Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)
1924-10-03 / 226. szám
1924. október 3. jáámmÉK aki a megbeszélésekbe bevonta az épen ott tartózkodó Waikó Lajos kereskedelmi minisztert is. A miniszterek az eléjük terjeszteti ajánlatot a városokra kedvezőnek találtál v cs kijelentették, hogy amennyiben a kölcsöntárgyalások eredménnyel járnak, a maguk részéről is támogatják az akciót. A kölcsön folyósítására hajlandó amerikai bankot ők is ismerik és komoly pénzintézetnek tartják. —Végül a két miniszter még azt a nézetét fejezte ki, hogy a városok ne adjanak a mostanában sürün jelentkező kölcsönközveljtőknek megbízásokat, mert ezek kölcsönkeresletükkeí a külföldi piacon nemcsak a magyar városok, hanem az állam hiteiét is lerontják. A Pénzügyminiszter ilyen irányban különben a napokban tiltó rendelkezést is fog kiadni. Önálió iparostanonciskola kell már Nyíregyházának. A kir. tanfelügyelő előterjesztése a szakosztályi ülésen. Az ipartestület elnökének felszólalása. Nyíregyháza, október 2 A Nyirvidcfc tudósítójától . Ma már minden tényező belátja, hogy az iparostanonciskola eddigi állapotában tovább i'ennt nem tartható Nyíregyházán. Nyiregyháza város hatalmasan fellendült ipari élete olyan tanulógárdával rendelkezik, amelyet nem lehet elhelyezni az eddigi ideiglenes tanonciskolái keretekben. A kir. tanfelügyelőség tette meg ebben a kérdésben a törvény szellemében az első kezdeményező lépést. Benkő András kir. tanfelügyelői beadványt intézett a városhoz, amelyben részletesen rámutai az iparostanoncoktatás eddig fennálló és mindjobban fokozódó nehézségeire és önálló iparostanonciskola felállítását javasolja a városnak. Nyiregyháza együttes szakosztályai most tárgyalták ezt a nagyjelentaségü ügyet. Bogdán Ferenc szakosztályi tag kifejtette, hogy . a megcsonkított országban az ipari szakiskolák száma elenyészően csekély és Nyiregyháza mindenképen megérdemelné egy önálló szakiskola felállítását. A városnak ebben az irányban kellene sürgős lépéseket tennie. Kovách Elek dr. ezzel szemben hangsúlyozza, hogy egyelőre az iparostanoncoktatást kell rendeznünk, maradjon tehát a város ennél a kérdésnél. Pisszer János az Ipartestület elnöke általános figyelmet keltő fejtegetései során rámutatott, hogy a mai iparostanonciskolai oktatás mellett Nyíregyháza iparosai nem szivíesen bocsájlják el műhelyük bői a tanulókat, mert ma az a helyzet, hogy az iparostanoncok a hét bánom napján egvidőLBn kivonulnak a műhelyekből. Ha három vagy négyosztályu önálló iparostanonciskola létesülne, állandó állásban működő tanitószemélyzeltet, akkor az oktatás megosztva egész napon át tartana s a műhelyekből egy időben kevés tanulót vonna el. Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármester is hangsúlyozza, hogy az önálló iparostanonciskola létesítésének elvi alapján ált. A tanács is ugy képzeli, hogy a három-négy, tantermes iparostanonciskola kielégítené Nyíregyházán a? iparosok oktatásának szükségleteit. — A szakosztályi ülés határozata az, hogy felhívja a tanácsot a kellő lépések megtételére, a javaslat előkészítésére. Nyíregyháza nem hoz nagyobb áldozatot a színészetért. Nem ad fűtést, világítást Heltaiéknak. Nyíregyháza, október 2 A Nyírvidék tudósítójától. Valamennyi vidéki város, ahol állandóbb színtársulat van, nagy áldozatot hoz a színtársulatért. Elengedi a vigalmi adót, ingyen fűtést, világítást ad a színtársulatnak. Heltai Hugót ugyanazok a konjukturális gondolatok bántják, mint többi vidéki kollégáit és más városok elhatározásától felbátorítva ő is kérte Nyíregyháza városától az ingyen fűtési, világítást, a vigalmiadé elengedését. A városi .szakosztályok szivét azonban nem indította meg a jól megindokolt kérelem. Vigalmi adó mérséklést olyan mértékben, mint a muft évben, adnak, de ingyen fűtést, világítást egyelőre legalább nem. Eszerint a nagyközönségnek kettőzött odaadással keli támogatnia Heltaiéfcat, ha azl akarjuk, hogy igazán nívós társulattal, nívós mű vészi munkát adjon . Cshet eső, jég vagy hó, \?eress-féle kalap jó! — A «Ma Este* legújabb száma megjelent. Már szerdán délután kapható minden újságárusnál. ? — Ingyen kapja a M» Este utolsó tizenkét számát, ha előfizet i/ 4 évre 80000 koronával amz UjságbolLban. ? A LEGÚJABB ŐSZI ÉS TÉLI DIVATLAPOK KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBAN HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADu HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADu HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ Harmadik riadd a Diadalban HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADu HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ izgalmas amerikai dráma. miMmmm^m' || DIOGENES LÁMPÁSA. « —• ••- • — Meghiusult fürdés. Igen tisztelt szerkesztő ur! A napokban elhatároztam, hogy tengeri fürdőt veszek, jobban mondva egy kis önámitással megsózom a vizet, amelyben megfürödnék és igy testemnek küllegét, amely biológiai nyelven epidermiszt, felhámot jelent, abba a csalóka hitbe hozom, mintha Lussinpiccolóban nyaldosnák a tenger hüs habjai*. Evégből vásároltam magamnak két kilogramm konyhasót tizezernégyszázért, blokkot is adtak hozzá, melyet hanyag elegánciával otthagytam a pénztár pultján, bár ez a legújabb fináncjogi elmélet szerint adócsalás, hónom alá vettem a jókora és súlyos csomagot, s a Széchenyi-ut kies virányain kibandukoltam a néhai népkert elején »diszelgő«, úgynevezett városi gőzfürdőbe, megváltottam a jegyet, s miután várnom kellett, el kezdtem sétálni a folyosó »szőnyegén«. Eleinte a sóval, majd mikor láttam, hogy mindenki a sót nézi, letettem azt a fürdőmester asztalára, só nélkül. Sétáltam. Egy aranyos, őzszemü szőke tündér, aki szintén fürdési szándékkal jött oda, ugyancsak sétált. Amikor hol a folyosó; elején, hol a végén találkoztunk és ránéztem erre a végtelenül bájos kislányra, mindig elöntött a melegség és ilyenkor egy pillanatra megfeledkeztem a sóról, mely a maga jegeces állagának kétkilónyíságával hangtalanul, mondhatnám sótlanul várta a pillanatot, ami dőn a fürdőkád által körülhatárolt víztömegben cseppfolyós minőségben fogja megcsiklandozni nyiri talajvízhez szokott petyhüdt pólusaimat. De amint kikerültem e kis tündér bűvköréből, félszemem mindig ott pihent a féltett csomagon. Azután beszélgetni kezdtünk, a tündérke, meg én, de a beszélgetés nem tarthatott soká, mert a kiszolgáló leány jelenté, hogy fürdője kész!. Egy mély, szívből jövő sóhajtást küldtem utána, midőn rózsaszín ruhácskájának utolsó fodrai is eltűntek a fürdőszoba bezáródó ajtaja mögött, s én ott maradtam egyedül a sóval. A hátramaradt várakozási idő egyhangúságát enyhítette a rózsaszín ruhácskának visszamaradt illata, s a gyönyörű szőke hajfürtök emléke. Azután végre rámkerült a sor. Királyi gőggel vonultam be a fürdőcellába, a sót letettem a fapriccsre, mely legszebb ékessége a pazar berendezésnek, azután vetkőzni kezdtem. A kádba vígan csobogott a víz a kétféle csapból!. A hideget teljesen nekiengedtem, a meleget csak ugy módjával, mert olyan langyhidegre akartam tempirozni a viz hőmérsékletét. Amikor már ugy féligmeddig levet kőztem, elővettem a csomagot, kibontottam és hófehér tartalmát beleszórtam a vizbe. Hadd olvadjon. Majd egészen levetkőztem és egy utolérhetetlenül bájos mozdulattal beleléptem. T.i.akádba. Kissé hideg volt a viz s ha nem restelltem volna önmagam előtt, kiugrottam volna a kádból ,de elvégre is egy ilyen vén, Óceánokat járt tengeri medvének igazán nem szabad megijedni egy kis hideg víztől, hej legények a teremburáját, minden ember a fedélzetre ! kiáltással, hősi elszántsággal ragadtam meg a melegvíz csapját és nekieresztettem a forró zuhatagot. Néhány pillanat múlva már ugy éreztem magam, mintha Szicília partjain hűsölnék a habokban. Jól összekevertem a vi-i, zet, meg a sót és végigfeküdtem a kádban. Nagyon kellemes volt. A viz csobogott^ mindakét csapból állandóan, niert a kád még csak félig volt vizzel, aminek következDIADAL Péntektől TELL VILMOS Erich Kaiser Fritz, Xénia Desni, KONRÁD WEID f Erna Moréna, Ottó Gebühr DIADAL Péntektől \