Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-03 / 226. szám

1924. október 3. jáámmÉK aki a megbeszélésekbe bevonta az épen ott tartózkodó Waikó Lajos kereskedelmi minisztert is. A miniszterek az eléjük ter­jeszteti ajánlatot a városokra kedvezőnek találtál v cs kijelentették, hogy amennyiben a kölcsöntárgyalások eredménnyel járnak, a maguk részéről is támogatják az akciót. A kölcsön folyósítására hajlandó ame­rikai bankot ők is ismerik és komoly pénzintézetnek tartják. —Végül a két miniszter még azt a nézetét fejezte ki, hogy a városok ne adja­nak a mostanában sürün jelentkező köl­csönközveljtőknek megbízásokat, mert ezek kölcsönkeresletükkeí a külföldi pia­con nemcsak a magyar városok, hanem az állam hiteiét is lerontják. A Pénzügymi­niszter ilyen irányban különben a napok­ban tiltó rendelkezést is fog kiadni. Önálió iparostanonciskola kell már Nyíregyházának. A kir. tanfelügyelő előterjesztése a szakosztályi ülésen. Az ipartestület elnökének felszólalása. Nyíregyháza, október 2 A Nyirvidcfc tudósítójától . Ma már minden tényező belátja, hogy az iparostanonciskola eddigi állapotában tovább i'ennt nem tartható Nyíregyházán. Nyiregyháza város hatalmasan fellendült ipari élete olyan tanulógárdával rendelke­zik, amelyet nem lehet elhelyezni az ed­digi ideiglenes tanonciskolái keretekben. A kir. tanfelügyelőség tette meg ebben a kérdésben a törvény szellemében az első kezdeményező lépést. Benkő András kir. tanfelügyelői beadványt intézett a város­hoz, amelyben részletesen rámutai az ipa­rostanoncoktatás eddig fennálló és mind­jobban fokozódó nehézségeire és önálló iparostanonciskola felállítását javasolja a városnak. Nyiregyháza együttes szakosz­tályai most tárgyalták ezt a nagyjelenta­ségü ügyet. Bogdán Ferenc szakosztályi tag kifejtette, hogy . a megcsonkított or­szágban az ipari szakiskolák száma ele­nyészően csekély és Nyiregyháza minden­képen megérdemelné egy önálló szakiskola felállítását. A városnak ebben az irányban kellene sürgős lépéseket tennie. Kovách Elek dr. ezzel szemben hang­súlyozza, hogy egyelőre az iparostanonc­oktatást kell rendeznünk, maradjon tehát a város ennél a kérdésnél. Pisszer János az Ipartestület elnöke általános figyelmet keltő fejtegetései so­rán rámutatott, hogy a mai iparostanonc­iskolai oktatás mellett Nyíregyháza ipa­rosai nem szivíesen bocsájlják el műhelyük bői a tanulókat, mert ma az a helyzet, hogy az iparostanoncok a hét bánom nap­ján egvidőLBn kivonulnak a műhelyekből. Ha három vagy négyosztályu önálló ipa­rostanonciskola létesülne, állandó állás­ban működő tanitószemélyzeltet, akkor az oktatás megosztva egész napon át tartana s a műhelyekből egy időben kevés tanulót vonna el. Dr. Bencs Kálmán kormányfőtaná­csos polgármester is hangsúlyozza, hogy az önálló iparostanonciskola létesítésének elvi alapján ált. A tanács is ugy képzeli, hogy a három-négy, tantermes iparosta­nonciskola kielégítené Nyíregyházán a? iparosok oktatásának szükségleteit. — A szakosztályi ülés határozata az, hogy fel­hívja a tanácsot a kellő lépések megtéte­lére, a javaslat előkészítésére. Nyíregyháza nem hoz nagyobb áldozatot a színészetért. Nem ad fűtést, világítást Heltaiéknak. Nyíregyháza, október 2 A Nyírvidék tudósítójától. Valamennyi vidéki város, ahol állan­dóbb színtársulat van, nagy áldozatot hoz a színtársulatért. Elengedi a vigalmi adót, ingyen fűtést, világítást ad a színtársu­latnak. Heltai Hugót ugyanazok a konjuk­turális gondolatok bántják, mint többi vi­déki kollégáit és más városok elhatározá­sától felbátorítva ő is kérte Nyíregyháza városától az ingyen fűtési, világítást, a vi­galmiadé elengedését. A városi .szakosztá­lyok szivét azonban nem indította meg a jól megindokolt kérelem. Vigalmi adó mér­séklést olyan mértékben, mint a muft év­ben, adnak, de ingyen fűtést, világítást egyelőre legalább nem. Eszerint a nagy­közönségnek kettőzött odaadással keli tá­mogatnia Heltaiéfcat, ha azl akarjuk, hogy igazán nívós társulattal, nívós mű vészi munkát adjon . Cshet eső, jég vagy hó, \?eress-féle kalap jó! — A «Ma Este* legújabb száma meg­jelent. Már szerdán délután kapható min­den újságárusnál. ? — Ingyen kapja a M» Este utolsó ti­zenkét számát, ha előfizet i/ 4 évre 80000 ko­ronával amz UjságbolLban. ? A LEGÚJABB ŐSZI ÉS TÉLI DIVATLAPOK KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBAN HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADu HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADu HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ Harmadik riadd a Diadalban HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADu HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ HARMADIK RIADÓ izgalmas amerikai dráma. miMmmm^m' || DIOGENES LÁMPÁSA. « —• ••- • — Meghiusult fürdés. Igen tisztelt szerkesztő ur! A napok­ban elhatároztam, hogy tengeri fürdőt ve­szek, jobban mondva egy kis önámitással megsózom a vizet, amelyben megfürödnék és igy testemnek küllegét, amely biológiai nyelven epidermiszt, felhámot jelent, abba a csalóka hitbe hozom, mintha Lussinpic­colóban nyaldosnák a tenger hüs habjai*. Evégből vásároltam magamnak két ki­logramm konyhasót tizezernégyszázért, blok­kot is adtak hozzá, melyet hanyag elegán­ciával otthagytam a pénztár pultján, bár ez a legújabb fináncjogi elmélet szerint adó­csalás, hónom alá vettem a jókora és sú­lyos csomagot, s a Széchenyi-ut kies virá­nyain kibandukoltam a néhai népkert ele­jén »diszelgő«, úgynevezett városi gőzfür­dőbe, megváltottam a jegyet, s miután vár­nom kellett, el kezdtem sétálni a folyosó »szőnyegén«. Eleinte a sóval, majd mikor láttam, hogy mindenki a sót nézi, letettem azt a fürdőmester asztalára, só nélkül. Sétál­tam. Egy aranyos, őzszemü szőke tündér, aki szintén fürdési szándékkal jött oda, ugyancsak sétált. Amikor hol a folyosó; ele­jén, hol a végén találkoztunk és ránéztem erre a végtelenül bájos kislányra, mindig elöntött a melegség és ilyenkor egy pillanatra meg­feledkeztem a sóról, mely a maga jegeces állagának kétkilónyíságával hangtalanul, mondhatnám sótlanul várta a pillanatot, ami dőn a fürdőkád által körülhatárolt víztö­megben cseppfolyós minőségben fogja meg­csiklandozni nyiri talajvízhez szokott pety­hüdt pólusaimat. De amint kikerültem e kis tündér bűvköréből, félszemem mindig ott pihent a féltett csomagon. Azután beszél­getni kezdtünk, a tündérke, meg én, de a beszélgetés nem tarthatott soká, mert a ki­szolgáló leány jelenté, hogy fürdője kész!. Egy mély, szívből jövő sóhajtást küldtem utána, midőn rózsaszín ruhácskájának utol­só fodrai is eltűntek a fürdőszoba bezáródó ajtaja mögött, s én ott maradtam egyedül a sóval. A hátramaradt várakozási idő egy­hangúságát enyhítette a rózsaszín ruhács­kának visszamaradt illata, s a gyönyörű szőke hajfürtök emléke. Azután végre rám­került a sor. Királyi gőggel vonultam be a fürdőcellába, a sót letettem a fapriccsre, mely legszebb ékessége a pazar berende­zésnek, azután vetkőzni kezdtem. A kád­ba vígan csobogott a víz a kétféle csapból!. A hideget teljesen nekiengedtem, a mele­get csak ugy módjával, mert olyan langy­hidegre akartam tempirozni a viz hőmérsék­letét. Amikor már ugy féligmeddig levet kőztem, elővettem a csomagot, kibontottam és hófehér tartalmát beleszórtam a vizbe. Hadd olvadjon. Majd egészen levetkőztem és egy utolérhetetlenül bájos mozdulattal beleléptem. T.i.akádba. Kissé hideg volt a viz s ha nem restelltem volna önmagam előtt, kiugrottam volna a kádból ,de elvégre is egy ilyen vén, Óceánokat járt tengeri medvének igazán nem szabad megijedni egy kis hideg víztől, hej legények a terem­buráját, minden ember a fedélzetre ! kiál­tással, hősi elszántsággal ragadtam meg a melegvíz csapját és nekieresztettem a forró zuhatagot. Néhány pillanat múlva már ugy éreztem magam, mintha Szicília partjain hű­sölnék a habokban. Jól összekevertem a vi-i, zet, meg a sót és végigfeküdtem a kádban. Nagyon kellemes volt. A viz csobogott^ mindakét csapból állandóan, niert a kád még csak félig volt vizzel, aminek következ­DIADAL Péntektől TELL VILMOS Erich Kaiser Fritz, Xénia Desni, KONRÁD WEID f Erna Moréna, Ottó Gebühr DIADAL Péntektől \

Next

/
Oldalképek
Tartalom