Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-03 / 226. szám

2 JÚiMWtJL 1924. október 3. A Magyar Nemzeti Bank és a gazdaváltók. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja a gazdaközönség figyelmét, hogy, a mezőgazdasági kamarák ismételt közbelépése folytán lényegesen kedvezőbb fogadtatást és szabályozást sikerült kieszközölni a Magyar Nemzeti Banknál a gazdaváltók tekintetében: Minthogy a Magyar Nemzeti Bank hiratalos kamatlába lényegesen alacsonyabb Unnál a kamatlábnál, melyen más pénzintézetek hiteleznek, érthető, hogy, mindig többen és többen iparkodnak a Magyar Nemzeti Bankkal közvetlen öszszeköltetésbe kerülni. — Sokan azonban nem tudják azt, hogy a Nemzeti Bank alapszabályai értelmében csakis oly, váltókat fogadhat el leszámitolásna, melyek rendszerint három, mindenesetre azonban legalább két fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláírásával vannak ellátva. A váltóaíáirók között azonban semmiféle vagyoni érdekkapcsolatnak nem szabad fennforognia; épugy nem fogaidható be a Bank tárcájába egy olyan iváltó, amelyen csakis két házastársnak, avagy, igen közeli rokonságban álló egyének-, nek aláírásai fordulnak elő. Még az esetben sem helyezhető el az ilyen váltó a Nemzeti Banknál, ha mindegyik váltóaláirónak külön vagyona van. A Bank a váltóleszámítolásánál nem csak az egyes aláírók vagyoni jóságát vizsgálja meg, hanem egyszersmind megítélés tárgyát képező a váltó leszámítolási összeg hováforditásának célja is, mert a Bank eszközeit csakis legitim gazdasági tevékenység támogatása céljából bocsáthatja rendelkezésre. Oly hiteligények, melyek beruházásokból erednek, amely utóbbiak csak hosszabb törlesztési tartamra szóló kölcsönök utján foganatosíthatók, a Jegybanknál nem találhatnak kielégítésre, mert a Jegybank alapszabályainál, de természeténél fogva is csak rövidebb lejáratú váltóhiteleket engedélyezhet és feltétlenül ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a váltóadósság lejártakor készpénzben, 'teljes összegében visszafizettessék. Arra a kérdésre, hogy a mezőgazda milyen módon kapcsolódik bele a Magyar Nemzeti Bankkal való közvetlen váltóforgalomba, nevezetesen milyen váltóanyag alkalmas arra, hogy az a Banknál minden pénzintézeti giró nélkül is leszámítolható legyen, következők szolgáljanak utbaigaigazitásul. A mezőgazdasági társadalom tagjai különösen ezidén tekintettel egyes vidékek szomorú terméshozamára, igen gyakran abban a helyzetben vannak, hogy a ^vetőmagszükségletüket, továbbá a gazdasági cselédség konvenciójára szolgáló gabonamennyiséget kénytelenek vásárlás utján fedezni, mely vásárlásokra az iítető gazdának a szükséges pénzösszeg azonban nem áll rendelkezésre. Ha már most a yevő szükségletét akár jóhirü magnemesitő vállalatnál, avagy gabonakereskedődnél, esetleg oly termelőnél fedezi, kinek bonitása a Banknál is ismeretes, akkor a vásárló gazda ezen vásárlását készpénz helyett váltóval egyenlíti ki. Az eladók ezen váltót lakóhelyük szerint illetékes intézetnél, mely lehet a Magyar Nemzeti Bank főintézete, avagy pedig valamely fiókintézete, leszámítolás céljából benyújthatók. A gazdák az élő és holt leltárukká egészitése céljából történő vásárlásokhoz, [valamint a termeléshez szükséges eszkö,zök és anyagok megvételéhez szükséges pénzeszközöket is hasonló módon szerezhetik be. Nem ritka az az eset, hogy a mezőgaz}da kénytelen a termelési időszak alatt leszállítandó termel vényeire előlegeket felvenni. Az ilyen előlegek fedezésére a mezőgazda az előlegnyuj tónak rendszerint váltót ad. Ezek a váltók is alkalmasak arra, hogy az előlegnyuj tó azokat közvetlenül a Banknál értékesítse. Sokkal nehezebb a mezőgazdának az esetleg mutatkozó üzemtőke hiányt váltó alapján közvetlenül a Banknál fedezne mert a szükséges váltóaláirások beszerzése csak az esetben lehetséges, ha akadnak olyanok, kik hajlandók a váltókat szívességből aláírni. Az ilyen szívességi aláírásokkal ellátott váltóanyag azonban a Magyar Nemzeti Banknál nem helyezhető el. A mezőgazdasági váltók leszámítolása tekintetében a "Bank alapszabályaiban lefektetett az a kivételes intézkedés, hogy ez a váltóanyag a rendes kilencvenkét napos határidőnél hosszabb is lehet, azonban a hat hónapot nem haladhatja meg, főleg abból a célból történt, hogy a gazdáknak a termelési időszak alatt, amidőn csak kisebb bevételekkel rendelkeznek, avagy esetleg egyáltalában nincs 'bevétene legyen gondjuk a váltók rendezése miatt. A mezőgazdák nemcsak elfogadói mi" nőségben jöhetnek vonatkozásba a Magyar Nemzeti Bankkal, hanem mint a váltók kibocsátói közvetlenül is benyújthatják ezeket a váltókat a Banknál. Váílőkibocsálóvá akkor válik a mezőgazda, ha termeivé" nyeit akár kereskedőnek, akár ipari vállalatnak, avagy esetleg egy, másik mezőgazdának nem készpénzben, hanem hitelre, ráltó ellenében eladja. A Nemzeti Bank az ilyen váltót csak akkor veheti át, ha ugy, az eladónak, mint a vevőnek hitelképessége előtte ismeretes. A mezőgazda ennélfogva termelvén nyeit készpénz helyett egész nyugodtan eladhatja jó váltó ellenében is, mert ezt lójáratig bármikor a fcíemzeti Banknál pénzzé teheti. A termelvénj-ek eladásából származö yáltóanyagnál a három havi lejáratú elégségesnek bizonyult, mert a vevő vásárolt áruk továbbadásából nyert összeget a vátlótejárat rendezésére összegyűjtheti. —. Egész más a helyzet azonban a mezőgazdánál, ki nem továbbadás céljára vásárol, hanem a megvásárolt árut, anyagot, vagy eszközt termelésének folytatására volt kénytelen megszerezni. Mivel a termelő a* évnek nem minden szakában rendelkezik bevételekkel, a mezőgazdák kőzöt

1 létrejött adásvételi ügyletekből eredív váltói lejárata három hónapnál hosszabb is lehet, de nem haladhatja meg a \iat hónapot . További tájékozlalásul szolgáljon még az is, hogy fa Magyar Nemzeti Banknak a váltólejáratok pontos rendezése legyen legfőbb gondja, kik a váltót elfogadói minőségben aláírták, mert aki a Bankhoz továbbított váltót lejártakor nem rendezi, avagy a váltó rendezése körül késedelmeskedik, esetleg nem arra a célra fordítja a leszámítolásba adott váltó ellenértékét, amefyre'az a llankkaf történi' megállapodás értelmében szánva volt, az többé bankhitelben nem részesülhet, j , I ; , Tiszántúli MezögazdiSiigr Kamara. A vidéki városok 1200 milliárdot fordítanak közüzemeik rekonstruálására. Egy amerikai pénzintézet nyújt kölcsönt a városoknak. — Bud pénzügyminiszter megtiltja a városoknak, hogy magánközveti~ tőket vegyenek igénjbe. Budapestről jelentik : A vidéki városok gazdasági helyzete a háború alatt és után annyira leromlott, Iott, hogy közüzemeik fenntartása, mellőzhetetlen karbantartási munkálatok elvégzése valósággal lehetetlenné vált. Ez a helyzet annál súlyosabb, mert hiszen egyes, főleg a közegészséget szolgáló üzemek (kórházak, vizvezeték, csatornahálózat stb.) karbantartása a városok életében vitális szükség s annak elmulasztása a nagy költséggel létesített üzem teljes tönkremenését és végeredményben a városi lakosság közegészségének leromlását eredményezi. A béke éveiben a városok a szükséges közmunkák elvégzéséhez szükséges tőkét bankkölcsön utján szerezték és a pénzintézetek valósággal versengtek a hitelügyletek lebonyolításáért. Ma azonban valósággal lehetetlen, hogy a városok bankkölcsönhöz jussanak, egyrészt, mert a pénzintézetek nagyrésze ugyancsak pénzhiány hatása alatt álí, másik része pedig a közüzemek jövedelmezőségével arányban nem álló magas kamatok mellett állhatna csupán a városok rendelkezésére. A Magyar Városok Kongresszusa a helyzet ismeretében tehát olyan irányban tett lépéseket, hogy külföldi kölcsön szerzé sével tegye Iehelségessé a városoknak közüzemeik rendbehozását. Erről az akcióról Várhidy Lajos, a Városok Kongresszusának igazgatója a következőket mondotta munkatársunknak: — A kongresszus keretein belül most alakul meg a Városok Gazdasági Központja r. t., amelynek egyik főcélja, hogy a városok részére szükséges kölcsönöket megszerezze. A gazdasági központ megala kulása folytán az egyes városoknak nem kelt külön-külön kölcsön után futkosniok, tárgyalgatniok, hanem a központi gazdasági szerv utján valamennyien hozzájuthatnak a kölcsönhöz. További előnye az ilyen irányú szervezkedésnek az, hogy az Összes igénylők hozzájuthatnák a hitelhez és nem fordulhat elő, hogy a szemfülesebb képviselőkkel biró városok kapnak, a szerényebbek pedig nem kapnak hitelt. — A Gazdasági Központ már fel is szólította a városokat, jelentsék be hiteiszükségletüket, közölve azt is, hogy milyen célra van szükségük kölcsönre. A felszólításra 22 várostól érkezett be igénylés összesen 1.200 milliárd korona ér Lékben. A kért kölcsönöket a városok egyrészt közüzemeik (vizvezeték, villanyvilágítás, csatornázás stb.) rekonstruálására, illetve kibővítésére, másrészt hasznos befektetések (hidak, közutak, lakások stb. építése) eszközlésére kívánják fordítani. — A Gazdasági Központ máris érintkezésben áll egy nagyon komoly amerikai bankoéggel, amely 30 esztendőre hajlandó igen méltányos kamat melLett a kért összeget folyósítani. — Az ajánlat beérkezése után Farkas Mátyással, Győr város polgármesteréyveJ felkerestük Bud János pénzügyminisztert, Borsalinó őszi kalap különlegességei m^g érkeztek Faragóhoz