Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

28 jisCkiiuriDÉK 1924. szeptember 14 mely időben (1820) az egyház aranykorát élte. Az uradalmi ügyész volt a szegények pártolója, a bajok orvoslója. Közakarat, kölcsönös bizalom volt a tettek rugója. De nézzük a nevelés-tanitás e hősét is közelebbről. Javaslatára magyar lett a konfirmálás (18^3.) Leköszönvén állásáról városi tanácsnok, majd polgármester, később megyei levéltárnok lett. A városi alapítványok létrejötte körül nagy érdemeket szerzett. Utódja Rausz, a budapesti egyetem orvosi fakultására iratkozván be, Szénfi Gyula, Nyíregyháza szülötte foglalta el az állást. Jogot végzett, a pesti kir. táblánál patvarizált, ügyvédi oklevelet nyert. Zeneköltő volt. A forradalomban mint hadnagy küzdött a szabadságért. 1853-ban a gyöngéd édes anyai hívó szóra az uri módot, a nevelősködést otthagyta s itt levéltárnok, 1861-ben pedig a leányosztály tanítója lett. 1870-ben az első önképző tanitói kör elnökévé választották Ekkor létesült a tanitói könyvtár, melynek alapját Nagy Sámuel és Lajos könyvei képezték. E kör a megye és az egyházkerület tanügyi kérdéseiben döntő szerepet vitt. Érdekes, hogy a már 1870-ben szóba került az egyhuzamos tanítás. E kör első előadói voltak: dr. Emericzy Géza, Mráz Károly, Pazár István. Az 1870-ben Nagykálióban tartott póttanfolyamon a városiak, hivatkozva bölcsészeti, jogi, hittudományi végzettségükre és 20—40 évi működésűkre, fel mentést kértek és kaptak. Szénfi elnökösködése alatt lett az igazgatói jog meghatározva. A kertészet fellendült. Az u. n. tanitókertben oktatták a tanulókat kertészetre. Analfabéta csak az öregek közt akadt. Szénfi volt az 1879-ben épült iskola utolsó tanítója. Az 1892-ben épült uj iskola felszentelésekor »Magyar ábránd« c. szerzeményét Heumann Klárika ügyes technikával és érzéssel játszotta. Ha már cicerone szerepre vállalkoztam, bemutatom az 1802-ben épült iskola azon tanítóit, kik áthelyezve és így említve nem voltak s egyben-másban kitüntetvén magukat említésre méltók. Ez alkalommal rá mutatok, mikép jutottak a nyíregyháziak »alkalmas« tanítóhoz. Volt, ami másutt nem volt, »tanitót kereső küldöttsége 1811-ben pl. egy ilyén küldöttség 3 hetet 4 lovas szekéren utazva »bebarangolta« Borsod, Gömör, Kishont, Szepes, és Sáros megyéket, míg ez utóbiban Burghardtra akadt, mint »alkalmatos«-ra. Ezt tette Nyíregyháza egyszerű földmives népe, mely fejlett kulturaérzékre mutat. E polgári fiúiskolában utóda Kohl mami Sámuel, ki már 14 éves korában mint zseni Gölnicbányán helyettesíti orgonálásban a kántort. Filozófiát, theologiát hallgat, zeneórákat ád, Kazinczy fiai mellett informátor. Itt találjuk Fizely Frigyest a későbbi abosi lelkészt, majd Nagy Lajost, az országhirü orgonistát, kinek choralkönyve még most is drága és sokat emlegetett kincs. (L. Ev. Lapja.) Itt működött a nevelő, gazdász, majd tanitó Diecz, ki szellemességeivel, lebilincselő modorával mindenkit megnyert. A negyedik iskola 1807-ben épült, melyben egy évig Benczur-féle női iskola is volt. 1826-ban épült az ötödik »az alvégi«, melynek egyik és első jelese Mráz Károly volt. Nyíregyházán lMT^ben nyert képesítést. (É képezde 187Íben Eperjesre tétetett.) Mráz is, mint több elődje, jogot végzett. Híres pomologus, a tantestület elnöke, igazgató, városi képviseleti, megyei törvényhatósági tag stb. volt. Mráz mint magyarosító került az alvégi iskolába, ünnepélyes beiktatásán Ábrányi Aurél cs. és kir. biztos is jelen volt. 1857-ben adta ki ér-' tékes ábécés könyvét. Később a központi iskolába került az egyház és iskola e hatalmas oszlopa, ki, mint Nagy S. is, több dicsérő oklevelet, pénzjutalmat, a tanítóktól ezüst koszorút, a királytól arany keresztet kapott. Az lS29-ben, a templom melleit épült 6-ik iskolában Mihályik jeleskedett,^ ki az Ochsz-féle nőneveldében 6 évig segédtanár volt. Utóda Bierbrenner, a későbbi nagykárolyi lelkész lett s leánynevelő intézetet nyitott. Susztek Sámuel volt az első, ki itt a katechetikai tanmódot követte (1833.) Halála után Gdovin János került ide ideiglenes minőségben, ki Eperjesen a grammatikát és syntaxist, Sárospatakon a rhetorikát és poétikát tanulta, Lőcsén a bölcsészetet hallgatta. 1848-ban önkéntesnek csapott fel, a kassai ütközetben részt vett, majd Tokaj alatt mint tüzér szolgált s a szolnoki csata után Forgách jószágigazgatójánál nevelősködött. Honszerelme innen ismét Eperjesre vitte s honvédőrmester lett. Az orosz invázió hírére Egerbe, Pestre, Szegedre, Tótkomlósra, aradi várba, világosi mezőkre s a kapituláció elé ment. Orosz fogságból megszökött és Sámuel napján Nagy Sámuelhez, egykori főnökéhez került. (1849-ben nagy űr támadt a tanügyben és a tanítók között, mi csak lassan nyert betöltést.) Gdovin, mint Mráz is, az irva olvasás tanításának nagy mestere volt. Ugy a Bánhegyivel mint később önállóan irt ábécés könyvét sokáig használták iskoláink. Ez iskolában 1868—69-ben tanított Martinyi József is. A jobb mag,yarajku tanulókból alakította az u. n. előkészítő osztályt. — 1869-től pedig Pazár István, a tantestület e kimagasló tagját találjuk itt, míg a fel- i végi iskolában liudákot, ki bölcsészetet és hittudományt tanult ; továbbá Andrássyt, a tűzoltóság egyik szervezőjét és alparancsnokát, Mácsánszkyt, a pomologust. A keleti (8-ik) vagy Nádor-utcai és Buza-téri tanítók jelesebbjeiről, az elhunyt nagyokról j megemlékeztünk alkalmasabb helyen. Vége- i zetül jön a központi iskola s vele Pazár ; István. E monumentális épület rendelteié- j séről szép gondolatokat domborít ki Pa- ! zár az 1891—92. Értesítőben »Népiskoíánk j a nemzeti nevelés szolgálatában« c. alatt és j Barthololomeidesz főesperes az átadáskor, hogy: ez épületben ne csak tanítsanak, de , neveljenek is. Sapienti sat! j Pazár Osgyán-rimaszombati kozéptano- i dából hivatott fmeg, hol mint segédtanár j imüködött. Markáns vonásokban csak ezt: j neve fogalom lett, osztálya mintául szolgált, tanítványai büszkék voltak reá, az ifjú tanitó ideálja volt, kinek nyomdokát elérni annyi, mint a tökéletesedés felé haladni. Ve- j zető szerepében kitűnő, hatalmas szervező jól fegyelmező, tekintélyt szeretni és fenntartani tudó volt. 1875-ben Szénfi, Mráz, Gdovinnai az Eötvös-alap mindvégig leg- ] agiíisabb, áldozatkész tagja, ki nem mellőzést, megörökítést érdemelt volna. A tanitói értekezletekre, mint j igazgató nagy súlyt fektetett. Minta-tanítás, í szakelőadás, felolvasás, bírálat mindég • volt. Ő azt hirdette és vallotta, hogy a nem- j zet jólétének és jövőjének legbiztosabb tá- j maszaí és fenntartói a jó iskolák, a szakkép- \ zett nevelők. Pazár folytonos agitációjának \ eredménye a tanyai iskolák tanitói fizetésére | is kihatott. A megtestesült önzetlenség i volt, ki inkább adni, mint kapni szeretett, J Szerette hangoztatni jeles irónk mondását: í a tanítás mesterség, a nevelés művészet. ; Nem volt országos mozgalom, melyben ! részt ne vett volna és pedig legtöbbször a ' saját költségén. (L. Werner Gyula : A szabolcsvármegyei általános tanítóegyesület 25 éves története 1876—1901.) Pazár idejében érték el a nyíregyházi népiskolák a fénykorukat. Sok tenta fogyott, inig egyik célját elérte, melyben segítségére volt a tollforgató Werner Gyula, aki az Értesítőben hatalmas érveket támogatva sürgette a »több világosságok. Meglett. Áll a múzsák hajléka, áll a csarnok büszkén s mutatja a lelkes egyház fenkölt szellemét, mint ezt Pazár irta Ódájában és szavalta 1892. szeptember 17-én a felszentelés alkalmával. A ve Caesar... íme itt vannak a nagy láng gerjesztői, kiknek szavuk és tettük egy imádság ! »Népoktatás jöjjön el országod !« Megjegyzések ; Mária Terézia uralkodása idejében az egész egyházi életet egyedül az menti meg, hogy a hatóságok tanitó tartását »rektor« név alatt megengedték. Geduly Henrik : Nyíregyháza az ezredik évben. Pazárra vonatkozólag lásd még Vaday József : Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves albuma. Békéscsaba 1896. Derék tanítóink soraiban ott találjuk méltatni a neves tanügyi iró által. =0=0=0=:0=0:=0=0=0: =0=0= Cserkészet. Irta: Kollonay Zoltán városi felsőkereskedelmi iskolai tanár, cserkészfőparancsnok. A cserkészet korunk egyik legnagyobb pedagógia mozgalma. Korszakalkotó jelentősége abban van, hogy a cserkészel élni és cselekedni engedi a fiút, utat nyit a gyermek legnemesebb ösztönei számára s alapul a gyermek természetét, igényeit, erőit, ambicióit veszi. A cserkészet az ifjút komoly jellemnevelés, egészséges testedzés, gyakorlati ügyesség fejlesztés által jó polgárokká neveli. Emberjavitó munka tulajdonképen az egész cserkészmozgalom. Külföldön indult meg, de hullámai hazánk területére is átcsaptak. Kezdetben azonban a lassú és egységes vezetés hiányában szűkölködő tapogatózás, a szkeptikus kedélyekben kétséget, bizonyos körökben ellenszenvet, a sajtó egyes orgánumaiban ellenségeskedést és gúnyolódást szült. A szervezetlenség következtében majdnem holtponthoz jutott, amikor megalakult a Magyar Cserkész Szövetség azzal a célzattal, hogy a mozgalomnak az eddig hiányzó egységes irányt megszabja. A cserkészszövetség ezzel zászlót bontott, mellyel elérkezett az idő, hogy minden magyar ifjú gyülekezzen s induljon el azon az úton, amely Angliában, Svédországban, Dániában célhoz vezetőnek bizonyult. E zászló üde, egészséges levegőre, Isten szabad ege alá közös munkára szólítja azt a magyar ifjúságot, ki a városok zakatoló, idegbontó forgatagából, a szobák fojtó légköréből a szabad természet ölébe, hol önállóságra, leleményességre tesz szert A cserkészet új foglalkozást, új és egészséges szórakozást jelent a magyar ifjúságnak. A cserkészmozgalom a legutóbb években Magyarországon rohamos fejlő" désnek indult. A magyar cserkészfiu száma, amely két éve aligha érte el a 2000-et, ma 25.000 felé halad. Hogy nem több, csak egy dolgon fordul, a megfelelő vezetők hiányán. A cserkészmunka a vezetőre nagy munkát és nagy felelősséget hárít, időt kiván tőle. Ennek dacára mégis egyre tömegesebben vállalkoznak az önfeláldozó és lelkes magyar férfiak erre a gyönyörű, de nehéz nemzeti munkára. A cserkészetnek hazánkkal szemben nagy feladata van. Tőlünk többet kiván a mi szerencsétlen édes hazánk. A magyar cserkészmozgalom a magyar nemzeti újjászületés életösztönéből támad. Célja a magyar nemzeti újjászületés, — ideálja az újjászületett magyar nemzet.