Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-26 / 246. szám

19X4. október 26 | Szerelem öl — Apolló | HENNY PORTÉN Jön! Apolló | Ernst Deuísch és Zátony Kálmán kedden-szerdán- csütörtökön DIADALBAN Varrógépel* SSH£. Hangszeráruk, villanyfelszerelési cikkek, csillárok. Autó pneu és lömlő minden Imreiben rakiéron kerékpárok részletfizetésre Miksa Nyíregyháza, Takarékpalota. két beszéd volt, melyek közül egyiket Gábos Kálmán homoktanyai tanitó, az itteni Levente lelkes oktatója mondotta. Lendületes, lelkesedéstől izzó, jól átgondolt beszédben röviden ismertette a Levente célját, fontosságát, munkakörét. A közösen végzett munka nevelő hatásáról s a kötelességteljesítés fontosságáról beszél. Hazaszeretetre buzdit. — Szinte beleégeti a Leventék lelkébe az ismét nagy, csonkitatlan Magyarországéért való munkálkodás szent lelkesedését. Bökényi Dániel beszédében kitartásra, következetes, céltudatos munkára buzdítja a Leventét. Mint az elszakított végek apostoli lelkű hirnöke biztat, bátorít; figyelmezteti a Leventét, mily nagy feladatok várnak rá. Int bennünket — készüljünk ! ! Ne találjon készületlenül a boldog óra, á megváltás órája. Ügyesen előadott szavalatok tették még változatossá a délutánt. Végül a Levente válogatott csapata fegyelmezett egyöntetűséggel ügyesen csoportosított szabad-gyakorlatokkal gyönyörködtette a jelenvoltakat. Ünnep van a tanyán ! Nem látványosság cifra, külső dekorációval, de a komoly munka lélekemelő, nivós ünnepe, oázis a puszta közepén, a kultura dúsan termő oázisa. — Nem máról-holnapra termett ide ez a kultu" ra; 10 évi kitartó, önzetlen, mondhatnám missziós munka eredménye ez itt. — Itt nemcsak munkálkodni és igy munkálkodni, de élni is — a legközelebbi falu fél óra járás — áldozat. De Gábos mesteri kézzel hárította félre az akadályokat, ő magának teremtett kulturát, melyben jól érzi magát. A homoktanyai Levente hivatalos megalakulása bár most volt, mégsem ma találkozunk velők először. A centennáriumi kiállítás alkalmával rendezett versenyről Szabolcsvármegye e legkisebb csapata már dicsérő oklevéllel tért haza. A tanyai fiatalság műkedvelő csoportja a szomszéd községekben i s vendégszerepelt. A két sorban előttünk álló, deli tartású, erőtől duzzadó tanyai fiuk fegyelmezett csoportja, a szavalatok, énekdarabok ügyes előadása mind a kultura magas fokáról beszélt itt nekünk. S nemcsak Levente-nap volt ez, de 10 évi, fáradságot nem ismerő, önzetlen munkának jubiláris, a minden nehézséget ieküzdő magyar kultura, a magyar tanítói kitartás szerény,- de mágasztos ünnepe. Zsoldos Ferenc. sokan emlékeznek. — Erről a nagyérdekü, világszerte tárgyalt eseményről is beszélek majd előadásomban. — De többnyire élő és holt nyíregyházi és szabolcsmegyei emberek arcképcsarnokát mutatom be. Azt hiszem, hogy senki sem. fog megsértődni se tréfáimon, se emlékezéseimen, hisz ez a föld az, amely a legeredetibb magyar alakokat termelte és még öserövel termeli ma is- Itt speciális emberek vannak, amityenek sehol sem találhatók máshol az országban. — Nem akarok egyelőre senkit sem meg nevezni azok közül, akikről előadásomban fény- és árnyképeket rajzolok. Hisz végre nekem is szabad meglepetéseket tartogatnom hallgatóim részére, — felelt kitérően a költő a Nyirvidék tudósítójának további kérdezősködésére. Ezek után tehát tudósítónk érdeklődése a Kereskedők és Gazdák Körének vezetőségéhez vezetett,. ahol közölték tudósítónkkal, hogy a jegyek szétosztása már megkezdődött, de oly hallatlan érdeklődés mutatkozik, hogy már most, négy nappal az ünnepély előtt a legnagyobb gondot okozza a belépőjegyek kezelőjének a jegyek helyes és céltudatos elhelyezése. A Kereskedők és Gazdák Köre régi szokásaihoz hiven senkit, arra érdemeseket nem akar kihagyni vendégei sorából, de most elsősorban a Kör tagjai jönnek számításba, mert hiszen hasonló ünnepség még nem volt Nyíregyházán, eleven írónkat nem jubiláltuk. A Lengyel-cukrászdában leadott előjegyzéseket azonban mindenesetre számításba veszik. Hogyan ha!t meg alapi Salamon Eila urleány a íu?.séri kastélyban? — A hipnózis áldozatának hiteles történetéi elmondja a keddi előadáson Kiudy Gyufa. Nyíregyháza, október 25. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyházán, Szabo'csvármegyében, sőt távolabbi vidékeken is példátlan érdeklődéssel várják Krúdy Gyula kedd esti jubiláris felolvasását. Miskolcról például táviratilag kérték tiz belépőjegynek az előjegyzését a Kereskedők és Gazdák Körének elnökségénél. Ugyancsak bejelentették részvételüket az ünnepélyen a budapesti »Otthon« irók és hírlapírók küldöttsége, az Est lapok szerkesztőségei, Lányi Dezső budapesti szobrászművész, (aki Krúdy Gyula szobrán dolgozik jelenleg). Márton Ferenc rajzolómüvész (aki rajzokat fog készíteni az ünnepségről a budapesti lakosok számára.) A Nyugat folyóirat szerkesztősége, Lázár Miklós a Reggel főszerkesztője, Szép Ernő költő, Ostenburg Gyula ezredes képviseletében Hargitay István futár, Kállay István hírlapíró, dr. Kun Andor, az Amerikai Magyar Népszava budapesti szerkesztője, a budapesti harmadik kerületi (Margit-szigeti) Szeressük Társaság küldöttsége stb. stb. Mikor ilyen hatalmas külső érdeklődés mutatkozik egy felolvasás iránt, amely eleinte lokális jellegűnek látszott, az embernek önkéntelenül is eszébe jut Nyíregyháza város imént lezajlott centennáriumi ünnepsége. Ez a helyi ünnepély is váratlanul országos jelentőségévé növekedett Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester vezetése alatt. Ilyen körülmények között másodszor is kérdést intéztünk a városunkban időző Krúdy Gyulához, hogy nyilatkozna felolvasásáról előzetesen, hogy olvasóink érdeklődését kielégíthessük. Krúdy Gyula a Nyirvidék tudósítójának a következőket volt szíves mondani: — Olyan dolgokra is ki akarok térni, előadásomban, amelyekre eddig bizonyos fátylak voltak vetve, — igy például a világszerte nevezetes »tuzséri eset«, amely harminc év előtt világszerte feltűnést keltett, még ma sincs kellően tisztázva. — Mi volt az a nevezetes tuzséri eset ? — Tuzsér kisközség Szabolcsmegyében, a Forgách grófok és az alapi Salamonok benne a birtokosok. Egy este híre érkezett Nyíregyházára, hogy a Salamon-kastélyban nagy szerencsétlenség történt, a földesúr virágzó, ifjú, hajadon leánya, a nagymüveltségéről is ismert Salamon Ella kisasszony hirtelen meghalt. A halál okának szivszélhüdést mondtak, de én mint fiatal hírlapíró bizonyos helyről bizalmas értesülést kaptam amelynek érdekessége folytán még az éjjeli személyvonattal Tuzsérra utaztam és a másnapi budapesti lapok már nagy betűkkel hozták, hogy a tuzséri kastélyban eddig példátlan haláleset történt. A kastély hölgye hipnózis következtében halt meg. A hipnotizőr nem volt más, mint Neukovics Ferenc kútfúró mérnök, akire még Nyíregyházán is