilágosítást kérjen tőle a zalaeger­szegi lakásépítő mozgalomról. Soós József ezúttal kijelentette, hogy Nyíregyháza haj­landó együttműködni Zalaegerszeggel ebben a kérdésben. Különösen pedig abban, hogy, a városok együttesen kérjék a kormányt hogy erkölcsi támogatásával tegye lehetővé azt, hogy kedvező belföldi, vagy külföldi kölcsönt kapjanak a lakásépítésekre. Soós József elmondta, hogy Nyíregyházán 500-an akarnak építkezni és kapnának is 10 száza­lékos belföldi kölcsönt, de ők azt sokalják. Nyíregyháza — mondta — mindent megtesz hogy az építkezés megvalósuljon, mert jótáll az épitkezőkért, csak azt köti ki, hogy kert­várost építsenek. Nyíregyháza városában megvan az áldozatkészség, mert jól tudja, hogy az építkezés által Nyiregyhza fejlődik és azt is tudja, hogy a felépülő 500 ház idő­vel jövedelmező adóalanyul szolgál a vá­rosnak. — Nyíregyháza város, amely most az egész ország érdeklődését és szimpátiáját felkeltette jubiláris kiállításával és fejlődé­sével, ezen impozáns tettével is megmutatta, hogy polgárai jólétét szivén viseli. Ezen ritka tényből tanulhat Magyarország minden városa és Zalaegerszeg is, amely város pol­gárai szükkeblüségének és maradi gondolko zásának köszönheti elmaradottságát és sok tekintetben falusias jellegét. — Itt emiitjük meg hogy a nyíregyházi »Nyirvidék« Czo­bor Mátyás polgármesterrel folytatott in­terjúnk folytán, a legmelegebben emlékezik meg Zalaegerszegről és annak polgármes­teréről. A lap kiemeli, hogy a városok kongresszusán a polgármesterek összejöve­tele rendkívül jótékony hatással volt a vá­rosok egymás közötti érintkezésére* amit bizonyít az is, hogy Nyíregyháza elküldte megbízottját, Soós Józsefet Zalaegerszegre. Ezentúl az Ízléses régóta bevált, dobozos „vaiódi Frank kávépótlék" az utánzott gyártmányoktól külső leg abban különbözik, hogy cím­kéje barna-kék-fehér színekből van összeállítva, amelyen a jel­legzetes ismertetőjelek, neveze­tesen a „kávédaráló" és a „Franck" név feltűnően ér­vényre jutnak. A „valódi Franck a kávédsrá­lóvai" közkedveltségét kiváló aromájának, izletességének, ere­jének és zamatosságának kö­szönheti, 3700 A Cárevics Rettenetes Iván orosz cár életéből Hétfőn Kedden a biadalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom